Bfv.1016/2023/9 – Kúria

(3)bekezdése úgy határozza meg, hogy azt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.1.016/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. február
3. Az ügy tárgya: magánlaksértés vétsége Terhelt(ek): Első fok: Monori Járásbíróság, 7.B.4/2021/33., ítélet, tárgyalás,
4. április
5. Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 5.Bf.394/2022/9., ítélet, tárgyalás,
6. március
7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt és a védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a magánlaksértés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és a védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Monori Járásbíróság 7.B.4/2021/
8. számú és a Budapest Környéki Törvényszék 5.Bf.394/2022/
9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a magánlaksértés vétsége [Btk.
10. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont] miatt indult eljárást megszünteti. Kúria 3.Bfv.1.016/2023/9 2 Elrendeli a terhelt által megfizetett 5.120 (ötezer-egyszázhúsz) forint bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Monori Járásbíróság a 2022. április 12. napján meghozott 7.B.4/2021/33. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki magánlaksértés vétségében [Btk. 221. §

(3)bekezdés a) pont]. Ezért őt 100 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, így összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. március
2. napján jogerős 5.Bf.394/2022/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a kiszabott pénzbüntetést megrovásra enyhítette. A terhelt terhére rótt bűncselekmény törvényi megjelölésének pontosítása mellett az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt – a Be.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és a Be. 649. §

(2)bekezdés b) pontjára alapítottan – a megtámadott határozat megváltoztatása és a felmentése, míg a védője a Be. 649. §

(2)bekezdés

1. b)pontjára alapítottan a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és az eljárás megszüntetése végett terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [4] A terhelt a felülvizsgálati indítványában mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy bűncselekményt nem követett el. Álláspontja szerint alaptalan az a megállapítás, hogy a sértett otthonában lecserélte a zárat, és azért nem adott kulcsot neki, hogy az otthonába való visszatérést megakadályozza. [5] Kifejtette, hogy a sértett nem visszatérési szándékkal hagyta el az ingatlant 2019. június 2. napján, a távozásával valójában felhagyott az ingatlan használatával, ezt utóbb a sértett is megerősítette, és jogerős bírósági határozat is megállapította. [6] Utalt rá, hogy a sértett által előterjesztett magánindítvány nem joghatályos, mert az elkésett. E körben kifejtette, hogy a sértett az eljárás során több alkalommal úgy nyilatkozott, Kúria 3.Bfv.1.016/2023/9 3 hogy már 2019 júniusában tudomása volt a zárcseréről, a feljelentést azonban több, mint egy hónappal később, 2019. augusztus 1. napján tette meg. [7] A védő felülvizsgálati indítványa szerint a 2019. augusztus 1. napján előterjesztett magánindítvány elkésett, ezért nem joghatályos. Az irányadó tényállás ugyanis azt rögzíti, hogy a sértett 2019 júniusában megjelent az ingatlannál, azonban oda bemenni nem tudott, mert a terhelt a zárakat lecserélte, és az új zárakhoz nem adott neki kulcsot. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló egy hónapos határidő kezdőnapja tehát legkésőbb 2019. június 30. napja volt, így a határidő 2019. július 30. napján lejárt. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.558/2023/2. számú nyilatkozatában a terhelt felülvizsgálati indítványát a magánindítvány joghatályosságát vitató részében, a védő felülvizsgálati indítványával együtt alaposnak tartotta. [9] Kifejtette, hogy a tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a zárcsere 2019 júniusában történt, és ugyancsak a tényállásból következik az is, hogy a sértett ekkor tudomást szerzett erről a tényről. Az elkövetés lehetséges legkésőbbi időpontja 2019. június 30. napja volt, ekként a magánindítványt 2019. július 30. napjáig lehetett volna előterjeszteni. Ezért tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a 2019. augusztus 1. napján előterjesztett magánindítványt joghatályosnak fogadták el. III. [10] A terhelt és a védő felülvizsgálati indítványa alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [12] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)-
2. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A Be. 649. §

(2)bekezdés b) pont első fordulata szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát magánindítvány hiányában hozta meg. [14] A Btk. 231. §

(2)bekezdése kimondja, hogy a 221-

1. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. [15] Következésképpen a magánlaksértés vétsége (Btk.
2. §) miatt csak joghatályos magánindítvány esetén van helye büntetőjogi felelősségre vonásnak. [16] A Be.
3. §

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás. A

(2)bekezdés alapján magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. [17] A magánindítvány előterjesztésének határidejét a Be. 378. §

(3)bekezdése úgy határozza meg, hogy azt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett. Kúria 3.Bfv.1.016/2023/9 4 [18] A felülvizsgálati indítványok és a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a sértettnek legkésőbb már

1. június 30-án tudomására jutott a sérelmére elkövetett magánlaksértés, azonban a magánindítványát csak elkésetten,
2. augusztus
3. napján terjesztette elő. [19] A felidézett rendelkezésekből következően jelen ügyben a magánindítvány megtételére nyitva álló határidő – helyesen –
4. július
5. napján végződött. [20] Kétségtelen, hogy a Be.
6. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [21] Az ítélkezési gyakorlat szerint a magánindítványra vonatkozó megállapításokat indokolt a tényállás [Be. 561. §

(3)bekezdés c) pont] körében rögzíteni. [22] Emellett a magánindítványra vonatkozó ténymegállapítás az ítéleti tényállásnak – legalábbis a szűkebb értelemben vett történeti tényállásnak – egyébként nem a szükségszerű eleme. Ezt támasztja alá az is, hogy a magánindítvány joghatályosságát nem érinti az, hogy annak rögzítése ítéletszerkesztési hibából fakadóan elmaradt; így az eljárás magánindítvány hiányában történő megszüntetésének nyilvánvalóan nincs helye – a joghatályos magánindítvány megléte mellett – pusztán azon okból, hogy annak ítéleti tényállásban történő rögzítése elmaradt. Másrészt a magánindítvány léte nem a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, a bűncselekmény elemeit és minősítését megalapozó történeti tény, hanem a magánindítvány büntethetőségi akadály jellegének megfelelően az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény. Éppen ezért teszi a törvény kifejezetten lehetővé a magánindítvány hiányának felülvizsgálat keretében történő támadhatóságát. [23] A magánindítvány joghatályos volta jogkérdés; a magánindítvány előterjesztésére vonatkozó ténymegállapítások alapján levont jogi következtetés, melyre nem vonatkozik a tényálláshoz kötöttség, illetve a tényállás támadhatatlansága a felülvizsgálat során (BH 2021.65., Kúria Bfv.II.721/

1. szám). [24] Jelen ügyben az elsőfokú bíróság a magánindítvány előterjesztésével kapcsolatban semmilyen ténymegállapítást nem tett. [25] Ehhez képest a másodfokon eljáró törvényszék a tényálláshoz kapcsolódóan feltüntette, hogy a sértett
2. augusztus
3. napján joghatályos magánindítványt terjesztett elő {Budapest Környéki Törvényszék 5.Bf.394/2022/
4. számú ítélet [11] bekezdés}. E megállapításhoz azonban indokolást nem fűzött. [26] Ilyen körülmények között felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényállásban lévő tényekből kell azt a jogi következtetést levonni, hogy a sértett mikor szerzett tudomást az ellene elkövetett bűncselekményről, és ehhez képest az általa előterjesztett magánindítvány joghatályos-e. [27] Jelen ügyben az irányadó tényállás ezzel összefüggésben a következőket rögzíti: – a sértett 2019 júniusában megjelent az ingatlannál, azonban oda bemenni nem tudott, mert a terhelt az ingatlanon lévő zárakat lecserélte; – a terhelt nem adott kulcsot a sértettnek; – a sértett 2019 júliusában több ízben eredménytelenül kísérelte meg az ingatlanba való bejutást; –
5. augusztus
6. napján ismét megjelent az ingatlannál, ahová nem tudott bemenni, mert a terhelt és a hozzátartozója nem engedte be, kulccsal pedig nem rendelkezett. [28] Egyéb tény hiányában mindezekből nem vonható jogi következtetés arra, hogy a sértettnek csupán
7. augusztus
8. napján jutott volna tudomására, hogy a terhelt a zárakat lecserélte. Kúria 3.Bfv.1.016/2023/9 5 [29] Ellenkezőleg, a felülvizsgálati indítványok és a Legfőbb Ügyészség helytállóan utaltak arra, hogy az irányadó tényállásból az következik, hogy a sértett legkésőbb
9. június
10. napján tudta, hogy a terhelt a zárakat lecserélte. [30] Ehhez képest a
11. augusztus
12. napján előterjesztett magánindítvány valóban elkésett. [31] Ekként a Kúria a terhelt és a védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be.
13. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 649. §

(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel a 663. §

(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. [32] A Be. 856. §

(1)bekezdés c) pont záró fordulata alapján a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terhelttel szemben az eljárást megszüntette. A Be. 857. §

(1)bekezdés c) pontja szerint a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. [33] Ezért a Kúria elrendelte a terhelt által a rendelkezésre álló adatok alapján eddig megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését. IV. [34] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. február
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző