A határozat elvi tartalma: Befogadás megtagadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pont alapján. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.381/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Mészárosné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Kulisity Mária bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Juhászné dr. Grunda Erzsébet kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 67.K.30.542/2018/
- Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A hivatásos állományban álló felperes
- február 11-ei balesetét a munkáltató a
- március 20-ai határozattal szolgálati balesetnek minősítette. Az ügyeletesként továbbdolgozó felperesnél többféle betegség állt fenn az ezt követő időben. Az állományilletékes parancsnok a
- szeptember 20-ai határozatban a felperes betegségét – az I. fokú felülvizsgáló orvosi bizottság (FÜV bizottság)
- augusztus 31-ei szakvéleményére alapítva – szolgálati kötelmekkel össze nem függőnek minősítette. A Belügyminisztérium Személyügyi Helyettes Államtitkársága a
- december 28-án kelt Kúria VII.Kfv.37.381/2020/3 2 határozatával a parancsnoki határozatot – a II. fokú FÜV bizottság szakvéleménye alapján – helybenhagyta. [2] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében a Belügyminisztérium határozatát – az I. fokú parancsnoki határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte. [3] A jogerős ítélet ellen az alperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 276. §
(1)és
(5)bekezdése megsértése miatt terjesztette elő a felülvizsgálati kérelmét. Állította, hogy a bíróság a szakvéleményből helytelen és logikátlan következtetéseket vont le, a szakértő kiegészített szakértői véleményben teljesen hibás gondolatmenet alapján jutott egy hibás következtetésre. Indítványozta a szakértő és a FÜV bizottság vezetőjének együttesen történő meghallgatását, mert a per tárgya orvosszakértői kérdéskörbe tartozik és a per eldöntése szempontjából elengedhetetlen a két kompetens orvos egyszerre történő meghallgatása és véleményük ütköztetése. A Pp. 276. §
(1)bekezdése alapján további bizonyítást kellett volna lefolytatni, a bíróság azzal, hogy nem adott helyt az indítványának, megfosztotta a bizonyítás lehetőségétől. [4] Az alperes a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapjául a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontját és a Pp. 523. §
(1)bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint a „nem egyértelmű szabályozás, valamint a rendőrség magas állománya miatt” a jogértelmezési probléma a jövőben sokszor felmerülhet és a felülvizsgálati kérelemben megtámadott ítélet indokolásából világosan kitűnik, hogy a bíróság nem tudott kellően indokolt döntést hozni. Mindezek alapján a Kúria iránymutatását kérte annak érdekében, hogy a bírósági ítélkezési gyakorlat egységes legyen. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [6] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [7] A Kúria gyakorlata szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdés különböző pontjaira alapított kérelem befogadhatóságához nem elégséges csak hivatkozni a Kp. adott szabályára, azokat az indokokat is elő kell tárni, amelyek megteremtik a kérelem és a befogadás közötti oksági kapcsolatot. A Kúria a jogerős bírósági határozattal kapcsolatban megjelölt befogadási jogcímeket kizárólag az azok alátámasztására előadott okok keretei között vizsgálhatja, ezért nem választható el egymástól a befogadási ok és az azzal összefüggő jogszabálysértések meghatározásának kötelezettsége. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelezettsége tehát kettős: egyrészt meg kell jelölnie azon okot vagy okokat, amely(ek) alapján álláspontja szerint a kérelem befogadható, másrészt fel kell tárnia azokat a körülményeket, indokokat, amelyek az általa megjelölt befogadási ok, okok alátámasztására szolgálnak. Az ügy érdemének elbírálása elkülönül a befogadhatóság kérdésétől, ennek következtében a befogadási okok indokaitól alapvetően el kell határolni a felülvizsgálati kérelem indokait. A felülvizsgálati kérelem befogadásáról való döntéskor ugyanis a Kúria csak a befogadás iránti kérelemben előadottakat vizsgálja, a jogerős ítélet értékelésére csak a befogadás Kúria VII.Kfv.37.381/2020/3 3 szempontjából kerül sor. Az eljárás ezen szakaszában a Kúria nem folytathatja le a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatát (Kfv.I.35.456/2019/2., Kfv.I.35.588/2019/2., Kfv.VI.38.008/2019/2., Kfv.II.38.109/2019/2.). [8] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2., Kfv.V.35.525/2019/2., Kfv.I.35.484/2019/2., Kfv.X.38.208/2019/2.). [9] Az alperes befogadási kérelmében visszautalt a felülvizsgálati kérelemben a jogszabálysértés körében előadott érveire, felülvizsgálati kérelmében a szakvélemény és kiegészítő szakvélemény megalapozottságát, az abból levont következtetések helyességét és a jogerős ítélet bizonyíték értékelését vitatta, továbbá a szakértői bizonyításra irányuló indítványa mellőzését kifogásolta. [10] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, álláspontja szerint megsértett jogszabály, a Pp. 276. §
(1)és
(5)bekezdése értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatban nem vetett fel olyan kérdést és nem jelölt meg olyan jogértelmezési problémát, amelynek mentén a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének érdekében a bíróság döntése, a döntés érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálható lenne. A nem egyértelmű szabályozásra vonatkozó hivatkozása érvekkel és jogszabályi rendelkezésekkel alátámasztásra nem került, ugyanakkor nem a befogadhatóság körében vizsgálandó kérdés az az alperesi érvelés, hogy „a megtámadott ítélet indokolásából világosan kitűnik, hogy a bíróság nem tud kellően indokolt döntést hozni”. [11] A Kúria a fent ismertetett indokokra tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását – a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján – megtagadta. Záró rész [12] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118.§
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [14] A végzés ellen a Kp. 116.§
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak helye nincs. Budapest,
- május
- Kúria VII.Kfv.37.381/2020/3 4 Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Mészárosné dr. Szabó Judit s. k. előadó bíró, Dr. Kulisity Mária s. k. bíró