Kfv.35451/2022/3 – Kúria

(1)bekezdés d) pontjára alapított marasztalásra irányuló kereseti kérelmet is előterjesztett. Ebben marasztalásként kérte az alperesnek „magyar egyetemeken tanuló nappali tagozatos hallgatókkal azonos közteherviselés megállapítására való kötelezettség teljesítésére kötelezését”. [4] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság döntése [5] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, hivatkozva a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 2/

1. KJE határozatára és ezzel összefüggésben megállapítva, hogy a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal, mert a peres felek között nem áll fenn olyan, a marasztalási per fogalmi elemének minősülő közigazgatási jogviszony, amelynek tükrében speciális marasztalásra irányuló pertípus kezdeményezhető lenne, nem tekinthető ilyennek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
2. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
3. §

(2)bekezdése, valamint a 45/A §-a alapján fennálló egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség tekintetében. A másodfokú bíróság döntése [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a fellebbezést nem találta megalapozottnak, és az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor először azt vizsgálta, hogy van-e akadálya a kereset érdemi elbírálásának. A keresetindítási jog és a kereshetőségi jog vizsgálatát helyesen kezdte meg a szempontból, hogy a felperes által állított jog és annak érvényesítésére megfogalmazott kereseti kérelem szempontjából tisztázta, hogy a jogállításhoz kapcsolódóan létezik-e olyan közigazgatási jogviszony, amin belül az érvényesíteni kívánt jog fellelhető és ebből következően érvényesítése objektíve egyáltalán lehetséges. Helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes kereshetőségi joga nem áll fenn, mert a jogállításhoz kapcsolódóan a jogsérelme marasztalást megalapító anyagi (alanyi) jog, annak keretét adó közigazgatási jogviszony nem áll fenn a felek között, szemben a megtámadási perben érintett, felek között fennálló közigazgatási jogviszonnyal. Hangsúlyozta, hogy a marasztalási perrel a felperes arra irányuló célja, hogy visszamenőlegesen és a jövőre nézve is mentesüljön az Kúria I.Kfv.35.451/2022/3 4 egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól, nem érhető el. Utalt arra, hogy a 35.K.703.056/2021/30. számú ítélettel érdemben dőlt el az a kérdés, hogy a felperes a Tbj. 45/A §-a szerinti törvényi feltéteket nem teljesítette, így az e törvényi rendelkezés szerinti jogot sem szerezte meg. Hangsúlyozta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a releváns anyagi jogi háttérszabályokat is figyelembe vette, az Alaptörvényre és az alapjogokra történő felperesi hivatkozást sem támasztotta alá, a marasztalási per megalapozottságát és e körben az Európai Jogok Emberi Bírósága által hozott döntések sem voltak alkalmazhatók. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával az alperes határozatának az elsőfokú döntésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte. [8] A felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab), és
2. ac)alpontjaira figyelemmel kérte. A joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében szükségesnek látja annak a jogkérdésnek eldöntését, hogy a NAV alperes által adózói folyószámlán feltüntetett adókövetelések költségvetési befizetési követelések közigazgatási jogviszonyt teremtenek-e a hatóság és adózók között, míg az
3. ab)alpont tekintetében a marasztalási per alkalmazása tisztázásának szükségességét állította, az
4. ac)alpont vonatkozásában az Oktatási Hivatal kötelezettsége teljesítésének ellenőrzését vetette fel. A felvetett jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentőségét azzal indokolta, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkező külföldi egyetemek nappali tagozatán tanulmányaikat folytató sok százezer diák is érintett. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] be, ha A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja Kúria I.Kfv.35.451/2022/3 5

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [13] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [14] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [15] A Kúria megítélése szerint a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. A felperes által felvetett jogkérdés (jogviszony létrejötte) tekintetében nem merül fel semmilyen tisztázandó kérdés, ez már a jogirodalom által is kimunkált tétel, az egyedi ügy elbírálása nem szükséges ennek a kérdésnek a tisztázásához, Kúria I.Kfv.35.451/2022/3 6 nem vet fel semmilyen kételyt. Hangsúlyozza a Kúria azt is, hogy a felperes ügyében a megtámadási perben érdemi döntés született, melyben a felperes élhetett felülvizsgálati kérelemmel, azonban határidő mulasztás miatt az visszautasításra került. Helytálló az a másodfokú bírósági álláspont, hogy a felperes sérelme az alperes határozatából, végleges döntéséből fakad, ennek orvoslásának eszköze a határozat megtámadása, marasztalási keresetnek nincs helye. [16] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét igazoltan sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [17] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [18] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapulvételével megállapította, hogy az eljárt bíróságok döntésükben megvizsgálták a felperesi keresetet, ennek kapcsán jogszerű álláspontot alakítottak ki, döntésük indokai világosok, követhetők. A Kúria nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, illetve olyan eldöntendő elvi tartalmú jogkérdést, mely az állásfoglalását tenné szükségessé. [19] A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [20] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [21] Elvi jelentőségű jogkérdés hiányában a felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt Kúria I.Kfv.35.451/2022/3 7 Záró rész [22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdése a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [24] A végzés ellen a Kp.

1. § d) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
2. december
3. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k előadó bíró bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró