A határozat elvi tartalma: A tartalmában elégtelen kérelem a felülvizsgálat kivételes engedélyezését nem alapozza meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Pfv.V.2 1.457/2021/
- dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró dr. Bartal Géza bíró felperes neve felperes címe A felperes képviselője: Dr. Horváth Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Horváth Gábor ügyvéd cím1 Az alperes: alperes neve alperes címe Az alperes képviselője: dr. Bodor Zília ügyvéd (7621 Pécs, Király utca 23-25.) A per tárgya: haszonbérleti szerződés megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.246/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Járásbíróság 22.P.21.969/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kúria V.Pfv.21.457/2021/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes haszonbérleti szerződést kötött a Magyar Állammal a b-i .../31 hrsz alatt felvett ingatlanra, amely ezt követően a felperes tulajdonába került. [2] A felperes
- szeptember 8-án kelt levelében a haszonbérleti szerződést a mezőés erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (továbbiakban: Fétv.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással azonnali hatállyal felmondta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás érvényességének és ennek folytán a haszonbérleti szerződés megszűnésének megállapítását kérte. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a megállapítási kereset előfeltételei nem állnak fenn. Az elsőfokú és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését arra alapította, hogy a keresetlevél a Fétv. 61. §
(1)bekezdésében megszabott határidőn túl került előterjesztésre. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet eltérő indokolással hagyta helyben. [7] A jogerős ítélet [9] és [10] pontjában kifejtette, hogy a Fétv. 61. §
(1)bekezdés szerinti 8 napos határidő elmulasztását követően ex lege beálló szankció nem a keresetindítási jog elvesztése, hanem a felmondás hatályának „elenyészése”. A Fétv. 61. §
(1)bekezdés nem teremt önálló jogszabályi felhatalmazást a megállapítási kereset előterjesztésére, így a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 172. §
(3)bekezdésének utolsó mondata szerint hivatalból is vizsgálni kell az ott írt konjunktív Kúria V.Pfv.21.457/2021/2 3 feltételek fennállását. E körben arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben az azonnali hatályú felmondás hatályos és jogszerű, a felperesnek megnyílik a joga a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- § szerint a haszonbérelt terület birtoklására, azaz lehetősége van marasztalási pert kezdeményezni az alperessel szemben. A megállapítási per előterjeszthetőségének az egyik előfeltétele tehát hiányzik, ami már önmagában is a kereset elutasítását eredményezi. A felülvizsgálati kérelem [8] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben – tartalma alapján – elsődlegesen annak a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Ptk. 6:
- §-át, a Pp.
- §-át,
- §-át,
- §-át és
- §-át, valamint a Fétv.
- §-át jelölte meg. A felülvizsgálati engedélyezése iránti kérelem [9] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 5.000.000 forintot nem haladja meg, a felperes a Pp.
- §
(1)bekezdése és a 409. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett. Felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjára alapította. [10] Kifejtette, hogy a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolt a felülvizsgálat, mert a jogerős ítélet alapvető dogmatikai tévedéseken alapul, amelynek ismétlődése jelentős veszéllyel jár a jogkereső állampolgárok igényei érvényesítésére. Utalt a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII.12.) Polgári Kollégiumi vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontjára, amely szerint megengedett a felülvizsgálat, ha a joggyakorlattól eltérő döntés megismétlődése esetén a jogegység megbomlásának veszélye áll fent. Álláspontja szerint a jogerős ítélet fentebb ismertetett [9] és [10] pontja vet fel az engedélyezés alapjául szolgáló elvi jelentőségű jogkérdést. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alapos. Kúria V.Pfv.21.457/2021/2 4 [12] A Kúria PK véleményben adott értelmezése szerint a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban – ideértve a Legfelsőbb Bíróság által 2012. január 1-jét megelőzően meghozott és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLIX. törvény (Bszi.) 195. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint továbbra is „alkalmazható” irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy a kollégiumi véleményben értelmezett jogkérdéseket is – a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. A felperes kérelme e tartalmi követelményeket nem elégíti ki, ugyanis a felperes nem adta elő, hogy a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak vagy széttartónak, a divergáló joggyakorlat fennállását alátámasztó ellentétes rendelkezéseket, jogi álláspontot tartalmazó konkrét döntéseket sem jelölt meg. [13] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulata a PK véleményben adott értelmezés szerint abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha az a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében indokolt. A felek a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére akkor hivatkozhatnak, ha egy elvi kérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de e gyakorlat követése a továbbiakban változatlan formában nem támogatható, figyelemmel például a társadalmi vagy gazdasági viszonyok megváltozására, avagy arra, hogy a jogszabályokban változás következett be, amely kétségessé teszi, hogy a meglévő iránymutatások továbbra is irányadóak lehetnek. A felperes azonban engedélyezés iránti kérelmében ilyen kialakult, de meghaladottá vált ítélkezési gyakorlatra sem hivatkozott. [14] A kifejtettekre tekintettel a felperes Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti kérelme alaptalan, így a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [15] A felperes az általa lerótt teljes felülvizsgálati eljárási illetékből 323.640 forint összegű illeték visszatérítését kérheti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. §
(1)bekezdés
- i)és
- f)pontjára és a 50. §
(2a)bekezdésére tekintettel. A határozat elvi tartalma A tartalmában elégtelen kérelem a felülvizsgálat kivételes engedélyezését nem alapozza meg. Az alkalmazott jogszabályok Kúria V.Pfv.21.457/2021/2 5 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 409. §
(2)bekezdés a) pontja, 411. §
(1)-
(2)bekezdése Záró rész [16] nincs. A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak helye Budapest,
- január
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Csesznok Judit Anna s.k. előadó bró, dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző