← Magyarország

Kfv.37374/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását a bíróság korábbi – megismételt eljárást elrendelő ítéletében foglalt – utasításának a vitatása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.374/2023/

  1. Dr. Patyi András a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Váradi János ügyvéd (cím2) Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Ancsinné dr. Bíró Andrea kamarai jogtanácsos I. rendű alperesi érdekelt: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cím4) I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda (cím5, ügyintéző ügyvéd: dr. Mikó András) II. rendű alperesi érdekelt: II.r. alperesi érdekelt (cím7.) II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Vásárhelyi Ügyvédi Iroda cím6 ügyintéző ügyvéd: dr. Vásárhelyi János) A per tárgya: földforgalmi ügy Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Pécsi Törvényszék 8.K.700.233/2023/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.374/2023/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] egyéb érdekelt1 eladó és felperes vevő
  3. március
  4. napján szerződést kötöttek a település helyrajzi szám1 település helyrajzi szám2 település1 helyrajzi szám4 és település1 helyrajzi szám3 helyrajzi számú ingatlanoknak a szerződésben meghatározott tulajdoni hányada adásvétele tárgyában. Az adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában az alperes 576.032-2/
  5. számon hozott határozatot. [2] A Pécsi Törvényszék az alperes határozatának a település1 helyrajzi szám4 és település1 helyrajzi szám3 helyrajzi számú ingatlanokat érintő rendelkezéseit a 8.K.700.113/2022/
  6. számú ítéletével megsemmisítette és az alperest e körben új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a megelőző eljárás során az I. rendű alperesi érdekelt nem a termőföldek jövedelemtermelő képességét határozta meg, hanem a gazdálkodótól bekért adatok alapján kiszámította az ingatlanok műveléséből az állásfoglalás kialakítását megelőző öt évben elért átlagos jövedelmet, illetőleg nem is alkalmazta a jogszabály szerint kötelező indexálás módszerét. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  7. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  8. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 36/A. §-nak figyelembevétele az értékelés során jogszabálysértő volt. Az új eljárásra adott iránymutatása szerint az alperesnek a település1i ingatlanok vonatkozásában intézkedni kell a jogszabályi követelményeket kielégítő állásfoglalás beszerzéséről, és annak birtokában kell a szerződést elbírálnia. Ennek során a jövedelemtermelő képesség meghatározását nem az elmúlt időszakban elért bevételekből, hanem a megfelelően kiválasztott alapadatokból kiindulva kell a jövőre vonatkozóan indexálni. [3] A megismételt eljárás során az alperes az 573.388-17/2022 iktatószámú határozatával a szerződés jóváhagyását az I. rendű alperesi érdekelt BA01-05983-6/
  9. szám alatt kiadott új állásfoglalására hivatkozással megtagadta. Az elsőfokú ítélet [4] A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével az alperes 573.38817/2022 számú határozatát – annak közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisítette és alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy az alperes a bíróság korábbi ítéletével elrendelt megismételt eljárásban járt el és az ítéleti iránymutatás szerint az alperesnek a település1i ingatlanok vonatkozásában intézkednie kellett a jogszabályi követelményeket kielégítő állásfoglalás beszerzéséről, és annak birtokában kellett a szerződést elbírálnia. A bíróság korábbi ítéletében pedig kizárta az Fétv. 36/A. § alkalmazását, melyhez az alperes kötve volt. Ebből következően változatlan tényállás és szabályozási környezet mentén még részletes jogi érvelést kifejtve sem lett volna lehetőség az ingatlanon fennálló jelzálogjog figyelembevételére a megelőző eljárás során. Megállapította továbbá, hogy a föld jövedelemtermelő képességének meghatározása során szintén nem teljesültek a korábbi ítéletben foglaltak, ezért az alperes döntése a közigazgatási perrendtartásról szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  11. §

(4)bekezdésébe ütközik, az az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. §
(1)bekezdés f) pontja szerint semmis. [5] Előírta, hogy a megismételt eljárás során az alperesnek ismételten meg kell keresnie az I. rendű alperesi érdekeltet a jogszerű állásfoglalás kiadása érdekében, és a felperes kérelmét ezen állásfoglalás birtokában kell elbírálnia. A megismételt eljárásban a Fétv. 36/A. § rendelkezése nem alkalmazható. A jövedelemtermelő képesség meghatározása során nem az elmúlt időszakban elért bevételekből, hanem a megfelelően kiválasztott alapadatokból kiindulva kell eljárni és ezen kiindulási értékek jövőre vonatkozó indexálását kell elvégezni. Kúria IV.Kfv.37.374/2023/2 3 A felülvizsgálati kérelem [6] A jogerős ítélettel szemben az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben annak befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján kérte. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által a megismételt eljárásra adott iránymutatás elzárná az I. rendű alperesi érdekeltet attól, hogy az ingatlan jövedelemtermelő képessége során figyelembe vegye a Fétv. 101. § szerinti adatszolgáltatásból származó adatokat az ingatlan jövedelemtermelő képessége vonatkozásában annak ellenére, hogy az adott ingatlanra vonatkozóan ezen adatok képesek a legpontosabb képet szolgáltatni az értékelés alá vont földrészletből kinyerhető bevétel, jövedelem kapcsán. A jogerős ítélet így jogellenesen korlátozza a helyi földbizottságot az állásfoglalás kiadása során figyelembe vehető tények és körülmények tekintetében, sértve ezzel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 24. §
(2)és
(3)bekezdését. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kúria megjegyzi, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [11] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. (Kfv.IV.37.584/2022/2.) E körben hangsúlyozandó, hogy a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi Kúria IV.Kfv.37.374/2023/2 4 jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. (Kfv.IV.37.679/2020/2.) [13] A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. (Kfv.VII.37.017/2023/2.) A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a jogerős ítélet a joggyakorlatába illeszkedik, a joggyakorlat továbbfejlesztése nem indokolt, és a perben nem merült fel az egyedi ügyön túlmutató jogkérdés. (Kfv.V.37.035/2023/2.) [14] A Kúria a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség [15] A Kúria megállapította, hogy az I. rendű alperesi érdekelt nem jelölt meg olyan, az ügyben alkalmazandó elvi jelentőségű jogkérdést és a kialakult bírói gyakorlat körébe tartozó olyan döntéseket, amelyek miatt a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn, ilyen körülményt a Kúria sem észlelt. Ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályhelyeken alapult, hanem azt állapította meg, hogy az alperes nem tett eleget a bíróság korábbi iránymutatásának, ezért a döntése semmis. Az I. rendű alperesi érdekelt által előadott hivatkozások így nem indokolhatták a felülvizsgálati kérelem befogadását, mivel azok tárgyában a Pécsi Törvényszék 8.K.700.113/2022/27. számú ítélete tartalmazott a hatóságot kötő rendelkezést. [16] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei tehát nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [17] Nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását a bíróság korábbi – megismételt eljárást elrendelő ítéletében foglalt – utasításának a vitatása. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [20] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2023. július 4. Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró bíró Kúria IV.Kfv.37.374/2023/2 Dr. Dobó Viola s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5 Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.