A határozat elvi tartalma: A határozat kiegészítése a határozat hiányosságának orvoslása érdekében vehető igénybe, s nem szolgálhat a határozat hibáinak kiküszöbölésére, arra ugyanis más jogeszközök – a határozat kijavítása, illetve a sérelmezett határozattal szemben előterjesztett fellebbezés, felülvizsgálat vagy perújítás – állnak rendelkezésre. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Kf.700.058/2022/
- felperes neve (felperes címe) felperes képviselője ügyvéd (felperes képviselőjének címe.) alperes (alperes címe.) alperes képviselője Ügyvédi Iroda (alperes képviselőjének címe, ügyintéző: alperes képviselőjének neve ügyvéd) mulasztási per alperes (
- sorszám) Pécsi Törvényszék
- február
- napján kelt 8.K.701.235/2021/
- számú kiegészítő ítélete A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: A fellebbezéssel támadott határozat: ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletét helybenhagyja. Az alperest terhelő fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás, az elsőfokú ítélet és kiegészítő ítélet [1] A felperes
- november
- napján mulasztási pert indított az alperes ellen. Keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes az ügyintézési határidőt túllépte, elmulasztotta kiállítani részére a határidő-túllépésről kért igazolást, továbbá nem fizette meg részére az igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget. Kérte továbbá, hogy a bíróság Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.058/2022/4 2 kötelezze az alperest az elmulasztott cselekmények 8 napon belül történő teljesítésére és perköltség megfizetésére. [2] Az elsőfokú bíróság
- sorszámú ítéletével megállapította, hogy az alperes elmulasztotta a felperesi kérelem elbírálására nyitva álló eljárási határidő túllépése miatt a felperest megillető, az igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeg megfizetését, továbbá kötelezte az alperest 100 000 forint perköltség viselésére. [3] Az alperes
- sorszám alatt,
- február
- napján fellebbezést terjesztett elő az ítélettel szemben, melyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú eljárás a Kúria előtt folyamatban van. [4] Az elsőfokú bíróság
- sorszámú kiegészítő ítéletével megállapította, hogy adminisztratív hibából a rendelkező rész hiányosan került megszövegezésre, ezért a
- sorszámú ítélet nem tartalmazta a bíróság döntését a határidő túllépésének megállapítására és az igazolás kiállításának elmulasztására vonatkozóan. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a
- sorszámú ítéletet hivatalból akként egészítette ki, hogy – eredeti rendelkezéseit fenntartva – megállapította az irányadó ügyintézési határidő túllépését is, ezeket meghaladóan a keresetet elutasította. A fellebbezés [5] Az elsőfokú kiegészítő ítélettel szemben az alperes fellebbezéssel élt, melyben kérte elsődlegesen az elsőfokú kiegészítő ítélet megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Hivatkozott a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(2)bekezdésének és a Kp. 86. §
(1)bekezdésének sérelmére. Előadta, bár az elsőfokú kiegészítő ítélet rendelkezett a kereset részbeni – a határidő túllépéséről kiállítani kért igazolás, továbbá az elmulasztott cselekmények 8 napon belül történő teljesítése vonatkozásában történő – elutasításáról, azaz a felperes részleges pervesztességéről és az alperes részleges pernyertességéről, azonban nem változtatta meg a perköltség viselésének a
- sorszámú ítélet szerinti arányát, amely a felperes teljes pernyertességére tekintettel rendelkezett a teljes felperesi perköltség alperes által történő viseléséről. [6] A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.058/2022/4 [7] 3 A fellebbezés nem alapos. [8] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú kiegészítő ítéletet a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés keretei között vizsgálta felül. A rendelkezésre álló iratok áttekintését követően, a fellebbezés keretei között eljárva az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet kiegészítésével kapcsolatban releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, és azok megfelelő alkalmazásával helytálló döntést hozott, amelynek indokaival a másodfokú bíróság is egyetértett. A fellebbezésben előadottakra tekintettel az alábbiakat emeli ki. [9] A Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 341. §
(5)bekezdése és
- §-a értelmében a határozat kiegészítése a határozat hiányosságának orvoslására szolgál. A Pp. egyértelmű rendelkezése értelmében kiegészítésnek akkor van helye, ha a bíróság nem döntött olyan kérdésben, melyben határoznia kellett volna, következésképpen, ha ilyen hiányosság nem terheli a bíróság határozatát (azaz még ha tévesen is, de valamennyi kérdésben határozott), akkor annak kiegészítéséről sem lehet szó, csupán kijavításáról vagy – amennyiben lehetőség van rá – a sérelmezett döntéssel szemben a fél részéről más perorvoslatok (fellebbezés, felülvizsgálat, perújítás) igénybevételéről. [10] Az alperes kizárólag a
- sorszámú ítélet perköltséggel kapcsolatos rendelkezésének a
- sorszámú kiegészítő ítélet rendelkezése alapján történő megváltoztatásának elmaradását sérelmezte, az ítélőtábla ugyanakkor rámutat, hogy ez az igény a kiegészítő ítélettel szemben előterjesztett fellebbezéssel a fentiek értelmében nem rendezhető. Mivel a
- sorszámú ítélet az alperes által is elismerten rendelkezett a perköltség viseléséről, így az ezzel kapcsolatos rendelkezés kiegészítő ítélettel történő megváltoztatására több okból sincs mód: sem arra tekintettel, hogy az elsőfokú ítélet ebből a szempontból nem hiányos, ezért azzal kapcsolatban kiegészítő ítélet nem hozható, sem abból az okból, hogy a kiegészítő ítélet rendeltetése nem az ítélet rendelkező részében foglalt valamely rendelkezés megváltoztatása, hanem a hiányos rendelkező rész kiegészítése. E körben analógiával hivatkozik a bíróság a BH1982.
- számon – kijavító végzés elleni fellebbezésre vonatkozóan – közzétett eseti döntés elvi megállapítására, amely szerint a kijavító végzés elleni fellebbezés vitathatja a kijavítás jogszerűségét és helyességét, de nem irányulhat az ítélet megállapításainak megváltoztatására. Ugyanígy a jelen esetben is, a kiegészítő ítélet elleni fellebbezés vitathatja a kiegészítés jogszerűségét és helyességét (azaz, hogy a kiegészítés valóban szükséges volt-e, s arra tartalmilag helyesen és az eljárási rendelkezéseknek is megfelelően került-e sor), de nem irányulhat az ítélet – jelen esetben a perköltség viselésére vonatkozó – megállapításainak megváltoztatására, mivel nem ez a rendeltetése. [11] Hangsúlyozza az ítélőtábla azt is, hogy az alperesi fellebbezésnek megfelelő döntés az ítélet ellentmondásosságát eredményezné; e körben hivatkozik a Kúria Pfv.V.20.550/2018/
- számú határozatának az ítélet és a kiegészítő ítélet kapcsolatára Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.058/2022/4 4 vonatkozó ítélkezési gyakorlatot tükröző [21] bekezdésére, amely szerint az ítélet és a kiegészítő ítélet egységnek tekintendő, a szabályszerűen meghozott kiegészítő ítélettel válik a bíróság döntése teljessé. Mivel a
- sorszámú ítélet rendelkezett a perköltség viseléséről, ezért egy, a perköltség viselésének arányát megváltoztató kiegészítő ítélet természetszerűleg ellentmondásba került volna az azzal egységet képező ítélettel (úgy annak rendelkező részével, mint indokolásával is). [12] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletét a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [13] A felperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem számított fel, ezért arról a bíróságnak rendelkeznie nem kellett. [14] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontjában és 47. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt személyes illetékmentességére figyelemmel a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései alapján az állam viseli. [15] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
- november
- dr. Szőke Mária s.k. dr. Németh Andrea s.k. dr. Bendli Attila József s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró