A határozat elvi tartalma: Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, amennyiben a felvetett jogkérdésben még nincs kialakult joggyakorlat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.614/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Bűrös Ügyvédi Iroda dr. Bűrös László ügyvéd Cím6 Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Fáry Zoltán kamarai jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési ügyben indult közigazgatási jogvita Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Fővárosi Törvényszék 103.K.702.984/2024/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Kfv.37.614/2025/2 2 [1] A felperes, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti uniós értékhatárt elérő tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított „közforgalmi autóbuszvonalak üzemeltetése – C3” tárgyban, 90 915 400 043 forint értékben tette közzé az eljárást megindító részvételi felhívást
- szeptember
- napján. Az ajánlattételi határidőig három ajánlat került benyújtásra. [2] Az összegezés szerint az eljárás nyertese a Kft.1 és a Kft.2 közös ajánlattevők lettek. A második legkedvezőbb ajánlatot benyújtó egyéb érdekelt1 (a továbbiakban: ajánlattevő1) előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyet követően a felperes összegezését módosítva a nyertesként megjelölt közös ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek nyilvánította és az ajánlattevő 1-et jelölte meg az eljárás nyerteseként. Az eljárásról készült összegezést a Kft.3 (a továbbiakban: ajánlattevő2) előzetes vitarendezési kérelemmel támadta, mivel álláspontja szerint az ajánlattevő1 ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A felperes az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította. [3] Az ajánlattevő2
- június
- napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez. Annak megállapítását kérte, hogy a felperes jogsértő módon nyilvánította érvényessé a nyertes ajánlattevő1 ajánlatát és kérte a jogsértő összegezés megsemmisítését. [4] A felperes a jogorvoslati eljárásban benyújtott észrevételeiben kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását és elkésettségi kifogást terjesztett elő. [5] Az alperes a
- július
- napján kelt D.362/29/
- számon hozott végzésével a jogorvoslati eljárást a Kbt.
- §
(1)bekezdés első és második mondata alkalmazásával kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy a felperes megsértette a Kbt. 28. §
(1)bekezdését, a Kbt. 50. §
(4)bekezdését, valamint 87. §
(1)bekezdés második mondatát arra tekintettel, hogy a részvételi felhívásban nem rögzítette pontosan és egyértelműen a szállítási határidőket, valamint a VI.3.1) pontban nem határozta meg egyértelműen a gyártói vagy szállítói nyilatkozat adattartalmát, ehelyett azt rögzítette, hogy a vonatkozó részletes ajánlatkérői elvárások az ajánlattételi felhívásban kerülnek specifikálásra. Továbbá kiterjesztette a Kbt. 28. §
(1)bekezdése és Kbt. 50. §
(4)bekezdése megsértésének vizsgálatára, tekintettel arra, hogy a felperes az ajánlattételi felhívásokban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban nem határozta meg egyértelműen a szolgáltatás megkezdéséhez szükséges járművek rendelkezésre bocsátását igazoló gyártói vagy szállítói nyilatkozat adattartalmát. Ezen túlmenően kiterjesztette a Kbt. 131. §
(1)bekezdésére tekintettel a Kbt. 28. §
(1)bekezdése és a Kbt. 50. §
(4)bekezdése sérelmének vizsgálatára is, tekintettel arra, hogy az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban, valamint a
- március 12-i kiegészítő tájékoztatás második kérdésre adott válaszában nem rögzítette pontosan és egyértelműen a szállítási határidőket. Mindezek helyett a szerződéstervezet 4.
- pontjában pontosan és egyértelműen meg nem határozott feltételek esetére lehetővé tette a szállítás bizonytalan idejű halasztását. [6] Az alperes a
- július
- napján kelt D.362/34/
- számú határozatával az eljárás hivatalbóli kiterjesztése alapján megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
- §
(1)bekezdés második és harmadik mondatát, a Kbt. 50. §
(4)bekezdését és a Kbt. 87. §
(1)bekezdés második mondatát. Az ajánlattevő2 jogorvoslati kérelme tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. Az alperes megsemmisítette a felperes által
- szeptember
- napján feladott részvételi felhívást a közbeszerzési dokumentumokat és valamennyi a közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntést. Emellett a felperessel szemben 200 millió forint bírságot szabott ki. Kúria IV.Kfv.37.614/2025/2 3 A felperes keresete és az alperes védirata [7] A felperes keresetében elsődlegesen a határozat megváltoztatását kérte oly módon, hogy a jogorvoslati kérelem visszautasításra kerüljön, emellett kérte a határozat megsemmisítését. Másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Harmadlagosan a hivatalbóli kiterjesztésre alapított jogsértést megállapító és bírság kiszabásra vonatkozó részében a határozat megsemmisítését kérte. [8] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását indítványozta. A jogerős ítélet [9] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [10] A kérelem elektronikus úton történő benyújtása körében megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmen szereplő AVDH hitelesítés megfelelt mind a Kbt.
- §
(1a)bekezdés a) pontjában előírt elektronikus útnak, mind a teljes bizonyító erejű magánokirat törvényi követelményének a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok értelmében. Vizsgálta továbbá a jogorvoslati kérelemhez csatolt ügyvédi meghatalmazást és megállapította, hogy az tartalmaz minden, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi CLXXVIII. törvény 34. §
(2)bekezdésében foglalt tartalmi és formai követelményt. A fentiekre figyelemmel megállapította, hogy az alperes nem sértette meg a Kbt. 145. §
(7)bekezdését, sem a Kbt. 151. §
(2)bekezdését, sem az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdését, mivel a jogorvoslati kérelemre vonatkozóan hiánypótlásra felhívás kibocsátása nem volt indokolt, és nem állt fenn a felperes által állított visszautasítási ok. Tekintettel erre, megállapította, hogy a Kbt. 158. §
(1)bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kiterjesztése is jogszerű volt. [11] Az ügy érdemére vonatkozóan kifejtette, hogy az alperes megalapozottan állapította meg a Kbt. 28. §
(1)bekezdésének megsértését. Rámutatott, téves az a felperesi hivatkozás, miszerint a két szakaszos eljárásokban a részvételi szakaszban nem értelmezhető a Kbt. 28. §
(1)bekezdése, ezzel éppen ellentétben a két szakaszos eljárások minden szakaszában megfelelően alkalmazandó a Kbt. 28. §
(1)bekezdésében foglalt, megfelelő alaposságú előkészítés követelménye. E körben idézte a jogalkotói indokolást, és kiemelte, ez az általános érvényű rendelkezés a Kbt. IV. Fejezetében, a közbeszerzési eljárások alanyaira vonatkozó rendelkezések alcím alatt került elhelyezésre, amely megerősíti azt, hogy az abban foglaltak betartása, minden ajánlatkérőre kötelező a közbeszerzési eljárás minden szakaszában. [12] A törvényi indokolásra utalva kiemelte, hogy az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést – különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban – megtenni, annak érdekében, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Ezzel összhangban áll az eljárást megindító felhívásra vonatkozó Kbt. 50. §
(1)és
(4)bekezdésében foglalt törvényi előírás, miszerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint ajánlati Kúria IV.Kfv.37.614/2025/2 4 felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy közvetlen részvételi felhívás lehet. Az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. Kiemelte, a Kbt. 87. §
(1)bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni. [13] Azzal is érvelt, hogy a Kbt. 28. §
(1)bekezdése az eljárás megfelelő előkészítése vonatkozásában a későbbi szerződés megfelelő teljesítését és teljesíthetőségét tűzte ki céljául, mely a teljes szerződéskötési folyamatra kiterjed, hiszen ez alapjaiban határozza meg az eljárás és a szerződés sikerességét. Annak a megítélése, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése megfelelő alapossággal történt-e, mindig az adott eljárás tárgyához igazodóan, az eljárás összes körülményét figyelembevéve ítélhető meg. A bírósági gyakorlat a teljesítési határidőt következetesen a szerződés lényeges tartalmi elemének tekinti, ebből következően az előkészítés során a felhívási dokumentáció kötelező tartalmi eleme, hogy az ajánlatkérő pontos információt adjon arról, hogy az ajánlattevőknek mikor kell az adott szerződésben foglalt vállalásokat teljesíteniük. Az alperes helytállóan állapította meg, hogy a szolgáltatás időtartamának meghatározása nem volt elegendő információ ahhoz, hogy az ajánlattevők fel tudják mérni, hogy pontosan mikor kell megkezdeniük a szolgáltatást, és ennek megfelelően képesek-e és milyen feltételekkel a teljesítésre. A Kbt. 87. §
(1)bekezdése alkalmazásával a felperes a részvételi felhívás VI.3.1.) pontjában kizárta, hogy a „szerződés hatályáról” tárgyaljon, és a hivatkozása ellenére, a közbeszerzési dokumentumokban e helyen semmilyen információt nem közölt a szerződés hatályba lépéséről, vagy a szolgáltatás megkezdésének időpontjáról. A felperes maga is hivatkozott arra, hogy a szerződés hatályba lépésének időpontja annak aláírásától eltérhet, így az információnak jelentősége lett volna. Tekintettel arra, hogy a felhívásban maga zárta ki, nem foghat helyt az a felperesi hivatkozás, hogy a részvételi szakaszban kívánt az ajánlattevőkkel tárgyalni a szerződés hatályáról, a szolgáltatás ütemezéséről, ezért nem tartalmazta azt a dokumentáció. Mindezekre figyelemmel az alperes jogszerűen állapította meg, hogy a felperes megsértette a Kbt. 28. §
(1)bekezdését és a Kbt. 87. §
(1)bekezdését azzal, hogy a részvételi felhívásban nem tett közzé semmilyen információt a szerződés hatályáról, a szolgáltatás megkezdésének időpontjáról, amely a megfelelő ajánlattétel feltétele lett volna. [14] A szállítói nyilatkozat adattartalma meghatározásának hiányosságával kapcsolatban rögzítette, hogy a felperes maga is úgy fogalmazott, hogy „a szállítói nyilatkozat adattartalma egyéb vonatkozó külön előírás hiányában a szállítói nyilatkozat megnevezésével egyértelműen meghatározásra került, ugyanis a felperes a végleges ajánlat benyújtásához kapcsolódóan a „szolgáltatás megkezdéséhez szükséges járművek rendelkezésre bocsátását igazoló gyártói vagy szállítói nyilatkozat” benyújtását írta elő.” Az alperes helyesen mutatott rá, hogy a szolgáltatás megkezdéséhez szükséges járművek rendelkezésre bocsátását igazoló igazolás nem állítható ki a nélkül az információ nélkül, hogy mikor kezdődik a szolgáltatás. Megállapította, hogy a felperes érvelésével ellentétben a szállítói nyilatkozat tartalmára vonatkozó iránymutatás hiánya megalapozta a Kbt. 28. §
(1)bekezdésének megsértését, mivel a nyilatkozat megtétele az ajánlat kötelező tartalmi eleme volt, ezért az azzal kapcsolatos releváns információk hiánya közvetlenül befolyásolta azt, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni. Figyelemmel erre, az alperes jogszerűen állapította meg e körben is a Kbt. 28. §
(1)bekezdésének és a Kbt. 50. §
(4)bekezdésének megsértését. Kúria IV.Kfv.37.614/2025/2 5 [15] A végleges ajánlattételhez kiadott szerződéstervezettel kapcsolatban is alaposnak találta az alperes megállapításait, mert a szerződéstervezet 4.1 pontja a szolgáltatás ütemezésére vonatkozóan bizonytalan tényezőktől, illetve a felek egyoldalú kezdeményezésétől függő feltételek rögzítésével nem határozta meg kellő pontossággal és egyértelműen a szolgáltatás megkezdésének időpontját. Ez a bizonytalan tényező a szolgáltatási szerződés lényeges tartalmi eleme, a teljesítés időpontja vonatkozásában állt fenn, amely közvetlenül befolyásolta azt, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudtak-e tenni. Nem osztotta a bíróság a felperes azon érvelését, hogy a szerződés csak a törvény által egyébként is lehetővé tett szerződésmódosítás kezdeményezésének lehetőségét rögzítette. A szerződéstervezet nem hivatkozik a Kbt. 141. §-ára sem formálisan, sem tartalmában nem felel meg annak. A teljesítés határidejének módosítását olyan bizonytalan eseményektől tette függővé, amelyre az ajánlattevők nem, vagy nem teljes mértékben bírnak befolyással. Figyelemmel erre, az alperes e tekintetben is jogszerűen állapította meg a Kbt. 28. §
(1)bekezdésének és 50. §
(4)bekezdésének megsértését. A felülvizsgálati kérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését. [17] Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(2)bekezdését, a Kp. 89. §
(1)bekezdését, továbbá, hogy a jogerős ítélet a Kbt. 28. §
(1)bekezdésébe, a Kbt. 50. §
(4)bekezdésébe és a Kbt. 87. §
(1)bekezdésébe ütköző megállapításokon alapul. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján kérte. [19] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását elsődlegesen a Kbt. 28. §
(1)bekezdésében, a Kbt. 50. §
(4)bekezdésében és a Kbt. 87. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások során történő alkalmazását érintő helyes jogértelmezési gyakorlat kialakítása és a helytelen jogértelmezésből eredően a Kbt. 88. §
(6)bekezdés a) pontjában foglaltaknak meg nem feleltethető tényállásból kialakulóan a Kbt. e rendelkezésének megsértését előidéző jogkövetkezmény elkerülése indokolja. E körben előadta, hogy a Kbt. 28. §-ában és 50. §
(4)bekezdésében foglalt, az eljárások előkészítésére vonatkozó, illetve az eljárást megindító felhívás és közbeszerzési dokumentumokkal szemben támasztott követelményekre vonatkozó rendelkezések hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások során történő alkalmazásának helyes értelmezése a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérői vagy ajánlattevői minőségben résztvevő jogalanyok széles körét érinti, így ebből a szempontból is kiemelt jelentősége van olyan egységes joggyakorlat kialakításának, ami biztosítja a tárgyalásos eljárási formához kapcsolódó jogalkotói célkitűzések érvényesülését, nevezetesen a tárgyalásos eljárási formához kötődő funkcionalitásnak az eljárásban történő gyakorlati érvényesülését és ennek eredményeként a beszerzési igény kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtését. [20] Emellett arra is hivatkozott, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolja a Kbt. 28. §
(1)bekezdésében és a Kbt. 50. §
(4)bekezdésében foglaltakat érintő Kúria IV.Kfv.37.614/2025/2 6 helyes jogértelmezési gyakorlat kialakítása abban a kérdésben, hogy a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek megsértése megállapítható-e a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban olyan esetben, amikor az eljárást megindító részvételi felhívásban és az ahhoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzési eljárásban lefolytatásra kerülő tárgyalások tárgykörébe tartozó, abból a Kbt. 87. §
(1)bekezdése alapján ki nem zárt a beszerzés tárgyára, illetve feltételrendszerére vonatkozó lényeges adat nem pontosan került meghatározásra. [21] Hivatkozott arra is, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolja továbbá a Kbt. 28. §
(1)bekezdésében és a Kbt. 50. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezéseket érintő helyes jogértelmezési gyakorlat kialakítása a tekintetben, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezések megsértésének feltételei fennállhatnak-e olyan esetben, amikor az ajánlattételhez kapcsolódó szerződéstervezetben utalások szerepelnek a nyertes ajánlattevővel megkötésre kerülő szerződés egyes rendelkezései későbbi módosításának lehetőségére anélkül, hogy azok a felekre kiható kötelezettséget keletkeztetnének a szerződésmódosításhoz szükséges jognyilatkozatok megtételére. [22] Végül utalt arra, hogy általános érvényű, elvi jelentőségű jogkérdésként merül fel a felülvizsgálattal érintett ítéletben, illetve a határozatban foglaltakat illetően, hogy megállapítható-e a Kbt. 28. §
(1)bekezdésének, a Kbt. 50. §
(4)bekezdésének, illetve a Kbt. 87. §
(1)bekezdésének megsértése abban az esetben, ha a hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás részvételi vagy ajánlati dokumentációjának részét képező szerződéses feltételek, illetve szerződéstervezet nem tartalmaz nevesített rendelkezést a szerződés hatályba lépéséről. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [25] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. Kúria IV.Kfv.37.614/2025/2 7 [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja körében a Kúria a kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdéseket vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi iránymutatás más hatályos eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói joggyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége akkor merül fel, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [27] A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy a támadott jogerős ítélet a felmerülő jogkérdésekben a Kúria közzétett gyakorlatát nem hivatkozta, nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Mindemellett nem vázolt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. [28] Mindezzel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében arra hivatkozott, hogy a Kúria iránymutatása szükséges. Ez a hivatkozás azonban nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását, mert a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében teszi lehetővé a befogadást, a felperes azonban a felvetett jogkérdésre vonatkozó kúriai, illetve elsőfokú bírósági döntésre nem hivatkozott, azok hiányában pedig joggyakorlatról, illetve annak továbbfejlesztéséről nem beszélhetünk. [29] A felülvizsgálati bíróság kiemeli, arra senki sem jogosult, hogy egy jogerős (végleges és kötelező) ítélet felülvizsgálatát kérje pusztán abból a célból, hogy újabb tárgyalást tartsanak, és újra eldöntsék az ügyet. A magasabb szintű bíróságoknak a felülvizsgálat lehetőségét arra kell használniuk, hogy kijavítsák a bírói tévedéseket és a súlyos eljárási szabálysértéseket (miscarriages of justice), és nem arra, hogy újra megvizsgálják az ügyet. A felülvizsgálat nem lehet álcázott fellebbezés, és pusztán az, hogy egy kérdésnek kétféle megközelítése lehetséges, nem képezheti alapját az ügy újratárgyalásának. (Kfv.VII.37.087/2024/2.) [30] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [31] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, amennyiben a felvetett jogkérdésben még nincs kialakult joggyakorlat. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.614/2025/2 8 [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [33] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [34] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. szeptember 23. Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: