A határozat elvi tartalma: Amennyiben az ügyfél képviselőt hatalmazott meg, és a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre, ezért a határozatot a hatóság a meghatalmazott részére köteles megküldeni, és a keresetindítási határidőt a meghatalmazott részére történő kézbesítés időpontjától kell számítani. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.40.286/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Nagy Szabolcs előadó bíró dr. Remes Gábor bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társa Ügyvédi ügyvéd1 cím2 Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: ügyintéző1 A per tárgya: építési ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezett határozat: a Győri Törvényszék 103.K.701.586/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Kpkf.40.286/2020/3/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes
- július
- napján meghatalmazást adott név1 részére, hogy az cím4 szám alatti ingatlannal kapcsolatban folyamatban lévő fennmaradási engedélyezési eljárásban helyette és a nevében eljárjon. [2] Az alperes a
- szeptember
- napján kelt, KE/ETDR-027/1552-4/
- iktatószámú határozatát név1 meghatalmazott részére
- szeptember
- napján kézbesítette. Az alperes a határozatot
- szeptember
- napján közvetlenül a felperes részére is kézbesítette. A kereset, a védirat [3] A felperes
- szeptember
- napján az alperesi határozattal szemben keresetlevelet terjesztett elő, melyben kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát. [4] Az alperes a védiratában kérte a keresetlevél visszautasítását elkésettség okán. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a
- október
- napján kelt, 103.K.701.586/2020/
- számú végzésével a keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján, hivatkozva az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 13. §
(6)bekezdésében, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/I. §-ában foglaltakra. Megállapította, hogy a felperes meghatalmazottja
- szeptember
- napján vette át az alperesi határozatot, így a keresetlevél benyújtására nyitva álló 15 napos határidő alapján a keresetlevelét
- szeptember
- napjáig terjeszthette volna elő, ennek ellenére – elkésetten –
- szeptember
- napján nyújtotta be azt. A fellebbezés, az észrevétel [6] A felperes a keresetlevelet visszautasító végzéssel szemben előterjesztett fellebbezésében elsődlegesen kérte a Fővárosi Törvényszéket, hogy saját hatáskörben helyezze hatályon kívül a végzését. Másodlagosan kérte a Kúriát, hogy a Kp.
- §
(3)és
(5)bekezdésének megfelelően az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(2)bekezdés a) pontja alapján változtassa meg és a per megszüntetését mellőzze (helyesen: a keresetlevél Kúria VI.Kpkf.40.286/2020/3/I 3 visszautasítását mellőzze). Kiemelte, hogy a meghatalmazás kizárólagosan arra vonatkozott, hogy név1 indítsa el a fennmaradási és használatbavételi engedélyezés iránti eljárást, azonban nem terjedt ki arra, hogy az alperesi határozatot átvegye. Ebből kifolyólag a neki közvetlenül megküldött határozat átvételének az időpontja az irányadó és ahhoz képest 15 napon belül, határidőben nyújtotta be a keresetlevelét. Az elsőfokú bíróság megsértette az Ákr. 85. §
(1)bekezdését, az 52. §
(1),
(4)és
(6)bekezdését, az Ákr. 85. §
(1)bekezdését, az Ákr. 6. §
(1)és
(3)bekezdését. Ezen jogszabályhelyek alapján vélelmezni kell a jóhiszeműségét és azt, hogy a meghatalmazott részére a meghatalmazás kizárólagosan a szakmai okiratok benyújtására irányult, a határozat átvételére nem terjedt ki. Hivatkozott ara is, hogy a meghatalmazott, mint ügyfelet képviselte, ugyanakkor, mint az ingatlan tulajdonosa egyéb érdekeltnek is minősült az eljárásban, és az alperes a részére ilyen minőségben kézbesítette közvetlenül a határozatot, ezért utalt a Kp. 17. §
(1)bekezdésére is. Kiemelte, hogy a határidővel összefüggő kétség esetén, a határidőt megtartottnak kell tekinteni, és előadta, a meghatalmazott nem tájékoztatta arról, hogy a határozatot
- szeptember
- napján átvette. [7] Az alperes az észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását. Álláspontja szerint a meghatalmazásból nem tűnik ki, hogy az csak egyes eljárási cselekményekre vonatkozott, ezért az Ákr.
- §
(2)bekezdése alapján az egész eljárásra kiterjedt. Emiatt az Ákr. 13. §
(6)bekezdése értelmében a meghatalmazott részére kellett megküldeniük a határozatot és a keresetindítási határidő ettől az időponttól számít. Utalt még a Kp. 100. §
(3)és
(4)bekezdéseire is, miszerint az a fellebbezésben kifejtett körülmény, hogy a meghatalmazott nem tájékoztatta a felperest a határozat
- szeptember 1-ei átvételéről, nem vehető figyelembe, mivel az új bizonyíték nem az elsőfokú ítélet (helyesen: végzés) meghozatalát követően jutott a felperes tudomására. Kiemelte még az építésügyi és építési felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/
- (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)-
(3)bekezdéseiben foglaltak szerint az építmény tulajdonosa ügyfélnek minősül. A Kúria döntése és annak jogi indokai [8] A felperes fellebbezése alaptalan. [9] A Kúria a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó, 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és az észrevétel keretei között vizsgálta felül az elsőfokú bíróság végzését és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan értelmezte és alkalmazta a vonatkozó jogszabályhelyeket, és annak alapján helytálló döntést hozott, mellyel a Kúria maradéktalanul egyetértett, ezért a fellebbezésre tekintettel csupán az alábbiakat emeli ki. [10] Téves a felperes álláspontja, miszerint vélelmezni kell, hogy a meghatalmazás csak az okiratok benyújtására irányult, mert az Ákr. 14. §
(2)bekezdése akként rendelkezik: „ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.”. Az Ákr. 14. §
(2)bekezdése értelmében – a felperesi állítással ellentétben – tehát azt kell vélelmezni, hogy a meghatalmazás az egész eljárásra terjed ki és csak kifejezett, egyértelmű korlátozás esetén lehet azt megállapítani, hogy a meghatalmazás kizárólag egyes eljárási cselekményekre jogosítja fel a meghatalmazottat. [11] Nem tényszerű a felperes állítása, miszerint a meghatalmazás csak az eljárás megindítására terjedt ki. Egyrészt a közigazgatási iratok között megtalálható és a felperes Kúria VI.Kpkf.40.286/2020/3/I 4 által a fellebbezéséhez is csatolt meghatalmazás nem az eljárás megindítására, hanem „folyamatban lévő fennmaradási engedélyezési eljárás”-ban történő képviseletre vonatkozott, másrészt a meghatalmazásban semmilyen korlátozás nem szerepelt, ezért az Ákr. 14. §
(2)bekezdése alapján a perbeli meghatalmazás kiterjedt az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre, így a határozat átvételére is. [12] Az Ákr. 16. §
(4)bekezdése szerint „Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a hatóság - a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével - a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti.”. A felperes az előbbiek szerint teljes körű meghatalmazást adott név1 részére, a meghatalmazásban a határozat átvételével kapcsolatosan – és egyéb körülmény tekintetében sem – nem található korlátozás, azaz a felperes az Ákr. 16. §
(4)bekezdésében írtaktól nem rendelkezett eltérően, ezért a keresetindítási határidőt a meghatalmazott részére történő kézbesítés időpontjától kellett számítani. Ahhoz képest az Étv. 53/I. §-ban foglalt keresetindítási határidőn túl, elkésetten került előterjesztésre a keresetlevél. [13] Az a körülmény, hogy a meghatalmazott tájékoztatta-e, vagy sem a határozat átvételéről és annak időpontjáról a felperest, irreleváns a határozat kézbesítése és annak időpontja szempontjából. Ez – az amúgy nem bizonyított – körülmény a felperes és a meghatalmazottja közötti jogviszonyt érinti, érintheti, azonban a kézbesítés jogszerűségének és időpontjának a szempontjából jelentőséggel nem bír. [14] Alaptalan a felperes érvelése, miszerint a meghatalmazott a felperest, mint ügyfelet képviselte, és egyben a felperes egyéb érdekelt is volt. Egyrészt a felperes egyidejűleg, ugyanazon eljárásban nem lehet ügyfél és érdekelt is, másrészt a Korm. rendelet 4. §
(1)bekezdése értelmében az építmény tulajdonosa ügyfélnek minősül és nem egyéb érdekeltnek. [15] Mindezek miatt a Kúria az elsőfokú bíróság végzését – annak helyes indokainál fogva – a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [16] Amennyiben az ügyfél képviselőt hatalmazott meg, és a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre, ezért a határozatot a hatóság a meghatalmazott részére köteles megküldeni, és a keresetindítási határidőt a meghatalmazott részére történő kézbesítés időpontjától kell számítani. Záró rész [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] Az alperes a másodfokú eljárásban költséget nem számított fel, ezért arról a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi Kúria VI.Kpkf.40.286/2020/3/I 5 CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81.,
- §-ok és a
- §
(1)bekezdése alapján nem kellett rendelkeznie. [19] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke dr. Nagy Szabolcs s.k. előadó bíró dr Remes Gábor s.k. bíró