Kfv.45087/2024/4 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsághoz szükséges további konjunktív feltételek valamelyike hiányzik. II. Ha az Mmtv. 2. §

(1)bekezdésében meghatározott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsághoz szükséges konjunktív feltételek valamelyike hiányzik, a kérelmező a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.45.087/2024/

1. Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró felperes neve A felperes: (felperes címe) Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: Tarczaliné dr. Harcsár Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: megváltozott munkaképességű személyek ellátása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Miskolci Törvényszék 1.K.701.403/2023/
2. Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 1.K.701.403/2023/
3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.087/2024/4-II 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
4. október
5. napján kelt 74-2-03760/2023/
6. számú határozatával a felperes által
7. szeptember 23-án előterjesztett, megváltozott munkaképességű személyek ellátására irányuló kérelmet – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló
8. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)
9. §

(2)bekezdés

1. pontja,
2. §

(1)bekezdése, 14. §

(2)bekezdése és 15. §

(1)bekezdése, 15/A. §-a alkalmazásával – elutasította. A komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény alapján megállapította, hogy a felperes 73%-os egészségi állapotára tekintettel nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, keresőtevékenységet végez és rendszeres pénzellátásban részesül, ezért a kért ellátásra nem jogosult. [2] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és új eljárásra kötelezését kérte arra hivatkozva, hogy egészségi állapota mértékét tévesen, jogszabálysértően állapították meg. A peres eljárás során előadta, hogy a munkaviszonya, az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt, tekintettel arra, hogy a munkakörében nem tudták foglalkoztatni, 2024. március 28. napján megszűnt. [3] Alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte, döntésének megalapozottságára és jogszerűségére hivatkozva. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság a határozatot – az Mmtv. 2. §

(1)bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §-a folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.)
4. §

(2)bekezdése és

1. §-a alapján – megsemmisítette és alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság a perben kirendelt igazságügyi szakértő aggálytalannak tekintett szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes egészségi állapota
2. október
3. napjától 45%, ezért az Mmtv. értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül. Iránymutatása szerint a felperes az igazságügyi orvosszakértő által megállapított egészségi állapot mértékét figyelembe véve és az egyéb feltételek együttes fennállása esetén jogosult az ellátásra. A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte az Mmtv.
4. §

(1)bekezdésének a megsértésére, valamint az Mfv.III.10.324/2014/5., Mfv.III.10.318/2016/

1. számú közzétett kúriai határozatoktól jogkérdésben eltérésre hivatkozva. [6] Nem vitatta, hogy a közigazgatási eljárásban valóban nem megfelelően tárta fel a tényállást, a felperes egészségkárosodása súlyosabb mértékű volt, mint azt az orvosi bizottság Kúria VII.Kfv.45.087/2024/4-II 3 megállapította, ez a tény azonban – álláspontja szerint – önmagában nem jelenti, hogy a határozat jogszerűtlen, és nincs az ügy elbírálására érdemi kihatással. A felperes nem vitatta, hogy a kérelem előterjesztésekor és a közigazgatási eljárás alatt kereső tevékenységet végzett, illetve rendszeres pénzellátásban részesült, amely körülmények az Mmtv.
2. §

(1)bekezdése értelmében kizárják az ellátás megállapítását. [7] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a felperest kizárólag a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján minősítette megváltozott munkaképességű személynek, illetve a határozatot jogszabálysértőnek. Határozatában nemcsak az egészségi állapot előírt mértékének hiányára, hanem keresőtevékenység folytatására, a felperes rendszeres pénzbeli ellátásban részesülésére tekintettel, jogszerűen utasította el a megváltozott munkaképességű személyek ellátására vonatkozó igényt, a bíróság a felperes által nem vitatott tényeket figyelmen kívül hagyta. Álláspontja szerint az általa megjelölt, követendő kúriai határozatok alapján, ha az Mmtv. 2. §

(1)bekezdésében rögzített konjunktív feltételek bármelyike hiányzik, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosultság nem állapítható meg. [8] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és a döntés jogi indokai [9] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §

(1)bekezdésének alkalmazásával befogadta, majd az érdemi elbírálás eredményeként megállapította, hogy az – az alábbiak szerint – alapos. [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. [11] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy közzétett határozatai szerint a közigazgatási (társadalombiztosítási) per tárgya a keresettel támadott jogerős közigazgatási határozat, a perben a bíróságnak – a keresettel meghatározott korlátok között – a határozat jogszerűségéről kell állást foglalnia. A Kúriánál előterjesztett felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslat, a felülvizsgálati eljárás középpontjában a jogerős ítélet áll; eljárása során a Kúria az ítélet törvényességét, ennek keretében, a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátai között azt vizsgálja, hogy a bíróság az anyagi és eljárásjogi szabályok betartásával hozta-e meg a határozatát (Kfv.VII.37.977/2020/4., Kfv.VII.37.543/2020/4., Kfv.VII.45.116/2023/5., stb.). Erre figyelemmel a Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem az alperes határozatának jogszerűségéről, hanem a jogerős ítélet törvényességéről kellett állást foglalnia. [12] Az Mmtv. a perbeli időszakban hatályos 2. §

(1)bekezdése szerint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

1. a)a kérelem benyújtását megelőző
2. aa)5 éven belül legalább 1095 napon át,
3. ab)10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
4. ac)15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
5. b)keresőtevékenységet nem végez és
6. c)rendszeres pénzellátásban nem részesül. [13] Az alperes a jogerős ítéletet a felperes egészségi állapota mértékének (45%) meghatározása körében nem támadta, felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a felperes megváltozott munkaképességű személy, ezért az alperes tévesen, jogszabálysértően állapította Kúria VII.Kfv.45.087/2024/4-II 4 meg határozatában azt, hogy a felperes nem minősül megváltozott munkaképességű személynek. Ugyanakkor az alperes megalapozottan hivatkozott felülvizsgálati kérelmében a követendő kúriai gyakorlatra (Mfv.III.10.324/2014/5., Mfv.III.10.318/2016/5.,), illetve irányadó a Kfv.VII.45.007/2024/4. számú kúriai döntés, amelyek értelmében a jogvita elbírálásánál a szakértői bizonyítás lefolytatása szükségtelen, ha a felperes kereseti kérelmében csak az egészségi állapota mértékét vitatja, azonban az Mmtv. 2. §

(1)bekezdésében meghatározott további konjunktív feltétel valamelyike hiányzik: a felperes az alperes határozata meghozatalának időpontjában az előírt biztosítási idővel nem rendelkezik, vagy keresőtevékenységet végez, vagy rendszeres pénzellátásban részesül. [14] Az alperes támadott határozatában foglaltak szerint a felperes az Mmtv. 2. §

(1)bekezdésében meghatározott ellátásra jogosultsághoz szükséges – 60 százalékos vagy kisebb – egészségi állapot mértékkel nem rendelkezett, keresőtevékenységet folytatott, rendszeresen pénzellátásban részesült, ezért a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult. A felperes keresetében a határozatot nem teljes terjedelmében, nem minden megállapításra, nem mindegyik hiányzó törvényi feltételre vonatkozóan támadta, csupán az egészségi állapotának alperes által megállapított mértékét kifogásolta, az eljárás során a további törvényi feltételek hiányát nem vitatta. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság részéről a szakértői bizonyítás elrendelése és lefolytatása szükségtelen volt. [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében megalapozottan állította az Mmtv. 2. §

(1)bekezdése megsértését a

1. b)és
2. c)pontban foglalt konjunktív törvényi feltételek hiánya miatt és megalapozottan kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe döntésének meghozatala során, hogy a határozatában nemcsak a felperes egészségi állapotára, hanem a keresőtevékenység végzésére és a rendszeres pénzellátásban részesülésére tekintettel utasította el a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására irányuló kérelmet. [16] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, ezért azt – a Kp. 121. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [17] Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a fent kifejtettek figyelembevételével kell eljárnia, és döntenie az alperes határozata jogszerűségéről. Döntésének meghozatala során figyelemmel kell lennie arra, hogy az alperes támadott határozatában nemcsak a felperes egészségi állapotára, hanem az Mmtv. 2. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjában foglalt további konjunktív törvényi feltételek hiányára, a keresőtevékenység végzésére és a rendszeres pénzellátásban részesülésére tekintettel utasította el a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására irányuló kérelmet. A döntés elvi tartalma [18] I. A jogvita elbírálásánál a szakértői bizonyítás lefolytatása szükségtelen, ha a felperes kereseti kérelmében csak az egészségi állapota mértékét vitatja, azonban Mmtv. 2. §

(1)bekezdésében meghatározott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsághoz szükséges további konjunktív feltételek valamelyike hiányzik. II. Ha az Mmtv. 2. §

(1)bekezdésében meghatározott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsághoz szükséges konjunktív feltételek valamelyike hiányzik, a kérelmező a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult. Kúria VII.Kfv.45.087/2024/4-II 5 Záró rész [19] A felek a felülvizsgálati eljárásban költségigényt nem érvényesítettek, ezért a Kúria e tárgyban – a Kp. 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 82. §

(3)bekezdése alapján – mellőzte a határozathozatalt. [20] Az eljárás az Mmtv. 14. §

(2)bekezdése alapján költség- és illetékmentes, ezért a felülvizsgálati eljárás illetékéről rendelkezni nem kellett. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §

(2)bekezdése által alkalmazni rendelt Kp. 107. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. február
3. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró