← Magyarország

Mpk.10025/2023/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Kisebb szervezeti egységek is jogosultak lehetnek üzemi tanácsot választani és választási bizottságot létrehozni, ha a törvényi feltételeknek megfelelnek. Nem előírás, hogy a legkisebb szervezeti egységeknél külön üzemi tanácsot kell választani, de nincs is erre vonatkozó tiltó rendelkezés. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mpk.VIII.10.025/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró Dr. Tánczos Rita bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A kérelmező: felperes neve cím1 A kérelmező képviselője: Dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia ügyvéd /Porpáczy Ügyvédi Iroda/ cím2 A kérelmezett: alperes neve cím3 Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 2 A kérelmezett képviselője: Dr. Szincsák Adrienn kamarai jogtanács A per tárgya: kollektív jogra alapított nemperes eljárás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 9.Mpk.75.168/2022/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/
  4. számú végzését hatályában fenntartja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 21.000 (huszonegyezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 3 [1] A kérelmezett speciális szervezeti struktúrában több helyen látja el feladatait, így a ... Üzemigazgatóságon belül öt egységgel működik, négy Főmérnökséggel, valamint az Üzemigazgatósági Támogató ... Törzszsel, amely magában foglalja a ... Vasútbiztonsági Csoportot, az Erőforrás Koordinációs Osztályt és az üzemigazgató közvetlen munkatársait. [2] A kérelmezett ... Üzemigazgatóságán egy üzemi tanács működött, annak mandátuma 2021 novemberében járt le. Ezt megelőzően a ... Üzemi Tanács a munka törvénykönyvéről szóló
  5. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
  6. §

(2)bekezdése szerinti jogkörében eljárva létrehozta a választási bizottságot, választó körzete az üzemigazgatóság teljes területére kiterjedt, és mandátuma a Választási Szabályzat IV. fejezet
  1. pontja értelmében az új Választási Bizottság felállításáig szólt. [3] A
  2. november
  3. és
  4. napja között megtartott üzemi tanács választás eredményét a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.074/2022/
  5. számú végzésével megsemmisítette az eljárási szabályok lényeges megsértése miatt. [4] A Választási Szabályzat IX. fejezet első pontjára hivatkozással a Központi Üzemi Tanács
  6. július 4-én kelt levelében kezdeményezte „a ... területén korábban megalakult és a választásokat követően továbbra is regnáló” ... Üzemi Tanács Választási Bizottságánál új választások kiírását. E választási bizottság elnöke ugyanezen a napon tájékoztatta a kérelmezettet és a munkavállalókat az új választás előkészítésének megkezdéséről, ennek keretében aktualizálta a Választási Szabályzatot, a választások lebonyolítására kijelölte a
  7. szeptember
  8. és
  9. közötti időszakot, és megkeresésére
  10. július 14-én a kérelmezett megküldte a választói és választható munkavállalók névsorát a teljes Üzemmérnökség tekintetében. [5]
  11. július 25-én a kérelmező és két alperesi munkavállaló megalakította a ... Forgalmi Főmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottságát, elnökévé a kérelmezőt választotta. Az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvben rögzítették, hogy eljárásuk az Mt.
  12. §
(1)-
(4)bekezdésein alapul. [6] A kérelmező
  1. július 29-én kérelemmel fordult a kérelmezetthez a Forgalmi Főmérnökség Üzemi Tanács megválasztására jogosult és megválasztható munkavállalók adatainak beszerzése érdekében. A munkáltató ugyanaznap a kérelmet elutasította azzal, hogy a Forgalmi Főmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottság nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A kérelmező kérelme és a kérelmezett ellenkérelme [7] A kérelmező
  2. augusztus
  3. napján érkezett kérelmében arra kérte kötelezni a kérelmezettet, hogy adja ki a cég neve ... Üzemigazgatóságán belül a Forgalmi Főmérnökségen mint önálló telephelyen a Forgalmi Főmérnökség Üzemi Tanács tagjainak a Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 4 megválasztása érdekében megalakult Választási Bizottság részére a választásra jogosult, valamint választható munkavállalók névsorát. Perköltséget is igényelt. [8] Érvelése szerint a kérelmezett megsértette az Mt.
  4. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, mert a Forgalmi Főmérnökség jogosult üzemi tanács megválasztására figyelemmel arra, hogy önálló telephely mind létszámát, mind önállóságát tekintve attól függetlenül, hogy korábban csak egy üzemi tanács működött a ... Üzemigazgatóságon. Utalt arra, hogy a kérelmezett az adatok kiadását nem arra figyelemmel tagadta meg, hogy vitatta volna e választási bizottság legitimitását, hiszen nemperes eljárást a Forgalmi Főmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottságának megalakulását követő öt napon belül nem kezdeményezett. [9] Érvelése szerint az új ... Üzemi Tanács választásához új választási bizottságot kellett létrehozni az Mt.
  5. §
(4)bekezdése alapján, amely szerint üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre. Ez nem történt meg, így az új ... Üzemi Tanács megválasztását előkészítő, a megsemmisítő döntést követően szabályszerűen meg nem választott választási bizottságnak történő kérelmezetti adatszolgáltatás jogszerűtlen volt. [10] A kérelmezett ellenkérelmében a kérelem elutasítását és a nemperes eljárásban felmerült költségének megtérítését kérte. [11] Nem vitatta, hogy az adott főmérnökség létszáma meghaladja az 50 főt, azonban nem fogadta el, hogy mint egység jogosult üzemi tanács megválasztására, továbbá hivatkozott arra, hogy a korábbi üzemi tanács megválasztásával kapcsolatos választási bizottság fennállására tekintettel új választási bizottság nem választható. [12] Álláspontja szerint azért sem volt jogosult a választási bizottság a kért adatokra, mert nem igazolta a munkáltató felé bármilyen okirattal, hogy jogszerűen lett felállítva. Az első- és a másodfokú bíróság érdemi döntése. [13] A Fővárosi Törvényszék 9.Mpk.75.168/2022/12. számú végzésével a kérelmet elutasította. Kötelezte a kérelmezőt perköltség viselésére kimondva, hogy a feleket illeték fizetési kötelezettség nem terheli. [14] Az elsőfokú bíróság végzésében utalt az Mt. 233. §
(1)bekezdés a) pontjára, 244. §
(1)-
(4)bekezdéseire,
  1. §-ban foglaltakra. [15] Tényként rögzítette, hogy a ... Üzemigazgatóságon egy üzemi tanács működött, amely magában foglalta a négy főmérnökség munkavállalóinak a képviseletét, így a Forgalmi Főmérnökségen dolgozó munkavállalók is választók és választhatók voltak. Az sem volt vitatott, hogy a korábban megválasztott ... Üzemi Tanács mandátuma 2021 novemberében lejárt, és ezt megelőzően létrehozta a választási bizottságát, amely lebonyolította az új üzemi Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 5 tanács választását. Ennek eredményét azonban a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.074/2022/
  2. számú végzésével megsemmisített. Tény, hogy a Választási Szabályzat rendelkezésinek megfelelően a korábban létrehozott választási bizottság megkezdte a megismételt választási eljáráshoz szükséges előkészületeket, tájékoztatta a választókat, aktualizálta a Választási Szabályzatot, mely intézkedéseit nemperes eljárás keretében öt napon belül senki nem támadta. [16] A bíróság az üzemi tanács választási bizottságok jogszerű megalakulásával kapcsolatban egyetértett a kérelmezett azon hivatkozásával, mely szerint az Mt.
  3. §
(2)bekezdés szerint a választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül hozza létre, mely nem vitatottan megtörtént, annak mandátuma fennáll figyelemmel arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hivatkozott végzése azt nem érintette. A Választási Szabályzat pedig kifejezett rendelkezéseket tartalmazott arra az esetre, ha a bíróság a választás eredményét megsemmisítené. A IX. fejezet
  1. e) pontja időközi választás tartását írja elő, melyet a helyi választási bizottság kezdeményez. E rendelkezésből, és abból, hogy a IV. fejezet
  2. pontja értelmében a választási bizottság mandátuma az új választási bizottság fennállásáig tart, az következik, hogy a ... Üzemigazgatóság Üzemi Tanácsa által létrehozott választási bizottság volt jogosult és köteles eljárni a bírósági döntés miatt megismételt eljárásban. Ennek létrehozása jogszerűen történt, fennállását a bíróság döntése nem érintette, és mandátuma sem járt le. [17] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az Mt.
  3. §-ban foglaltak szerint a munkáltató és a munkavállalók együttműködésére a munkáltató döntéseiben való részvételre vonatkozó jogosultságok illetik meg az üzemi tanácsot, melyből az következik, hogy az egyes telephelyek munkavállalóit csak egy üzemi tanács képviselheti, így a már jogszerűen működő választási bizottság fennállása kizárja, hogy az ugyanazon választási körzet és munkavállalói kör tekintetében további választási bizottságot hozzanak létre. A ... Üzemmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottsága jogszerűen működött, választási körzete az Üzemmérnökség teljes munkavállalói körére kiterjedt. [18] A bíróság nem találta megalapozottnak a kérelmező azon érvelését, mely szerint a főmérnökségek szintjén kellene üzemi tanácsot létrehozni. Ezzel összefüggésben az Mt. két követelményt rögzít. Egyrészt a munkavállalói létszámminimumot, másrészt azt, hogy az adott részleg vezetőjének munkáltatói jogosítványokkal kell rendelkezni. Nem tartalmaz olyan rendelkezést a törvény, hogy az üzemi tanácsokat minden esetben a törvényi feltételeknek megfelelő legkisebb szervezeti egységeknél kellene létrehozni. A jogalkotó a munkavállalókra bízta annak eldöntését, hogy milyen szinten, és hány üzemi tanácsot választanak. Ezen kérdés pedig olyan jogvitának minősülő érdekvita, amely bírói úton nem is lenne érvényesíthető (BH2013.79.). Következésképpen azon körülmény, hogy a főmérnökségek szintjén is lehet üzemi tanácsot létesíteni még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a munkavállalók az Üzemmérnökség szintjén válasszanak maguk közül képviselőket, ez tehát önmagában nem teszi jogellenessé a korábban létrehozott választási bizottság működését. [19] A választási bizottság nem jogképes, ezért a kérelmezett nemperes eljárást nem kezdeményezhetett volna, tehát a választási bizottság legitimitását nemperes eljárásban nem támadhatta volna, ahogyan azt a bírósági gyakorlat is rögzítette. Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 6 [20] A kérelmezett jogszerűen tagadta meg az adatszolgáltatást, azonban a megkeresés esetleges formai hiányosságaira utóbb már nem hivatkozhat, hiszen az Mt.
  4. §
(2)bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségnek és a jóhiszemű joggyakorlás követelményének az a magatartás felelt volna meg, hogy ezen aggályait jelzi a másik fél irányába és megadja a lehetőséget azok orvoslására. [21] A bíróság megállapította, hogy a kérelmezett nem volt köteles a Forgalmi Főmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottság részére az Mt.
  1. § szerinti adatszolgáltatást teljesíteni, ezért a kérelmet elutasította. [22] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/
  2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta és a kérelmezőt perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. [23] A másodfokú bíróság végzésében hivatkozott az Mt.
  3. §
(1)bekezdésére, 244. §
(1)és
(4)bekezdésére, valamint a
  1. § h) pontjára. [24] Érvelése szerint a választás eredményének megsemmisítésével a szavazás alapján újonnan megválasztott üzemi tanács szűnt meg, és a választás folyamatát az új választások kiírásával kellett folytatni. Ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság és érvelt úgy a kérelmezett, hogy a választási bizottságot még a korábbi üzemi tanács hozta létre a mandátumának lejárta előtt és működését nem érintette a bíróság jogerős döntése. [25] Ezzel azonos következtetés vonható le a kérelmezett Üzemi Tanács Választási Szabályzatából is. Annak IX. fejezet 4.e. pontja értelmében a választási körzetben időközi választást kell tartani, ha a bíróság a választás eredményét megsemmisíti. A kérelmezett területét érintő időközi választás kiírását a IX. pont
  2. pontja értelmében a Központi Üzemi Tanács kezdeményezi, míg a
  3. pont szerint a választási körzetben időközi választás kezdeményezése és az erre vonatkozó döntés meghozatala az illetékes üzemi tanács, ennek hiányában a helyi választási bizottság feladata. [26] Az Mt. a választási bizottság megbízatásának időtartamát nem határozza meg, a kérelmezettnél hatályos Választási Szabályzat IV. fejezet
  4. pontja erről úgy rendelkezik, hogy a választási bizottság mandátuma az új választási bizottság felállításáig szól. Mindezek alapján megalapozottan nem állítható, hogy a megismételt üzemi tanács választáshoz új választási bizottságot kellett volna létrehozni és arra üzemi tanács hiányában a munkavállalók lettek volna jogosultak. A ... Üzemi Tanács által létrehozott választási bizottság mandátuma fennállt, a választási szabályzat erre vonatkozó rendelkezései nem ütköznek az Mt.
  5. §
(1)és
(4)bekezdése kógens rendelkezéseibe. [27] A kérelmező és két munkavállaló által a ... Forgalmi Főmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottságának alakuló üléséről
  1. július 25-én készített jegyzőkönyvből nem állapítható meg az, hogy ezen választási bizottság az érintett főmérnökség munkavállalóinak akaratával egyezően jött volna létre. A delegáló munkavállalók a jelölés, a megválasztás körülményeiből egyáltalán nem tűnnek ki. Nem tükrözi azt a szándékot, hogy a ... Üzemi Tanácsból kiválva a Forgalmi Főmérnökség munkavállalói önálló üzemi tanácsot kívánnak Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 7 létrehozni, és a továbbiakban ezen a szinten akarják gyakorolni a munkavállalói részvételi jogukat. [28] Azt a kérelmező sem vitatta az elsőfokú bíróság megállapításai közül, hogy az egyes telephelyek munkavállalóit csak egy üzemi tanács képviselheti. Mindezekből következően párhuzamosan ugyanazon munkavállalói kört több üzemi tanács nem fedhet le. [29] A Kúria Mfv.II.10.892/2011/
  2. számú végzéséből következően az a kérelem, miszerint legalább két üzemi tanácsot válasszanak a munkavállalók nem a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatosan felmerült vita, ezért az arra vonatkozó megállapítás bírói úton nem érvényesíthető, ezért a kérelmezők azon érdeke és törekvése, hogy a munkáltatónál a Forgalmi Főmérnökség területén a ... Üzemi Tanácsból kiválva önálló üzemi tanácsot alakítsanak ki nem a jelöléssel , a választás lebonyolításával vagy eredményeivel kapcsolatosan felmerült jogvitának minősül, a munkáltatói döntésekben való részvételi jogokkal kapcsolatos ezen érdekvita kívül esik a bíróság előtt nemperes eljárással érvényesíthető jogvita keretein. A jogalkotó ugyan a munkavállalókra bízza annak eldöntését, hogy milyen szinten és hány üzemi tanácsot választanak, de konszenzus hiányában az Mt.
  3. §
(1)bekezdés alapján bírósági úton nem kényszeríthető ki a fennálló képviseleti rend módosítása. [30] A megismételt eljárásban a jogszerűen létrehozott választási bizottságnak kellett eljárnia, mandátuma nem szűnt meg, ezért a kérelmezett adatszolgáltatása jogszerű volt a ... Üzemi Tanács Választási Bizottsága részére, amely a választási körzete egészére nézve kapta meg az adatokat. Választási körzete az egész munkavállalói körre, az Üzemmérnökségek teljes létszámára kiterjedt. Mindezek miatt nem lehetett jogosult a kérelmező az Mt.
  1. §-a szerinti adatszolgáltatásra. A kérelmező felülvizsgálati kérelme és a kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme [31] A kérelmező a másodfokú bíróság végzésének teljes egészében történő hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte a kérelmezett azon kötelezésével, hogy a cég neve ... Üzemigazgatóságán belül a Forgalmi Főmérnökségen mint önálló telephelyen a Forgalmi Főmérnökség Üzemi Tanács tagjainak a megválasztása érdekében megalakult választási bizottság részére adja meg a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát, továbbá kötelezze a kérelmezettet a költségek viselésére. [32] Érvelése szerint az első- és a másodfokú bíróság megszegte a Pp.
  2. §
(2)bekezdését és 342. §
(1)bekezdését, mivel érdemi döntése túlterjedt a kereseti kérelmen. [33] A másodfokú bíróság azzal, hogy a kérelmezők által előterjesztett fellebbezést figyelembe nem véve kizárólag a ... Üzemigazgatóságon lezajlott választás jogszerűségét vizsgálta, és az ezzel kapcsolatos megállapításokkal indokolta a kérelmező kérelmének az elutasítását, túlterjeszkedett a fellebbezésen, megállapításai nem lehettek volna az érdemi végzés indokai, ezáltal sérült a Pp. 370. §
(1)bekezdése. Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 8 [34] A jogsértés eredménye az, hogy azokból a bíróságok által helyesen megállapított tényekből, mely szerint a Forgalmi Főmérnökség az Mt. 236. §
(1)
(2)bekezdése értelmében önálló telephely, és a vezetője rendelkezik a 236. §
(2)bekezdés szerinti munkáltatói jogkörrel nem vonta le azt a helyes következtetést, hogy a kérelmező kérelme megalapozott volt. [35] A másodfokú bíróság végzése tévesen, a Pp.
  1. § rendelkezését megsértve fogadta el az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásnak azt a részét, hogy a kérelmezett ... Üzemigazgatóságon az Üzemi Tanács a mandátumának 2021 novemberi lejárta előtt az Mt.
  2. §
(2)bekezdése szerinti jogkörében eljárva létrehozta a választási bizottságot, melynek választókörzete az Üzemmérnökség teljes területére terjed ki, és mandátuma a Választási Szabályzat IV. fejezet
  1. pontja értelmében az új választási bizottság fennállásáig szólt. Ez a ténymegállapítás ellentétes a Fővárosi Törvényszék 9.Mpk.75.086/2022/
  2. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkfv.35.074/2022/
  3. számú végzésével jogerőre emelkedett döntésében foglaltakkal. Ezek értelmében ugyanis a bíróságok a ... Üzemigazgatóságon történt új üzemi tanács választás eredményét megsemmisítették. E határozattal megvalósult az Mt.
  4. § h) pontja szerinti tényállás, amely szerint az üzemi tanács megszűnt. [36] Nincs olyan, az ügyben eljárt bíróságok által megállapított tényállási elem, amely szerint egy még létező üzemi tanács hozta volna létre a ... Üzemigazgatóságon az Mt.
  5. §
(2)bekezdése értelmében a választási bizottságot. A ... Üzemigazgatóságon nem volt létező üzemi tanács, így az ott működő választási bizottság sem tevékenykedhetett, és végezhette volna el az Mt. 240. §
(1)bekezdés szerinti feladatokat. [37] Téves és törvénysértő a másodfokú bíróság végzése indokolásának [33] bekezdése szerinti megállapítás, mely szerint az üzemi tanács választás eredményének bíróság általi megsemmisítése nem jelentette azt, hogy a választást megelőzően már létrehozott választási bizottságot utóbb a bíróság döntésére figyelemmel nem lehet jogszerűen létrehozottnak tekinteni. [38] Törvénysértő a másodfokú bíróság végzésének [5] és [34] pontja szerinti Választási Szabályzatra hivatkozás, mivel a ... Üzemigazgatóságon elfogadott Választási Szabályzat rendelkezési sértik az Mt. fent hivatkozott rendelkezéseit. [39] Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a Forgalmi Főmérnökségen a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja és az adott főmérnökség vezetője munkáltatói jogkörrel rendelkezik, akkor nem dönthetett volna másként, mint hogy a kérelmező kérelmének helytad. Azt a kérelmező sem vitatta, hogy az egyes telephelyek munkavállalóit csak egy üzemi tanács képviselheti. Mindebből következően párhuzamosan ugyanazon a munkavállalói kört több üzemi tanács nem fedheti le. [40] A kérelmező a 2022. szeptember 22-én kelt nyilatkozata 4. pontjában az elsőfokú bíróság erre irányuló felhívására kifejezetten vitatta, hogy a ... Üzemi Tanács Választási Bizottságának választási körzete teljes egészében lefedi a Főmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottságának választási körzetét. A kérelmező álláspontja az volt, hogy nem a ... Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 9 Üzemigazgatóság, hanem az Üzemeltetéstechnológiai Főmérnökség, a Jármű Műszaki Főmérnökség és a Forgalmi Főmérnökség minősül az Mt. 236. § szerinti önálló egységnek, és ezeken a telephelyeken kell és lehet üzemi tanácsot létrehozni. [41] A másodfokú bíróság megsértette a Pp. 2. §
(2)bekezdésében,
  1. §-ában,
  2. §
(1)bekezdésében és 346. §
(4)
(5)bekezdésében, valamint 370. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [42] A másodfokú végzés nem tartalmazott jogi indokolást az eljárásban felmerült legalapvetőbb jogi problémáról, nevezetesen arról, hogy a Forgalmi Főmérnökség úgynevezett önálló telephelynek minősül-e. A kérelmező álláspontja szerint valamennyi törvényi feltételeknek e körben megfelel és következetes az az uralkodó álláspont, miszerint ha már csak egy munkáltatói részjog megvan a telephely vezetőjénél, akkor teljesül az Mt. 236. §
(2)bekezdésében meghatározott feltétel. [43] Az Mt. hivatkozott rendelkezései szerint, ha a Forgalmi Főmérnökség az Mt. 236. §
(1)
(2)bekezdése értelmében önálló, azaz „üzemi tanácsképes” telephelynek minősül, és megvan a vezetőjénél az a jogkör, amelyet az Mt. 236. §
(2)bekezdés említ, úgy nem fér kétség ahhoz, hogy a munkavállalók a szervezeti egységben üzemi tanácsot választhatnak. [44] Amennyiben a Forgalmi Főmérnökség önálló telephelynek minősül, akkor a választási eljárást le lehet bonyolítani és ennek első törvényes lépése a választási bizottság megalakítása, amelyre az Mt. 240. §
(4)bekezdése alapján sor került. [45] A másodfokú bíróság végzése indokolásának [35] bekezdésében foglaltak alátámasztására nem jelölt meg semmiféle jogszabályi rendelkezést vélhetően azért, mert ilyen nincs. Az Mt. 240. §
(4)bekezdése semmilyen eljárási jellegű szabályt nem tartalmaz, a választási bizottság munkavállalók általi létrehozása esetére valójában még választást sem ír elő, ezért törvénysértő, az ügyben irreleváns és a kérelmezők kérelmének az elutasítását nem alapozza meg a jogerős végzés [35] pontjában tett megállapítás. [46] Az új ... Üzemi Tanács megválasztásához tehát új választási bizottságot is létre kellett volna hozni az Mt. 240. §
(4)bekezdése alapján, amely szerint üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre. Ez nem történt meg, így az új ... Üzemi Tanács megválasztását előkészítő, a megsemmisítő döntést követően szabályszerűen meg nem választott választási bizottságnak történő kérelmezetti adatszolgáltatás jogszerűtlen, a munkavállalók adataival visszaélő magatartás. [47] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult. [48] Érvelése szerint az első- és a másodfokú bíróság döntése a kérelemnek megfelelő, nem történt kérelmen túlterjeszkedés, így nem sérült a Pp. 2. §
(2)bekezdése, illetve a 342. §
(1)bekezdésének és 370. §
(1)bekezdésének a sérelme sem állapítható meg. Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 10 [49] A választási eljárás korábbi szakaszában történt a Választási Szabályzaton alapuló munkáltatói adatszolgáltatás a ... Üzemi Tanács Választási Bizottság részére. Tehát a munkáltatónak azt is értékelnie kellett, hogy kiknek, mi alapján és milyen célból ad ki védett munkavállalói adatokat. A másodfokú végzés is csak ezen eljárást minősítette és értékelte a döntés meghozatalakor. [50] Nem érthető, hogy milyen okból hivatkozik a kérelmező arra, hogy a másodfokú végzés a Pp.
  1. §-ba ütközne. A Választási Szabályzat alapján a ... Üzemi Tanács Választási Bizottságának érvényes mandátuma volt. Ezt nem kérdőjelezte meg a hivatkozott végzés, és ennek kapcsán helyes megállapítást tett a másodfokú bíróság is. [51] Az Mt.
  2. § h) pontja szerint az üzemi tanács megszűnik abban az esetben, ha a bíróság a választás eredményét megsemmisíti. Az üzemi tanács választás eredményének bíróság általi megsemmisítése nem jelentette azt, hogy a választást megelőzően már létrehozott ... Üzemi Tanács Választási Bizottságot utóbb a bíróság döntésére figyelemmel nem lehet jogszerűen létrehozottnak tekinteni. A választás eredményének megsemmisítésével a szavazás alapján újonnan megválasztott Üzemi Tanács szűnt meg, és a választás folyamatát az új választások kiírásával kellett folytatni. Ezért a ... Üzemi Tanács Választási Bizottságot még a korábbi Üzemi Tanács hozta létre a mandátumának lejárta előtt, és működését nem érintette a bíróság korábbi 2.Mpkf.35.074/2023/
  3. számú jogerős döntése. [52] Az Mt.
  4. §
(4)bekezdéséből nem lehet a másodfokú végzés jogszabálysértő voltára következtetni. A jogszabály valóban azt rögzíti, hogy üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre, azonban ezen rendelkezésből nem állapítható meg, hogy a már jogszerűen létrehozott választási bizottság mandátuma lejár és új választási bizottságot kell létrehozni. Ilyen rendelkezést az Mt. nem tartalmaz. [53] A ... Üzemi Tanács Választási Bizottság által meghatározott részletes szabályok, így a Választási Szabályzat is összhangban áll az Mt. rendelkezéseivel. A kérelmező által egyoldalúan érvénytelennek minősített Választási Szabályzatra nem lehet hivatkozni, így felülvizsgálat tárgyát sem képezheti. [54] A másodfokú bíróság végzése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra, hogy a Választási Szabályzatot kell hatályosnak tekinteni, így a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megsértése sem valósulhatott meg. [55] A kérelmező szándéka nem a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatosan felmerült kérdés, ezért az a nemperes eljárással érvényesíthető jogvita keretein kívül esik. A jogalkotó ugyan a munkavállalókra bízza annak eldöntését, hogy milyen szinten és hány üzemi tanácsot választanak, de megegyezés hiányában nem kényszeríthető ki a fennálló üzemi tanácsi rendszer módosítása, mely hosszú évek óta a Választási Szabályzat és az Mt. szabályai szerint működik a kérelmezettnél. [56] A kérelmezett álláspontja szerint a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdésének megsértése sem merült fel, hiszen a másodfokú bíróság mindenre kiterjedő döntést hozott. Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 11 [57] A ... Üzemi Tanács bizonyítottan valamennyi munkavállaló képviseletét megvalósította. Ezzel ellentétes megállapítás soha nem történt sem a bíróság, sem más hatóság részéről. Ez a rendszer megfelel az Mt. 236. §
(1)
(2)bekezdésének, valamint a Választási Szabályzatnak. [58] A kérelmezőnek is jóhiszeműen kell eljárnia az Mt. 6. §
(2)bekezdése szerinti együttműködési és jóhiszeműség alapelv jegyében. Így az elvárható lett volna, hogy olyan dokumentumot nyújtson be az érintett, amelyből megállapítható, hogy milyen területen foglalkoztatott munkavállalók alapítanak választási bizottságot és milyen elképzeléseik vannak. [59] Az Mt. nem mond olyat, hogy bárkinek bármilyen okból kiadhatóak lennének a munkavállalók személyes adatai. Amennyiben a munkáltató kiadta volna azokat a kérelmező részére, abban az esetben eljárása ellentétes lett volna az Mt-vel, az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságáról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről, és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46. EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európa Parlament és a Tanács 2016/679. rendeletében írtakkal. A Kúria döntése és annak jogi indokai [60] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [61] A Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok és azokra vetítetten előterjesztett érvelés tekintetében vizsgálhatta a jogerős végzés jogszabálysértő voltát figyelemmel a Pp.
  1. §-ban és az 1/
  2. (II. 15.) PK vélemény
  3. pontjában foglaltakra is. [62] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a ... Üzemigazgatóságon egy üzemi tanács működött, amely ellátta a négy főmérnökség, köztük a Forgalmi Főmérnökség munkavállalóinak képviseletét is. A ... Üzemi Tanács mandátuma 2021 novemberében két ciklust követően lejárt, melyet megelőzően létrehozta a ... Üzemi Tanács Választási Bizottságot. Ez lebonyolította
  4. november
  5. és
  6. között a választási eljárást, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.074/2022/
  7. számú végzésével megsemmisített. [63] Az Mt.
  8. §
(1)
(2)bekezdése alapján a munkavállalók a munkáltatónál, vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az 50 főt meghaladja üzemi tanácsot választanak. Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik. [64] Az üzemi tanács választásához szükséges munkavállalói létszám a főmérnökségen a felek által nem volt vitatott, és e körben elfogadható azon kérelmezői álláspont is, miszerint Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 12 amennyiben legalább egy munkáltatói részjogosítvány megvan a telephely vezetőjénél, úgy már teljesül az Mt. 236. §
(2)bekezdésében meghatározott feltétel is. Jelen esetben ez utóbbi bizonyított volt, ennek tényét azt a kérelmezett sem tette vitássá. [65] Fentiekből következően kisebb szervezeti egységek is jogosultak lehetnek üzemi tanácsot választani és választási bizottságot létrehozni, ha a fent részletezett törvényi feltételeknek megfelelnek. Nem előírás, hogy a legkisebb szervezeti egységeknél külön üzemi tanácsot kell választani, de nincs is erre vonatkozó tiltó rendelkezés. [66] Az üzemi tanács választás jogszabályoknak megfelelő biztosítása a választási bizottság feladata. Az Mt. 240. §
(1)bekezdése szerint ebbe beletartozik a választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása. A választási bizottság vonatkozásában a törvény akként rendelkezik, hogy amennyiben már létezik üzemi tanács, akkor a választási bizottság tagjait az üzemi tanács választja meg. A munkavállalók üzemi tanács hiányában hozzák saját maguk létre a választási bizottságot (Mt. 240. §
(2)és
(4)bekezdés). [67] Nem vitatott, hogy a kérelmezett rendelkezett Választási Szabályzattal, amelyben foglaltak azonban nem térhettek el az Mt. 267. §
(5)bekezdés
  1. c)pontja alapján – mivel az nem üzemi megállapodás – a számára kógens Mt. 240. §, 252. § - 254. § előírásaitól. Az Mt. nem tartalmaz részletszabályokat a választás lebonyolítására, azok meghatározását bízza a választási bizottságra. Ebből következően tehát a Választási Szabályzatban kizárólag a választás rendjére, lebonyolítására vonatkozóan határozhatóak meg egyedi előírások, de olyan szabályokat nem tartalmazhat, amelyek az Mt. fenti rendelkezéseivel ellentétesek. [68] Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.074/2022/3. számú, a ... Üzemi Tanács 2021. november 10. és 16. közötti választás eredményét megsemmisítő végzése következtében az Mt. 252. §
  2. h)pontja szerint megszűnt a megválasztott üzemi tanács, a két ciklus után leköszönt, a 2021. novemberéig mandátummal rendelkező, a ... Üzemi Tanács Választási Bizottságot megalakító ... Üzemi Tanács megbízatása pedig az Mt. 254. § értelmében a döntés meghozatalakor bizonyosan lejárt. Az erre a választásra megalakított ... Üzemi Tanács Választási Bizottság mandátuma az Mt. 252.§ és 254. §, valamint a 240. §
(2)és
(4)bekezdés rendelkezései egybevetéséből következően nem nyúlhatott át olyan időszakra, amikor nem létezett üzemi tanács: az üzemi tanácsnak a lemondása, visszahívása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a választási eredmény megsemmisítése miatti megszűnése esetére az Mt.
  1. § nem rendelkezik az üzemi tanács mandátuma meghosszabbításáról, következésképp ilyen esetekben a következő (új) választás lebonyolítására jogosult választási bizottság létrehozására sem lehet felhatalmazása. Az Mt.
  2. §
(1)
(2)bekezdés és
  1. § alapján a választási bizottság feladatait egy adott választás előkészítése, lebonyolítása és annak eredményei megállapítása jelentik. Azt ugyanis mindig az adott választást megelőzően hozzák létre. Ezért a választás megismétlésének elrendelésekor nem volt üzemi tanács, amelyik e választás lebonyolítására választási bizottságot alakíthatott, emiatt erre az esetre a Választási Szabályzat IV. fejezetének
  2. pontja rendelkezése jogszerűen nem volt alkalmazható, az üzemi tanács választásához a választási bizottságot az Mt.
  3. §
(4)bekezdés alapján a munkavállalók hozhatták létre. Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 13 [69] Ezen ténynek a jelen jogvitában eljáró felek között a kérelmező kérelme teljesíthetősége körében van csak jelentősége. [70] Jelen esetben a ... Forgalmi Főmérnökség megfelelt az Mt. 236. §
(1)
(2)bekezdésében foglalt előírásoknak az üzemi tanács választása szempontjából – amely tényt a jogerős végzés sem tett vitássá –, és a fentebb kifejtettek szerint választási bizottságot is alakíthattak. A jogvita eldöntése szempontjából azonban a kérelmezett eljárásbeli következetes nyilatkozatára tekintettel annak is jelentősége van, hogy az adatokat kérő személyek választási bizottságnak tekinthetők-e, mely tényt a kérelmezett jogszerűen vitathatott. Ennek eljárásjogi akadályára jogszabályhely megjelölésével kérelmező nem hivatkozott. [71] A másodfokú bíróság végzésének [35] pontjában helytállóan rögzítette, hogy a kérelmező és másik két munkavállaló (személy1 és személy2) által a ... Forgalmi Főmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottságának alakuló üléséről, 2022. július 25-én készített jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy ezen választási bizottság az érintett főmérnökség munkavállalóinak akaratával egyezően jött volna létre, vagy annak megalakítására bármilyen felhatalmazással rendelkezett volna az Mt. 240. §
(4)bekezdés szerint. A delegáló munkavállalók, a jelölés, a megválasztás körülményei egyáltalán nem tükrözik azt a szándékot, miszerint a ... Üzemi Tanácsból kiválva a Forgalmi Főmérnökség munkavállalói önálló üzemi tanácsot kívánnak létrehozni, és a továbbiakban ezen a szinten akarják gyakorolni a munkavállalói részvételi jogukat. [72] A kérelmezett a kérelmező és társai által újonnan létrehozott választási bizottság legitimációját kétségbe vonta már az adatok kiadása iránti kérelem teljesítésének megtagadásakor, amikor arra hivatkozott, hogy az nem felel meg „a jogszabályi előírásoknak”. [73] Fentiek alapján azt kellett megállapítani, hogy a munkavállalóknak jogszabály szerint lehetőségük volt a Forgalmi Főmérnökség tekintetében üzemi tanács választására és választási bizottság létrehozására, azonban – a kérelmezett hivatkozása ellenére – a kérelmezők nem igazolták, hogy választási bizottságként megalakulásuk a munkavállalók akaratából történt és ezért intézkedhettek az üzemi tanács megválasztása érdekében az adatok kiadása iránt. [74] Amennyiben a munkáltató kiadta volna a személyes adatokat a kérelmezőknek, abban az esetben intézkedése a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sértette volna. [75] A bíróságok indokolási kötelezettségüknek eleget tettek, a tényállást megfelelően feltárták, a rendelkezésre álló bizonyítékokat részletesen értékelték, és abból – bár részben téves következtetést vontak le – az irányadó jogszabályok alapján érdemben helyes döntést hoztak. Nem terjeszkedtek túl a kereseti kérelem keretein (Pp.370.§
(1)bekezdés), és nem sérültek sem a Pp. 2. §
(2)bekezdésében, sem a Pp. 346. §
(4)
(5)bekezdésében foglaltak. Kúria VIII.Mpk.10.025/2023/4 14 [76] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést – indokolásbeli módosítással – hatályában fenntartotta a Pp. 424. §
(1)bekezdésére figyelemmel, mivel a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot. [77] Az eljárás során a kérelmező teljes mértékben pervesztes lett, ezért perköltség fizetésére köteles a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján. [78] A kérelmező munkavállalói költségkedvezményre jogosult a 73/
  1. (XII. 22.) IRM rendelet alapján, így a perben felmerült felülvizsgálati eljárási illetéket a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli. [79] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. [80] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése szerint. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró s.k. előadó Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.