Kpkf.40965/2021/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott helyre, úgy az nem elkésett. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.40.965/2021/

1. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Hajnal Péter bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: felperesi képviselő egyéni ügyvéd Cím3 Az alperes: Osztály Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Cím1 Az alperes képviselője: dr. Papp Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Debreceni Törvényszék
3. szeptember
4. napján hozott 104.K.701.599/2021/
5. számú végzése Kúria I.Kpkf.40.965/2021/2 2 Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 104.K.701.599/2021/
6. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) - az ügyintézésében közreműködő, a felperes által alperesként megjelölt szervezeti egysége útján meghozott több határozatában - a haszonbérbeadó és a felperes, mint haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződések felperessel való jóváhagyását megtagadta, azokat az elfogadó jognyilatkozatot tevővel jóváhagyta. [2] A felperes
7. június
8. napján benyújtott keresetlevelében a benyújtáshoz szolgáló űrlapon feltüntetett „588/898-2/2021.” számú közigazgatási határozat, míg a keresetlevélben foglaltak szerint 22 darab - köztük az 588917-2/
9. számú - közigazgatási határozat jogszerűségét vitatta. Az 588917-2/
10. számú közigazgatási határozatot a felperes
11. június
12. napján vette át. [3] A felperes a keresetlevelét jogi képviselővel eljárva, elektronikus úton nyújtotta be a Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatala (a továbbiakban: Járási Hivatal) előtt, amely a keresetlevelet
13. június
14. napján továbbította a Kormányhivatalhoz. Az így továbbított keresetlevél a benyújtására nyitva álló harminc napos határidőben megérkezett a Kormányhivatalhoz. [4] A Kormányhivatal a védiratával az 588917-2/
15. számú közigazgatási határozat elleni keresetlevelet terjesztette az elsőfokú bíróság elé, védiratában kérte a keresetlevél visszautasítását a közigazgatási perrendtartásról szóló
16. évi I. törvény ( a továbbiakban: Kp.)
17. §

(1)bekezdés l) pontja alapján. Az elsőfokú bíróság végzése Kúria I.Kpkf.40.965/2021/2 3 [5] Az elsőfokú bíróság a fellebbezett végzésével a keresetlevelet a Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontja alapján visszautasította. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a felperes a keresetlevelet nem a Kp. 39. §

(1)bekezdése szerinti helyre nyújtotta be, a Járási Hivatalnak a megelőző eljárás során és a keresetlevél benyújtásakor sem volt semmilyen hatásköre a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására irányuló eljárás lefolytatására, és a Kp. rendelkezései szerinti kivételek, amelyek alapján a benyújtás helyének elvétése mellett is határidőben érkezett lehet a keresetlevél, nem állnak fenn. Mindezek alapján a keresetlevelet elkésettség okán visszautasította. [6] Kifejtette, hogy a jogalkotó a téves helyen történő előterjesztést nem nevesítette külön visszautasítási okként, hanem ezt a körülményt a határidő megtartottságával összefüggésben kell vizsgálnia a bíróságnak. A Kp.

1. §-ára és az ahhoz fűzött Kommentárra hivatkozva rámutatott, hogy a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két egymással összefüggő feltétel, amelynek teljesülnie kell a keresetlevél szabályszerű benyújtásához, bármelyik elvétése a határidő elmulasztása miatti visszautasítási ok megállapítását eredményezi. Utalt a Kúria BH
3. számon közzétett határozatára is. A fellebbezés és az észrevétel [7] A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság
4. sorszámú végzésének a megváltoztatását és a keresetlevél Kp.
5. §

(1)bekezdés l) pontja alapján történő visszautasítását. Nem vitatta, hogy a keresetlevél téves helyen lett előterjesztve, azonban az a Kormányhivatalhoz határidőben megérkezett, amelyet álláspontja szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni. A határidőben érkezett keresetlevelet nézete szerint a Kp. 48. §

(1)bekezdés l) pontjára hivatkozva kell visszautasítani. Előadta, hogy jelen esetben klasszikus elvétésről van szó, az egy címen lévő két hivatalt összetévesztette, ugyanakkor a keresetlevél határidőben a Kormányhivatal rendelkezésére állt. Tévesnek tartja a BH

2. számon közzétett határozat logikáját, miszerint a keresetlevél téves helyre történő előterjesztése határidő elmulasztása miatti ok akkor, amikor a keresetlevél nem vitathatóan a Kormányhivatalnál van és határidőben. Rámutatott arra, hogy más a helyzet akkor, ha a téves benyújtás miatt sérül a keresetlevél határidőben történő benyújtásának a követelménye, ebben az esetben a Kp.
3. §

(1)bekezdés i) pontja szerinti elkésettség miatti visszautasításnak van helye, ugyanakkor téves benyújtás esetén is megérkezhet a keresetlevél határidőben az alpereshez. [8] A Kormányhivatal az észrevételében egyetértett a keresetlevelet visszautasító végzésben foglaltakkal. A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] A felperes fellebbezése - az alábbiak szerint - alapos. Kúria I.Kpkf.40.965/2021/2 4 [10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint a fellebbezés és az észrevétel keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette a keresetlevél benyújtási helyének elvétését, azonban nem vette figyelembe, hogy a téves helyen benyújtott keresetlevél a keresetindítási határidőben megérkezett a Kormányhivatalhoz. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Kúria a következőket emeli ki. [11] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a fellebbezett végzés a védirattal felterjesztett, 588917-2/2021. számú közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetlevél visszautasításáról rendelkezik, így a fellebbezési eljárásban is kizárólag az 588917-2/2021. számú közigazgatási határozat vonatkozásában vizsgálta a keresetlevél visszautasításának jogszerűségét. [12] A Kp. 39. §

(1)bekezdésében szabályozott, általános, a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napos keresetindítási határidőre figyelemmel a felperes a fellebbezésében megalapozottan hivatkozott arra, hogy keresetlevele a Kormányhivatalhoz a keresetindítási határidőben megérkezett. A felperes nem vitatta a keresetlevél téves helyen - a Járási Hivatalnál - történő benyújtását, ugyanakkor ezzel összefüggésben is helytállóan mutatott rá, hogy a benyújtás helyét vétette el. [13] A Kp. 48. §

(1)bekezdés

1. l)pontja az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő által nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon előterjesztett keresetlevél visszautasításáról, míg
2. i)pontja a keresetindítási határidő elmulasztásával előterjesztett keresetlevél visszautasításáról rendelkezik, ez utóbbi esetben további feltétel, hogy a felperes igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. [14] A BH2021. 152. szám alatt közzétett - eltérő tényállású ügyben hozott - határozat szintén arra mutat rá, hogy a jogalkotó nem nevesítette külön visszautasítási okként a keresetlevél nem megfelelő helyen történő előterjesztését, az elsőfokú bíróságnak e körülményt a határidő megtartottságával összefüggésben kell vizsgálnia, a keresetindítási hely és a keresetindítási határidő e vonatkozásban összefüggő feltétel. [15] A felperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra, hogy amennyiben a keresetlevele a megfelelő helyre, a Kormányhivatalhoz megérkezik, arra nézve a határidő megtartottsága vizsgálandó. Ezt azonban a fellebbezett végzés meghozatala során az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. [16] A Kúria - a releváns elemek tekintetében tényállásazonos ügyben - már döntött a téves helyen benyújtott, de továbbítás folytán az alpereshez határidőben érkezett keresetlevél vizsgálatának és visszautasításnak szempontjairól, azok értelmezéséről (Kpkf.III.40.943/2021/2. számú végzés), ennek során végzése indokolásában rögzítette, hogy „A Kúria gyakorlata szerint a keresetlevél előterjesztésének időpontja az az időpont, amikor a fél a keresetlevelet megfelelő helyen előterjeszti vagy, amennyiben nem a megfelelő helyre nyújtja be, úgy amikor a keresetlevél a megfelelő közigazgatási szervhez megérkezik. (Kpkf.VI.39.206/2021/2., Kfv. III.37.409/2017/4.) Ezt támasztja alá a Kúria 14/2010. (XI. 8.) KK véleménye is, melyben kimondásra került, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi Kúria I.Kpkf.40.965/2021/2 5 III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 330. §

(1)bekezdése alapján a keresetlevelet akkor kell határidőben benyújtottnak tekinteni, ha az az elsőfokú szervhez 30 napon belül megérkezik. A régi Pp. és a Kp. e körben tartalmát és érdemét tekintve azonos fogalomkészlettel dolgozik.”. A hivatkozott kúriai döntésben kifejtettekkel jelen eljáró tanács is egyetért, attól a fellebbezés elbírálása során nem kívánt eltérni. [17] A tisztességes eljáráshoz való jogra és a Kúria gyakorlatára is figyelemmel a határidő megtartottságát az alpereshez - jelen esetben a Kormányhivatalhoz - beérkezett keresetlevél vonatkozásában vizsgálni kell, ennek során a Kp. rendelkezése szerinti megfelelő helyre határidőben érkezett keresetlevél tekintetében a Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontja szerinti elkésettség miatti visszautasítási ok nem állhat fenn. Ugyanakkor a téves helyre benyújtás következményeit - így annak esetleges határidőn túli továbbításakor az elkésett keresetlevél visszautasítását - a felperes viseli. [18] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [19] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a helyes alperes perbeállításával és a keresetlevél határidőben történő benyújtására figyelemmel kell eljárni és határozatot hozni. Záró rész [20] el. A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta [21] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [22] Az alperes a fellebbezési eljárásban perköltséget nem számított fel, ezért arról a Kúriának - a Kp. 35. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.

1. és
2. §-ára figyelemmel rendelkeznie nem kellett. [23] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
3. §

(2)bekezdése, a végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. november
3. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Kúria I.Kpkf.40.965/2021/2 6 dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Hajnal Péter s.k. bíró