A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.408/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: Magyar Állam (képviseli: Zrt.; cím1) A felperes képviselője: dr. Farnas József ügyvéd (cím2) Az alperes: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogi előadó Az alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője: Szaszák Krisztina meghatalmazott (cím5) A per tárgya: vízelvezetési szolgalommal kapcsolatos ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 36. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Szegedi Törvényszék 2024. március 28-án kelt 6.K.700.838/2023/26. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt szülei a 2000. augusztus 10-én vásárolt békéscsabai hrsz.-ú ingatlant (a továbbiakban: perbeli ingatlan) 2013. június 18-án az – akkor még kiskorú – Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 2 alperesi érdekeltnek ajándékozták. Az ingatlan alatt víziközmű (városi vízvezeték) található, amely az 1970-es évek közepén már üzemelt. [2] A fellebbezés folytán eljárt BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alperes a 2016. augusztus 2. napján kelt 35000/8278-1/2016. ált. számú határozatával helybenhagyta a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint elsőfokú vízügyi hatóság 2016. június 13-án hozott 35400/1644/7/2016. ált. számú határozatát, amelyben a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kérelmének megfelelően 21 ingatlanra – köztük a perbeli ingatlanra – a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban Vksztv.) 80. §
(1)és
(3)bekezdése alapján vízelvezetési szolgalmi jog fennállását állapította meg. A vízelvezetési szolgalom jogosultjaként az Önkormányzatot jelölte meg. [3] Az alperesi érdekelt keresete folytán eljárt Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság utólagos normakontorll eljárást kezdeményezett, amelynek eredményeként az Alkotmánybíróság a 23/2017. (X.10.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) megállapította, hogy az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdése által biztosított tulajdonhoz való jog sérelme okán a Vksztv. 80. §
(3)bekezdése – amely szerint a vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem – „megállapítása, vagy annak” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. [4] Ezt követően az Önkormányzat a bíróság általi perbehívás ellenére a perbelépéssel nem élt. [5] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.234/2017/
- számú ítéletével az alperes 35000/8278-1/
- ált számú határozatát – az elsőfokú hatóság 35400/1644/7/
- ált számú határozatára is kiterjedően – az alperesi érdekeltet érintően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Rögzítette az ítélet tényállásában, hogy a perbeli ingatlant az alperesi érdekelt szülei
- augusztus 10-én vásárolták, majd
- június 18-án az akkor kiskorú alperesi érdekeltnek ajándékozták [6] A megismételt eljárás során Békéscsaba Megyei Jogú Város Aljegyzőjének bejelentésére (Önkormányzat a víziközmű vagyont átadta a Magyar Állam részére) tekintettel az elsőfokú hatóság a
- május 25-én kelt végzésével megállapította a Magyar Állam képviseletében eljáró Zrt. jogutódlását. [7] Az elsőfokú hatóság által kirendelt szakértő megállapította, hogy a
- október 31ei állapot alapján a szolgalmi jog alapításával elszenvedett kár összege a beépítést jelentősen akadályozó víznyomóvezeték jelenléte miatt 5.025.000,-Ft. [8] Az elsőfokú hatóság a
- február 9-én hozott határozatában a perbeli ingatlan vonatkozásában a vízelvezetés szolgalmi jog fennállását megállapította, jogosultjaként a Zrt.-t jelölte meg és kötelezte, hogy fizessen meg az alperesi érdekelt részére a szolgalmi jog alapításával elszenvedett hátrányból adódó kárért kártalanítás címén 5.025.000,-Ft-ot. [9] A fellebbezése folytán eljárt alperes a
- május 3-án kelt 35000/2027-1/2023.ált. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta és a vízvezetési szolgalom jogosultjaként a felperest tüntette fel azzal, hogy a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Zrt. gyakorolja. [10] Kifejtette, hogy a vízvezetési szolgalmi jog utólagos megállapítása érdekében indult hatósági eljárásban hozott hatósági határozat keletkezteti az ingatlan tulajdonosának kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó jogalapját. Mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletben foglaltak szerint a kár megállapítható, ezért annak a fennállása a továbbiakban nem vitatható. Az ítéletben foglaltak ítélt dolognak minősülnek, azt a jelen Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 3 eljárásban nem lehet vitássá tenni. Az új eljárásra adott utasítás alapján a kártalanítás összegszerűségét a hatóságnak kellett meghatároznia a megismételt eljárásban. [11] Rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság a szakértői kirendelésről szóló végzést megküldte a Zrt. részére, így az a kirendelés tényéről tudomással rendelkezett. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdése alapján a társaságnak lehetősége lett volna betekinteni az eljárás során keletkezett valamennyi iratba, azonban az eljárás során nem élt vele. A jogerős ítélet [12] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [13] Rögzítette, hogy a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogsérelmeket vizsgálja, nincs arra lehetőség, hogy a felperes általános jelleggel visszautaljon a fellebbezésben foglaltakra. [14] A jelen ügyben már az 1970-es évek óta üzemelő közcélú vízilétesítmény vonatkozásában került sor a szolgalmi jog megállapítására, amely az Alkotmánybíróság döntésének nyomán jogalapot teremtett a kártalanítási igény érvényesítésére. A kárt keletkeztető tény ebben az esetben maga a szolgalmi jog alapítása (utólagos megállapítása). [15] Hangsúlyozta, hogy a perben támadott határozatot az alperes a megismételt eljárásban hozta, amelyben kötve volt a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében foglaltakhoz. [16] Az ítéletből megállapítható, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság vizsgálta, hogy az alperesi érdekelt tudott-e a vezeték létéről. Az eljárás során okirati bizonyítást folytatott le, értékelte a becsatolt adásvételi szerződést és a vételkor rendelkezésre állt tulajdoni lapot, valamint az ajándékozási szerződést. Ezek alapján megállapította, hogy a városi vízvezetékről sem az eladó, sem a vevő, sem a megajándékozott alperesi érdekelt nem tudott. [17] A bíróság megállapította, hogy a perbeli ingatlan területének nagy részén való kötelezettség (védősáv megtartása) az ingatlan használatában korlátozza az alperesi érdekeltet, ezért a tulajdonos a szolgalom alapításával anyagilag kifejezhető kárt szenvedett el. [18] A megelőző eljárásban a vízközmű akkori tulajdonosa, az Önkormányzat a bíróság felhívása ellenére a perbe nem lépett be, így az ítélet rögzítette, hogy az Önkormányzat ezáltal elesett attól a lehetőségtől, hogy bizonyítsa, az alperesi érdekelt korábban tudhatott a vezeték létéről. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a megismételt eljárásra előírta, hogy az szolgalmi jog alapításával elszenvedett hátrányból adódó kárt és ezzel a kártalanítás összegének állapítsák meg. [19] A közigazgatási határozatot hatályon kívül helyező és az eljárt hatóságot új eljárásra kötelező ítélet az ügyfelekre a közigazgatási perben való részvételük nélkül is kihat. [20] Mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróság megismételt eljárásra kizárólag az összegszerűség vizsgálatát írta elő a hatóság részére, az Önkormányzatnak mint ügyfélnek a megismételt eljárásban a jogalap vitatására már nem volt lehetősége. [21] A hatóságok az új eljárás során eleget tettek a bírósági utasításnak. [22] Kiemelte a bíróság, hogy az új eljárásra kötelező bírósági ítélet nemcsak a közigazgatási hatóságot köti, de az annak nyomán hozott új határozatot felülvizsgáló bíróságot is. Az kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e az alapítéletben foglalt Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 4 iránymutatásnak, de az iránymutatás jogszerűségének vizsgálata nem képezheti a jogvita tárgyát (KGD 2014.138., Kfv.III.37.344/2021/11., BH2023. 311). Jelen pernek nem tárgya annak vizsgálata, hogy a vezetékről az alperesi érdekelt, illetve szülei tudtak-e, arról mikor értesültek. [23] A szakértői vélemény meg nem küldése vonatkozásában a bíróság rögzítette, hogy a felperes fellebbezésében a fentieket nem kifogásolta, csupán azt sérelmezte, hogy a határozat indokolásában részleteiben nem jelenik meg a szakvélemény. [24] A törvényszék a kártalanítás összegének megfizetésre kötelezettel kapcsolatos kifogás tekintetében rögzítette, hogy a Vksztv. 6. §
(3)bekezdése szerint az állami tulajdonú víziközmű, valamint az 5/H. § alapján az állam tulajdonába kerülő víziközművet működtető eszközök és rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Zrt. gyakorolja. Az államra mint ellátásért felelősre történő tulajdonjog-átruházás esetén az állam képviseletében a Zrt. jár el. Erre tekintettel az alperes helyesen tüntette fel a Zrt.-t fizetésre kötelezettként. A felülvizsgálati kérelem [25] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását, az alperesi határozat – az elsőfokú hatósági határozatra is kiterjedően – megsemmisítését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozott. [27] Álláspontja szerint a megelőző eljárásban nincs sem közokirati, sem magánokirati nyoma annak, hogy az alperesi érdekelt igazolhatóan tett volna olyan kijelentést, amely szerint nem tudott a vezeték létezéséről. Azon feltételezés, amely szerint ennek ellenkezője nem nyert igazolást sem a felperes, sem a jogelődje részéről, olyan jogellenes eljárás, amely figyelmen kívül hagyja az Ákr. 62.§-ában foglaltakat. Bár a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete elvi irányt határozott meg, azonban ez nem mentette fel a közigazgatási szervet a bizonyítási eljárás lefolytatása alól. [28] Véleménye szerint az alperesi érdekelt tudott a vezeték létezéséről. A tudomásszerzés ideje
(2010)és a szolgalmi jog létesítésére irányuló eljárás megindítása között
(2016), valamint a szolgalmi jog alapítása között több év telt el, ami elévülté tette az igényt. Ennek figyelmen kívül hagyásával a bíróság a Kp. 78.§
(2)bekezdésében foglaltakat sértette meg. [29] A szakértői vélemény elkészítésének körülményeivel kapcsolatban előadta, hogy a szakértő a felperesnek is küldött értesítést, azonban rossz címre. A fellebbezésében kifogásolta a szakértői megállapításokat is, azonban az alperes döntésében ezzel nem foglalkozott. [30] A szakértő által megtartott szemlével kapcsolatos bírósági megállapítások álláspontja szerint a Kp. 78.§
(4)bekezdés sértik, figyelemmel arra, hogy a szemle megtartásának részletkörülményei szabályszerűtlenek voltak. Azonban ennek részletei a felperes számára a közelmúltig ismeretlenek voltak. A szemle megtartása nem új tény, vagy körülmény eljárás tárgyává tételét jelenti, hanem olyan hivatkozás, amely implicit szerepelt ugyan a szakértői vélemény tartalmának vitatása kapcsán, azonban expliciten nem jelent meg az értesítés Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 5 szabálytalanságára utalás az eljárás során, mivel ezek a körülmények a felperes előtt nem voltak ismertek, így korábban nem tudott rájuk hivatkozni. [31] A Kp. 2.§
(1)és
(4)bekezdéseinek és a 4.§
(1)és
(6)bekezdéseinek a sérelmét okozta az, hogy bár a felperes mind a közigazgatási jogorvoslati szakban, mind a peres eljárásban hangsúlyozta az általa ismert adatok alapján a szakértői véleménnyel kapcsolatos aggályait, azonban ezeket az eljárás során figyelmen kívül hagyták. A Kúria döntése és jogi indokai [32] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [33] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [34] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [36] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [37] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §
(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [38] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 6 felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekre a jelen esetben nem alapítható a befogadás, mert azok fennállásának esetén sem hatnának ki az ügy érdemére. A megelőző eljárásban a bíróság a kártalanítás jogalapját ítéletében megállapította, amely erre tekintettel ítélt dolognak minősül, ennek jogszerűsége nem vitatható. A megismételt eljárásra adott iránymutatás a kár összegszerűségének megállapítására irányult, így a jelen eljárás során a határozat alapítéletben foglalt iránymutatásnak való megfelelése képezheti a vizsgálat tárgyát. [39] Összességében a Kúria megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [40] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [41] Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [42] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [43] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- július
- Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Sugár Tamás s. k. Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró 7