A határozat elvi tartalma: A befogadási okok fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.759/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: felperes1 cím1 Kovács Eszter Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kovács Eszter ügyvéd cím2 Budapest Főváros Kormányhivatala cím3 Dr. Tóth Polina kamarai jogtanácsos gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 2.K.701.210/2022/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.759/2022/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és anya (a továbbiakban: anya) 2011.-
- között élettársi kapcsolatban éltek.
- augusztus 11-én született közös gyermekük, gyermek (a továbbiakban: gyermek). A felperes és a gyermek kapcsolattartását rendező bírósági határozat szerint a felperes a gyermekkel, a
- életévének betöltésétől kezdődően – a bírósági határozatban rögzítettek szerinti – folyamatos és időszakos kapcsolattartásra jogosult. [2]
- decemberében a gyermek tájékoztatta az anyát a kapcsolattartások ideje alatti esti fürdés közben történtekről, amely alapján az anya feljelentést tett a rendőrségen a felperessel szemben. A feljelentés alapján nyomozás indult a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény
- §
(4)bekezdés b) pontjába ütköző és
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő, az elkövető hozzátartozója nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló,
- életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
- május 2-án a nyomozást megszüntette. A megszüntető határozat ellen előterjesztett panaszt a Budakörnyéki Járási Ügyészség
- június
- napján elutasította. [3] A felperes
- február 7-én a kapcsolattartás végrehajtására irányuló kérelmet terjesztett elő az elsőfokú gyámhatóságnál, tekintettel arra, hogy a
- január 26-28-án esedékes kapcsolattartás nem jött létre, továbbá a
- február 2-ai pótlás szintén meghiúsult. [4] Az elsőfokú gyámhatóság
- március 20-án kelt, BP-13/104/00228-32/
- számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. [5] A felperes fellebbezésére eljárt alperes a
- november 8-án kelt, BP/0502/0010069/
- számú végzésében megállapította, hogy az elsőfokú döntés nem határozat, hanem végzés. Az elsőfokú döntés egyéb rendelkezéseit nem érintette. [6] A másodfokú határozat ellen előterjesztett keresetlevélre tekintettel az alperes a végzését
- április 18-án kelt BP/0502/00043-36/
- számú végzésével visszavonta. [7] A
- november 26-án kelt BP/0506/00071-35/
- számú végzésével az elsőfokú hatóság határozatát akként változtatta meg, hogy annak formája végzés. Kúria VI.Kfv.37.759/2022/2-1 3 [8] Indokai szerint az anya a bűncselekmény felmerülését követően, - tőle elvárhatóan a gyermek érdekében járt el, amikor a gyermeket orvosi vizsgálatra vitte, rendőrségi feljelentést tett és a kapcsolattartás végrehajtásának felfüggesztését, felügyelt kapcsolattartást kért. Az önhiba megállapítása ebben a kontextusban már nem egyértelmű, még úgy sem, hogy utóbb a bűncselekmény elkövetése nem igazolódott be. Az elsőfokú ítélet [9] A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek tizenöt napon belül 10.000 forintot, egyebekben a keresetet elutasította. [10] Indokai szerint az elsőfokú döntés meghozatalakor a gyermek által elmondottak miatt indult rendőrségi eljárás még folyamatban volt, ezért az elsőfokú hatóság nem tudta megállapítani, hogy a kapcsolattartás elmaradásának oka a felperesnek felróható volt-e. A rendőrségi eljárás folyamatban volta egyébként sem minősülhet sem az anya, sem a gyermek érdekkörében felmerülő oknak. A nyomozást az ügyben hivatalból le kellett folytatni, ennek folyamatban léte pedig a feleken kívül álló körülmény. Következésképpen helytállóan döntött az alperes, amikor nem rendelte el az anyának fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartás pótlását. A befogadás iránti kérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a közigazgatási cselekmény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. [12] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa),
- ab)és
- ad)alpontjaiban foglaltakra hivatkozott. [13] Sérelmezte az Alkotmánybíróság döntéseiben megmutatkozó alkotmányos szempontok – a különélő szülőnek a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartáshoz való joga - figyelmen kívül hagyását. [14] Rámutatott arra, az ügy társadalmi jelentőségét az képezi, hogy a kislányos apákkal szemben az arra hajlamos szülők előszeretettel alkalmazzák a hamis abúzus vádját a kapcsolattartás korlátozása érdekében. [15] Előadta továbbá, hogy az elsőfokú ítélet eltér a Kúria Kfv.IV.37.720/2021/5. számú határozattól, amelyben egyértelműen lefektette a Kúria, hogy az elmaradt kapcsolattartásokat pótolni kell. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kfv.37.759/2022/2-1 [16] 4 A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [17] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [18] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [20] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. Kúria VI.Kfv.37.759/2022/2-1 5 [21] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [22] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [17] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét – kapcsolattartás végrehajtása - adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben, következésképpen a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont) szerinti befogadásnak nem volt helye. [18] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Jelen ügy kapcsán a Kúria társadalmi jelentőséget nem állapított meg, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja szerinti ok alapján sem volt indokolt a befogadás. A felperes által előadott indokok nem voltak alkalmasak annak igazolására, hogy a jogkérdés a konkrét (saját) ügyön túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Jelen ügy kapcsán a Kúria társadalmi jelentőséget nem állapított meg, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja szerinti ok alapján sem volt indokolt a befogadás. [19] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét az alperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes a felülvizsgálati kérelmében e befogadási okot megjelölte, kérelmét azonban a törvény szerinti kötelező indokolással nem látta el, ezért ezen az alapon sem lehetett befogadni a felülvizsgálati kérelmet. Kúria VI.Kfv.37.759/2022/2-1 6 [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok kapcsán a felperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság szembehelyezkedett a Kúria Kfv.IV.37.720/2021/
- számú döntésében foglaltakkal. A Kúria álláspontja szerint a felperes hivatkozása nem tekinthető a joggyakorlattól eltérés megalapozott indokának, tekintettel arra, hogy az elmaradt kapcsolattartások pótlása elrendelésének kötelezettsége a konkrét ügy releváns tényeinek mérlegelése alapján, egyedi körülményeinek ismeretében állapítható meg, így nem értelmezhető általánosan érvényesülő kötelezettségként. [22] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [23] A befogadási okok fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. Záró rész [24] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- október
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kárád Judit sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...