Bf.268/2023/25 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], és ezért 1 év 6 hó szabadságvesztésre és 250 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 5 év az 1994. évi LIII.tv. hatálya alá tartozó végrehajtói foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 20.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 5.000.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe – annak végrehajtása esetére – beszámította. [2] Terhelt8 VIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], és ezért 1 év 10 hó szabadságvesztésre és 250 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 5 év az 1994. évi LIII.tv. hatálya alá tartozó végrehajtói foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 20.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 5.000.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. Az előzetes fogvatartásban és ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztésbe – annak végrehajtása esetére – beszámította. [3] Terhelt9 IX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], és ezért 1 év 10 hó szabadságvesztésre és 250 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 5 év az 1994. évi LIII.tv. hatálya alá tartozó végrehajtói foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 20.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 5.000.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe – annak végrehajtása esetére – beszámította. A IX.r. vádlottal szemben 30.000.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [4] Terhelt10 X.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], és ezért 1 év 10 hó szabadságvesztésre és 250 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 5 év az 1994. évi LIII.tv. hatálya alá tartozó végrehajtói foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 20.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 5.000.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe – annak végrehajtása esetére – beszámította. A X.r. vádlottal szemben 6.000.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [5] Terhelt11 XI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], és ezért 1 év 10 hó szabadságvesztésre és 250 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 5 év az 1994. évi LIII.tv. hatálya alá tartozó végrehajtói foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 20.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 5.000.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. Az előzetes fogvatartásban és ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztésbe – annak végrehajtása esetére – beszámította. [6] Terhelt12 XII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], és ezért 1 év 10 hó szabadságvesztésre és 250 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 5 év az 1994. évi LIII.tv. hatálya alá tartozó végrehajtói foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 4 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 20.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 5.000.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe – annak végrehajtása esetére – beszámította. [7] Terhelt16 XVI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294.§

(1)bekezdés,

(3)bekezdés I. fordulat

1. a)pont
2. aa)alpont], és ezért 1 év 6 hó szabadságvesztésre és 250 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 7 év közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 4.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 1.000.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. [8] Terhelt19 XIX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat], és ezért 2 év szabadságvesztésre és 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 15.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 4.500.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. [9] Terhelt21 XXI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 7 rb hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305.§ c) pont], és ezért halmazati büntetésül 300 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 10 év közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 10.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 3.000.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. [10] Terhelt22 XXII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(3)bekezdés II. fordulat

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont], mint bűnsegédet, és ezért 2 év szabadságvesztésre és 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 20.000 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 8.000.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről. A XXII.r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. [11] Az eljárás során Terhelt9 IX.r. vádlottól lefoglalt 26.000.000 forint lefoglalását megszüntette, és azt a vádlottnak kiadni rendelte azzal, hogy azt a vagyonelkobzás biztosítására visszatartotta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 5 [12] Terhelt8 VIII.r. vádlottnak és védőjének a nyomozás során lefoglalt és az összesített bűnjeljegyzék 148-152., 154-186., és 522. tételszámon nyilvántartott bűnjelek lefoglalásának megszüntetése iránti indítványát elutasította. [13] Kötelezte Terhelt11 XI.r. vádlottat 16.744 forint, míg Terhelt12 XII.r. vádlottat 40.200 forint bűnügyi költség megfizetésére. [14] Az ítélet ellen az ügyészség Terhelt7 VII.r., Terhelt8 VIII.r., Terhelt9 IX.r., Terhelt10 X.r., Terhelt11 XI.r. és Terhelt12 XII.r. vádlott terhére a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás kiterjesztése érdekében, Terhelt8 VIII.r. és Terhelt11 XI.r. vádlottak terhére a szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaidejének súlyosítása, Terhelt16 XVI.r. vádlott terhére a közszolgálati jogviszonytól végleges hatályú eltiltás érdekében, Terhelt19 XIX.r. vádlott esetében a pénzbüntetés egynapi tétele összegének súlyosítása érdekében, Terhelt21 XXI.r. vádlott esetében a végleges hatályú közszolgálati jogviszonytól eltiltás érdekében, Terhelt22 XXII.r. vádlott terhére az előzetes mentesítés mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést. [15] Terhelt7 VII.r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette, [16] Terhelt8 VIII.r. vádlott jelezte, hogy 2021. december 24. napjáig volt letartóztatásban, emellett a szabadságvesztés és a próbaidő tartamának enyhítése érdekében, a pénzbüntetés napi tételkeretének enyhítése és előzetes mentesítés érdekében, védője ezzel egyezően és a foglalkozástól eltiltás mellőzése érdekében, [17] Terhelt9 IX.r. vádlott a szabadságvesztés tartamának és a próbaidő tartamának enyhítése, a pénzbüntetés egy napi tételének enyhítése, foglalkozástól eltiltás mellőzése érdekében, másodlagosan az eltiltás tartamának kisebb tartamú megállapítása és az előzetes mentesítés alkalmazása érdekében, védője a szabadságvesztés mértékének és próbaidejének enyhítése, a pénzbüntetés napi tételszámának, az egy napi tétel összegének csökkentése iránt, elsősorban a foglalkozástól eltiltás mellőzése, másodlagosan pedig annak tartamának enyhítése érdekében, [18] Terhelt10 X.r. vádlott és védője három munkanap fenntartását követően a szabadságvesztés és a próbaidő tartamának mérséklése, a pénzbüntetés egynapi tétele összegének enyhítése, a végrehajtói foglalkozástól eltiltás mellőzése és előzetes mentesítés érdekében, másodlagosan a foglalkozástól eltiltás mérséklése céljából, [19] Terhelt11 XI.r. vádlott és védője három munkanap fenntartását követően a szabadságvesztés, a felfüggesztés próbaideje, valamint a pénzbüntetés enyhítése érdekében, valamint a fogvatartási adatok kijavítása céljából, [20] Terhelt12 XII.r. vádlott és védője három munkanap fenntartását követően a szabadságvesztés és a próbaidő tartamának mérséklése, a pénzbüntetés napi tétel száma és az egynapi tétel összegének enyhítése és a foglalkozástól eltiltás tartamának mérséklése céljából, Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 6 [21] Terhelt16 XVI.r. vádlott és védője a foglalkozástól eltiltás, kifejezetten a közszolgálati jogviszonytól eltiltás miatt, annak építészhatósági munkakörre korlátozása, valamint az eltiltás tartamának csökkentése érdekében, [22] Terhelt19 XIX. r. vádlott három munkanap fenntartását követően a pénzbüntetés egynapi tétele összegének csökkentése érdekében, [23] Terhelt21 XXI.r. vádlott és védője a foglalkozástól eltiltás tartama enyhítése céljából jelentett be fellebbezést, [24] Terhelt22 XXII.r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette. [25] A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.1375/2021. számú fellebbezés indokolásában előadta, hogy a korrupciós bűncselekmények tárgyi súlyát fejezte ki a jogalkotó akkor, amikor a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét az általános szabályozástól eltérően egységesen tizenkét évben határozta meg, ugyanis valamennyi korrupciós cselekmény kiemelten káros hatással van a társadalom működésére, megingatják az állami szervek és a hivatalos, közfeladatot ellátó személyek szabályszerű működésébe vetett bizalmat. [26] A Kúria Büntető Kollégiumának 56. számú BK véleményének 8. pontja értelmében még az egyébként nem korrupciós bűncselekménynek minősülő cselekmények korrupciós jellegű elkövetése is súlyosító körülmény, vagyis már önmagában a korrupciós jellegű elkövetés is megalapozza a súlyosabb szankciót. [27] Tévedett a bíróság, amikor Terhelt7 VII. rendű vádlott kivételével valamennyi végrehajtó vádlott esetében egységesen 1 év 10 hónapban határozta meg a szabadságvesztés büntetés tartamát. [28] Tény, hogy valamennyi vádlott esetében enyhítő körülményként kell figyelembe venni a bűnösségre is kiterjedő beismerést, azonban ezt Terhelt8 VIII. rendű és Terhelt11 XI. rendű vádlottak esetében csak kisebb nyomatékkal lehet értékelni, míg ugyanis Terhelt7 VII. rendű, Terhelt9 IX. rendű, Terhelt10 X. rendű és Terhelt12 XII. rendű vádlottak már a nyomozás során részletes – Terhelt7 VII. rendű és Terhelt12 XII. rendű vádlottak pedig még a nyomozást is nagymértékben segítő – beismerő vallomást tettek, Terhelt8 VIII. rendű és Terhelt11 XI. rendű vádlottak a nyomozás során még tagadták a bűncselekmények elkövetését és a beismerésre már kizárólag a vádemelést követően, az előkészítő ülésen – a bizonyítékok teljeskörű ismeretében – került sor. Részletes feltáró jellegű, az eljárást segítő vallomást tehát nem tettek, esetükben a megbánás is csak a bíróság előtti eljárásban volt már tapasztalható. [29] Tévesen értékelte továbbá a bíróság Terhelt11 XI. rendű vádlott javára, hogy esetében egyszeri pénzátadásra került csupán sor. Ennek ugyanis nem a XI. rendű vádlott személyiségében rejlő ok volt az indoka, hanem kizárólag az elkövetők személyét érintő kényszerintézkedések foganatosítása. Terhelt11 XI. rendű vádlott szándéka – a többi Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 7 végrehajtó vádlotthoz hasonlóan – hosszútávú együttműködés volt Terhelt1 I. rendű vádlottal, vagyis kitartó bűnelkövetésre rendezkedett be. [30] Az időmúlás, mint enyhítő körülmény valamennyi – így Terhelt8 VIII. rendű és Terhelt11 XI. rendű vádlottak – esetében is értékelendő, azonban csak enyhébb fokban, hiszen a bűncselekményeket egészen a vádlottak elfogásáig, vagyis 2021. novemberéig folytatták, az ítélet meghozataláig, vagyis 2023. május 4. napjáig eltelt két év pedig nem olyan súlyú enyhítő körülmény, ami indokolná az indítványhoz képest enyhébb büntetés kiszabását. [31] Súlyosító körülmény mindkét vádlott esetében, hogy a cselekményükkel jelentősen rontották az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó bírósági végrehajtókba vetett közbizalmat, Terhelt8 VIII. rendű vádlott esetében pedig a viszonylag hosszabb időn át tartó, kitartó elkövetés, és az a tény is, hogy a legnagyobb összegű – összesen 254.800.000 forint – jogtalan előnyt ő juttatta el Terhelt1 I. rendű vádlott részére. [32] Mindezekre figyelemmel tehát nem volt indokolt eltérni Terhelt8 VIII. rendű és Terhelt11 XI. rendű vádlottak vonatkozásában a mértékes indítványtól. [33] Tévedett a bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy a végrehajtó vádlottak tekintetében eltúlzott hatású lenne a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás. Terhelt7 VII. rendű, Terhelt8 VIII. rendű, dr terhelt9 IX. rendű, Terhelt10 X. rendű, Terhelt11 XI. rendű és Terhelt12 XII. rendű vádlottak végrehajtói kinevezésének feltétele volt a jogi egyetemi végzettség. A cselekményeik elkövetése a végrehajtói pozíció betöltése nélkül megvalósíthatatlan lett volna, ezen pozíció betöltésének pedig a jogi egyetemi végzettség a feltétele. [34] A vádlottak kitartó korrupciós cselekménye nem csak a jogászi szakma becsületét, hanem az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az igazságszolgáltatás zavartalanságába vetett közbizalmat is olyan mértékben sértette meg, hogy mind a generális, mind a speciális prevenció szempontjából a teljes jogászi hivatás gyakorlásától indokolt a meghatározott 5 évre történő eltiltásuk, amely megfelel a bírósági gyakorlatnak (Kúria Bfv.827/2019/14.[33], Kúria Bfv.272/2019/7., Kúria Bfv.II.896/1018/7. [131]-[133], Kúria Bfv.II.1412/2016/7.). [35] A Vht. hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás önmagában a bíróság szándéka szerinti célnak sem felel meg, tekintettel arra, hogy az ítélet kizárólag a Vht. hatálya alá tartozó végrehajtói foglalkozástól tiltotta el a vádlottakat, ami nem zárja ki azt, hogy a korrupciós cselekmény miatt elítélt vádlottak részt vegyenek például az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény hatálya alá tartozó adóigazgatási ügyekben történő végrehajtásban. [36] Terhelt16 XVI. rendű és Terhelt21 XXI. rendű vádlottak esetében tévedett a bíróság, amikor enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletet, figyelemmel az 56/2007. BK vélemény II/1. pontjára, mely szerint a hivatalos személy javára a büntetlen előélet csak akkor értékelhető enyhítő körülményként, ha az általa elkövetett bűncselekmény Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 8 nincs összefüggésben a működésével. Terhelt16 XVI. rendű és Terhelt21 XXI. rendű vádlottak pedig mindketten a hivatali működésükkel összefüggésben, a közszolgálati jogviszonyukkal kapcsolatban, hivatalos személyként, e minőségük felhasználásával követték el a bűncselekményeket, így esetükben a büntetlen előélet enyhítő körülményként nem értékelhető. Terhelt21 XXI. rendű vádlott esetében nagyobb nyomatékkal kell súlyosító körülményként értékelni, hogy cselekményeit vezetőként követte el, valamint a többszörös halmazatot. [37] Figyelemmel Terhelt16 XVI. rendű és Terhelt21 XXI. rendű vádlottak által elkövetett bűncselekményekre, az elkövetésük módjára, mindkét vádlott esetében a végleges hatályú közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltás indokolt. [38] Figyelemmel a 8/2015. (IV.17) AB határozat indokolásában is hivatkozott következetes joggyakorlatra, az előzetes mentesítésre érdemesség mérlegelése során több körülményt kell vizsgálni, így különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát, a bűnösség fokát, az elkövető személyiségét, életvezetését, a bűncselekmény elkövetése és az elítélés ideje között tanúsított magatartását, a cselekményével okozott sérelem jóvátételét, a sértett felróható közrehatását. E két utóbbi feltétel azonban korrupciós bűncselekmény esetén nem áll fenn, egyrészt sértetti jóvátétel fel sem merül, másrészt a korrupciós bűncselekménynek nincsen sértettje. [39] A büntetés végrehajtásának felfüggesztése a büntetéskiszabás keretei között már eleve egy, a jogalkotó által biztosított igen nagy kedvezmény, mivel annak alkalmazásával a jogalkotó lényegében alkalmat kíván adni a bűnelkövető számára a bűncselekmények elkövetésétől tartózkodó életvezetésre és a büntetés végrehajtásának elkerülésére. [40] Ahogyan arra az EBH.2018.B.13. számú eseti döntésének 150-151. bekezdéseiben a Kúria is rámutatott, az érdemesség szempontjából a bűncselekmény jellegén, a büntetés mértékén túlmenően alapvetően a vádlott személyének jövőbeni társadalomra veszélyessége mérlegelendő. Nem a vádlott büntetőjogi felelősségéről való döntésről van szó, hanem arról, hogy bűncselekménye ellenében és a kiszabott büntetése mellett a társadalom védelme igényli-e a személyére háruló, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezményeket is. A korrupciós, közbizalom elleni cselekmények pedig a vádlottak személyében rejlő kockázatot is mutatnak. [41] Az előzetes mentesítés odaítéléséhez önmagában az enyhítő körülmények megléte Terhelt22 XXII. rendű vádlott esetében sem elegendő, mivel lényegében ezek kerültek értékelésre a kiszabott szabadságvesztés büntetés felfüggesztésében. [42] Tévedett a bíróság, amikor a bűnsegédi elkövetői alakzatot olyan mértékű enyhítő körülményként értékelte, amire figyelemmel a XXII. rendű vádlott előzetes mentesítését látta indokoltnak, mert ezt kioltja az a tény, hogy Terhelt22 XXII. rendű vádlott cselekménye jelentős hatással volt Terhelt12 XII. rendű vádlott azon elhatározására, hogy elfogadja Terhelt1 I. rendű vádlott ajánlatát, és vele megállapodjon a vesztegetésben. Terhelt22 XXII. rendű vádlott mindezt Terhelt12 XII. rendű vádlott főnökeként követte el, és ezt a pozícióját is felhasználta arra, hogy Terhelt1 I. rendű vádlottat segítse a korrupciós Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 9 cselekménye elkövetésében. A másokat bűnbe vivő szerep pedig az 56/2007. BK vélemény II/8 pontjának második bekezdése szerint súlyosító körülmény, amely éppen az érdemesség ellen hat. [43] A bíróság Terhelt19 XIX. rendű vádlott esetében a pénzbüntetés napi tétele összegét nem a Btk. 50. §-a

(1)bekezdésének megfelelően, azaz az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten állapította meg, ezért annak jelentős növelése szükséges. [44] A Terhelt1 I. rendű vádlott részére építőipari munkákat végző, a Terhelt19 XIX. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó Kft

1. 2021-es évre vonatkozó értékesítésének nettó árbevétele 27.950.000 Ft volt. Ezzel szemben a tanú23 által vezetett „Házipénztári kifizetések” alapján Terhelt19 részére
2. évben 7.736.000 Ft-ot,
3. évben 77.825.000 Ft-ot,
4. évben 103.034.250 Ft-ot fizettek ki. [45] Terhelt19 XIX. rendű vádlott előkészítő ülésen adott magyarázata, miszerint ebből a pénzből alapanyagokat vásárolt Terhelt1 I. rendű vádlott helyett, valamint az alkalmi munkásokat fizette ki, így az nem a cég bevétele, teljesen életszerűtlen, az nem is egyeztethető össze az építőiparra jellemző szerződések megszokott tartalmával. E körben értékelni szükséges azt is, hogy az építőparra mennyire jellemző a számla és nyugtaadási kötelezettség megszegése. [46] A fenti indokokra tekintettel a Btk.
5. §-ában meghatározott büntetési célok eléréséhez valamennyi vádlott esetében a mértékes indítvány szerinti mértékű büntetés kiszabása szükséges. [47] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 785/2022/
6. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. [48] Előadta, hogy a felülbírálat terjedelme Be.
7. §

(3)bekezdésének a) pontja és a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján korlátozott. [49] A törvényszék a perrendi szabályokat megtartotta, abszolút vagy relatív hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem vétett. A törvényszék vádlottakat a bűnösség beismerésének jogkövetkezményeiről megfelelően kioktatta, így a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §

(2)bekezdésében írt feltételek fennállása mellett törvényesen fogadta el. [50] Az ítéleti tényállás megalapozottsága a Be. 591. §

(2)bekezdésének a) pontja alapján nem vizsgálható. Észrevételezte az ügyész, hogy minősítést és a bűnösséget nem érintő módon a vádirati tényállás pontosítása is törvényes volt. [51] Mivel az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen a vádlottak beismerő nyilatkozatát elfogadta, ezért a Be. 606. §

(3)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 10 vonatkozó rendelkezései akkor változtathatók meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. Ilyen körülmény azonban az iratok alapján nem állapítható meg. A tényállásból a törvényszék az érintett vádlottak bűnösségére okszerűen vont következtetést és a bűncselekmények minősítése az anyagi jogi szabályoknak megfelel. [52] A törvényszék az indokolási kötelezettségének a Be. 562. §

(4)bekezdésének megfelelő mértékben eleget tett, a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket döntően feltárta, azonban azokat nem a valós súlyuknak megfelelően értékelte. Így VIII. rendű, XI. rendű és XIX. rendű vádlottakkal szemben eltúlzottan enyhe büntetést szabott ki. [53] Terhelt8 VIII. rendű és Terhelt11 XI. rendű vádlottak bűnösségére kiterjedő beismerő vallomása vitathatatlanul enyhítő hatással bír, de annak nyomatéka a többi olyan vádlotthoz képest, akik már a nyomozás során is nagymértékben segítő beismerő vallomást tettek, csekélyebb. Az időmúlás kétségtelenül enyhítő körülmény, azonban figyelembe kell venni, hogy a vádlottak a jelentős tárgyi súlyú korrupciós bűncselekményeket egészen elfogásukig folytatták, ezért az ügydöntő határozat meghozataláig eltelt idő nem vehető figyelembe a terheltek javára olyan súllyal, ahogyan azt az elsőfokú bíróság értékelte. [54] Tévesen értékelte a törvényszék Terhelt11 XI. rendű vádlott javára, hogy csupán egyszeri pénzátadásra került sor, hiszen ő is kitartó bűnelkövetésre rendezkedett be. [55] Terhelt8 VIII. rendű vádlott tekintetében a büntetéskiszabás során nyomatékot kell kapnia annak a ténynek, hogy ő fizette a legnagyobb összegű jogtalan előnyt az I. rendű vádlott részére. [56] A tanú23 által vezetett házipénztári kifizetések szerint a Terhelt19 XIX. rendű vádlott részére kifizetett összeghez nem igazodik a pénzbüntetés mértéke, így nem tükrözi kellően a terhelt valós vagyoni és jövedelmi viszonyait. [57] Ezért Terhelt8 VIII. rendű és Terhelt11 XI. rendű vádlottakkal szemben a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés és a próbaidő tartamának felemelése, Terhelt19 XIX. rendű vádlottal szemben a pénzbüntetés egynapi tétele összegének lényeges súlyosítása indokolt. [58] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a végrehajtó vádlottakkal szemben a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás büntetés helyett csupán a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá tartozó végrehajtói foglalkozástól eltiltást szabott ki, ugyanis ez nem zárja ki, hogy a vádlottak az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban közreműködjenek. A bűncselekmények elkövetése a végrehajtói pozíció nélkül kivitelezhetetlen lett volna, ugyanis a végrehajtói pozíció feltétele a jogi egyetemi végzettség volt. Nem foghat helyt a bíróságnak az az érvelése sem, hogy a teljes körű jogi foglalkozástól eltiltás ellehetetlenítené a vádlottak és hozzátartozóik életét, hiszen Terhelt7 VII.r. vádlott jelenleg is eltérő területen alkatrészszállítóként dolgozik, Terhelt9 IX.r. vádlott egyéni vállalkozó, míg Terhelt8 VIII.r. vádlott tőkepiaci és bizalmi vagyonkezelői képzettséggel, Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 11 ingatlanvagyon-értékesítő és ingatlan-közvetítői továbbá ingatlan értékbecslő végzettséggel is rendelkezik. [59] A végrehajtó vádlottak esetében a pénzbüntetés a törvény kötelező rendelkezésén alapul, annak napi tételszáma megfelel a bűncselekmény tárgyi súlyának, az egynapi tétel összege pedig igazodik a terheltek egyéni teherbíró képességéhez, így a büntetések enyhítésére egyik vádlott esetében sincs törvényes alap. [60] Terhelt16 XVI. rendű és Terhelt21 XXI. rendű vádlottak esetében tévedett a bíróság, amikor enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletüket, ugyanis a cselekményt a hivatali működésükkel összefüggésben, a közszolgálati jogviszonyukkal kapcsolatban, hivatalos személyként követték el, melynek feltétele a büntetlen előélet volt. [61] A vádlottak foglalkozásukat, a XXI. rendű vádlott ezen belül vezető pozícióját is felhasználta a bűncselekmény elkövetéséhez, ezért a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól a generális prevenciós célok figyelembevételével is végleges hatállyal kell eltiltani. [62] Az irányadó alkotmánybírósági határozat alapján vizsgálta a törvényszék az előzetes mentesítés lehetőségét és helytálló az a megállapítása is, hogy az állandósult bírói gyakorlat értelmében a korrupciós bűncselekmény elkövetője nem részesíthető előzetes mentesítésben. Erre figyelemmel azonban tévedett akkor, amikor Terhelt22 XXII. rendű vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, ugyanis az általa elkövetett cselekmény kiemelt tárgyi súlyú, ez a büntetési tétel mértékében is megjelenik, valamint a szerepe egyáltalán nem tekinthető marginálisnak, hiszen ő osztotta meg Terhelt12 XII. rendű vádlottal a vázolt bűncselekmény ajánlatát. [63] Az ítélet egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezései törvényesek, azonban a kényszerintézkedés tekintetében Terhelt8 és Terhelt11 esetében mind az őrizet befejező, és a letartóztatás kezdőnapja, majd a letartóztatás befejezőnapja és a bűnügyi felügyelet kezdőnapja pontosításra szorul. [64] Összességében tehát indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét változtassa meg, Terhelt8 VIII. rendű és Terhelt11 XI. rendű vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és a felfüggesztés próbaidejének tartamát emelje fel, Terhelt7t VII. rendű, Terhelt8 VIII. rendű, Terhelt9 IX. rendű, Terhelt10 X. rendű, Terhelt11 XI. rendű, Terhelt12 XII. rendű vádlottakat a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozás gyakorlásától tiltsa el határozott időre, Terhelt16 XVI. rendű és Terhelt21 XXI. rendű vádlottakat végleges hatállyal tiltsa el a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozások gyakorlásától, Terhelt19 XIX. rendű vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést az egynapi tétel összegének lényeges felemelésével súlyosítsa, Terhelt22 XXII. rendű vádlott tekintetében az előzetes mentesítést mellőzze és a terheltek előzetes fogva tartására vonatkozó adatokat helyesbítse, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 12 [65] Terhelt7 VII. rendű vádlott védője észrevételében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta annak alapján, hogy mind a súlyosító, mind az enyhítő körülményeket bíróság kellő súllyal értékelte, és bár egyelőre nem kíván jogi pályán dolgozni védence, de ez a jövőben nem kizárható lehetőség. Nyomatékos enyhítő körülmény, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, értékelhető betegsége van. [66] Terhelt8 VIII. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete helyesen fejtette ki, hogy az időmúlás, valamint a vádlott megbánó magatartása és bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomása alapot ad a mértékes indítványtól a vádlott számára kedvező irányú eltérésre, azonban ezeket az enyhítő körülményeket még nagyobb nyomatékkal kellett volna értékelni. Így különösképpen értékelendők ügyfele betegségei és hogy kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodik. Iratok csatolásával is alátámasztotta azt a körülményt, hogy védence a társadalom hasznos tagja, aki a cselekmény elkövetése előtt és azóta is kifogástalan, jogszabálykövető életet él, önkéntes munkát végez, támogatja a Szeretetszolgálatot és idős szüleiről fizikailag és anyagilag is gondoskodik. [67] Mindezek alapján a szabadságvesztés, valamint a próbaidő tartamának enyhítésére is alapot látott. Hangsúlyozta, hogy védence 110.000-120.000 forint GYED-del és 12.200 forint családi pótlékkal rendelkezik, élettársának havi nettó 300.000 forint bevétele van, így a pénzbüntetés összege is eltúlzott, annak enyhítésére van lehetőség az egynapi tétel összegének enyhítésével. [68] Osztotta a foglalkozástól eltiltás tekintetében az elsőfokú bíróság álláspontját, mely szerint a jogi egyetemi végzettséget igénylő foglalkozástól eltiltás eltúlzott lenne, és ellehetetlenítené mind a vádlott, mind családjának életét és megélhetését. A vádlott jogi egyetemi végzettségen túli szakképzettségei részben a jogi egyetemi végzettséghez kapcsolódnak, az ingatlanközvetítői és ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő szakképzettség pedig erkölcsi bizonyítványhoz kötött, melyet előzetes mentesítés hiányában nem gyakorolhat. [69] Az előzetes mentesítésre való érdemesség körében előadta azt, hogy a bűncselekmény jellegén és a büntetés mértékén túlmenően a vádlott személyének jövőbeli társadalomra veszélyessége értékelendő, tehát az, hogy igényli-e a társadalom védelme, hogy a vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól ne mentesítse. Az előzetes mentesítést megalapozhatják olyan körülmények is, amelyek a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként kerültek értékelésre, illetve amelyek a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését indokolttá tették. Ezen körülmények alapján védence előzetes mentesítésre érdemes. [70] A kényszerintézkedések időpontja is pontosításra szorul, védence

1. november
2. napjáig volt őrizetben,
3. november 24-től
4. december 24-ig letartóztatásban,
5. december. 25-től
6. január hó 31-ig tartózkodási helyre korlátozott bűnügyi felügyelet és
7. február 1 -től február 25-ig pedig letartóztatásban volt. [71] Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla törvényszék ítéletét változtassa meg, a szabadságvesztés és a próbaidő tartamát, valamint az egynapi tétel Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 13 összegét csökkentse, és a védencét részesítse előzetes mentesítésben, valamint az előzetes fogvatartásra vonatkozó adatokat helyesbítse. [72] Terhelt10 X. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolásában indítványozta, hogy enyhítő körülményként értékelje az ítélőtábla a terheltnek fel nem róható időmúlást, az önmagát is terhelő beismerő vallomását és a büntetlen előéletét. Álláspontja szerint vitathatatlan védence következetes együttműködése a hatóságokkal és bírósággal, védencének célja pedig a rendezett törvénytisztelő életvitel kialakítása. Egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, regisztrált álláskereső. [73] Véleménye szerint az elsőfokú bíróság nem vette kellő mértékben figyelembe a X. rendű vádlott személyi körülményeit. [74] Indítványozta egyrészt a szabadságvesztés és a próbaidő tartamának enyhítését, másrészt pedig védence előzetes mentesítésben részesítését. [75] Előadta azt is, hogy védence bizonyos értelemben függőségi viszonyban állt az I. rendű vádlottal, tanár-diák viszony alakult ki közöttük, de az I. rendű vádlottal munkaviszonyban is állt, ennek során a munkáltató-munkavállaló viszonyban is voltak, illetve az I. rendű vádlott mint a egyéb érdekelt25 elnöke felettese volt, és egyben védence mentora is. [76] Ez függőségi viszonyt alakított ki kettőjük között, így az, hogy védence az elnökkel állapodott meg a bűncselekmény elkövetésére, helyes értelmezés mellett enyhítő körülmény, hiszen nem egyenrangú felek megállapodásáról volt szó. [77] Az időmúlás értékelése körében pedig figyelembe kell venni, hogy nem tartósan megvalósuló deliktumról volt szó, hanem a végrehajtói pályázat kedvező elbírálását követően, de még azt megelőzően jött létre megállapodás. [78] Védence a vele szemben indult büntetőeljárás kezdetétől maradéktalanul együttműködött a hatóságokkal, és azóta pedig már több mint két év eltelt. Az eljárás más szereplőknek felróható elhúzódása nem esik védence felelősségi körébe. [79] Védence regisztrált álláskereső státusza is enyhítő körülmény, és az is, hogy önkéntesen kezdeményezte végrehajtói irodájának megszűnését, amit a cégbíróság törölt a nyilvántartásból. [80] Az előzetes mentesítés elbírálásakor figyelembe kell venni az összes enyhítő körülményt, az alá-fölérendeltségi pozíciót, az elkövető életkörülményeit, az elkövetés után tanúsított megbánását, és azt, hogy a terhelt már megszüntette az irodáját és lemondott a végrehajtói pozíciójáról. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 14 [81] Az előzetes mentesítésben történő részesítése lehetővé teszi, hogy családja eltartására közel 20 éves tanulmányainak és képzettségének megfelelően munkát vállalhasson, legyen esélye az új életre és hogy alkalmas és érdemes a jogászi munka végzésére. Tekintettel arra, hogy védence regisztrált álláskereső, felesége pedig mindössze 260.000 Ft havi keresettel rendelkezik, jövedelmi, vagyoni helyzete a pénzbüntetés szempontjából megfelelőnek nem minősíthető. [82] Két kiskorú gyermeke is van, védence egyébként a többi elkövetővel szemben az önálló bírósági végrehajtói kinevezését megelőzően már két évet végrehajtóhelyettesi pozícióban dolgozott. Ugyancsak figyelembe kell venni az állandó gyakorlatot, hogy az egynapi jövedelem 50-80 százalékának megfelelő összegnél többet elvonni nem lehet. Jelen esetben védence nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, így tehát az ezzel ellentétes büntetéskiszabási gyakorlat a terhelt teljes anyagi ellehetetlenülését eredményezné. Nem lehet a terhelttel együtt élő hozzátartozók jövedelme alapján meghatározni a pénzbüntetés mértékét. [83] Védence végrehajtóként nem kíván tevékenykedni, a jogászi foglalkozástól generális jelleggel nem indokolt eltiltani. Nincs akadálya annak, hogy a foglalkozástól eltiltás kizárólag végrehajtói foglalkozásra terjedjen ki. A büntetéssel történő jog-korlátozásának meg kell felelnie az arányosság, a szükségesség és az ultima ratio elveinek. A bűncselekmény nem jogi tevékenységhez kapcsolódóan valósult meg, hanem az I. rendű vádlottal való alárendeltségi és anyagilag kiszolgáltatott helyzetben lévőség okán történhetett, így fel sem merülhetett a jogi szakma becsületének megsértése. [84] Ezen körülmények alapján tehát indítványozta szabadságvesztés és a próbaidő mérséklését, a pénzbüntetés egynapi tétele összegének csökkentését, tekintettel arra, hogy a végrehajtói foglalkozás űzésével önként felhagyott, a végrehajtó irodáját megszüntette, ezért a végrehajtói foglalkozástól eltiltás mellőzését és a terhelt előzetes mentesítésben részesítését is indítványozta. [85] Terhelt11 XI. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolásában mindenekelőtt előadta, hogy elektronikus úton
8. május
9. napján benyújtásra került a védő részéről a fellebbezés a szabadságvesztés tartamának és a felfüggesztés próbaidejének csökkentése és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, mely joghatályosnak tekinthető. [86] A védence személyi körülményei között hivatkozott arra, hogy időközben a vádlott felesége ismételten várandós így a hamarosan két gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Havi nettó jövedelme
10. évben 1.400.000 ezer forint volt, ezért a védence jogi munkakörben kíván elhelyezkedni, melyre akkor van érdemi lehetőség, ha a bíróság nem tiltja el a jogi végzettséghez köthető valamennyi foglalkozástól. [87] tartozása van. A vádlottnak babaváró hitelből a csatolt igazolás alapján 8.663.671 forint [88] A büntetés és a próbaidőre felfüggesztése tartamának csökkentése a belső arányosság követelményén alapszik, ugyanis egyértelmű, hogy a XI. rendű vádlott részéről Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 15 mindössze egyszeri pénzátadásra került sor, és ennek összege a legkevesebb többi vádlotthoz képest. Esetében így már nem minősülhet súlyosító körülmények a kitartó elkövetés. Tévesen rója az ügyészség a védence terhére, hogy csak az előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozatot, hiszen ezzel csak büntetőeljárási törvény által adott lehetőséget fogadta el, melyhez való vádlotti jog nem vonható kétségbe. Mindazonáltal nem egyszerűen beismert az előkészítő ülésen, hanem magatartását őszintén megbánta és munkájával kívánja bizonyítani, hogy a jogi végzettséghez kötött foglalkozás terén a törvényeknek és a társadalmi elvárásnak megfelelően tud tevékenykedni. [89] Összességében tehát a szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaideje tartamának és a pénzbüntetés összegének csökkentését indítványozta. [90] Terhelt12 XII. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolásában előadta, hogy a bíróság a védence beismerő nyilatkozatát törvényesen fogadta el. Álláspontja szerint tévedett a vádhatóság, amikor úgy ítélte meg, hogy a büntetési célok érvényesüléséhez nem elegendő a végrehajtói foglalkozástól való eltiltás és nem megalapozott az az érvelése sem a vádhatóságnak, hogy ezen eltiltás mellett az adóigazgatási ügyekben eljárhat, ugyanis az önálló bírósági végrehajtók számára a jogszabály előírja a jogászi szakképesítést, a jogászi szakképesítéshez nemcsak a végrehajtói tevékenység ellátásának jogosultsága kapcsolódik, hanem számtalan más civilisztikai területen gazdasági életben történő foglalkozás gyakorlását teszi lehetővé. [91] Már önmagában az, hogy az ügy ilyen nagy sajtónyilvánosságot kapott, a védencét negatív színben tüntette fel, így már eleve negatív értékítélet érte. Téves tehát az konzekvencia, mely szerint az egész igazságszolgáltatás negatív megítélés alá került volna, ez csupán a végrehajtói kamara, a végrehajtói szervezetrendszer és a végrehajtási szabályok vonatkozásában volt tetten érhető. [92] Az adóügyekben való eljáráshoz is büntetlen előélet a feltétel, mint ahogy a kormánytisztviselők és a köztisztviselők esetében, tehát a szabadságvesztés felfüggesztésének okán a törvényi mentesítés lejártáig nem tölthetnek be ilyen szerepet sem. Másfelől védence 2021 novemberétől nem tudta gyakorolni a végrehajtói tevékenységet, nem gyakorolta a jogászi tevékenységet sem, így már most nagyon hosszú időtartam telt el úgy, hogy az élethivatásának választott jogászi hivatást nem tudta gyakorolni. [93] A XII. rendű vádlott ténybeli beismerő és bűnösségére kiterjedő vallomása az eljárás elején történt meg, és ennek a körülménynek nagyobb súllyal kell értékelést nyernie. A bíróság tényleges indokát nem adta a pénzbüntetés napi tétel számának és annak összege megállapításának. [94] Összességében a büntetés enyhítését indítványozta [95] Terhelt19 XIX. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság tényszerűen értékelte védence vagyoni, jövedelmi viszonyait. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 16 [96] A váddal egyező pénzbüntetés mértéke olyan mértékben eltúlzott, ami túlmutat a büntetési célokon. Abból, hogy a védence részére tanú23 milyen összegű pénzt adott át, nem lehet következtetést levonni a terhelt vagyoni, jövedelmi viszonyaira hiszen a generálkivitelező kft. alkalmazottjaként munkaviszonyban végzett kőműves, építésvezetői feladatokat, így nem a cég nettó éves árbevétele határozza meg a vagyoni viszonyait. Ennek alapján a büntetés mérséklését és az ügyészi indítvány elutasítását kérte. [97] Terhelt22 XXII.r. vádlott védője észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értékelte az enyhítő körülményeket, amelyet a terhelt egészségi állapotával kell kiegészíteni. Védence az I. rendű vádlott bűnsegédjeként tartozik felelősséggel, ezért azt, hogy ő hívta fel Terhelt12 XII.r. vádlott figyelmét a végrehajtói állásra, a kétszeres értékelés tilalmára tekintettel nem lehet súlyosító körülményként értékelni. A korrupciós jellegű elkövetés viszont a korrupciós bűncselekmények esetében nem képezheti az értékelés tárgyát, hiszen ez szintén a kétszeres értékelés tilalmába ütközne, a cselekmény tárgyi súlya már a büntetési tételkeretben is megmutatkozik. [98] A büntetéskiszabási körülmények közül az enyhítő körülmények voltak túlsúlyban, amely miatt a büntetési tétel alsó határának átlépése indokolt. [99] Az előzetes mentesítésre való érdemességet pedig megalapozhatják olyan körülmények is, amelyeket a bíróság már a büntetéskiszabás körében értékelt, így a szabadságvesztés felfüggesztésekor is. Ezek ismételt értékelése nem tilalmazott. A vádlott személyi körülményei kifejezetten kedvezőek, büntetlen előéletű, életvitele és családi körülményei rendezettek, három kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, egészségi állapota nem teljesen jó. A védence által elkövetett konkrét cselekmény tárgyi súlya a bűnsegédi minőségére figyelemmel csekélyebb, ezen felül kivételesen nincsen akadálya az előzetes mentesítésnek korrupciós bűncselekmények esetében sem. [100] Figyelembe kell venni védence esetében az alkalomszerű elkövetést is, az azóta tanúsított kifogástalan magatartására is figyelemmel összességében tehát jelen esetben az előzetes mentesítés mindenképpen indokolt. Az elkövetés alkalomszerűsége és a vádlott bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomása éppenséggel érdemességének elismerését indokolják, a bűnsegédi minőség ugyancsak jelentős nyomatékú enyhítő körülmény, illetve a vezetői beosztás felhasználására az ítéleti tényállás adatot nem tartalmaz. A cselekmény közös munkahelyükkel kapcsolatos, de csak annyiban, hogy munkahelyük irodaházában lévő erkélyen ajánlotta fel Terhelt22 XXII.r. vádlott Terhelt12 XII.r. vádlottnak a végrehajtóként való működés lehetőségét. A vezető beosztás pedig annak felhasználása hiányában nem tekinthető súlyosító körülménynek. Sokkal lényegesebb volt Terhelt22 XXII. rendű vádlottnak az I. rendű vádlott hoz fűződő baráti kapcsolata és az I. rendű vádlott kezdeményezése. [101] Összességében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta az előzetes mentesítés tekintetében. [102] Terhelt16 XVI. rendű és Terhelt21 XXI. rendű vádlott védője nem terjesztett elő írásban fellebbezés indokolást. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. [103] fenntartotta. 17 A másodfokú nyilvános ülésen valamennyi fellebbező a fellebbezését [104] Az ügyészi az írásban előterjesztettekkel egyezően adta elő perbeszédét, kiemelve, hogy a végrehajtó, valamint a jogi végzettséggel rendelkező vádlottak esetében nyomatékos súlyosító körülményként kell értékelni, hogy a jogászi esküjüket megszegték és a generális prevenciós célok szem előtt tartásával azt az üzenetet kell közvetíteni társadalom felé, hogy a bűncselekmény elkövetése jogászként kockázatos és velük szemben a törvény szigora alkalmazandó. Egyebekben az írásban előterjesztett indítványát fenntartotta. XI.r. védő fellebbezését joghatályosnak tekintette. [105] Terhelt7 VII. rendű vádlott védője a másodfokú nyilvános ülésen az észrevételeit az írásbelivel egyezően adta elő, kiemelve azt, hogy egyetért az elsőfokú bíróság érvelésével, mely szerint a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltással védence élete ellehetetlenülne és ez túlmutatna a büntetés célján. [106] Terhelt8 VIII. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolását továbbra is fenntartotta, kiegészíteni nem kívánta, csupán hangsúlyozta, hogy az enyhítő körülmények súlya adhat alapot a szabadságvesztés, valamint a próbaidő tartamának enyhítésére. A jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás pedig eltúlzott és ellehetetlenítené a vádlott és családjának életét és megélhetését, így a büntetés célján jelentősen túlmutatna arra is figyelemmel, hogy a vádlott további végzettségei jogi végzettségére épülnek és erkölcsi bizonyítvány hiányában nem végezhetők. A vádlott személyi körülményei alapján sincsen olyan jellegű társadalomra veszélyesség, amely az előzetes mentesítésben részesítése ellen szólna. [107] Terhelt9 IX.r. vádlott védője a végrehajtói foglalkozástól eltiltás tartamának enyhítésére bejelentett fellebbezést visszavonta. Előadta, hogy a védence által elkövetett cselekmény jelentős súlyú, azonban az aktív és passzív vesztegetés tárgyi súlya között jelentős különbség van. [108] Az aktív oldali vesztegetők cselekménye, társadalomra veszélyessége ebben az ügyben nem említhető egy lapon a passzív oldali szereplők cselekményével. [109] Nagyon nagy nyomatéka van annak, hogy Terhelt9 IX.r. vádlott már a nyomozás során bűnösségére kiterjedő, beismerő, feltáró jellegű beismerő vallomást tett, mellyel érdemben előmozdította az eljárás sikerét. Ez olyan körülmény mely megalapozza a szabadságvesztés tartamának és a próbaidő tartamának enyhítését. [110] A legfőbb céljuk azonban a pénzbüntetés mértékének enyhítése, mivel ez érinti húsbavágóan a védence életét. [111] A törvényszék helyesen a tárgyi súlynak megfelelően állapította meg a napi tételek számát. Ugyanakkor az egy napi tétel összegét a terhelt vagyoni, jövedelmi Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 18 viszonyaihoz kell igazítani. Védence személyi körülményeiben olyan jelentős változás állt be, mely alapján az egynapi tétel összege eltúlzott és akár a szabadságvesztésre történő átváltoztatást is maga után vonhatja. [112] Egyik gyermekének betegsége miatt az oktatási hivatal a beiskolázását egy évvel elhalasztotta. Mivel védence büntetőeljárás hatálya alatt áll, így felesége a családfenntartó. [113] A betegsége miatt a kislányt az óvodából 12 órakor el kell hoznia védencének, ezért másfél évig nem tud még érdemi munkát vállalni. [114] A pénzbüntetés jelenlegi napi tétel összege a megtorlás kategóriájában esik. [115] Ha a foglalkozástól eltiltás körét az ítélőtábla kiterjesztené, az nem szolgálná a generális és speciális prevenció célját, épp ellenkezőleg represszív joghátrányt jelentene. [116] A fentiek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaidejének tartamát enyhítse, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét pedig jelentősen enyhítse. [117] A fellebbezésük az előzetes mentesítésre is irányult. Az aktív oldali vesztegetők vonatkozásában nem mondható el, hogy kizárt lenne e jogintézmény alkalmazása figyelemmel védence előéletére és személyi körülményeire is. [118] A pénzbüntetés vonatkozásában részletfizetés engedélyezését kérte a törvény szerinti maximális időtartamban. [119] Terhelt10 X. rendű a vádlott védője a fellebbezését ugyancsak fenntartotta, azt kiegészíteni nem kívánta, azonban nyomatékosította, hogy védence, akár a végrehajtók többsége is függőségi viszonyban állt az I. rendű vádlottal, de védence esetében ez a függőségi viszony már bűncselekmény elkövetését megelőzően is fennállt, hiszen korábban is végrehajtó-helyettes volt, közöttük munkáltató-munkavállaló viszony állt fenn, illetve mint végrehajtó-helyettesnek főnöke, felettese is volt, valamint mentora is az I. rendű vádlott, így ennek a az értékelését indítványozta, valamint annak nyomatékos értékelését, hogy védence az eljárás megindulásától követően beismerő vallomást terjesztett elő és a hatóságokkal együttműködött. [120] Terhelt11 XI. rendű vádlott védője az írásban előterjesztetteket ugyancsak fenntartotta, és kiemelte, hogy a jogi egyetemi végzettséget igénylő foglalkozástól eltiltás súlyos hatással lenne védencének családjára is. Noha az aktív vesztegetői oldalon van, de nem az övé volt a kezdeményező szerep, amit ugyancsak értékelni kell. Figyelemmel kell lenni a belső arányosságra is, ugyanis a többi vádlotthoz képest csak egyszeri pénzátadásra került sor, és az összege is lényegesen alacsonyabb volt, mint a többi vádlott esetében. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 19 [121] Terhelt12 XII. rendű vádlott védője az írásban benyújtott fellebbezését ugyancsak fenntartotta, és kiemelte azt, hogy védence esetében a büntetési célok eléréséhez elégséges a végrehajtói foglalkozástól történő eltiltás, hiszen a felfüggesztett szabadságvesztésre figyelemmel jogi végzettséget igénylő foglalkozást nem is tudna védence gyakorolni. [122] Terhelt16 XVI.r. vádlott védője előadta, hogy védence vállalja a felelősséget az általa elkövetett cselekményért, a szabadságvesztés és a pénzbüntetés mértéke miatt nem is fellebbezett. Ügyfele építészmérnök végzettségű, egész eddigi életében a közszolgálatban tevékenykedett. Időközben elvált, 3 gyermek nevelését kell egyedül biztosítania és 85 éves édesanyját is ellátja. Ilyen megváltozott élethelyzetben próbálja a versenyszférában megállni úgy a helyét, hogy naponta település1-re és település2-re utazik, hogy a megélhetést biztosítani tudja maga és családja számára. [123] Változatlanul szeretne a közszolgálatban újra elhelyezkedni, ezért a teljes közszolgálati jogviszonyra vonatkozó foglalkozástól eltiltást az építéshatósági munkakörre indítványozta szűkíteni, mert a cselekményt ennek felhasználásával követte el és ez az a munkakör, ahol ügyfelekkel tudna kapcsolatba lépni a jövőben is. [124] Emellett számtalan építészmérnöki munkakör van a közszolgáltatásban és számtalan olyan közszolgálati jogviszonyon belüli munkakör van, amit el tudna látni. [125] A 7 éves eltiltás az 55 éves vádlott esetében, majdnem az ügyészi indítvánnyal egyező végleges eltiltást jelentene, ezért másodlagosan az eltiltás tartamának csökkentését indítványozta. [126] időtartamban. A pénzbüntetés tekintetében kamatmentes részletfizetést kértek a maximális [127] Terhelt19 XIX. rendű vádlott védője a fellebbezését ugyancsak fenntartotta, és kiemelte, hogy a pénzbüntetés napi tételének meghatározásakor nem a tanú23 által benyújtott táblázatban szereplő átadott összeget kell figyelembe venni, hiszen nyilvánvalóan egy épület kivitelezésénél számos olyan költség van, ami miatt az átadott összeg nem egy az egyben védence bevételét képezte. Anyagot kellett vásárolni, illetőleg másokat is ki kellett fizetni. Ennek alapján a pénzbüntetés mérséklését és részletfizetés engedélyezését indítványozta. [128] Terhelt 21 XXI.r. vádlott védője előadta, hogy kizárólag a foglalkozástól eltiltás vonatkozásában jelentettek be fellebbezést, a pénzbüntetés vonatkozásában pedig részletfizetés engedélyezését kérte. [129] Az elsőfokú bíróság által kiszabott határozott idejű, 10 éves közszolgálati jogviszonytól való eltiltás lényegében végleges, mivel védence elmúlt 58 éves, a jogerőre emelkedéstől számítottan 10 évig nem végezhet közszolgálati jogviszonyt, addigra betölti a
11. életévét, melyet követően érdemi közszolgálati jogviszonyt nem fog tudni ellátni, ez pedig megtorló jellegű büntetésnek minősül álláspontja szerint. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 20 [130] Az ügyészi fellebbezés és hozzáállás a szigorra, megtorlásra, az elrettentésre irányul, ez mindenféle pszichológiai megközelítést nélkülöz. [131] Védence munkaviszonya a végrehajtói karban 2019-ben megszűnt, azt éppen Terhelt18 és II.r. vádlott szüntették meg. Majd a jelen ügy megindulását követően védence közszolgálati jogviszonyát a szervezet1-nél megszüntették, tehát a közhivatalát akkor is elvesztette, azóta is munka nélkül van, így 5 éve szenvedi ezt a büntetést, azóta semmilyen bűncselekményt nem követett el. [132] A belső arányosság jelentőségére is kitért, hivatkozva arra, hogy azok a minisztériumi dolgozók, akik a XXI. r. vádlottal azonos elbíráló bizottságban ültek és a XXI. r. vádlotthoz hasonlóan asszisztáltak abban, hogy ki milyen pontot kapjon a végrehajtói kinevezésnél, csupán tanúként szerepelnek a büntetőeljárásban. Ez a megkülönböztetés méltánytalan. [133] Védence valóban csak asszisztált, nem döntést hozott, hanem minisztériumi vezetői utasítást hajtott végre, amikor a pontozást annak megfelelően alakította ki, ahogy azt tőle elvárták, ebben a helyzetben ő egy fogaskerék volt. Méltánytalan az a megkülönböztetés, hogy akik tanúként vettek részt az eljárásban, a mai napig a minisztériumban dolgozhatnak, míg védence 10 éves - de tulajdonképpen végleges hatályú - közszolgálati jogviszonytól eltiltást szenved el. [134] mérsékelje. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a közszolgálati jogviszonytól eltiltást [135] Terhelt22 XXII. rendű vádlott védője az írásban benyújtottal egyezően adta elő perbeszédét. [136] A másodfokú nyilvános ülésen Terhelt7 VII. rendű vádlott a védőjéhez csatlakozott, Terhelt8 VIII. rendű vádlott ugyancsak, és elmondta, hogy a bűncselekményt ténylegesen nagyon megbánta. Terhelt9 IX.r. vádlott határozatot csatolt kiskorú gyermeke fejlesztésének szükségességéről, és előadta. hogy amíg gyermeke óvodás, minden délben el kell hoznia, így érdemi munkát nem tud vállalni. [137] Az eltiltás tartama tekintetében a fellebbezését visszavonta, és annak védője általi visszavonásához hozzájárult. [138] A bűncselekmény elkövetését megbánta. [139] Terhelt10 X. rendű vádlott csatlakozott védőjéhez és előadta, hogy aláfölérendeltségi viszonyban volt az I. rendű vádlottal, a jogászi esküjét nem szegte meg, hanem annak megfelelően kezdettől fogva együttműködött a hatóságokkal. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 21 [140] Terhelt11 XI. rendű vádlott ugyancsak csatlakozott a védőjéhez, és elmondta, hogy nagyon sajnálja, hogy nem utasította el a felé irányuló kezdeményezést, ez nagyon megbánta. Okiratot csatolt a felesége várandósságáról, valamint az általuk felvett hitelről is. [141] elhelyezkedni. Elmondta, hogy a jövőben jogi végzettséget igénylő szakmában szeretne [142] Terhelt12 XII. rendű vádlott ugyancsak csatlakozott a védőjéhez és elmondta, hogy a cselekményét megbánta. [143] Terhelt16 XVI. rendű vádlott szintén védőjéhez csatlakozott, és elmondta, hogy megbánta bűncselekményt. [144] Terhelt19 XIX. rendű vádlott elmondta, hogy a kivitelezésre a pénzt Terhelt4tól és nem tanú23től vette át, és szándékában áll fotókat csatolni arról, hogy milyen állapotban volt az épület a kivitelezés megkezdésekor. Véleménye szerint ez alátámasztja azt, hogy ténylegesen mekkora összeget kellett el a beruházásra fordítani. Maga nem gazdagodott meg, amelyet az is alátámaszt, hogy albérletben lakik. A cselekmény elkövetését megbánta. [145] Utóbb a hivatkozott fényképeket csatolta. [146] Terhelt21 XXI. rendű vádlott csatlakozott a védőjéhez és elmondta, hogy megbánta a cselekmény elkövetését és hogy részt kellett vennie benne. [147] Terhelt22 XXII. rendű vádlott ugyancsak csatlakozott védőjéhez és elmondta, hogy elkövetett egy hatalmas hibát amiért vállalja a felelősségét, de felelőssége van a családja felé is, akiket el kell tartani. Az előzetes mentesítés hiányában az állását elveszítené. [148] Az utolsó szó jogán Terhelt11 XI.r. vádlott elmondta, hogy megbánta, amit tett, a rossz helyzetfelismeréséből tanult. [149] A többi vádlott az utolsó szó jogán nem kívánt felszólalni. [150] Az ügyészi fellebbezés az előzetes mentesítés mellőzése körében, a vádlotti és védői fellebbezések enyhítés körében részben megalapozottak. [151] Az ítélőtábla a fellebbezést a Be. 599.§

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el, így a XIX.r. vádlott által becsatolt fotók értékelésének – bizonyítás felvétele hiányában – nem volt helye. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 22 [152] Az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen a vádlottak beismerő nyilatkozatát végzéssel a Be. 504.§

(3)bekezdése szerint fogadta el és a Be. 504. §

(6)bekezdése alapján hozta meg érdemi döntését. [153] Az ítélőtábla megállapította, hogy a beismerő nyilatkozat elfogadásának a Be. 504.§

(2)bekezdésében írt feltételei fennálltak. [154] A Be. 580.§

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt nincs helye fellebbezésnek, amennyiben a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta. [155] Az elsőfokú bíróság a tényállást és a minősítést a vádirattal egyezően állapította meg, a tényállásnak a rendelkezésre álló adatok alapján történő pontosítása nem jelenti a vádelv sérelmét, sem a bűnösség, sem a minősítés szempontjából nem bír relevanciával. [156] A felülbírálat korlátja így a Be. 606.§

(3)bekezdése alapján az, hogy ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlottak beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezéseit csak akkor változtathatja meg, ha a terheltek felmentésének, az eljárás megszüntetésének van helye. [157] Az eljárási szabályok vizsgálata során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésre vonatkozó perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta, a Be. 607. §

(1), 608. §

(1)és 609.§

(1)bekezdésében meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósított meg, a már kifejtettek szerint a vádlottak beismerő nyilatkozatát törvényesen fogadta el. [158] Az irányadó tényállás alapján a vádlottak felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye. [159] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban csatolt okiratok, valamint vádlotti nyilatkozatok alapján a vádlottak személyi körülményeire vonatkozó megállapításokat az alábbiak szerint pontosítja: [160] Terhelt8 VIII.r. vádlott GYED-ben részesül, melynek havi összege 110.000120.000 forint, ezen felül 12.200 forint családi pótlékra jogosult. Önkéntes munkát végez a Szeretetszolgálat keretében. [161] Terhelt9 IX.r. vádlott saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke Asperger szindrómában szenved, egyéni vállalkozóként havi 200.000 forint jövedelemmel rendelkezik, felesége jövedelme 340.000 forint. Gyermeke fejlesztésének költsége havi 60.000 forint. [162] Terhelt11 XI.r. vádlott házastársa várandós, 8.663.671 forint babaváró hitel tartozásuk van. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 23 [163] Terhelt16 XVI.r. vádlott családi állapota elvált, három kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik. [164] Terhelt19 XIX.r. vádlott előzményi elítélései közül mellőzi a Miskolci Járásbíróság 28.B.1501/2016/710. számú ítéletének a feltüntetését. [165] A Btk. 97.§

(2)bekezdése alapján a büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. A másodfokú eljárásban beszerzett erkölcsi bizonyítvány már nem tartalmazza ezt az elítélését, ezért kellett mellőzni a feltüntetését. [166] A már hivatkozottak szerint az ítélőtábla a váddal egyező tényállást nem vizsgálhatta, a cselekmények minősítése törvényes, így a minősítés megváltoztatásának sem volt helye, csupán a XXII.r. vádlott cselekményének megnevezését kellett pontosítani az 61/

1. Bk vélemény alapján. [167] Az elsőfokú bíróság feltárta és értékelte a büntetés kiszabási körülményeket, ezekkel az ítélőtábla az alábbiakban kifejtett okfejtéssel túlnyomórészt egyetértett. [168] Így egyetértett azzal, hogy az időmúlás valamennyi vádlott vonatkozásában nyomatékkal értékelhető, figyelembe véve az elsőfokú bíróság ítéletének a kihirdetése óta eltelt időt is. A vádlottak több éve állnak büntetőeljárás hatálya alatt, mely a jogász végzettségű és a közszolgálatban tevékenykedő vádlottak esetében jelentős kihatással van a mindennapi életükre, behatárolja a munkavégzési lehetőségeiket. [169] Ugyancsak egyetértett azzal az ítélőtábla, hogy a beismerő vallomásnak valamennyi vádlott esetében jelentős enyhítő szerepe van, azonban megjegyzendő, hogy az 56/
2. Bk vélemény II/
3. pontja alapján a beismerő vallomásnak nagyobb a nyomatéka, ha az felderítő jellegű, így a már a nyomozás során beismerő vádlottak esetében ennek nagyobb jelentőséget kellett tulajdonítani. [170] munkát. Terhelt8 VIII.r. vádlott javára kell értékelni a köz javára végzett önkéntes [171] Terhelt21 XXI.r. vádlott esetében nem értékelhető javára a büntetlen előélet, hiszen közszolgálati jogviszonyban állt vezető beosztásban, és az 56/
4. Bk. vélemény II/
5. pontja alapján a büntetlen előélet nem értékelhető annak a javára, aki a bűncselekményt olyan beosztás felhasználásával követte el, amelyben a büntetlen előélet alkalmazási feltétel. Súlyosító körülményként kell azonban értékelni a többszörös halmazatot. [172] Terhelt22 XXII. r. vádlott esetében az 56/
6. Bk vélemény III/
7. pontja alapján a bűnsegédnek általában kisebb a szerepe a bűncselekményben, mint a tettesnek, ezért Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 24 a bűnsegédi minőség általában enyhítő körülmény, azonban a II/
8. pont szerint az elkövető kezdeményező, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe súlyosító körülmény. Így jelen esetben, a büntetéskiszabási tényezőket nem mechanikusan alkalmazva, hanem jelen ügyre vonatkoztatva ez a két körülmény kioltja egymást, hiszen Terhelt12 XII.r. vádlott a rendelkezésre álló adatok szerint nem követte volna el a bűncselekményt, ha Terhelt22 XXII.r. vádlott nem ajánlja neki ezt a lehetőséget, és nem közvetít I.r. és XII.r. vádlott között. [173] Az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés-büntetések és a felfüggesztés próbaideje tekintetében a VIII.r. és a XI.r. vádlottak kivételével az ügyészi indítványnak megfelelő büntetést szabott ki. [174] Ennek enyhítésére – Terhelt16 XVI.r. vádlott kivételével - a fent hivatkozott súlyosító körülmények alapján a másodfokú eljárásban sem volt alap. Terhelt16 XVI.r. vádlott cselekményének tárgyi súlya jóval elmarad a fenti vádlottakétól, hiszen ő egy egyszeri magatartásával kapcsolódott be a bűncselekménybe, mindössze egy alkalommal szegte meg a hivatali kötelességét, tartós elkövetésről esetében nincs szó. [175] Ugyancsak érvényes az egyszeri elkövetés ténye Terhelt19 XIX.r. vádlottnál is, azonban az ő büntetett előélete nem tette lehetővé a kiszabott szabadságvesztés enyhítését. [176] Terhelt8 VIII.r. és Terhelt11 XI.r. vádlottak esetében az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés tartama tekintetében 2 hónappal, míg a felfüggesztés próbaideje tekintetében egy évvel tért el a vádlottak javára az indítványtól, melynek elfogadható indokát adta, a büntetés így is törvényes. A Be. 605.§

(2)bekezdése alapján pedig, ha a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, illetve nem helyesbítette, az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott büntetés kisebb megváltoztatásának nincs helye. [177] A foglalkozástól eltiltás tekintetében a VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r. vádlottak esetében az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság érvelésével, mely szerint a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás az jelen esetben a büntetés célján túlmutató hátrányt jelentene a vádlottak számára. A végrehajtó foglalkozású vádlottak e foglalkozásuk adta lehetőséget kihasználva követték el a bűncselekményt, illetve már eleve bűncselekmény útján váltak végrehajtókká. Így a Btk. 52.§

(1)bekezdés b) pontja alapján a Vht. hatálya alá tartozó végrehajtó foglalkozástól őket vitán felül el kellett tiltani. A jogászi végzettséget igénylő foglalkozások azonban olyan nagy kört ölelnek fel, melytől való eltiltást a vádlottak által elkövetett cselekmény jellege sem indokolja. [178] A prevenciós célok érvényesülése szempontjából megjegyzendő, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt nem gyakorolhatnak olyan foglalkozást, melynél a büntetlen előélet feltétel, így a jogászi végzettséget igénylő munkakörök speciális jellemzőiből kiindulva a próbaidő alatt a jogászi végzettséget igénylő foglalkozások többségének gyakorlására nincs módjuk. [179] Terhelt16 XVI.r. és Terhelt21 XXI.r. vádlottak a bűncselekményt a közszolgálati jogviszonyuk felhasználásával, annak szabályai megszegésével követték el, így Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 25 a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltás mindkettőjük esetében törvényes, és annak szűkítésére sem látott lehetőséget az ítélőtábla. Annak tartama Terhelt21 XXI.r. vádlott esetében nem eltúlzott, hiszen a többszörös halmazatban álló bűncselekményt huzamos időn keresztül követte el, így a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelességét rendszeresen megszegte, ez azonban a végleges hatályú eltiltást nem indokolta. [180] Terhelt16 XVI.r. vádlott esetében azonban csak egyszeri elkövetésről, egyszeri szabályszegésről volt szó, mely esetében indokolttá tette az eltiltás tartamának ehhez igazodó, jelentős mértékű csökkentését. [181] A pénzbüntetés egynapi tételének összegét Terhelt19 XIX.r. vádlott kivitelével eltúlzottan állapította meg a törvényszék. Az elkövetéskor hatályos Btk. 50.§

(3)bekezdése alapján a pénzbüntetés egynapi tételének összege legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forint. Azt az 50.§

(1)bekezdése alapján az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell meghatározni. A vádlottak nyilatkoztak vagyoni, jövedelmi viszonyaikról, melyből az állapítható meg, hogy Terhelt10 X.r. vádlott regisztrált álláskereső, így esetében az egynapi tétel összegét lényegesen alacsonyabban, a minimumhoz közelítve, 5.000 forintban állapította meg az ítélőtábla, míg a VII.r., VIII.r., IX.r., XI.r. XII.r. és XXII.r. vádlott sem számolt be az átlagjövedelemtől eltérő összegű jövedelemről, vagyoni viszonyaik sem térnek el jelentősen az átlagtól, eltartásra szoruló hozzátartozóik vannak, így az ítélőtábla a pénzbüntetés egynapi tételének összegét esetükben is enyhítette. [182] Hangsúlyozandó, hogy a pénzbüntetés egynapi tétel összegének megállapításakor a vádlottaknak nem a több évvel korábbi, elkövetéskori, hanem az ítélet meghozatalakor fennálló vagyoni viszonyait kell alapul venni. [183] Terhelt16 XVI.r. vádlott esetében a pénzbüntetés egynapi tételének összege nem eltúlzott, így azt az ítélőtábla nem érintette. [184] Terhelt19 XIX.r. vádlott tekintetében nem osztotta az ítélőtábla azt az ügyészi érvelést, hogy rendelkezésre álló táblázat és tanúvallomás alapján a részére átadott összegre figyelemmel indokolt a magasabb összegű pénzbüntetés kiszabása. Éppen az építőipari kivitelezés köztudomású sajátságai folytán helyes a törvényszék által levont következtetés, mely szerint a részére átadott teljes összeggel nyilvánvalóan nem ő gazdagodott, így a pénzbüntetés egynapi tételének összege emelésére a másodfokú eljárásban nem volt alap. [185] Az ítélőtábla az ezirányú kérelmet előterjesztő vádlottak részére a Btk. 50.§

(4)bekezdése alapján – figyelemmel a Bv.tv.42.§

(1)és

(3)bekezdésére – részletfizetést engedélyezett. [186] A törvényszék a 8/2015 (IV.17.) Alkotmánybírósági határozat alapján a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlottak esetében vizsgálta az előzetes mentesítés lehetőségét. Osztotta az ítélőtábla azt az elsőbírói álláspontot, hogy a VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XVI.r., XIX.r., vádlottak nem érdemesek az előzetes mentesítére. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. 26 [187] Az érdemesség megállapításának szempontjait a bírói gyakorlat alakította ki. A védők helyesen hivatkoztak arra, hogy a bíróság által a büntetés kiszabása körében már értékelt, és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését alátámasztó körülmények az érdemességet is megalapozhatják (BJD 8779.). A felfüggesztés feltételeinek fennállása viszont értelemszerűen nem jelenti az érdemesség meglétét. Kétségtelen tény, hogy a korrupciós bűncselekmények esetében sem kizárt az előzetes mentesítés, hiszen erre vonatkozó törvényi tilalom nincs. Azonban a végrehajtó foglalkozású vádlottak – akiknek a végrehajtói minőségükben is a jogszabályoknak mindenben megfelelő eljárás, és a végrehajtás törvényességének a biztosítása lett volna a feladatuk – már a pozíciójukat is jogellenesen nyerték el, majd pedig ezt az állapotot fenntartották. [188] A közszolgálati jogviszonyban álló Terhelt16 XVI.r. vádlott feladata szintén a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése és biztosítása volt, és ezt a kötelességét szegte meg. [189] Így ezen bűncselekmények jellege folytán nem érdemesek a vádlottak az előzetes mentesítésre. [190] Ahogy arra már az ítélőtábla kitért, Terhelt22 XXII.r. vádlott bűnsegédi szerepének enyhítő hatását kioltja az, hogy ő alakította ki a bűncselekmény elkövetésének szándékát Terhelt12 XII.r. vádlottban, majd pedig közvetített közte és I.r. vádlott között a bűncselekmény elkövetése érdekében. Így tehát kriminológiai értelemben felbujtója a XII.r. vádlott által elkövetett cselekménynek, még ha ez önálló jogi értékelést nem is nyert, így a XII.r. vádlottnál kifejtett érvek mentén az ítélőtábla a XXII.r. vádlottat sem tartotta érdemesnek az előzetes mentesítésre. [191] Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek. [192] Az ítélőtábla pontosította az előzetes fogvatartásra vonatkozó adatokat, a Btk. 92.§

(2)bekezdése alapján a beszámításra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a vádlottak személyi adatait. [193] A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 599.§

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, míg a változtatással nem érintett részében a Be. 605.§

(1)és

(4)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. évi február hó
2. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke Radnainé dr. Solymosi Viktória előadó bíró dr. Kósa Zsuzsanna bíró A Fővárosi Törvényszék 26.B.452/2022/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.268/2023/
4. számú ítéletében írt változtatásokkal
5. február
6. napján jogerőre emelkedett. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.268/2023/25-II. Budapest,
7. évi február hó
8. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke 27