A határozat elvi tartalma: A szolgálati viszonnyal összefüggésben okozott kárból elmaradt jövedelemként az állomány tagjának azokat a jövedelmeit kell figyelembe venni, amelyeket a sérelem előtt rendszeresen, jogszerűen szerzett meg. A járadék számításának alapja a jövőbeli igényekre vonatkozóan is a felperes elmaradt jövedelme, függetlenül attól, hogy a többi azonos beosztású személy jövedelme miként alakult. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.689/2021/
- Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró felperes neve A felperes: (felperes címe.; levelezési cím: felperes levelezési címe) A felperes képviselője: Dr. Kovács Dóra ügyvéd (címe) Az alperes: Honvédelmi Minisztérium (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Haid Tibor kamarai jogtanácsos A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 9.Kf.650.243/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 9.Kf.650.243/2020/11.számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt 945.976 (kilencszáznegyvenötezer-kilencszázhetvenhat) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Kúria VII.Kfv.37.689/2021/7-II 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes hivatásos állományú tűzszerész, aki
- május 23-án gránátrobbanás miatt szolgálati kötelemmel összefüggő balesetet szenvedett. A baleset következtében
- szeptember végétől nem vett részt tűzszerészeti feladatokban, azonban
- november 14-ig speciális tűzszerész rajparancsnoki beosztásban teljesített szolgálatot. [2] A ...
- november 8-án – a balesettel összefüggésben – beosztására alkalmatlannak nyilvánította, ezért korábbi beosztásából tervező zászlós beosztásba helyezték át. Az áthelyezésből eredően a felperesnek jövedelemkiesése keletkezett, elesett a korábban megkapott tűzszerész pótléktól és a robbanásveszélyes helyen való tartózkodásra tekintettel járó pótléktól, továbbá a vezetői beosztás miatt folyósított pótléktól. [3] A
- október 1-től
- december 31-ig terjedő időtartamra – jogerős ítélettel, amelyet a Kúria az Mfv.II.10.427/2018/
- számú ítéletével hatályában fenntartott – kártérítési járadékot állapítottak meg a felperes részére. [4] A felperes katonai szolgálati jogviszonya – 36 %-os szolgálat teljesítéssel összefüggő egészségkárosodására tekintettel –
- november 11-én megszűnt, ezt követően az alperesnél közalkalmazottként, majd
- január
- napjától honvédelmi alkalmazottként dolgozik. [5] A Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala határozataival a felperes részére a
- november 11-től
- november 10-ig terjedő időszakra havi 89.329 forint összegű honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést,
- január 1-től havi 16.154 forint egészségkárosodási keresetkiegészítést, a
- január 1-től
- június 30-ig terjedő időre tűzszerészpótlékból és robbanásveszélyes helyen való tartózkodásra tekintettel járó pótlékból származó jövedelemveszteségének megtérítésére 1.250.212 forint kártérítést, a
- július 1-től
- december 31-ig terjedő időre tűzszerészpótlékból és robbanásveszélyes helyen való tartózkodásra tekintettel járó pótlékból származó jövedelemveszteség megtérítésére havi 209.229 forint jövedelempótló kártérítési járadékot állapított meg. A felperes keresete, az alperes védirata [6] A felperes keresetében a
- január 1-től
- december 31-ig tartó időszakra elmaradt jövedelemveszteség címén 5.058.053 forint megfizetésére,
- január
- napjától a jövőre nézve havi 366.809 forint keresetveszteségi járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a honvédek jogállásáról szóló
- évi CCV. törvény (a Kúria VII.Kfv.37.689/2021/7-II 3 továbbiakban: Hjt.)
- §
(1)bekezdés a) pontja szerinti elmaradt jövedelmét a Hjt. 173. §
(2)bekezdés a) pontja alapján kell számítani, az alperes azonban a Hjt. 173. §
(2)bekezdés c) pontja szerint számolt. [7] Az alperes védiratában kérte a felperes keresetének az elutasítását. Az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítélete [8] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 82.K.32.050/2019/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt jövedelemveszteség címén 5.058.053 forintot és ennek
- január
- napjától a kifizetésig járó törvényes kamatát, továbbá
- január
- napjától havi 366.809 forint keresetveszteségi járadékot, valamint a perköltséget. [9] Az elsőfokú bíróság döntésének indokolásában megállapította, hogy a hivatásos állomány tagja illetményének elemeit a Hjt.
- §
(1)bekezdése, a honvédelmi szervezet kárfelelősségére vonatkozó szabályokat a Hjt. 172. §
(1)-
(5)bekezdései, a kártérítés összegére vonatkozó rendelkezéseket a Hjt. 173. §
(1)-
(2b)bekezdései alapján kell megállapítani. Rámutatott, a perben nem vitatott, hogy a felperest a szolgálat ellátása során érte baleset és ennek következében vált alkalmatlanná a tűzszerész feladtok ellátására. Az alperes nem vitatta az áthelyezéssel összefüggő jövedelemkiesés megtérítésével kapcsolatos kötelezettségét, viszont a felek álláspontja eltért a jövedelemveszteség számításának módját illetően. [10] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a Kúria Mfv.II.10.427/2018/6. számú ítéletében foglalt iránymutatásnak megfelelő számítási módszert alkalmazta. Ennek alapján a Hjt. 173. §
(1)és
(2)bekezdését tekintette irányadónak, amelyek szerint a honvédség kártérítési felelőssége körében köteles megtéríteni az állomány tagjának elmaradt jövedelmét, amelynek számításakor az elmaradt illetményt kell figyelembe venni, amelyre vonatkozóan a Hjt.
- §-ában foglaltakból kell kiindulni, azaz a törvény elmaradt jövedelemként az állomány tagjának azokat a jövedelmeit ismeri el, amelyeket a sérelem előtt rendszeresen, jogszerűen szerzett meg. [11] A peres felek fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 9.Kf.650.243/2020/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest kötelezte a másodfokú perköltség megfizetésére. [12] A másodfokú bíróság határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felek között az alperes kártérítési felelősségének fennállása, valamint az egyes számítási módszerek szerint kalkulált elmaradt jövedelemveszteség, illetve keresetveszteségi járadék összegszerűsége tekintetében vita nem volt, az alperes a másodfokú eljárásban részletezett felperesi számítások helyességét sem vitatta. [13] A másodfokú bíróság érvelése szerint a perben alkalmazandó anyagi jogi rendelkezéseket – egyebek mellett a Hjt.
- §
(2)bekezdés c) pontját – módosították, továbbá beiktatták a Hjt. 173. §
(2a)-
(2b)bekezdéseit, a módosító törvény indokolása szerint a jogalkotó a jövőre nézve az alperes jogértelmezésének megfelelő szabályozást fogadott el. A módosított rendelkezésekre vonatkozóan a módosító törvény átmeneti szabályokról nem rendelkezett, ezért ebben a perben a jogalkotásáról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a Hjt.
- január
- napja előtt hatályos szabályait kell alkalmazni, mégpedig a Hjt.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel – Kúria VII.Kfv.37.689/2021/7-II 4 jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a szolgálati viszonnyal összefüggő káresemény, mint jogi tény bekövetkezésének időpontjában, tehát a
- november
- napján hatályos anyagi jogszabályi rendelkezések alapulvételével. [14] A másodfokú bíróság az Mfv.X.10.158/2020/
- számú és az Mfv.II.10.427/2018/
- számú kúriai döntések elvi tartalmával egyezően értelmezte a Hjt.
- §
(1)és
(2)bekezdéseit, és kimondta, hogy a szolgálati viszonnyal összefüggésben okozott kárból elmaradt jövedelemként az állomány tagjának azokat a jövedelmeit kell figyelembe venni, amelyeket a sérelem előtt rendszeresen, jogszerűen szerzett meg. A járadék számításának alapja a jövőbeli igényekre vonatkozóan is a felperes elmaradt jövedelme, függetlenül attól, hogy a többi azonos beosztású személy jövedelme miként alakult. A jövedelemben a jövőben bekövetkező változás azt a jövőbeni változást jelenti, amely az állomány tagjánál várhatóan bekövetkezett volna a káresemény hiányában és az elmaradt jövedelem első alkalommal történő esedékességének az időpontjában már ismert. A perbeli esetben ilyen jövőbeni esemény várható bekövetkezése nem merült fel. A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését, a felperes perköltségben marasztalását, arra hivatkozással, hogy a jogerős ítéletnek a lejárt és a jövőbeni jövedelemveszteségről rendelkező része egyaránt jogszabálysértő, az a Hjt. 122. §-ában, 173. §
(2)-
(3)bekezdésében, 68. §
(1)-
(2)bekezdésében, a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 7/
- (VI. 22.) HM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 13-
- §-ában foglalt rendelkezésekbe, továbbá a ténylegesen felmerült kár megtérítésére kötelezés elvébe ütközik. [16] Az alperes érvelése szerint az elmaradt jövedelem megtérítésénél figyelembe kell venni a teljes kártérítés és a káronszerzés tilalma elvét. A két elv maradéktalan érvényesülését a Hjt.
- §
(2)bekezdésének c) pontja biztosítja. A károkozó nem a káresemény előtti jövedelmet köteles biztosítani a károsultnak, hanem olyan helyzetbe köteles hozni, mintha nem következett volna be a káresemény. Ellenkező esetben a jövedelemveszteség számításánál azokat az eseményeket sem lehetne figyelembe venni, amelyek a károsult vélelmezett jövőbeli illetményének növekedésével járnak. Az elmaradt jövedelem kiszámításánál a kár felmerüléséhez – a perbeli esetben az illetménycsökkenés bekövetkezésének kezdetéhez – viszonyítva, és nem a határozathozatalt követő jövőbeli változás figyelembevétele indokolt. [17] A Hjt. 173.
(2)bekezdésének alkalmazásakor annak teljes szövegét kell figyelembe venni, nem lehetséges a felperes perbeli álláspontját alátámasztó
- a)pont kizárólagos alkalmazása a
- c)pont figyelmen kívül hagyásával. [18] Az alperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítéletében a jövedelempótló kártérítési járadék jövőbeni, véghatáridő nélküli és határozott összegben történő megállapítása sérti a fenti jogszabályban foglaltakat, valamit a ténylegesen felmerült kár megtérítésére kötelezés elvét. Az ítélet nem veszi figyelembe azt a nyilvánvaló tényt, hogy a felperes katonai szolgálati jogviszonya – amennyiben a káresemény nem következik be és a felperes katona marad – legkésőbb a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a törvény erejénél fogva megszűnt volna. A járadékot a szolgálati jogviszony törvény erejével történő megszűnése napjától számított időszakra csak a Kúria VII.Kfv.37.689/2021/7-II 5 vélelmezett nyugdíj és a ténylegesen szerzett nyugdíj vagy egyéb jövedelem különbözete alapján lehet meghatározni. [19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását, az alperes perköltségben marasztalását. A felperes ellenkérelmében a peres eljárás során eddig nem hivatkozott jogi érvelést nem adott elő. A Kúria döntése és a döntés jogi indokai [20] Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiakban kifejtettekre figyelemmel megalapozatlan. [21] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül [Kp. 115. §
(2)bekezdés, 108. §
(1)bekezdés]. [22] A felek között a perben nem volt vitás, hogy a felperes szolgálati jogviszonyával összefüggésben
- május 23-án bekövetkezett balesetéért az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik, illetve nem volt vita a felek által, eltérő számítási módszerek alapján kiszámított elmaradt jövedelemveszteség, illetve keresetveszteségi járadék számszaki helyességében sem. [23] Az alperes a felülvizsgálati kérelmét megalapozó jogszabálysértésként a Hjt.
- §ában, a
- §
(2)-
(3)bekezdésében és a Rendelet 13-
- §-ában foglalt rendelkezéseket jelölte meg. [24] A károkozás időpontjában hatályos rendelkezések [a Hjt.
- §
(1)-
(2)bekezdés, Rendelet 13-
- §], a törvényi rendelkezésekhez fűzött indokolás, valamint az Mfv.X.10.158/2020/
- és a BH 2019.
- számon közzétett Mfv.II.10.427/2018/
- számú – ebben a perben is irányadó – kúriai döntések elvi tartalma figyelembevételével az eljárt bíróságok helytállóan, jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a hivatásos állomány tagjának a Hjt.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerinti elmaradt jövedelmét a sérelem bekövetkezése előtti, jogszerűen megszerzett, rendszeres jövedelme alapján kell meghatározni. A járadékigény számításának alapja szintén a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelme (a sérelem bekövetkezése előtti, jogszerűen megszerzett, rendszeres jövedelem), függetlenül attól, hogy más azonos beosztású személy jövedelme a sérelem bekövetkezését követő időszakban miként alakult (milyen összegben részesült pótlékban). [25] A Hjt. 173. §
(2)bekezdés c) pontja szerint az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni „azt a jövőbeni változást, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehet”. Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy ilyen meghatározott jövőbeli időpontban bekövetkező változással a felperes járadékigényének a perbeli elbírálása során előre nem lehetett számolni. [26] A fentiekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a felperes elmaradt jövedelmének a Hjt. 173. §
(2)bekezdés a) pontja alapján történő meghatározása nem jogszabálysértő, az nem ütközik a Hjt.
- §-ában foglalt rendelkezésekbe, a Rendelet rendelkezéseibe és a káronszerzés tilalmának az elvébe sem. Különös figyelemmel arra, hogy a Hjt.
- §
(2)bekezdésének a) pontja elmaradt illetmény megfizetéséről rendelkezik, amelybe beletartozik a Hjt. 122. §
(1)bekezdése szerinti illetmény pótlékok összege is, ezért a perbeli esetben annak van jelentősége, hogy ezek a pótlékok állandó vagy eseti jelleggel illették meg a felperest a baleset bekövetkezését megelőzően. Kúria VII.Kfv.37.689/2021/7-II 6 [27] Az alperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott a jövőben bekövetkező változással összefüggésben arra, hogy a felperestől nem elvárható a körülményeiben bekövetkező változás bejelentése. A feleket a Hjt. 5. §
(2)bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség mellett a Hjt.
- §-a szerint tájékoztatási kötelezettség is terheli, amelyek alapján kölcsönösen kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a szolgálati viszony létesítése, módosítása vagy megszüntetése, valamint e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ilyen ténynek vagy adatnak minősül a felperes esetleges jövőbeli foglalkoztatására, jövedelmének változására vonatkozó minden olyan körülmény, amely a járadék összegét befolyásolhatja. A törvényben előírt kötelezettség felperes részéről történő elmulasztásának feltételezése nem eredményezheti a járadék összegének határozott időtartamra történő megállapítását. [28] Az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a káresemény időpontját követően (
- január 1-től) módosított törvényi rendelkezések értelmében az illetmény kártérítési járadékként történő megtérítése csak addig indokolt, amíg az állomány tagja a károkozás hiányában is szolgálati viszonyban állt volna (a perbeli esetben a nyugdíjkorhatár eléréséig), azonban – a másodfokú bíróság ítéletének [27] bekezdésében kifejtett helytálló érvelésére is figyelemmel – a perbeli jogvitát a káresemény bekövetkezésének időpontjában hatályos szabályozás alapján kellett elbírálni a Jat.
- §
(2)bekezdés a) pontja értelmében. [29] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [30] A pervesztes alperes a Kp.
- §-a alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés a) pontja és a 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálattal érintett, a pertárgyérték (9.459.761 forint) és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető perköltség megfizetésére. [31] Az alperes az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték – a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel – az állam terhén marad. Az illeték alap a pertárgy értéke (9.459.761 forint), a fellebbezési eljárás illetéke ennek 10%-a [Pp. 21. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés, Itv. 50. §
(1)bekezdés]. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson bírálta el. [33] A felülvizsgálati kérelem elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Kúria VII.Kfv.37.689/2021/7-II 7 Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró