← Magyarország

Kfv.37213/2025/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni, ha a befogadási okok nem állnak fenn. Önmagában az, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél nem ért egyet a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi mérlegelésével és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő ok a felülvizsgálati kérelem befogadásához. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.I.37.213/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Banu Zsoltné Dr. Szabó Judit bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselői: ... Ügyvédi Iroda eljáró: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az alperes: Hatóság Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) Az alperes képviselője: Dr. Reiterer Zoltán meghatalmazott A per tárgya: jogszerűsége vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: élelmiszerbiztonsági ügyben hozott határozat a felperes Fővárosi Törvényszék 113.K.701.311/2023/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria I.Kfv.37.213/2025/4 2 A végzéssel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2015-ben hozta először forgalomba a Trópusi Tabebuia (a továbbiakban: lapacho kéreg) alapú termékeit, a „egyéb1 koncentrátum, 450 ml” (a továbbiakban: teakoncentrátum), valamint a „egyéb2, 300 g” (a továbbiakban: teakeverék) termékeket. Az alperesi jogerődhöz
  3. tavaszán két közérdekű bejelentés érkezett, melyben a termék negatív hatásait állították, egyrészt fül- és orrvérzést, másrészt vese és májfunkció értékek erőteljes romlását. [2] Az alperes a közérdekű bejelentések alapján
  4. április 21-én az cég1 szaküzletben a termékekből mintát vett, amelyből megállapította, hogy az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK. rendelet (a továbbiakban: Élelmiszerbiztonsági Rendelet)
  5. cikke szerint a teakeverék és a teakoncentrátum élelmiszernek minősül, azt nem étrendkiegészítőként, hanem általános élelmiszerként kell értékelni. Az alperesi jogelőd az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  6. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  7. §

(1)bekezdés a) pontja és 104. §
(1)bekezdése alapján hivatalból hatósági eljárást indított a felperessel szemben
  1. június 7-én, élelmiszerbiztonsági előírások megsértése miatt, amely eljárásban elsőként
  2. június 7-én kelt végzésével azonnali hatállyal elrendelte a termékek forgalomból való kivonását, majd
  3. szeptember 3-án kelt 5200/2832-23/
  4. számú határozatával a felperest 400.000.- forint élelmiszerellenőrzési bírság és 53.700.- forint eljárási költség megfizetésére kötelezte, és egyben megtiltotta a forgalomból kivont termékek élelmiszerként történő forgalomba hozatalát. A határozat indokolása szerint a termékek nem tekinthetők biztonságos élelmiszernek, szakirodalmi adatok alapján maga a növényi kéreg, illetve annak navtokinon tartalma toxikus, és DNS-lánc törést okozó hatással is rendelkezik, és többek között véralvadásgátló, vérhígító mellékhatása is van, ezért alkalmazása során előfordulhat pl. belső vérzés is. Rögzítette, hogy a mintázott termékek fémtartalmának vizsgálatát végző Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság Toxikológiai Nemzeti Referencia Laboratóriuma eredményei alapján megállapítható, hogy a termékek hosszútávú fogyasztása esetén az alumínium bevitel szempontjából felmerülő kockázat sem zárható ki. A döntését az Élelmiszerbiztonsági Rendelet
  5. cikk
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés a) pontjára,
(4)bekezdés a), b), és c) pontjaira, 19. cikk
(1)és
(4)bekezdéseire, továbbá az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
  1. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.)
  2. §
(1)bekezdésére, valamint a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet 8. cikk
(1)és
(2)bekezdéseire alapította. A bírság körében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi LXXV. törvény 9. §
(3)bekezdésére, 59. §
(7)bekezdés c) pontjára és az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII.31.) Kormányrendelet 9. §
(1)és
(2)bekezdéseire és a
  1. számú melléklet A.) táblázatára hivatkozott. [3] A felperes keresetére eljárt Fővárosi Törvényszék 113.K.706.008/2021/
  2. számú ítéletével a felperes kereseti kérelmét megalapozottnak találta, ezért az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélettel szemben alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelemre eljárt Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.652/2022/
  3. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat Kúria I.Kfv.37.213/2025/4 3 hozatalára utasította. A Kúria határozata indokolása szerint ([34] bekezdés) az alperesi határozatból aggálytalanul megállapítható volt, hogy a felperes jogsértése abban áll, hogy az érintett termékek nem biztonságosak, a nem biztonságos termék pedig nem hozható forgalomba az Élelmiszerbiztonsági Rendelet
  4. cikk
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont és
(4)bekezdése alapján. A Kúria határozata indokolásában azt az iránymutatást adta a bíróságnak az új eljárásra, hogy érdemben kell vizsgálnia, hogy a perbeli termékek forgalomba hozatala biztonságos-e. A megismételt eljárásban hozott ítélet [4] A Fővárosi Törvényszék a megismételt bírósági eljárásban hozott ítéletében, a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a felperes keresetét alaptalannak találta, ezért azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. [5] Az elsőfokú bíróság döntése meghozatala során figyelemmel volt a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító végzése iránymutatására, mely szerint a megismételt eljárásban azt kell vizsgálnia, hogy a termékek forgalomba hozatala biztonságos-e. Figyelemmel arra, hogy a perbeli termékek biztonságosságának kérdése szakkérdés, ezért a perben a felperes bizonyítási indítványára a Kp. 78. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 300. §
(1)bekezdés és 307. §
(1)bekezdése szerint szakértőt rendelt ki, és a döntése meghozatala során figyelemmel volt szakértő orvosi toxikológiai, sürgősségi orvostani, katasztrófa medicina igazságügyi szakértő szakértői véleményében foglaltakra. A szakértői véleményből a bíróság megállapította, hogy a perbeli termékek nem tekinthetők biztonságosnak. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a szakvélemény a rendelkezésre álló tudományos ismeretek és jogszabályi előírások figyelembevételével készült, a szakértő a feladatát az elvárható gondossággal látta el, szakmai következtetéseit részletesen indokolta, és önmagában az a tény, hogy a felperes eltérően értékelte a rendelkezésre álló szakirodalmi adatokat, nem adta bizonyítékát annak, hogy a szakértő ugyanezen adatok alapján kialakított eltérő következtetései aggályosak lennének. A felülvizsgálati kérelem [6] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet jogszabálysértését a Kp. 78. §
(1)bekezdés, 84. §
(2)bekezdés, Pp. 346. §
(4),
(5)bekezdés, 279. §
(1)bekezdés, Kp. 78. §
(2)bekezdés és Kp. 85. §
(3)bekezdés, valamint Kp. 110. §
(3)bekezdés és az Élelmiszerbiztonsági Rendelet
  1. cikke, valamint a 1169/2011/EU rendelet
  2. cikke megsértésében állította. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont, aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontjaira hivatkozással kérte. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont,
  2. aa)alpont tekintetében rámutatott arra, hogy a Kp. 110. §
(3)bekezdése, az új eljárást elrendelő végzés tartalmának elemzése, továbbá az Élelmiszerbiztonsági Rendelet
  1. cikk és 1169/2011/EU rendelt
  2. cikk alkalmazása tekintetében a bírói gyakorlat kialakulatlan. A Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja körében arra hivatkozott, hogy a természetes hatóanyagok használatának társadalmi jelentősége, valamint a közvetlenül alkalmazandó uniós joganyag különleges súlyú. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja tekintetében arra hivatkozott, hogy a bizonyítási eljárásban az ügy érdemét érintő jogszabálysértés történt, továbbá a per tárgyát képező hatósági határozat indokolásából nem derül ki a döntés anyagi jogi alapja. A felperes Kúria I.Kfv.37.213/2025/4 4 érvelése szerint ugyanis a szakvélemény nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy a kérdéses készítmény bármilyen mértékű elfogyasztása veszélyes lenne az emberi egészségre. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség az alábbiakra tekintettel. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását azonban bizonyítani, és azt - a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a kúriai közzétett határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a Kúria nincs kötve. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont első fordulata szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont második fordulata szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. A Kúria ezen befogadási ok esetében azt vizsgálja, hogy a felvetett jogkérdéshez kapcsolódóan van-e olyan eltérő bírói döntés, amely azt mutatja, hogy a bírói gyakorlat széttartó, illetve a joggyakorlat egysége a támadott ítélet folytán sérülhet-e, vagy ennek veszélye fennállhat-e. Önmagában tehát az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, hiszen amíg az alsóbb fokú bíróságok a felmerült jogkérdésben nem döntenek, és a döntések között nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg feltétlenül a Kúria iránymutatását. Széttartó alsóbb fokú bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására való hivatkozással. Ehhez kapcsolódóan kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelem maga hivatkozott arra, hogy az Élelmiszerbiztonsági Rendelet 14. cikke, és a 1169/2011/EU rendelet 8 cikkéhez kapcsolódóan perbeli aspektusú értelmezés kapcsán nincs kúriai gyakorlat, széttartó ítélkezési gyakorlatot pedig nem jelölt meg. Ebből következően a két európai uniós rendeletben hivatkozott rendelkezések értelmezéséhez kapcsolódóan nincs olyan bírói gyakorlat, amely gyakorlat követése változatlan formában ne lenne támogatható, vagy a jogegység biztosítását kívánná, azaz a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont második fordulata szerint sincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának. A Kúria megjegyzi továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a Kp. 110. §
(3)bekezdése, azaz a közigazgatási bíróságot új eljárásra kötelező kúriai határozat kötőereje kérdését már számos kúriai határozat elemezte (BH.2025.99.; Kfv.V.35.287/2023/6; Kúria I.Kfv.37.213/2025/4 5 Kfv.I.37.779/2023/6), a kúriai gyakorlat egységes, a vizsgált közigazgatási perben ezzel összefüggésben további értelmezési kérdés nem merült fel. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. Ezen befogadási ok esetében nem elégséges az egyéni jogsérelem megjelölése, miután a személyes, individuális tartalmon túl társadalmi jelentőséget, illetve különleges súlyt kell mutatni az adott jogértelmezési kérdésnek ahhoz, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadásra sor kerülhessen. Azt a Kúria önmagában nem vitatja, hogy általában a természetes hatóanyagok használata a társadalom széles körét érinti, ugyanakkor jelen jogvitában értékelt, a Trópusi Tabebuia (lapacho kéreg), mint hatóanyag egészségre ártalmassága egyedi, az adott jogvitán túlmutató általánosságot nem hordoz, és a felülvizsgálati kérelem sem mutatta be az egyediségen túlmutató körülményeket, amelyek alapján a Kúria vizsgálódhatna a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont,
  2. ab)alpontja szerinti befogadáshoz kapcsolódóan. [13] Az adott jogvitához kapcsolódóan nincs helye a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontja szerinti befogadásnak sem, nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének indokoltsága. [14] A felülvizsgálati kérelem bár indítványozta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti, azaz a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt is a felülvizsgálati kérelem befogadását, ugyanakkor a Kp. 117. §
(4)bekezdésében előírt indokolási kötelezettség teljesítése nélkül, kizárólag a bizonyítási eljárás jogszabálysértésére hivatkozva, és anélkül, hogy erre nézve indokolást előadott volna. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjában foglalt befogadási okra való hivatkozás esetén a kérelmezőnek be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá, hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető [Kfv.V.37.035/2025.2., Kfv.35.037/2025/2.]. [15] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása és a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról való döntés a felülvizsgálati eljárás elkülönült szakaszai, a közigazgatási perrendtartás a felülvizsgálati eljárás befogadhatóságáról történő döntéshozatal során nem ad lehetőséget a Kúriának arra, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse meg, és határozza meg, hogy mi minősülhet eljárásjogi szempontból befogadhatósági oknak [Kfv.I.37.084/2025/2.]. Bár a felülvizsgálati kérelem érdemi részéből következtethető egy olyan hivatkozás, hogy a felülvizsgálati kérelem szerint a szakértői véleményt tévesen értelmezte a felülvizsgálni kért ítélet, amelyből levonható, hogy a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok – szakértői vélemény – téves értékelésére hivatkozik, ugyanakkor a Kúria rámutat, hogy önmagában az, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél nem ért egy a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi mérlegelésével és a bizonyítékok újra értékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem Kp.118.§
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján történő befogadásához [Kfv.V.35.007/2024/2.]. A felülvizsgálati eljárásban az eljárt bíróság által figyelembe vett bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére a következetes bírói gyakorlat szerint – iratellenesség és kirívó okszerűtlenség hiányában – a Kúriának nincs törvényes lehetősége (vö.: Kfv.I.37.431/2022/3., Kfv.II.37.760/2022/2., Kfv.III.37.028/2022/2., Kfv.II.37.052/2023/2.), így a felülmérlegelést célzó felülvizsgálati kérelmet a félnek különös gonddal kell megindokolnia ahhoz, hogy az befogadáshoz vezessen. Kúria I.Kfv.37.213/2025/4 6 [16] A Kúriának a Kp. 117. §
(4)bekezdéséből következően a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok kérdését vizsgálnia nem kellett, figyelemmel arra, hogy erre a felperes sem hivatkozott. [17] A fentiek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [18] A felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni, ha a befogadási okok nem állnak fenn. [19] Önmagában az, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél nem ért egyet a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi mérlegelésével és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő ok a felülvizsgálati kérelem befogadásához. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [21] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján az eljárás illetékmentes volt. [22] A Kúria végzésével szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontja kizárja. Budapest, 2025. május 8. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.