A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasításának van helye, ha az kellő tájékoztatás ellenére sem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.123/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: Felperes1 Cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Cím1) Az alperes képviselője: személy1 jogi szakügyintéző A per tárgya: családtámogatási ügyben hozott - T-BP-MCST-2135-2/
- számú közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- és
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Miskolci Törvényszék
- június
- napján hozott a
- október
- napján kelt 8.K.700.172/2020/
- számú végzéssel kiegészített 20.K.700.172/2020/
- számú végzése fellebbezés visszautasítása tárgyában Rendelkező rész A Kúria a felperes által a Miskolci Törvényszék 20.K.700.172/2020/
- számú végzéssel kiegészített 20.K.700.172/2020/
- számú végzése ellen előterjesztett
- és
- sorszámú fellebbezést visszautasítja. Kúria V.Kpkf.39.123/2021/2 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes saját jogú családi pótlék iránti kérelmére indult eljárást - a Osztály1 vizsgálatán való megjelenés hiánya miatt - az elsőfokú hatóság megszüntette. Az alperes a TBP-MCST-2135-2/
- számú másodfokú végzésében helybenhagyta az eljárás megszüntetéséről rendelkező elsőfokú végzést. A felperes keresetet nyújtott be az alperesi döntés jogszerűségének vizsgálatára. [2] A peres eljárás során az alperes a T-BP-MCST-562-1/
- számú végzésével a keresettel támadott másodfokú végzést visszavonta azzal, hogy a fellebbezés vonatkozásában új döntést hoz. Az alperes a keresettel támadott végzés visszavonására figyelemmel kérte az eljárás megszüntetését a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- § g) pontja alapján. [3] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- február
- napján kelt 2.K.27.929/2019/
- számú végzésével az eljárást megszüntette. [4] A felperes fellebbezést nyújtott be az eljárást megszüntető elsőfokú végzés ellen, amely 2.K.27.929/2019/
- számon került iktatásra. [5] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bíróságok szervezetét és hatáskörét érintő,
- április
- napján hatályba lépett jogszabályi változás következtében az ügy iratait a Miskolci Törvényszéknek adta át, amely az ügyet 8.K.700.172/
- számon iktatta. Az elsőfokú bíróság végzése [6] A Miskolci Törvényszék a
- június
- napján kelt - a jogorvoslati záradék tekintetében a
- október
- napján meghozott 8.K.700.172/2020/
- számú végzéssel kiegészített - 8.K.700.172/2020/
- számú végzésével a felperes „2.K.27.9292/2019/12.” (helyesen: 2.K.27.929/2019/12.) számú fellebbezését visszautasította. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a fellebbezés hiányos, mivel az hiánypótlási felhívást követően sem tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölését és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. A fellebbezés hiányosságai Kúria V.Kpkf.39.123/2021/2 3 miatt - a Kp.
- §
(3)bekezdésében és 100. §
(2)bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra figyelemmel - a Kp. 113. §
(2)bekezdésének második fordulata alapján annak visszautasításáról rendelkezett. A fellebbezés és az észrevétel [7] A felperes az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzéssel kiegészített
- sorszámú végzése ellen
- és
- sorszámon fellebbezést terjesztett elő, amelyet a
- sorszámon iktatott nyilatkozatában fenntartott. A
- sorszámú fellebbezésében előadta, hogy a hiánypótlást az elsőfokú bíróságnak beadta, ezért kérte visszamenőlegesen, 2018.08.10-től az elmaradt családi pótlék megítélését. A
- sorszámú fellebbezésben kérte az elsőfokú bíróság
- sorszámú visszautasító végzésének megváltoztatását és a családi pótlék megítélését a fennálló egészségi okokra hivatkozva. Fellebbezéséhez orvosi iratokat csatolt és méltányos elintézést kért. A
- sorszámú beadványában a fellebbezés fenntartásáról nyilatkozott, egyben kérte az elmaradt családi pótlék visszamenőleges megítélését. [8] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség, a fellebbezés visszautasításának volt helye az alábbiak szerint. [10] A Kúria utal arra, hogy a fellebbezésnek - ahhoz, hogy a beadványt érdemben elbírálhassa a másodfokú bíróság - tartalmát tekintve meg kell felelnie a Kp.
- §
(2)bekezdés a)-c) pontjában foglaltaknak, azaz a beadványokra vonatkozó általános szabályok szerinti elemeken túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezéssel támadott ítélet (jelen esetben végzés) számát, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. A kötelező tartalmi elemek hiánya esetén a fellebbezés visszautasításának van helye. [11] A Kp. fent hivatkozott rendelkezéseire figyelemmel a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a jogszabálysértést, amely - a fellebbező fél álláspontja szerint - az elsőfokú végzéssel megvalósult. A jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében legalább a jogszabálysértés tartalmi körülírása a követelmény. Az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésekben a felperes a végzés megváltoztatását, a családi pótlék megítélését, annak visszamenőleges kifizetését kérte. A Kúria hangsúlyozza, hogy a családi pótlék iránti igényről az elsőfokú bíróság a fellebbezésekkel támadott végzésben nem döntött, végzésében az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés visszautasításáról rendelkezett, ezáltal a
- és
- sorszámú fellebbezésben előadott hivatkozások nem érintik az elsőfokú bíróság végzésének jogszerűségét, a kifejtett felperesi érvelés nem fogadható el a fellebbezés indokaként, mint Kúria V.Kpkf.39.123/2021/2 4 jogszabálysértés megjelölése, mivel ezekkel összefüggő rendelkezést az elsőfokú bíróság végzése nem tartalmaz. [12] A Kúria hangsúlyozza, hogy az alperes a keresettel támadott végzést visszavonta, emiatt az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette, mert nincs olyan alperesi döntés, amelynek jogszerűsége a perben vizsgálható lenne. Amennyiben a felperesnek a családi pótlék megállapításával vagy visszamenőleges kifizetésével kapcsolatos igénye áll fenn, azt a családtámogatási ügyekben eljáró alperesi hatóságnál terjesztheti elő, azonban ilyen jellegű kérelem nem teszi az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezéseket megalapozottá. [13] A Kp. arra az esetre nézve szabályozza a másodfokú bíróság hatásköreként a fellebbezés visszautasítását, ha a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést sem tartalmazza a fellebbezés. A Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. Ugyanakkor a 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében (a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölése) hiánypótlásnak nincs helye. A fellebbezés visszautasítása tekintetében kifejezetten rögzíti a Kp. 104. §
(2)bekezdése, hogy ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza. [14] Jelen esetben a
- sorszámú végzésre hivatkozással benyújtott fellebbezések az előírt tartalmi követelményeknek nem feleltek meg, azokból nem állapítható meg, hogy mely jogszabályi rendelkezés elsőfokú bíróság általi megsértése képezi a fellebbezés alapját. A felperes az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésének
- sorszámú végzéssel történt kiegészítését követően, részletes és pontos, a jogkövetkezményre való figyelmeztetést is tartalmazó tájékoztatás ellenére sem terjesztett elő olyan beadványt, amelyben az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével kapcsolatos jogszabálysértést jelölt volna meg. Ennek okán a másodfokú bíróságnak a
- és a
- sorszámú fellebbezést vissza kellett utasítania a Kp.
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt rendelkezések alapján. [15] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felperes 8. és 10. sorszámú fellebbezését a Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontjában, 99. §
(3)bekezdésében, 100. §
(2)bekezdés b) pontjában és 104. §
(1)-
(2)bekezdésében foglalt rendelkezések alapján visszautasította. Záró rész [16] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [17] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fellebbezés visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés illetékmentes. Kúria V.Kpkf.39.123/2021/2 5 [18] Az alperesnek másodfokú perköltsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [19] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- február
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Ságiné dr. Márkus Anett