Bfv.1188/2020/10 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt hét év öt hónap fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá vele szemben százötvenezer forint vagyonelkobzást rendelt el. Megállapította, hogy a IV. rendű terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásába beszámította a IV. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt. Elrendelte a Veszprémi Járásbíróság 13.B.49/2015/8. számú határozatával kiszabott hat hónap, végrehajtásában egy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés utólagos végrehajtását. [2] Terhelt1 V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt öt év hat hónap börtönbüntetésre, egyszáz napi tétel pénzbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá vele szemben négyszázötvenezer-ötszáz forint vagyonelkobzást rendelt el. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét kétezer forintban határozta meg. Rendelkezett a kiszabott kétszázezer forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Megállapította, hogy az V. rendű terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltése utáni napon Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 3 bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásába beszámította a V. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt. [3] Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [4] A IV. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében bejelentett védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a 2018. szeptember 19. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Fkf.II.57/2018/52. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét V. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: az V. rendű terhelt cselekményét kábítószer birtoklása vétségének [Btk. 178. §

(6)bekezdés] is minősítette, a joghátrányokat halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, továbbá a bűnjelekre vonatkozó rendelkezést a IV. rendű és az V. rendű terheltet -is - érintően helyesbítette; egyebekben mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta. [5] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az ítélet IV. rendű és V. rendű terhelt vonatkozásában

1. szeptember
2. napján jogerőre emelkedett. [6] Terhelt1 V. rendű terhelt meghatalmazott védője a jogerős ítélettel szemben V. rendű terhelt vonatkozásában felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. A Kúria a
3. november
4. napján meghozott Bfv.I.833/2019/
5. számú végzésével megállapította, hogy Terhelt1 V. rendű terhelt tekintetében a megtámadott Győri Ítélőtábla a
6. szeptember
7. napján meghozott Fkf.II.57/2018/
8. számú ítélete és ezáltal a Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
9. számú ítéletének meg nem változtatott része nem emelkedett jogerőre, ezért a Terhelt1 V. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elutasította. Erre tekintettel a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
10. december
11. napján megtartott tanácsülésen meghozott Fkf.II.57/2018/
12. számú végzésével a Győri Ítélőtábla
13. szeptember
14. napján kelt jogerősítő záradékát Terhelt1 V. rendű terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezte. Ezt követően Terhelt1 V. rendű terhelt és védője a másodfellebbezését visszavonta, így a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság
15. szeptember
16. napján Fkf.II.57/2018/
17. szám alatt megállapította, hogy a Győri Ítélőtábla
18. szeptember
19. napján kihirdetett Fkf.II.57/2018/
20. számú ítélete V. rendű terhelt tekintetében
21. szeptember
22. napján jogerőre emelkedett. [7] II. A bíróság vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozata ellen Terhelt2 IV. rendű terhelt és védője, továbbá Terhelt1 V. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló
23. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.)
24. § a) pontja alapján, a
25. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontját megjelölve a bűncselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértő büntetés kiszabása miatt, a kábítószerkereskedelem alapeseteként [Btk. 176. §

(1)bekezdés] minősítése és enyhébb büntetés kiszabása érdekében, továbbá a IV. rendű és az V. rendű terhelt cselekménye vonatkozásában a bűnszövetség megállapításának mellőzése és a cselekményük a kábítószer-kereskedelem alapeseteként [Btk. 176. §

(1)bekezdés] történő minősítése és enyhébb büntetés kiszabása céljából. [8] Terhelt2 IV. rendű terhelt a

1. december
2. napján kelt beadványában terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyet a
3. december
4. napján és
5. február
6. napján Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 4 kelt beadványával kiegészített. IV. rendű terhelt meghatalmazott védője a felülvizsgálati indítványát
7. január
8. napján nyújtotta be a Kúriára. [9] Terhelt2 IV. rendű terhelt és a védője az általuk előterjesztett felülvizsgálati indítványokban sérelmezték a IV. rendű terheltnek felrótt kábítószer-kereskedelem bűntettének bűnszövetségben elkövetettnek történt minősítését, álláspontjuk szerint a cselekmény helyesen a kábítószer-kereskedelem bűntettének a Btk. 176.

(1)bekezdésében meghatározott alapeseteként minősül. [10] A IV. rendű terhelt előadta, hogy az az egyszeri kábítószer adás-vétel, amely közte és az I. rendű terhelt között létrejött, nem meríti ki a bűnszövetség fogalmi elemeit és nem felel meg a IV. számú Büntető Elvi Döntésben (továbbiakban: BED) kifejtetteknek. [11] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint csak egyetlen bűncselekményben állapodtak meg terhelt társával, amit el is követtek, de további bűncselekményekre szóbeli megegyezésük nem volt és erre vonatkozóan „ráutaló magatartásra sem lehet következtetni.”. Kábítószer-kereskedésre azonos vagy hasonló alkalmakat utóbb sem kerestek, sőt „szóbeli megegyezés alapján nem kerestem őt fel tudatosan további bűncselekmény elkövetése végett; nem érdeklődtem felőle a kábítószer minősége végett.”. [12] Hivatkozott arra, hogy nem kereste az azonos vagy hasonló alkalmakat a bűncselekmény elkövetéséhez. Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt és ő telefonszámot cseréltek, majd az első vásárlást követően I. rendű terhelt „tiltotta le” őt és megszakította vele a kapcsolatot. Ezt követően már ő sem kereste I. rendű terheltet, a helység1 hónapokkal később véletlenül találkoztak, ahol „nem valósult meg bűncselekmény, ami egyébként is egy külön eset lett volna, ha bármi megvalósult volna, új szervezéssel, de nem lett!”. [13] Kiemelte, hogy az I. rendű terheltet – a bíróság által elfogadott vallomása szerint – csak a „fű” érdekelte, ezért más kábítószerre nem is tértek ki a megbeszélés során. Ez alapján nem értelmezhető, hogy „[…] én több hónapra rá miért akarnék bűnszövetségben állva Extasy tablettát értékesíteni egy olyan embernek, aki előzetesen lekötötte velem, hogy őt csak a marihuána érdekli”. Ez a tény egyértelműen igazolja, hogy ez a cselekmény nem meríti ki a bűnszervezetben elkövetést. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában azt rögzítette, hogy közte és az I. rendű terhelt között a helység1 történt találkozást követően két kábítószer adás-vétel történt, amely vélhetőleg elírás ugyan, de az ügy érdemét tekintve lényeges ténybeli pontatlanságot jelent, mert csak egy, alapeseti minősítést megalapozó bűncselekmény történt. [14] Hivatkozott arra, hogy a III. rendű terhelt esetében a bíróság nem állapította meg a bűnszövetségben elkövetést annak ellenére, hogy a III. rendű terhelt két alkalommal értékesített kábítószert I. rendű terheltnek. Ugyancsak nem minősítette a bíróság – a jelen ügytől elkülönített büntetőeljárásban – terhelt4 cselekményét bűnszövetségben elkövetettnek, holott az I. rendű terhelt tőle jelentős mennyiségű kábítószert vásárolt. Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 5 [15] Mindezek alapján a IV. rendű terhelt azt indítványozta, hogy a Kúria az elsőfokú és a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra, vagy saját maga hozzon a bűnszövetségben elkövetés mellőzésével és bűnösségének a Btk. 176. §

(1)bekezdése szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettében való megállapításával a törvénynek megfelelő határozatot. [16] A

1. december
2. napján kelt beadványában felülvizsgálati indítványát kiegészítette, és azt állította, hogy a sérelmezett ítéletben két részcselekmény miatt ítélték el; második cselekménye — az, hogy tőle
3. május
4. napján a csekély mennyiség felső határát meghaladó, de a jelentős mennyiség alsó határát el nem érő AB-FUBINACA hatóanyag tartalmú port foglaltak le — a Btk. 178.

(1)bekezdésében meghatározott kábítószer birtoklása bűntettének minősül, amely nem olvad bele az I. rendű terhelttel folytatott kábítószer-kereskedésbe, hanem azzal valóságos anyagi halmazatot alkot. A kábítószerkereskedelem és a kábítószer birtoklása közötti szubszidiaritás csak a kábítószer birtoklásának privilegizált esete [Btk. 178. §

(6)bekezdés] viszonyában érvényesül. Ezért vele szemben e két bűncselekmény, a kábítószer-kereskedelem alapesete és a kábítószer birtoklásának alapesete miatt halmazati büntetést kellett volna kiszabni. Ez a helyzet lényegében hasonlóságot mutat Terhelt1 V. rendű terhelt ügyével, akivel szemben a Kúria felülvizsgálati eljárásban az ítéletet téves minősítés miatt hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. [17] A

1. február
2. napján kelt beadványában kifejtette, hogy az ítéleti tényállásban hangsúlyosan szerepel, hogy extasy tablettákat ajánlott fel az I. rendű terheltnek megvételre. Önmagában azonban a kábítószer „ajánlást” nem rendeli büntetni a Btk. és az nem tekinthető kereskedésnek, mivel „anyagi ellenjuttatás”-t nem foglal magában. Az ajánlás forgalomba hozatalnak, átadásnak vagy kínálásnak sem értékelhető, mert nem jelent tényleges átadást, vagy fogyasztást. [18] A bíróság mérlegeléssel állapította meg, hogy a felkínált „anyag” ismeretlen hatóanyag-tartalmú extasy tabletta volt, ahogyan a „korábbi cselekménye” tekintetében is lefoglalás nélkül döntött úgy, hogy kábítószert, marihuánát értékesített. Így – álláspontja szerint – vagy az kerül megállapításra, hogy „ismeretlen hatóanyag tartalmú marihuána” volt a birtokába, ami alapján „a kábítószer-kereskedés vád kábítószer hiányában meghiúsul”, vagy megvádolásra kerül az extasy tabletta birtoklásával is, ami a szubszidiaritás elve alapján „beleolvadhat a kereskedés egységébe”. A IV. rendű terhelt ez alapján indítványozta, hogy „csekély mennységű kábítószer birtoklásával” is kerüljön megvádolásra. [19] Terhelt2 IV. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványában ugyancsak azt sérelmezte, hogy a jogerős ítéletben a IV. rendű terhelt cselekménye vonatkozásában a bűnszövetségben történő elkövetés megállapításra került, álláspontja szerint a cselekmény helyes minősítése a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző kábítószer-kereskedelem bűntette, ezért a IV. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés törvénysértő. A IV. rendű terhelt védője – a IV. számú BED-ben foglaltakra, valamint a BH 1988.

1. számú eseti döntésére hivatkozással - részletesen ismertette a bűnszövetség tartalmi elemeit. Ez alapján megállapította, hogy a IV. rendű terhelt vonatkozásában a bűnszövetségben elkövetés, mint minősítő körülmény nem állapítható meg. Érvelése szerint az a körülmény, hogy a tettesek társtettesi elkövetési alakzatot megvalósítva egymás tevékenységéről tudva, közösen követnek el bűncselekményeket, nem azonos a bűncselekmények szervezett elkövetésével. „A Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 6 társtettesség megállapításához elegendő egyetlen cselekményre vonatkozó, esetleg nem is előzetes megállapodás, a bűnszövetségnél viszont a megállapodás mindig előzetes, mindig több azonos vagy különböző bűncselekmény elkövetésére irányul, és az elkövető tudata mindig átfogja, hogy magatartása szervezett bűnözésben való részvétel. ” [20] Kifejtette, hogy a IV. rendű és az I. rendű terhelt között egy bűncselekmény elkövetésére került sor és további bűncselekmény elkövetésében sem kifejezetten, sem hallgatólagosan, sem ráutaló magatartással nem állapodtak meg, arról nem is egyeztettek. Hivatkozott a IV. számú BED-ben foglaltakra, amely szerint valamely bűncselekmény egyszeri elkövetése viszont – bármilyen szervezetten történjék is a végrehajtása –, ha az elkövetők között az előzetes megállapodás is csak egyre vonatkozott, nem minősíthető bűnszövetségben történt elkövetésnek. Sérelmezte, hogy a Győri Ítélőtábla ítélete
2. oldalának
3. sorában tévesen szerepel, hogy a veszprémi parkolóban történő megállapodást két vásárlás követte, ez vélhetően elírás, mivel egy vásárlás történt. [21] IV. rendű terhelt meghatalmazott védője ez alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot változtassa meg, Terhelt2 IV. rendű terhelt cselekményét a Btk.
4. §

(1)bekezdésében meghatározott kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítse és a törvényes minősítésű bűncselekményre irányadó büntetési tételkeret figyelembevételével enyhébb büntetést szabjon ki, illetve amennyiben ennek nem tud eleget tenni, úgy az elsőfokú és másodfokú bíróság határozatát helyezze hatályon kívül és az eljárt bíróságot utasítsa új eljárásra. [22] Terhelt1 V. rendű terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványában kifogásolta az V. rendű terheltnek felrótt kábítószer-kereskedelem bűntette kapcsán a bűnszövetség, mint minősítő körülmény megállapítását, ami alapján a bűncselekmény minősítése és a kiszabott büntetés is törvénysértő. Az V. rendű terhelt védője hivatkozott arra, hogy az irányadó tényállás a bűnszövetség tekintetében nem tartalmaz ténymegállapítást. Nem került rögzítésre olyan tény, hogy a terheltek a szervezett elkövetésben előzetesen megállapodtak volna, de az ítéleti tényállásból a magasabb fokú szervezettség hallgatólagos létrehozására sem lehet következtetést vonni. Csupán annyi állapítható meg, hogy a VI. rendű terhelt saját fogyasztás céljából élve az adódó lehetőséggel alkalomszerűen vásárolt kábítószert az V. rendű terhelttől. Az I. rendű terheltet az V. rendű terhelt csak felületesen ismerte, így esetükben nem állapítható meg, hogy bűncselekmények rendszeres elkövetésében megállapodtak volna. A társtettesség nem azonosítható a bűnszövetségben elkövetéssel. A társtettesek által az ugyanolyan jellegű bűncselekmények ad hoc módon, szervezettség nélküli ismétlése nem meríti ki a bűnszövetség fogalmát. [23] Sérelmezte az V. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés eltúlzott tartamát. [24] Mindezek alapján a meghatalmazott védő azt indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatot változtassa meg, Terhelt1 V. rendű terhelt kábítószer-kereskedelem bűntettének értékelt cselekményét a Btk. 176. §

(1)bekezdése szerint minősítse, és az az alapján irányadó büntetési tételkeretre tekintettel a törvénysértő tartamú büntetést enyhítse. Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 7 [25] A Legfőbb Ügyészség az Fk.Bf.112/

1. számú átiratában a IV. rendű terhelt és védője által, míg az Fk.Bf.488/
2. számú átiratában az V. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [26] Az Fk.Bf.112/
3. számú indítványában kifejtette, hogy a bűnszövetség, mint minősítő körülmény jogszabálysértő megállapítása – amennyiben a téves minősítésre hivatkozás helytállónak bizonyul – alapot adhat a büntetés felülvizsgálatára akkor is, ha a téves minősítés alapján kiszabott büntetés egyébként a helyes minősítéshez tartozó törvényi büntetési tételkereten belül marad (BH 2011.97.). A Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző – két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – kábítószer-kereskedelemnek a

(2)bekezdés a) pont szerinti súlyosabban minősülő esete, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el, amelyet a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. [27] Hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. §

(1)bekezdés, valamint a 650. §

(2)bekezdés előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül Így az alapítélettel megállapított tényálláshoz kötöttség olyan alapvető szabály, hogy felülvizsgálati eljárásban az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és/vagy ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.). [28] Kúria felülvizsgálati ügyekben folytatott következetes ítélkezési gyakorlata alapján kifejtette, hogy a tényálláshoz kötöttség ténybeli terjedelmét a támadott ügydöntő határozat szoros értelemben vett tényállást megállapító részében megállapított tényeknél tágabbnak tekinti. Az ítéleti tényállás személyi és történeti részében rögzített ténymegállapítások nem kizárólag fizikai jellegű külső történések, de ún. belső történések, tudati tények is lehetnek (BH 2005.167.), a tudattartalom ténybeli megállapítása lehet a tényállás része, ezért a tudati tények a felülvizsgálati eljárásban nem vitathatók (BH 2018.239., BH 2011.3.). [29] Mindezek alapján – a 3/b.) tényállási pontban rögzített tényeken kívül – a Terhelt2 IV. rendű terheltre vonatkozó történeti tényálláshoz tartoznak az alábbi, az elsőfokú és másodfokú ítélet indokolásában szereplő — részben tudati tényként körülírt, részben tényből tényre vont következtetéssel megtett —megállapítások is. Így az elsőfokú ítélet 51. oldal 5. bekezdésében, az 52. oldal 4. bekezdésében, az 55. oldal 1. bekezdésében és az 56. oldal 1. bekezdésében, valamint a másodfokú ítélet 15. oldal 3. és 4. bekezdésében rögzített tények is a tényállás részét képezik a 3/b.) tényállási pont tekintetében, ami egyben a bűnszövetség, mint minősítő körülmény megállapításának ténybeli alapját is képezi. [30] Ennek tükrében törvényesen állapították meg a bíróságok a IV. rendű terhelt bűnösségét a súlyosabban minősülő, Btk. 176. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti kábítószerkereskedelem bűntettében, melyet társtettesként követett el. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Állápontja szerint is a Büntető Törvénykönyvről szóló
2. évi C. törvény (Btk.) hatálybalépését követően is változatlanul a IV. számú Büntető Elvi Döntés ad iránymutatást a bűnszövetség vonatkozásában. Eszerint a bűnszövetség megállapítása akkor sem kizárt, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák el, és kezdik meg vagy Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 8 fejezik be, de a cselekményeik törvényi egységet alkotnak. A bűnszövetségben történt elkövetés megállapítását nem zárja ki az sem, ha az elkövetők úgy valósítanak meg több bűncselekményt, hogy azok természetes egységbe tartoznak (BH 2018.244.). Az előzetes megállapodás – mint a szervezett elkövetés egyik eleme – olyan, a jövőben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely az elkövetők következetességét, a végrehajtás egyes jelentősebb körülményeiben, módozataiban megnyilvánuló tervszerűséget is felölelheti. Nem zárja ki viszont a bűnszövetség megállapíthatóságát az, ha a végrehajtás módja adott esetben eltér az előzetes megállapodástól, illetve, hogy a bűncselekmények végrehajtásának nem minden egyes részletét szervezték meg. Lényeges azonban, hogy a megállapodás már eleve bűnözésre, vagyis több bűncselekmény elkövetésére irányuljon. A megállapodás törvényi kiemelése azt is célozza, hogy ha csak egy bűncselekmény megvalósítására vagy annak megkísérlésére került ugyan sor, de ennek elkövetését megelőzte a bűnözésre irányuló megállapodás, úgy ez utóbbi körülményből eredő magasabb fokú társadalomra veszélyesség is értékelhető legyen [IV. számú Büntető Elvi Döntés 3.a) pont]. [31] Érvelése szerint az irányadó tényállás és a jogerős ügydöntő határozat indokolási részében rögzített további ténymegállapítások IV. rendű terhelt vonatkozásában a bűnszövetségben elkövetés megállapítását megalapozó tényeket maradéktalanul tartalmazzák. Az alapügyben eljárt bíróságok is megállapították, a IV. rendű és az I. rendű terheltek közötti szóbeli (vagyis kifejezett) megállapodás a kábítószer értékesítésére, illetve továbbértékesítésére vonatkozott. Megállapították továbbá azt is, hogy a terheltek előzetes elhatározása jövőbeni bűncselekmények közös elkövetésére vonatkozott, majd pedig e szándékuknak megfelelően cselekedtek, a tervezett bűncselekmények közül egyet megvalósítottak. Az irányadó tényállásból kitűnően egyértelmű az is, hogy a IV. rendű terhelt jövedelemszerzés céljából állapodott meg az I. rendű terhelttel abban, hogy neki kábítószert fog értékesíteni, realizálva azt, hogy haszonra tud szert tenni a megszerzett kábítószer továbbértékesítése révén, ezáltal tevékenysége azt célozta, hogy a kábítószer a fogyasztókhoz eljusson. Ezért is kereste az üzleti kapcsolatot az I. rendű terhelttel, mert felismerte, hogy a közös érdek mentén hosszabb időre szervezett, akarategységen alapuló társas bűnelkövetés a kábítószer értékesítését, piacra vitelét jelentősen megkönnyíti. A kábítószer-kereskedelem folyamatában minden olyan szándékos tevékenység, amely az elkövető-társ magatartásához kapcsolódva közvetlenül a kábítószernek a viszonteladóhoz vagy a fogyasztókhoz történő eljuttatását segíti elő, társtettesi elkövetői magatartást eredményez. [32] Kifejtette, hogy a bűnszövetségben elkövetés megállapíthatóságát nem befolyásolja, hogy a tervezett bűncselekmények közül csupán egynek a megvalósításáig jutottak el. Ebből a szempontból közömbös az is, hogy utóbb — röviddel a köztük lezajlott kábítószer adás-vételt követően — a IV. rendű terhelt extasy megvásárlására vonatkozó, I. rendű terheltnek tett ajánlata tekintetében a cselekmény kísérleti szakban maradt, és értelemszerűen nincs jelentősége a másodfokú ítélet két vásárlásra vonatkozó elírásának sem. Minderre tekintettel alappal nem lehet hivatkozni arra, hogy a IV. rendű terhelt csak alkalmilag értékesített kábítószert az I. rendű terheltnek, és arra sem, hogy az ezután kifejtett és az ítéletben elbírált kábítószerrel kapcsolatos cselekményei vagy nem valósítanak meg bűncselekményt, vagy olyan fogyasztói típusú magatartások, amely a forgalmazói típusú bűncselekménnyel részben valóságos anyagi halmazatot alkot, részben — a szubszidiaritás folytán — abba beleolvad. A felülvizsgálati indítványok azon részei, amelyek az enyhébb minősülés anyagi jogi érveinek alapjaként a tényállásban nem szereplő, vagy az ott írtakkal ellentétes tényekre vonatkoznak, illetőleg a terhelt indítványaiban a ténymegállapítások megalapozottságát, a felmerült Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 9 bizonyítékok helyes értékelését vitatják, a jogerős ítéleti tényállás felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadását jelentik, a törvényben kizártak és érdemi vizsgálat tárgyát nem képezhetik. Ezen túlmenően a IV. rendű terhelt hivatkozása szerint az V. rendű terhelt tekintetében a Kúria előtt Bfv.I.833/2019., valamint Bhar.II.327/
3. számon folyamatban volt eljárások a sérelmezett jogkérdéseket illetően semmilyen hasonlóságot nem mutatnak. [33] A IV. rendű terheltnek a lakóhelyén értékesítés céljából tartott marihuánával és ABFUBINACA hatóanyag-tartalmú porral kapcsolatos cselekményére vonatkozó anyagi jogi okfejtésére tekintettel hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 1/
4. BJE határozata rámutatott, a forgalomba hozatallal – miként a kereskedéssel is – szükségszerűen együtt járó átadás ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladókhoz vagy a fogyasztókhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett, önálló cselekmény. A kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése (tartása) önmagában akkor is kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá (BH 2020.350., BH 2017.144.). A kábítószerre vonatkozó azonos törvényi tényállás, a IV. rendű terhelt esetében a Btk.
5. §-ban szabályozott kábítószer-kereskedelem törvényi tényállása alá eső szoros térés időbeli kapcsolatban álló elkövetési magatartások halmozódása, többszöri megvalósulása természetes egységet teremt. A természetes egységbe tartozó, ekként egységesen értékelt bűncselekmény minősítése a legsúlyosabban minősülő részcselekményhez igazodik, a minősítő körülmény az egész cselekményre irányadó. Ennek megfelelően a bűncselekmény befejezettnek minősül, ha a részcselekményeknek akár csak az egyike befejezett, bűnszövetségben elkövetettnek minősül, ha akárcsak az egyik vagy néhány részcselekmény ezen a módon elkövetett, továbbá az elkövetői minőség megállapításánál is a súlyosabb alakzat lesz az irányadó. Utalt arra is, hogy a Be.
6. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja értelmében a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a felülvizsgálati indítvánnyal támadott minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékének önálló vizsgálata nem lehetséges (EBH 2011.2387.). [34] A Legfőbb Ügyészség az Fk.Bf.488/2021. számú átiratában az V. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványra vonatkozóan – az Fk.Bf.112/2021. számú átiratában foglaltakkal egyezően – kifejtette, hogy az ítélet tényállás részét képezik azok a ténymegállapítások is, amelyek ítéletszerkesztési hibából eredően a határozat indokolásának más részében kerültek rögzítésre, de tartalmilag az ítéleti tényálláshoz tartoznak. [35] Erre figyelemmel rámutatott, hogy az V. rendű terhelt vonatkozásában az irányadó ítéleti tényállást nem csupán a 3/c.) tényállási pont képezi, hanem annak az elsőfokú ítélet indokolása 44. oldal 6. bekezdésében, 51. oldal 5. bekezdés első mondatában, 52. oldal 5. bekezdésében, 56. oldal 3. bekezdés második, harmadik és negyedik mondatában, illetőleg a másodfokú ítélet 15. oldal 4. bekezdésében szereplő – részben tudati tényként körülírt, részben tényből tényre vont következtetéssel megtett – ténymegállapítások is részei. [36] Ez alapján megállapítható, hogy az V. rendű, az I. rendű és a VI. rendű terheltek üzleti kapcsolata a közös érdek mentén hosszabb időre szerveződött, kereskedői Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 10 tevékenységüket, a rendszeresen ismétlődő adás-vételekben megnyilvánuló tartós szállítóimegrendelői kapcsolat az elkövetés összehangolt, láncolatos módja folytán következetesség és akarategység jellemezte. A terheltek hatékony mozgósítással törekedtek a több bűncselekmény elkövetésére, azokat terv szerint végrehajtották, és ezzel anyagi haszonhoz jutottak. Tevékenységükben – a társtettességhez képest – a társas elkövetés minőségileg olyan eltérő formája jelent meg, amely a bűnözés megszervezésével egyenértékű, egymáshoz kapcsolódóan kifejtett cselekvőségük a bűncselekmények közös elkövetését célzó bűnszövetség létrejöttének és a bűnszövetség keretei közötti szervezett együttműködésnek a külső képét mutatta (Kúria Bfv.I.833/2019/7., Bfv.l.205/2019/9., BH 2017.253., BH 2017.178., BH 2018.244., IV. számú Büntető Elvi Döntés). Így a jogerős ítélet tényállása az V. rendű terhelt tekintetében a bűnszövetség releváns tárgyi és alanyi elemeit hiánytalanul tartalmazza [Btk. 459.S

(1)bekezdés

1. pont]. A bűnszövetségben elkövetés megállapítható egy rendbeli természetes egységet képező bűncselekmény megvalósulása esetén is. Ilyen bűncselekmény a Btk.
2. §

(1)bekezdése szerinti kábítószer-kereskedelem bűntette, amelynél az azonos tényállás alapesetét külön-külön is kimerítő cselekmények az 1/

1. BJE határozat
2. pontját figyelembe véve természetes egységet képeznek (BH 2018.244.). Mindezek alapján V. rendű terhelt tekintetében a kábítószer-kereskedelem bűntette vonatkozásában a bűnszövetségben elkövetettnek minősítés és a vele szemben kiszabott joghátrány is törvényes. [37] A minősítést érintő törvénysértés, valamint a büntetés nemére vagy mértékére vonatkozó kötelező büntetéskiszabási rendelkezés megsértésének hiányában a büntetés önálló vizsgálatára a felülvizsgálat keretei között nincs lehetőség. Az V. rendű terhelttel szemben az irányadó büntetési tételkeret alsó határát kevéssel meghaladó tartamban megállapított szabadságvesztés – amely a cselekmény esetleges enyhébb minősülése mellett is törvényes lenne – egyébként sem eltúlzott mértékű büntetés. [38] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
3. számú és a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Fkf.II.57/2018/
4. számú ítéletét Terhelt2 IV. rendű és Terhelt1 V. rendű terhelt vonatkozásában hatályában tartsa fenn. [39] Terhelt2 IV. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára észrevételt tett, melyben részben megismételte a felülvizsgálati indítványban előadott érvelését. Ezen túlmenően előadta, hogy felülvizsgálati indítványában kizárólag a bűnszövetség téves megállapítására alapozva sérelmezte a terhére megállapított bűncselekmény minősítését. [40] Álláspontja szerint egyszeri értékesítés történt részéről, ami a társtettesség megállapítását alapozhatja csak meg. A kábítószer átadása tekintetében nem vitatta, hogy az az első találkozás után 1,5-2 héttel később történt meg, az azonban kizárólag az elkövetési „folyamatosságát” jelenti. Kiemelte, hogy az egy alkalomra figyelemmel esetében nem állapítható meg a bűnszövetség azon tartalmi eleme, hogy a cselekmények elkövetése ugyanazon helyszínekhez köthető, valamint a további elkövetésre irányuló megállapodást semmilyen tény nem igazolta az eljárás során. [41] Hivatkozott továbbá arra, hogy az I. rendű terhelt nemcsak az első alkalommal átadott kábítószer rossz minősége miatt szakította meg vele a kapcsolatot, hanem azért is, Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 11 mert őt „cinkes”-nek tartotta. Álláspontja szerint I. rendű terhelt a saját szerepét túlértékelte {„Lehet, hogy ő magáról tényleg azt hitte, hogy ő az új Pablo Escobar megtestesítése, mert annyira eltúloz, túlgondol mindent […]”} és erre alapítottan került sor a bűnszövetség megállapítására az ő esetében is. [42] Az extasy tekintetében kifejtette, hogy életszerűtlen az, hogy a „[…] helység1 kamerák kereszttűzében, hatalmas hallgatóság, tömeg előtt a barátnője jelenlétében eladásra kínálok neki tablettákat[…]”. [43] A IV. rendű terhelt ezen túlmenően kitért arra, hogy a III. rendű terhelt vonatkozásában annak ellenére nem került sor a bűnszövetségben elkövetés megállapítására, hogy a tényállás részletesen tartalmazza az I. rendű és a VII. rendű terhelttel kialakított kapcsolatrendszerét. [44] Mindezek alapján a IV. rendű terhelt – tartalmában – a felülvizsgálati indítványát – azonos indokolás mellett – fenntartotta. [45] III. A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen Terhelt2 IV. rendű terhelt és meghatalmazott védője és Terhelt1 V. rendű terhelt meghatalmazott védője által bejelentett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [46] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
5. § a), b) c) és d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe. A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással e rendkívüli jogorvoslatnak helye van. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be.
6. §

(1)bekezdése határozza meg. [47]

1. Terhelt2 IV. rendű terhelt és meghatalmazott védője sérelmezte a IV. rendű terhelt terhére, míg Terhelt1 V. rendű terhelt meghatalmazott védője az V. rendű terhelt terhére megállapított társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítését, érvelésük szerint a bűnszövetségben megállapítása törvénysértő, a bűncselekmény helyes minősítése a Btk.
2. §

(1)bekezdése szerinti társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette. [48] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont 1. fordulat
2. ba)alpont]. [49] 1.1. A bűnszövetség, mint minősítő körülmény jogszabálysértő megállapítása – amennyiben a téves minősítésre hivatkozás helytállónak bizonyul – alapot adhat a büntetés felülvizsgálatára akkor is, ha a téves minősítés alapján kiszabott büntetés egyébként a helyes minősítéshez tartozó törvényi büntetési tételkereten belül marad (BH 2011.97.). A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 284. §

(1)bekezdés b) pontja felülvizsgálati okként határozta meg, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy más anyagi jogszabálysértés miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 12 intézkedést alkalmaztak a terhelttel szemben. A régi Be. 284. §

(2)bekezdésében ezzel összefüggésben rögzítette, hogy az

(1)bekezdés b) pontja esetén sincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki. Ezzel szemben a 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról (Be.) 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjához nem tartozik a „törvénysértő büntetés” fogalmi meghatározása, ezzel pedig megszűnt e fogalom tartalmának szűkítő jogszabályi definíciója. Nincs tehát olyan tételes jogi előírás, amely szerint felülvizsgálati oknak csupán az olyan – minősítést érintő – anyagi jogszabálysértés tekinthető, amelynek korrekciója, megváltoztatása folytán a büntetést új büntetési tételkeretek között kell kiszabni. [50] 1.2. A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [51] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem különkülön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [52] A Kúria felülvizsgálati ügyekben folytatott gyakorlata a tényálláshoz kötöttségének ténybeli terjedelmét a támadott ügydöntő határozat szoros értelmében vett tényállást megállapító részében megállapított tényeknél tágabbnak tekinti. E szerint a tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó: ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.

1. indokolás, BH 2015.216.I., BH+ 2014.9.388.I., BH 2015.216.I., BH 2013.237., BH 2013.53., BH 2006.392.). Ennek megfelelően tehát a tényálláshoz tartoznak az indokolásban (az indokolás tényálláson kívüli részében) írt, de tartalmilag tényeket rögzítő részek is (BH 2015.216.I.). Továbbá a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). [53] Az ítéleti tényállás személyi és történeti részében rögzített ténymegállapítások nem kizárólag fizikai jellegű külső történések, de ún. belső történések, tudati tények is lehetnek (BH 2005.167.). A tudattartalom ténybeli megállapítása lehet a tényállás része, ezért a tudati tények a felülvizsgálati eljárásban nem vitathatóak (BH 2011.3.), másként fogalmazva: a tényállás részét képező tudati tények sérelmezése a tényállás tilalmazott támadása miatt a törvényben kizárt (Bfv.II.818/2014/6., Bfv.II.1256/2015/5., Bfv.II.1424/2015/9., Bfv.II.1643/2015/
2. és Bfv.II.1358/2016/6., BH 2018.239.). [54] A tényből tényre vont következtetés is tény, továbbá a jogkövetkeztetésnek is ténybeli alapon kell nyugodnia akkor is, ha a jogkövetkeztetés közvetlenül egy vagy több Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 13 megállapított tényből került levonásra. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben az irányadó tényállás egyidejűleg akár primer, akár secunder tényként és értelemszerűen jogkövetkeztetésként is tartalmazza az elkövető cselekvésével kapcsolatos tudati tényeket, akkor ezekre is érvényesül a támadhatatlanság szabálya. [55] A tényállás részévé tett tudati tények vitathatósága azonban csak akkor eshet el, amennyiben a szűkebb értelemben vett tényállásba tartozó külső, a külvilágban megjelenő tényekből, életbeli jelenségekből a belső tények valóban következnek (Bfv.II.1256/2015/5.). A lényeg az, hogy a szűkebb értelemben vett történeti tények és a beépített tudati tény között kétségtelenül fennálló organikus (szerves) kapcsolódás legyen. Ha nem bomlik meg a történeti tények és a beépített tudati tény szerves kapcsolata, kifogás nem tehető. [56] 1.
3. A Btk.
4. §

(1)bekezdés

1. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. [57] A bűnszövetségről a Legfelsőbb Bíróság IV. számú Büntető Elvi Döntése adott iránymutatást, ami – egyező anyagi jogi szabályozás alapján – továbbra is helytálló. A bűnszövetség lényege a bűncselekmények – azaz egynél több bűncselekménynek – szervezett elkövetése, vagyis magának a bűnözésnek a megszervezése. Így ez a társtettességhez képest minőségileg eltérő és lényegesen nagyobb társadalomra veszélyességet tükröző formája. A bűnszövetséghez nem szükséges, hogy az elkövetők valamennyi cselekményre, azok részleteire kiterjedően előzetesen mindenben megállapodjanak, hanem e minősítő körülmény megállapíthatóságához elegendő a hallgatólagos, de félreérthetetlenül ismétlődő bűnözésre irányuló magatartás is (BH 2017.253.). A bűnszövetség létrejöttének előfeltétele, hogy a bűncselekmény alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, az elkövetők megállapodása több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá, hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze. [58] Az elkövetőknek nem szükségképpen a legelső bűncselekmény (vagy részcselekmény) megkezdése előtt kell sort keríteni az előzetes megállapodásra, és azt az elkövetés során kialakuló egyértelműen felismerhető megállapodás is kimerítheti. Amennyiben valaki ahhoz, hogy rendszeresen bűncselekményeket követhessen el, ugyancsak rendszeresen számíthat más személy ehhez szükséges – ugyancsak bűncselekményt megvalósító – közreműködésére, és azt igénybe veszi; akkor megalapozott az a következtetés, hogy a végrehajtás során az újabb és újabb, egyes részcselekményeket már időben is megelőző megállapodás, megegyezés van. A kábítószer-kereskedelem során a tartós és rendszeres szállítói-megrendelői kapcsolat, az annak keretében megvalósuló adásvételek előzetes megállapodáson nyugvó, előre megszervezett ügyletek (BH 2017.178.). [59] Bűnszövetségben követik el a bűncselekményeket azok a terheltek, akik több mint egy éven át szervezetten együttműködve, a megrendelés, szállítás és elosztás feladatait megosztva folytatnak kábítószer-kereskedelmet (BH 2017.178.). [60] A bűnszövetség a többszöri adásvétel által akkor is megvalósul, ha a visszatérően ismétlődő tényállásszerű magatartásokat – a több bűncselekményt – a kábítószerkereskedelem különös részi tényállása törvényi egységbe foglalja (BH 2017.178.). A Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 14 bűnszövetség megállapítható akkor is, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák el, és kezdik meg vagy fejezik be, de a cselekményeik törvényi egységet alkotnak. Bűnszövetségben elkövetés megállapítása egy rendbeli természetes egységet képező bűncselekmény megállapítása esetén sem kizárt (BH 2018.244, BH 2015.215.). [61] 1.
2. A jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás IV rendű és V. rendű terhelt vonatkozásában az alábbi – a bűnszervezet alapját is képező – ténymegállapításokat tartalmazza: [62] Terhelt2 IV. rendű terheltre vonatkozóan: [63] terhelt3 I. rendű terhelt – terhelt5 III. rendű terhelttel való üzleti kapcsolatának felszámolását követően – beszerzési források után nézett és ekkor a baráti körében hallotta, hogy Terhelt2 IV. rendű terhelt marihuánát értékesít, illetve eddigre már Terhelt2 IV. rendű terhelt is tudomást szerzett arról, hogy terhelt3 I. rendű terhelt kábítószer árusításába kezdett. Terhelt2 IV. rendű terhelt ezért 2015 novemberében találkozóra hívta helység2 terhelt3 I. rendű terheltet és az helység3 parkolójában történt személyes találkozásuk alkalmával tájékoztatta, hogy olyan személyeket keres, akiknek nagyobb mennyiségben tudna kábítószert eladni – nagyobb mennyiség esetén – 1.500 forint/gramm áron. terhelt3 I. rendű terheltet érdekelte a IV. rendű terhelt ajánlata, ezért a megbeszélésüket követő mintegy 1,5-2 hét elteltével találkoztak a IV. rendű terhelt cím3 alatti lakóhelyén, ahol IV. rendű terhelt a lakásban értékesítés céljából a lakószoba ágya alatt tartott mintegy 200 gramm marihuánából 100 grammot eladott az I. rendű terheltnek 1.500 forint/gramm áron. Az I. rendű terhelt a IV. rendű terhelttől megvásárolt marihuánát rossz minőségűnek ítélte, ezért tőle többször nem vásárolt. Az I. rendű és a IV. rendű terheltek ezt követően véletlenül
3. decemberben a helység1 összefutottak, amikor is Terhelt2 IV. rendű terhelt 100 darab, ismeretlen hatóanyagtartalmú extasy tabletta 40.000 forintért történő értékesítésére vonatkozó ajánlatot tett az I. rendű terheltnek, aki azonban ezt visszautasította. [64] A Terhelt2 IV. rendű terhelt által az I. rendű terhelt részére értékesített 100 gramm marihuána totál-THC tartalma legkevesebb 0,2 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát (6 gramm) nem haladta meg, annak 3,33%-a. Terhelt2 IV. rendű terhelt a 100 gramm marihuána I. rendű terhelt3 terhelt részére történt értékesítése révén összesen 150.000 forint bevételre tett szert. Terhelt2 IV. rendű terhelt a cím3 alatti lakóhelyén
4. május
5. napján 0,13 gramm nettó tömegű, AB-FUBINACA hatóanyag-tartalmú port tartott abból a célból, hogy azt értékesítse. A IV. rendű terhelttől a
6. május
7. napján lefolytatott házkutatás keretében lefoglalt por kb. 0,1 gramm AB-FUBINACA-t tartalmaz. A Terhelt2 IV. rendű terhelttől lefoglalt fehér por 0,1 gramm AB-FUBINACA hatóanyagtartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos adagjának mintegy húszszorosát tartalmazta, s így meghaladta a csekély mennyiség felső határát, azonban a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. A Terhelt2 IV. rendű terhelt által értékesítés céljából tartott – és részben értékesített – 200 gramm marihuána – melynek totál-THC tartalma a csekély mennyiség felső határának 6,66%át tette ki – és a szintén értékesítés céljából tartott AB-FUBINACA por hatóanyagtartalma összesen a csekély mennyiség felső határát meghaladta, azonban a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el (Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
8. számú ítélet tényállás 3./c.) pontja). Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 15 [65] A IV. rendű terhelt esetében egyértelmű célzat volt az, hogy rendszeres kábítószereladással hasznot érjen el és tevékenysége azt célozta, hogy a kábítószer a fogyasztóhoz eljusson. Az I. rendű terhelten kívül, a II. rendű terhelt részére is értékesített a IV. rendű terhelt, így nyilatkozatával szemben megállapítható, hogy tevékenységével
9. évet követően sem hagyott fel (Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
10. számú ítélet
11. oldal
12. bekezdés). [66] Az I. rendű terhelt előzetesen IV. rendű terhelttel az helység3 parkolójában a köztük kialakuló üzleti kapcsolat paramétereiről, az egyszeri vásárolt mennyiségekhez kapcsolódó, alkalmazandó árról, a vásárlás helyéről és módjáról állapodott meg. A megbeszélést követően két héttel sor is került ez első vásárlásra, 100 gramm mennyiségű kábítószer vonatkozásában (Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
13. számú ítélet
14. oldal). Az I. rendű terhelt vallomása alapján az is megállapítható, hogy a kapcsolat folytatására csupán azért nem került sor, mert a vásárolt kábítószer rossz minőségű volt, így az I. rendű terhelt fogyasztóinak nem felelt meg (Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
15. számú ítélet
16. oldal
17. bekezdés). [67] Terhelt2 IV. rendű terhelt az I. rendű terhelttel előzetesen megállapodott a köztük létrejövő üzleti kapcsolat részleteiről és történt vásárlás is. A IV. rendű terhelt szintén tudta, hogy az I. rendű terhelt mivel foglalkozik, ezt igazolja az is, hogy a veszprémi parkolóban történő megállapodást két vásárlás követte, illetve a IV. rendű terhelt ajánlott extasy tablettákat még egy alkalommal, amit az I. rendű terhelt azonban nem fogadott el (Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Fkf.II.57/2018/
18. számú ítélet
19. oldal
20. bekezdés). [68] Terhelt1 V. rendű terhelt vonatkozásában: Terhelt1 V. rendű terhelt a
21. évtől kezdődően fogyasztott marihuánát, majd kábítószer fogyasztása a
22. évben rendszeressé vált. Terhelt1 V. rendű terhelt
23. évben a saját fogyasztásra szánt kábítószert helység4 vásárolta, alkalmanként mintegy 10-10 gramm mennyiségben. Terhelt1 V. rendű terhelt utoljára a
24. május
25. napját megelőző napokban fogyasztott cannabist, melynek következtében a
26. május
27. napján biztosított vizeletmintája delta-9-THC-COOH-t tartalmazott. Terhelt1 V. rendű terhelt
28. év novemberétől 2016 márciusáig terjedő időszakban helység5ról – a jelen büntetőeljárásban nem vizsgált beszerzési forrástól – jó minőségű, „orange” fantázianevű marihuánát szerzett be, részben terjesztési, részben saját fogyasztás céljából. Ezen időszakban minimum hét alkalommal, alkalmanként mintegy 30 gramm mennyiségű marihuánát vásárolt meg 2.000 forint/gramm áron, mely mennyiség nagyobb részét – pontosan meg nem határozható mennyiséget – helység2 értékesítette. Az V. rendű terhelt által helység5ról megvásárolt összesen mintegy 210 gramm marihuána 35,29 gramm totál-THC-t tartalmazott, amely a csekély mennyiség felső határát (6 gramm) meghaladja, annak 588%-a. [69] Ezen időszakban az I. rendű terhelt baráti köre, ismerősei révén tudomást szerzett arról, hogy V. rendű Terhelt1 terhelttől jó minőségű marihuánát lehet vásárolni, nagyobb mennyiség megvétele esetén 2.300 forint/gramm, míg kisebb mennyiségben – 0,75 grammos csomagolásban – 2.500 forint/pakett áron. Terhelt1 V. rendű terheltnek személyes ismerőse és rendszeres vevője volt az I. rendű terhelttel is baráti kapcsolatban álló VI. rendű terhelt, aki a helység5on beszerzett kábítószerből – minden egyes V. rendű terhelti beszerzést követően – legalább hét alkalommal, esetenként minimálisan 15 gramm mennyiséget megvásárolt az V. rendű terhelttől. Az I. rendű terhelt a VI. rendű terhelt közreműködését felhasználva – a kábítószer kedvezőbb áron történő beszerzése érdekében – vásárolt a Terhelt1 V. rendű terhelt Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 16 által árusított marihuánából, miközben más forrásból beszerzett marihuánát ő maga is adott el a VI. rendű terheltnek. Az I. rendű terhelt így 2015 novemberében legkevesebb 30 gramm marihuánát vásárolt a VI. rendű terhelt közreműködésével a Terhelt1 V. rendű terhelt által árusított kábítószerből úgy, hogy a 30 gramm marihuána megvásárlásához szükséges pénzt átadta a VI. rendű terheltnek, aki a kábítószert a saját részre megvásárolt mintegy 15 gramm marihuánával együtt vette meg az V. rendű terhelttől 2.300 forint/gramm áron. Az I. rendű terhelt az így megszerzett kábítószert megközelítőleg egy hét leforgása alatt értékesítette. Mivel az értékesítés ilyen gyorsan megtörtént, I. rendű terhelt 2015 decemberében további kábítószert nem értékesített. Az I. rendű terhelt próbált közvetlenül is vásárolni kábítószert Terhelt1 V. rendű terhelttől, így
29. év végén – utólag már pontosan meg nem határozható áron – személyesen vett tőle 0,5 gramm marihuánát, azonban az árat túl magasnak találta, ezért nagyobb mennyiségű kábítószer megvásárlására nem jött létre közöttük üzlet. Az I. rendű terhelt a
30. év elejétől más forrásból szerezte be a marihuánát, de ezzel együtt
31. március végén, április elején – közelebbről meg nem határozható időpontban – előfordult még egy eset, amikor az I. rendű terhelt a VI. rendű terhelt közreműködésével 50 gramm marihuánát szerzett be Terhelt1 V. rendű terhelttől. A VI. rendű terhelt a kábítószert ekkor is úgy vette meg Terhelt1 V. rendű terhelttől 2.300 forint/gramm áron, mintha a teljes mennyiséget magának vásárolta volna. [70] Az I. rendű terhelt által – csaknem teljes egészében a VI. rendű terhelt közreműködésével – Terhelt1 V. rendű terhelttől megszerzett, összesen 80,5 gramm marihuána totál-THC tartalma 13,52 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát (6 gramm) meghaladja, annak 253%-a, míg a VI. rendű terhelt által saját részre megszerzett, összesen mintegy 105 gramm (7x15 gramm) marihuána totál-THC tartalma legkevesebb 17,64 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát (6 gramm) meghaladja, annak közel 300%-át teszi ki. [71] Terhelt1 V. rendű terhelt a nagyobb mennyiségeket – a fentiek szerint – megvásárló VI. rendű terhelten túl a marihuánát 0,75 grammos pakettekbe csomagolva a X. rendű terheltnek, valamint egy további, „név” nevű, a nyomozás során fel nem derített személyazonosságú ismerősének és alkalmi jelleggel, számára is ismeretlen személyeknek értékesítette. A X. rendű terhelt a 2015 novemberétől 2016 márciusáig terjedő időszakban saját fogyasztás céljára legkevesebb 5 alkalommal vásárolt V. rendű Terhelt1 terhelttől marihuánát helység2, alkalmanként 0,75 gramm mennyiségben, 2.500 forint/pakett áron. Terhelt1 V. rendű terhelt így összesen legkevesebb 3,75 gramm marihuánát értékesített a X. rendű terheltnek, valamint ugyanilyen mennyiségű marihuánát értékesített a „név” nevű ismerősének, szintén 2.500 forint/pakett áron. A 7,5 gramm marihuána totál-THC tartalma 1,26 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát (6 gramm) nem haladta meg, annak 0,21%-a. [72] A fentiekre figyelemmel Terhelt1 V. rendű terhelt a 2015 novemberétől 2016 márciusáig terjedő időszakban legkevesebb összesen 193 gramm marihuánát értékesített az I. rendű, a VI. rendű és a X. rendű terheltnek, a név nevű ismerősének, valamint utóbb már meg nem határozható, kisebb mennyiségű marihuánát további ismeretlen személyeknek. A 193 gramm marihuána totál-THC tartalma 32,4 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát (6 gramm) meghaladta, annak 540%-a. Terhelt1 V. rendű terhelt a 185 gramm marihuána VI. terhelt részére átlagosan 2.300 forint/gramm áron történt értékesítésével, valamint a további 10 pakett marihuána 2.500 forint/pakett áron történt eladásával Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 17 legkevesebb 450.500 forint bevételre tett szert (Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
32. számú ítélet 3/c.) tényállás pont). [73] Terhelt1 V. rendű terhelt saját fogyasztásának biztosításán túl, egyértelműen azért szerezte be helység5i forrásától a kábítószert, hogy azt tovább-értékesítse, részben a szintén ezen tevékenységet folytató VI. rendű terhelt felé, részben saját fogyasztói köre számára. Az V. rendű terhelt saját fodrász szalonját kívánta a kábítószer-kereskedelemből elért nyereséggel megvalósítani, így esetében sem vitatható a rendszeresség, az ismétlődés, a haszonszerzési cél és a fogyasztókkal, tovább-értékesítőkkel való kiépült kapcsolat léte (Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
33. számú ítélet
34. oldal
35. bekezdés). [74] Az V. rendű és a VI. rendű terheltek között hallgatólagos együttműködés alapján rendszeresen ismétlődően sor kerül kábítószer adásvételre, oly módon, hogy a VI. rendű terhelt a helység5i forrástól V. rendű terhelt által megszerzett kábítószer mennyiség nagy részét – melyet az V. rendű terhelt nem tartott meg saját fogyasztásra – túlnyomó részt felvásárolta. [75] V. rendű terhelt pontosan számított rá, hogy a VI. rendű terhelt ezt a mennyiséget, rendszeresen megveszi tőle, így állandó vevőnek volt tekinthető, melynek egyrészét ő maga is továbbértékesített, amiről az V. rendű terhelt is tudomással bírt. A két terhelt a kábítószer adásvételek céljából egymással zökkenőmentesen, rendszeresen és ugyanolyan módon kapcsolatot tartva együttműködött, az V. rendű terhelt alacsonyabb árral is „jutalmazta” a vele jó kapcsolatban lévő, állandó vevőnek számító VI. rendű terheltet, ezért – az alacsonyabb árra tekintettel – az I. rendű terheltnek nem is érte meg az V. rendű terhelttől közvetlenül vásárolni a kábítószert (Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
36. számú ítélet
37. oldal
38. bekezdés). [76] Terhelt2 IV. rendű és Terhelt1 V. rendű terhelt vonatkozásában az ítélet a tényálláson kívüli, de a tényállás részét képező ténymagállapítása továbbá az, hogy az I-VIII. rendű terheltek tevékenysége már a kábítószer beszerzésekor arra irányult, hogy a beszerzett mennyiséget részben vagy egészben haszonnal tovább értékesítésék. A terheltek egy része ezt pénzkereseti forrásként használta – erre legtipikusabb példa I. rendű terhelt3 –, míg más részük annyi hasznot kívánt csak elérni a kereskedői tevékenységgel, hogy saját kábítószer fogyasztásának költségét előteremtse (Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
39. számú ítélet
40. oldal
41. bekezdés). [77] A II. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű terheltek tevékenysége – sejtszerűen – egyértelműen tervszerűen kapcsolódott I. rendű terhelt3 terhelt tevékenységéhez (Veszprémi Törvényszék 12.Fk.673/2017/
42. számú ítélet
43. oldal
44. bekezdés).Az I. rendű, II. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű terheltek között létrejött megállapodásnak megfelelően huzamosabb ideig történtek vásárlások, rendszeresen tartották egymással a kapcsolatot, személyesen, telefon, sms, e-mail, Facebook üzenetek által. Kétségtelenül bizonyítható, miként történt a kábítószer értékesítése, milyen módon, felállásban került sor a szervezett elkövetésre. Nyomon követhető volt a kábítószer útja, megállapodásuknak megfelelően tevékenységüket összehangoltan végezték (Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Fkf.II.57/2018/
45. számú ítélet
46. oldal
47. bekezdés). Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 18 [78] Az I-VIII. rendű terheltek – azaz Terhelt2 IV. rendű és Terhelt1 V. rendű terhelt is – tevékenysége már a kábítószer beszerzésekor arra irányult, hogy a beszerzett mennyiséget részben vagy egészben haszonnal tovább értékesítsék (elsőfokú ítélet
48. oldal
49. bekezdés). [79] 1.
50. Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az ítéleti tényállás alapján a IV. rendű és az V. rendű terhelt által elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette tekintetében törvényes a bűnszövetségben elkövetés megállapítása. [80] Az I. rendű és a IV. rendű terhelt egymás kábítószerrel kapcsolatos tevékenységének jellegét és célját kölcsönösen ismerték, a kábítószer beszerzésében és értékesítésében a
51. novemberi első találkozás szerinti előzetes megállapodás kerete között működtek együtt és ennek alapján jött létre – ugyancsak 2015 novemberében – a 100 gramm marihuána adásvétele, az előre meghatározott feltételek alapján. Az ezt követő
52. decemberi, véletlen találkozás a helység1 kizárólag azt igazolja, hogy a IV. rendű terhelt ismerve az I. rendű terhelt kábítószer-kereskedésre irányuló tevékenységét, a korábbi megállapodásra tekintettel felajánlotta a 100 darab ismeretlen hatóanyag-tartalmú extasy tablettát értékesre, azaz számított – az ugyancsak bűncselekményt megvalósító – I. rendű terhelti közreműködésre, és azt igénybe vette. E vonatkozásban közömbös, hogy ez a felajánlás nem vezetett eredményre. Ugyancsak figyelmen kívül marad az, hogy az I. rendű terhelt elsődlegesen marihuána értékesítésével foglalkozott, mivel – az ítéleti tényállás szerint – a IV. rendű terhelti „felajánlás” a korábbi megállapodásra tekintettel és a terhelt-társ tevékenységét ismerve eladásra irányult. Mindez azt is igazolja, hogy mind az I. rendű, mind a IV. rendű terhelt jövedelemforrásnak tekintette a kábítószer-kereskedelemből származó bevételt és tevékenységüket ennek érdekében fejtették ki. [81] Az V. rendű terhelt a VI. rendű terhelten keresztül több alkalommal kábítószert adott el az I. rendű terheltnek. Ily módon kialakult közöttük hallgatólagosan, de félreérthetetlenül ismétlődő bűnözésre irányuló magatartás is. A bűnszövetség létrejöttének nem előfeltétele, hogy az elkövetők között a bűnözésre irányuló megállapodás az első bűncselekmény elkövetése előtt szóban, mindenre kiterjedő részletességgel kialakuljon. Annak megállapítását a cselekmények egymást követő, rendszeres, azonos feltételek közötti ismétlődése is megalapozza, mivel ez egyértelműen igazolja, hogy a megállapodás ráutaló magatartással létrejött. Az irányadó tényállás szerint az V. rendű terhelt a VI. rendű terhelten keresztül rendszeresen értékesített az I. rendű terheltnek kábítószert, az irányadó tényállásból egyértelműen kirajzolódik a tartós szállítói-megrendelői kapcsolat. Így hatékony mozgósítással törekedtek a több bűncselekmény elkövetésére, a kereskedésben az elkövetés összehangolt láncolatos módja olyan következetességet és akarategységet mutat, amellyel a bűncselekmények elkövetésére berendezkedtek, azt vagyonforrásnak tekintették. Bűnszövetségben elkövetés megállapítása egy rendbeli természetes egységet képező bűncselekmény megállapítása esetén sem kizárt. Ilyen bűncselekmény a Btk.
53. §

(1)bekezdése szerinti kábítószer-kereskedelem bűntette, amelynél az azonos tényállás alapesetét külön-külön is kimerítő cselekmények az 1/

1. BJE határozat I. pontját figyelembe véve természetes egységet képeznek (BH 2018.244.). [82] Mindezek alapján a IV. rendű és az V. rendű terhelt tevékenysége a 3/b.), illetve 3/c.) tényállási pontban rögzített elkövetői magatartása a társas elkövetés minőségileg olyan eltérő formáját mutatja, amely a bűnözés megszervezőiével egyenértékű, így az a társtettesség megvalósulásán túlmenő, a bűnszövetségben elkövetés megállapítását is megalapozta. Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 19 [83] A IV. rendű terhelt hivatkozása alapján a Kúria megállapította, hogy a Győri Ítélőtábla ítéletének
2. oldal
3. sorában tévesen szerepel, hogy a veszprémi parkolóban történő megállapodást két vásárlás követte, mivel a tényállás alapján egyértelmű, hogy csak egy vásárlás történt és ezt követően az extasy vonatkozásában – bár a felajánlás megvalósult, azonban – az adásvétel nem jött létre. E nyilvánvaló elírási hibának azonban a bűncselekmény törvényes minősége tekintetében nincs jogi relevanciája. [84] 1.
4. A Kúria megállapította, hogy Terhelt2 IV. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában részben a jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállástól eltérő tényadatokon alapuló sajátszempontú tényállásra alapította a felülvizsgálati indítványát, amire – a fentiekben kifejtettek alapján – a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. [85] A IV. rendű terhelt ezen a túlmenően – a vallomások életszerűségének vizsgálatán keresztül – támadta az alapügyben eljáró bíróság bizonyíték értékelő tevékenységét. A felülvizsgálati eljárásban a tényállás támadhatatlansága magában foglalja azt is, hogy a bizonyítékok értékelése sem sérelmezhető, így a Kúria nem vizsgálhatta, hogy a bíróságok a terheltek – így különösen az I. rendű és a IV. rendű terhelt – vallomását a valós tartalmuknak megfelelően helytállóan értékelték-e, mivel ez a törvényben kizárt. [86] Ezen túlmenően a felülvizsgálat az erre alapul szolgáló bármely ok esetén is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották (EBH 2013.B.2.II.). A terhelt a saját javára, a védő pedig csak a védence javára nyújthat be felülvizsgálati indítványt (BH 2008.
5. indokolása). A Be.
6. §-a értelmében a büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül. A Be.
7. §

(1)bekezdése szerint a bíróság vád alapján ítélkezik. [87] Mindezek alapján a IV. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának a vádemelés indítványozására vonatkozó része felülvizsgálati eljárás alapját nem képezheti, mert az nem a javára irányul. Továbbá a felülvizsgálati eljárásnak nem képezhette tárgyát az sem, hogy a III. rendű terhelt, valamint terhelt4 tekintetében törvényes-e a terhükre megállapított bűncselekmény minősítése. [88] Terhelt2 IV. rendű terhelt hivatkozott arra is, hogy cselekvősége hasonlóságot mutat az V. rendű terhelt magatartásával a kábítószer birtoklásában megnyilvánuló magatartás tekintetében, ezért az V. rendű terhelttel azonosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása indokolt (

1. december
2. napján kelt beadvány). [89] A IV. rendű terhelti hivatkozás ténybeli alapja téves. A Kúria a Bfv.I.833/2019/
3. számú végzésében V. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát, mint törvényben kizártat elutasította, mivel a másodfokú bíróság ítéletével szemben a másodfellebbezés lehetősége megnyílt és így a másodfokú bíróság tévesen jogerősítette az ítéletet, amiből okszerűen következik, hogy jogerős ügydöntő határozat hiányában felülvizsgálatnak nincs helye. Ezen túlmenően a jogerős ítéletben megállapított tényállás a IV. rendű terhelt tekintetében nem tartalmaz arra nézve ténymegállapítást, hogy a kábítószer-kereskedelemben Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 20 megnyilvánuló elkövetési magatartástól térben és időben elkülönülő kábítószer fogyasztói (azaz kábítószer birtoklást megalapozó) magatartást is megvalósított. [90] Terhelt2 IV. rendű terheltnek a lakóhelyén értékesítés céljából tartott marihuánával és AB-FUBINACA hatóanyag-tartalmú porral kapcsolatos cselekménye vonatkozásában a Kúria osztotta a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtett jogi álláspontot. [91] Az 1/
4. BJE határozat értelmében a forgalomba hozatallal – a kereskedéssel – szükségszerűen együtt járó átadás több résztevékenységből tevődhet össze. A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladókhoz vagy a fogyasztókhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett, önálló cselekmény. A kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése (tartása) önmagában akkor is kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá (BH 2020.350., BH 2017.144.). A IV. rendű terhelt vonatkozásban a kábítószer-kereskedelem törvényi tényállása alá tartozó részcselekmények szoros ténybeli és időbeli kapcsolatot mutatnak, így az elkövetési magatartások halmozódása, többszöri megvalósulása természetes egységet alkot. Ebből okszerűen következik, hogy a bűncselekmény minősítését a részcselekményekkel érintett kábítószer-mennyiségek a tiszta hatóanyag-tartalmának összmennyisége határozza meg. Továbbá a természetes egységbe tartozó bűncselekmény minősítése a legsúlyosabban minősülő részcselekményhez igazodik, így a bűnszövetség, mint minősítő körülmény az egész cselekményre irányadó. [92] 1.
5. Mindezek alapján a vádról rendelkező, jogerős ítéletben Terhelt2 IV. rendű és Terhelt1 V. rendű terhelt vonatkozásában a bűncselekmények minősítése törvényes, és mind a két terhelt esetében a kiszabott büntetés a törvényes minősítés alapján irányadó büntetési tétel kereten belüli, így törvényes. [93] A kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Erre nézve az ítélkezési gyakorlat következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára a Be.
6. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja nem nyújt törvényes lehetőséget. [94] A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az – a minősítésen túl – a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264. II.). Ilyen törvénysértésre azonban a IV. rendű terhelt és védője, valamint az V. rendű terhelt védője nem hivatkozott, és ilyet a Kúria sem észlelt. [95] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy a Btk. 176. §

(1)bekezdésében foglalt cselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig, míg a

(2)bekezdés a) pontja alapján a bűnszövetségben történő elkövetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az V. rendű terhelt esetében a halmazati szabályokra tekintettel a büntetési tétel felső határa – a védő által indítványozott minősítés esetén – tizenkét év helyett tíz év lenne. Mindezek alapján a kiszabott szabadságvesztés a bűnszövetség mellőzése esetén is az irányadó büntetési tételkereten belüli lenne, és így a joghátrány megváltoztatására – a jogerős ítéletben írt Kúria 1.Bfv.1.188/2020/10 21 bűnösségi körülmények és a bűncselekmény jellegére tekintettel – ebben az esetben sem nyílna törvényes lehetőség a IV. rendű és V. rendű terhelt vonatkozásában. [96] 2. A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §

(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. §

(2)bekezdés] nem észlelt. [97] A kifejtettek értelmében a Kúria – a Be. 660. §

(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – az IV. rendű terhelt és védője, valamint V. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványokat elbírálva – a támadott jogerős, vádról rendelkező ítéletet IV. rendű terhelt és V. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [98] A Kúria végzésével szemben a fellebbezést a Be. 6.§

(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. [99] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
2. §

(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. §

(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2021. szeptember 21. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró