Bf.522/2024/6 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont, míg a társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Bf.II.522/

1. számú ügyben Szegeden,
2. február
3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a
4. sorszámú í t é l e t e t: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott1 és társai ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
5. április
6. napján kihirdetett 1.B.197/2024/
7. számú ítéletének vádlott15 XV. rendű vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja: A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A vagyonelkobzás összegét 3.530.000.- (hárommillió-ötszázharmincezer) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy vádlott15 XV. rendű vádlott társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntetteként értékelt cselekményének jogszabályi alapja helyesen: Btk.
8. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont, a társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntetteként értékelt cselekményének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Kecskeméti Törvényszék a fenti ítéletével a

1. december
2. napjától
3. szeptember
4. napjáig előzetes fogvatartásban volt vádlott15 XV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
5. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)pont]. Ezért vádlott15 XV. r. vádlottat – halmazati büntetésül – 5 év szabadságvesztésre, 2 év 6 hónap járművezetéstől eltiltásra, valamint 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg. Megállapította, hogy vádlott15 XV. r. vádlott a Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.522/2024/6.. 2 kiszabott szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztés büntetés tartamába beszámította a XV. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. A XV. r. vádlottal szemben 5.010.000.-Ft összegű vagyonelkobzást rendelt el. vádlott15 XV. r. vádlott vonatkozásában elrendelte a Nagykőrösi Járásbíróság 2022. október 24. napján jogerős 5.Bpk.201/2022/3. számú határozatával kiszabott 1 év – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – fogházbüntetés végrehajtását. A XV. r. vádlott vonatkozásában készített szakvélemény 2-5. száma alatt megjelölt kábítószernek és új pszichoaktív anyagnak minősülő anyagokat és anyagmaradvánnyal szennyezett mérleget elkobozta, míg a szennyezett égésterű pipa lefoglalását megszüntette és megsemmisítését rendelte el. Megállapította, hogy a hanganyagokat tartalmazó DVD lemezek az ügyirat részét képezik. Kötelezte a XV. r. vádlottat 836.637.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az elsőfokú ítélet ellen vádlott15 XV. r. vádlott és védője jelentettek be fellebbezést egyezően a kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítése és fegyház fokozat helyett börtön fokozat megállapítása érdekében. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.48/2024/23. számú indítványában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Indítványozta annak, hogy az értékesített kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma a minősítést megalapozó értékhatár hány százaléka mint jogkövetkeztetésnek a jogi indokolásba utalását. Észrevételezte, hogy a bűncselekmények megnevezése nem felel meg a Kúria 61. BK vélemény 3.
2. a)pontjában foglaltaknak, mivel a törvényszék egyik bűncselekmény esetében sem jelölte meg az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzatainak fordulatát, illetve a jogi indokolás több ponton való kiegészítését. Ezen túlmenően a büntetés kiszabása körében is tett észrevételeket. Összességében az elsőfokú ítélet XV. r. vádlottra vonatkozó részének helybenhagyását indítványozta azzal, hogy az ítélőtábla állapítsa meg, hogy a XV. r. vádlott által társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont, míg a társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont. [4] A fegyház fokozat helyett börtön fokozat megállapítása érdekében bejelentett fellebbezések alaposnak bizonyultak. [5] Tekintettel arra, hogy a XV. r. vádlott javára szóló fellebbezések bejelentésére kizárólag a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján került sor, a Be. 590. §

(3)és

(7)bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletet a Be. 590. §

(3),

(5),

(5a)és

(7)bekezdésében, valamint a 606. §

(3)bekezdésében írtak szerinti korlátozott terjedelemben bírálta felül, a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen, mivel az arra jogosultak a törvényes határidőn belül nyilvános ülés tartását nem kérték. [6] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a XV. r. vádlottnak az előkészítő ülésen a bűnösség beismerésére vonatkozó és a tárgyalásról lemondó nyilatkozatát elfogadva, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le és a vádirati tényállással azonos ítéleti tényállást állapított meg. Az elsőfokú bíróság nem valósított meg olyan, a Be. 607. §

(1)bekezdése és a Be. 608. §

(1)bekezdése – abszolút –, illetve a Be. 609. §

(1)bekezdése szerinti – relatív – eljárási szabálysértést, amely hatályon kívül helyezést eredményezne, s ezáltal az ügy érdemi elbírálását kizárná. [7] A Be. 591. §

(2)bekezdés

1. a)pontjára tekintettel a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.522/2024/6.. 3 [8] Osztotta az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítéleti tényállás számos ponton tartalmazza, hogy az értékesített és lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma a bűncselekmény minősítését meghatározó mennyiség hány százaléka. Erre figyelemmel az elsőfokú ítélet [24]-[26], [36]-[40], [43] és [44] bekezdéseiből az erre irányuló megállapításokat mint jogkövetkeztetéseket a jogi indokolásba utalta, mivel azoknak nem a tényállásban, hanem az ítélet jogi indokolásában a helyük. Ezáltal a vádirati tényálláshoz kötöttség nem sérült, ugyanis ezen megállapításokat a vádirati tényállás kizárólag ezért tartalmazza, mert a vádirati tényállásnak nincs indokolása. [9] A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a XV. r. vádlott bűnösségére, és nem állapítható meg olyan ok, amely alapján a vádlottat fel kellene menteni, illetve vele szemben az eljárást meg kellene szüntetni. [10] Osztotta az ítélőtábla azon fellebbviteli főügyészségi álláspontot is, hogy a vádlott terhére rótt mindkét bűncselekmény vonatkozásában a bűncselekmények megnevezése nem felel meg a Kúria 61. BK vélemény 3.
2. a)pontjában foglaltaknak, mivel a törvényszék egyik bűncselekmény esetében sem jelölte meg az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzatainak fordulatát. Az irányadó tényállás szerint a XV. r. vádlott hosszabb időn keresztül különféle kábítószereket és új pszichoaktív anyagokat vásárolt, illetve szerzett meg, amelyek egy részét a vevők körének tovább értékesítette, azaz azokkal kereskedett. Erre tekintettel a XV. r. vádlott által társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont, míg a társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont. [11] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek a [49] bekezdését kiegészítette a társtettesség megállapításának alapjául szolgáló Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 13. §

(3)bekezdésére való utalással. [12] Kiegészítette továbbá az ítélőtábla az elsőfokú ítélet jogi indokolását az egyes kábítószerek csekély mennyiségét meghatározó jogszabályhelyeknek, azaz a Btk. 461. §

(1)bekezdés

1. a)pont ad),
2. ah)és
3. aj)alpontjának, valamint az

(1)bekezdés c) pontjának a felhívásával is. [13] A büntetés kiszabása körében az ítélőtábla további enyhítő körülményként értékelte a bűncselekmények elkövetése óta eltelt jelentős időmúlást, illetve azt, hogy a XV. r. vádlott hosszabb ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt, illetve, hogy a beismerő vallomását előkészítő ülésen tette, amelynek során lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Ezzel szemben súlyosító körülményként a többszörösen büntetett előéletét vette figyelembe, továbbá, hogy az egyik esetben kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt is elítélték, illetve, hogy részben más büntetőeljárások hatálya alatt követte el a bűncselekményeit. [14] Az így kiegészített és helyesbített bűnösségi körülmények mellett a törvényszék nem tévedett, amikor a Btk. 79. §-ában foglalt büntetési célok elérése érdekében a Btk. 80. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint eljárva a XV. r. vádlottat szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte. A XV. r. vádlott büntetett előéletére, a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatti elkövetésre és a bűncselekmények jelentős tárgyi súlyára figyelemmel az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés arányos, az mindenképpen szükséges ahhoz, hogy akár a vádlottat, akár mást eredményesen visszatartson újabb bűncselekmény elkövetésétől, ezért annak lényeges enyhítésére az ítélőtábla nem látott lehetőséget. Így a szabadságvesztés büntetés tartamának enyhítését célzó fellebbezések eredményre nem vezettek. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.522/2024/6.. 4 [15] Az ítélőtábla azonban úgy ítélte meg, hogy az enyhítő körülményekre figyelemmel a XV. r. vádlott esetében lehetőség van a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozat megállapítására, ezért a Btk. 35. §

(2)bekezdésében foglaltak alapján a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. [16] Az 1/

1. BJE határozat VI. pontjában kifejtettek szerint a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyoni helyzetének a bűncselekmény elkövetését megelőző állapotba történő visszaállítása. Az elkövetést megelőző vagyoni helyzet megítélésénél az értékesítést közvetlenül megelőző vagyoni állapotra kell figyelemmel lenni. Ekkor az elkövető vagyonának már nem része az, amit korábban a kábítószer megszerzésére fordított. Így ennek a törvényi rendelkezésnek az alkalmazása során sem lehet a vagyonelkobzás alá eső vagyon mértékét csökkenteni a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal. Ezen túlmenően a vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra is, amit a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges (vagy ezt könnyítő) feltételek biztosítása végett szolgáltattak (vagy arra szántak). E jogegységi határozat kifejtette továbbá, hogy a vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre, azt a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett teljes vagyonra kell elrendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől, illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e. A vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal. Jelen esetben a XV. r. vádlott az értékesítést megelőzően 1.480.000.-Ft-ot fordított a kábítószer beszerzésére, amely összeg egy másik elkövetőhöz került. A XV. r. vádlott ekkor még nem rendelkezett az értékesítésből befolyt 3.530.000.-Ft-tal. A vagyoni helyzetét is ezen állapotba kell visszaállítani, azaz tőle 3.530.000.-Ft-ot kell elkobozni. A kábítószer megszerzésére fordított 1.480.000.-Ft ugyancsak elkobzandó, azonban nem a XV. r. vádlottól, hanem azon személytől, akinek azt a XV. r. vádlott átadta, hiszen azzal ő gazdagodott, az a vagyon annál az elkövetőnél van. Minden ezzel ellentétes értelmezés a XV. r. vádlott vonatkozásában kétszeri elvonást eredményezne, hiszen az intézkedés jogalapját maga az értékesítés teremti meg, ez az a magatartás, amelyből az elvonandó vagyon ered. [17] Az ítélőtábla a XV. r. vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzás összegét 3.530.000.-Ft-ra szállította le, tekintettel arra, hogy a megalapozottnak tekintendő elsőfokú tényállás szerint a teljes elkövetési időszakban a bűncselekmények elkövetéséből legalább ekkora jövedelemre tett szert. [18] A fent kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének vádlott15 XV. r. vádlottra vonatkozó részét a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig, mivel a további rendelkezései törvényesek, a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a korábban kifejtettek szerint a XV. r. vádlott bűncselekményeinek jogszabályi alapját helyesbítette. [19] Az ítélettel szemben a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Szeged,

1. február
2. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Halász Edina s.k. előadó bíró Dr. Kiss Dániel s.k. bíró Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.522/2024/6.. 5 A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.522/2024/
3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 1.B.197/2024/
4. számú ítéletének vádlott15 XV. r. vádlottra vonatkozó része a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
5. február
6. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke