Kfv.37408/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.408/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: Magyar Állam (képviseli: Zrt.; cím1) A felperes képviselője: dr. Farnas József ügyvéd (cím2) Az alperes: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogi előadó Az alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője: Szaszák Krisztina meghatalmazott (cím5) A per tárgya: vízelvezetési szolgalommal kapcsolatos ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 36. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Szegedi Törvényszék 2024. március 28-án kelt 6.K.700.838/2023/26. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt szülei a 2000. augusztus 10-én vásárolt békéscsabai hrsz.-ú ingatlant (a továbbiakban: perbeli ingatlan) 2013. június 18-án az – akkor még kiskorú – Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 2 alperesi érdekeltnek ajándékozták. Az ingatlan alatt víziközmű (városi vízvezeték) található, amely az 1970-es évek közepén már üzemelt. [2] A fellebbezés folytán eljárt BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alperes a 2016. augusztus 2. napján kelt 35000/8278-1/2016. ált. számú határozatával helybenhagyta a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint elsőfokú vízügyi hatóság 2016. június 13-án hozott 35400/1644/7/2016. ált. számú határozatát, amelyben a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kérelmének megfelelően 21 ingatlanra – köztük a perbeli ingatlanra – a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban Vksztv.) 80. §

(1)és

(3)bekezdése alapján vízelvezetési szolgalmi jog fennállását állapította meg. A vízelvezetési szolgalom jogosultjaként az Önkormányzatot jelölte meg. [3] Az alperesi érdekelt keresete folytán eljárt Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság utólagos normakontorll eljárást kezdeményezett, amelynek eredményeként az Alkotmánybíróság a 23/2017. (X.10.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) megállapította, hogy az Alaptörvény XIII. cikk

(1)bekezdése által biztosított tulajdonhoz való jog sérelme okán a Vksztv. 80. §

(3)bekezdése – amely szerint a vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem – „megállapítása, vagy annak” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. [4] Ezt követően az Önkormányzat a bíróság általi perbehívás ellenére a perbelépéssel nem élt. [5] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.234/2017/

1. számú ítéletével az alperes 35000/8278-1/
2. ált számú határozatát – az elsőfokú hatóság 35400/1644/7/
3. ált számú határozatára is kiterjedően – az alperesi érdekeltet érintően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Rögzítette az ítélet tényállásában, hogy a perbeli ingatlant az alperesi érdekelt szülei
4. augusztus 10-én vásárolták, majd
5. június 18-án az akkor kiskorú alperesi érdekeltnek ajándékozták [6] A megismételt eljárás során Békéscsaba Megyei Jogú Város Aljegyzőjének bejelentésére (Önkormányzat a víziközmű vagyont átadta a Magyar Állam részére) tekintettel az elsőfokú hatóság a
6. május 25-én kelt végzésével megállapította a Magyar Állam képviseletében eljáró Zrt. jogutódlását. [7] Az elsőfokú hatóság által kirendelt szakértő megállapította, hogy a
7. október 31ei állapot alapján a szolgalmi jog alapításával elszenvedett kár összege a beépítést jelentősen akadályozó víznyomóvezeték jelenléte miatt 5.025.000,-Ft. [8] Az elsőfokú hatóság a
8. február 9-én hozott határozatában a perbeli ingatlan vonatkozásában a vízelvezetés szolgalmi jog fennállását megállapította, jogosultjaként a Zrt.-t jelölte meg és kötelezte, hogy fizessen meg az alperesi érdekelt részére a szolgalmi jog alapításával elszenvedett hátrányból adódó kárért kártalanítás címén 5.025.000,-Ft-ot. [9] A fellebbezése folytán eljárt alperes a
9. május 3-án kelt 35000/2027-1/2023.ált. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta és a vízvezetési szolgalom jogosultjaként a felperest tüntette fel azzal, hogy a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Zrt. gyakorolja. [10] Kifejtette, hogy a vízvezetési szolgalmi jog utólagos megállapítása érdekében indult hatósági eljárásban hozott hatósági határozat keletkezteti az ingatlan tulajdonosának kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó jogalapját. Mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletben foglaltak szerint a kár megállapítható, ezért annak a fennállása a továbbiakban nem vitatható. Az ítéletben foglaltak ítélt dolognak minősülnek, azt a jelen Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 3 eljárásban nem lehet vitássá tenni. Az új eljárásra adott utasítás alapján a kártalanítás összegszerűségét a hatóságnak kellett meghatároznia a megismételt eljárásban. [11] Rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság a szakértői kirendelésről szóló végzést megküldte a Zrt. részére, így az a kirendelés tényéről tudomással rendelkezett. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló
10. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
11. §

(1)bekezdése alapján a társaságnak lehetősége lett volna betekinteni az eljárás során keletkezett valamennyi iratba, azonban az eljárás során nem élt vele. A jogerős ítélet [12] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [13] Rögzítette, hogy a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogsérelmeket vizsgálja, nincs arra lehetőség, hogy a felperes általános jelleggel visszautaljon a fellebbezésben foglaltakra. [14] A jelen ügyben már az 1970-es évek óta üzemelő közcélú vízilétesítmény vonatkozásában került sor a szolgalmi jog megállapítására, amely az Alkotmánybíróság döntésének nyomán jogalapot teremtett a kártalanítási igény érvényesítésére. A kárt keletkeztető tény ebben az esetben maga a szolgalmi jog alapítása (utólagos megállapítása). [15] Hangsúlyozta, hogy a perben támadott határozatot az alperes a megismételt eljárásban hozta, amelyben kötve volt a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében foglaltakhoz. [16] Az ítéletből megállapítható, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság vizsgálta, hogy az alperesi érdekelt tudott-e a vezeték létéről. Az eljárás során okirati bizonyítást folytatott le, értékelte a becsatolt adásvételi szerződést és a vételkor rendelkezésre állt tulajdoni lapot, valamint az ajándékozási szerződést. Ezek alapján megállapította, hogy a városi vízvezetékről sem az eladó, sem a vevő, sem a megajándékozott alperesi érdekelt nem tudott. [17] A bíróság megállapította, hogy a perbeli ingatlan területének nagy részén való kötelezettség (védősáv megtartása) az ingatlan használatában korlátozza az alperesi érdekeltet, ezért a tulajdonos a szolgalom alapításával anyagilag kifejezhető kárt szenvedett el. [18] A megelőző eljárásban a vízközmű akkori tulajdonosa, az Önkormányzat a bíróság felhívása ellenére a perbe nem lépett be, így az ítélet rögzítette, hogy az Önkormányzat ezáltal elesett attól a lehetőségtől, hogy bizonyítsa, az alperesi érdekelt korábban tudhatott a vezeték létéről. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a megismételt eljárásra előírta, hogy az szolgalmi jog alapításával elszenvedett hátrányból adódó kárt és ezzel a kártalanítás összegének állapítsák meg. [19] A közigazgatási határozatot hatályon kívül helyező és az eljárt hatóságot új eljárásra kötelező ítélet az ügyfelekre a közigazgatási perben való részvételük nélkül is kihat. [20] Mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróság megismételt eljárásra kizárólag az összegszerűség vizsgálatát írta elő a hatóság részére, az Önkormányzatnak mint ügyfélnek a megismételt eljárásban a jogalap vitatására már nem volt lehetősége. [21] A hatóságok az új eljárás során eleget tettek a bírósági utasításnak. [22] Kiemelte a bíróság, hogy az új eljárásra kötelező bírósági ítélet nemcsak a közigazgatási hatóságot köti, de az annak nyomán hozott új határozatot felülvizsgáló bíróságot is. Az kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e az alapítéletben foglalt Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 4 iránymutatásnak, de az iránymutatás jogszerűségének vizsgálata nem képezheti a jogvita tárgyát (KGD 2014.138., Kfv.III.37.344/2021/11., BH2023. 311). Jelen pernek nem tárgya annak vizsgálata, hogy a vezetékről az alperesi érdekelt, illetve szülei tudtak-e, arról mikor értesültek. [23] A szakértői vélemény meg nem küldése vonatkozásában a bíróság rögzítette, hogy a felperes fellebbezésében a fentieket nem kifogásolta, csupán azt sérelmezte, hogy a határozat indokolásában részleteiben nem jelenik meg a szakvélemény. [24] A törvényszék a kártalanítás összegének megfizetésre kötelezettel kapcsolatos kifogás tekintetében rögzítette, hogy a Vksztv. 6. §

(3)bekezdése szerint az állami tulajdonú víziközmű, valamint az 5/H. § alapján az állam tulajdonába kerülő víziközművet működtető eszközök és rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Zrt. gyakorolja. Az államra mint ellátásért felelősre történő tulajdonjog-átruházás esetén az állam képviseletében a Zrt. jár el. Erre tekintettel az alperes helyesen tüntette fel a Zrt.-t fizetésre kötelezettként. A felülvizsgálati kérelem [25] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását, az alperesi határozat – az elsőfokú hatósági határozatra is kiterjedően – megsemmisítését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozott. [27] Álláspontja szerint a megelőző eljárásban nincs sem közokirati, sem magánokirati nyoma annak, hogy az alperesi érdekelt igazolhatóan tett volna olyan kijelentést, amely szerint nem tudott a vezeték létezéséről. Azon feltételezés, amely szerint ennek ellenkezője nem nyert igazolást sem a felperes, sem a jogelődje részéről, olyan jogellenes eljárás, amely figyelmen kívül hagyja az Ákr. 62.§-ában foglaltakat. Bár a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete elvi irányt határozott meg, azonban ez nem mentette fel a közigazgatási szervet a bizonyítási eljárás lefolytatása alól. [28] Véleménye szerint az alperesi érdekelt tudott a vezeték létezéséről. A tudomásszerzés ideje

(2010)és a szolgalmi jog létesítésére irányuló eljárás megindítása között

(2016), valamint a szolgalmi jog alapítása között több év telt el, ami elévülté tette az igényt. Ennek figyelmen kívül hagyásával a bíróság a Kp. 78.§

(2)bekezdésében foglaltakat sértette meg. [29] A szakértői vélemény elkészítésének körülményeivel kapcsolatban előadta, hogy a szakértő a felperesnek is küldött értesítést, azonban rossz címre. A fellebbezésében kifogásolta a szakértői megállapításokat is, azonban az alperes döntésében ezzel nem foglalkozott. [30] A szakértő által megtartott szemlével kapcsolatos bírósági megállapítások álláspontja szerint a Kp. 78.§

(4)bekezdés sértik, figyelemmel arra, hogy a szemle megtartásának részletkörülményei szabályszerűtlenek voltak. Azonban ennek részletei a felperes számára a közelmúltig ismeretlenek voltak. A szemle megtartása nem új tény, vagy körülmény eljárás tárgyává tételét jelenti, hanem olyan hivatkozás, amely implicit szerepelt ugyan a szakértői vélemény tartalmának vitatása kapcsán, azonban expliciten nem jelent meg az értesítés Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 5 szabálytalanságára utalás az eljárás során, mivel ezek a körülmények a felperes előtt nem voltak ismertek, így korábban nem tudott rájuk hivatkozni. [31] A Kp. 2.§

(1)és

(4)bekezdéseinek és a 4.§

(1)és

(6)bekezdéseinek a sérelmét okozta az, hogy bár a felperes mind a közigazgatási jogorvoslati szakban, mind a peres eljárásban hangsúlyozta az általa ismert adatok alapján a szakértői véleménnyel kapcsolatos aggályait, azonban ezeket az eljárás során figyelmen kívül hagyták. A Kúria döntése és jogi indokai [32] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [33] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [34] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [36] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [37] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [38] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 6 felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekre a jelen esetben nem alapítható a befogadás, mert azok fennállásának esetén sem hatnának ki az ügy érdemére. A megelőző eljárásban a bíróság a kártalanítás jogalapját ítéletében megállapította, amely erre tekintettel ítélt dolognak minősül, ennek jogszerűsége nem vitatható. A megismételt eljárásra adott iránymutatás a kár összegszerűségének megállapítására irányult, így a jelen eljárás során a határozat alapítéletben foglalt iránymutatásnak való megfelelése képezheti a vizsgálat tárgyát. [39] Összességében a Kúria megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [40] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [41] Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [42] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [43] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. július
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Sugár Tamás s. k. Kúria III.Kfv.37.408/2024/2 Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró 7