A határozat elvi tartalma: A szaglás elvesztése maradandó fogyatékosság. A maradandó fogyatékosság megállapításának a kialakult bírói gyakorlat alapján ugyanis alapját képezi, ha a sértett valamely érzékszervét elveszti, vagy az használhatatlanná válik, például látás, hallás, érzés, tapintás, szaglás A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden,
- június
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ÉS TÁRSAI ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
- július
- napján kihirdetett 8.B.221/2019/
- számú ítéletének Terhelt1 I. rendű vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja: Terhelt1 I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést 2 (kettő) évre enyhíti, a végrehajtását 5 (öt) év próbaidőre felfüggeszti, a közügyektől eltiltásra ítélését mellőzi. A feltételes szabadsággal kapcsolatos rendelkezés a szabadságvesztés végrehajtása esetére vonatkozik. Egyebekben az elsőfokú ítéletnek Terhelt1 I. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság Terhelt1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. testi sértés bűntettében [Btk.
- §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés, egy esetben
(8)bekezdés
- fordulat]. Ezért halmazati büntetésként 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és abból az I. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe az I. r. vádlott által
- június
- napjától
- június
- napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt beszámította akként, hogy a beszámításnál egynapi előzetes fogva tartás egynapi szabadságvesztésnek felel meg. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.390/2020/7.. 2 [2] Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést jelentett be Terhelt1 I. r. vádlott és védője a büntetés enyhítése, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése érdekében. [3] Az elsőfokú ítélet terhelt2 II. r., terhelt3 III. r. és terhelt4 IV. r. vádlottak vonatkozásában
- július
- napján jogerőre emelkedett. [4] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.208/2020/
- számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. A jogi indokolás azon helyesbítésére tett észrevételt, hogy terhelt2 II. r. vádlott sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az életveszélyes eredményre Terhelt1 I. r. vádlott gondatlansága [Btk.
- §
(2)bekezdés] terjedt ki. Összességében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [5] A védő a fellebbezését a másodfokú eljárásban írásban részletesen indokolta. Előadta, hogy a Terhelt1 I. r. vádlott a cég1-nél dolgozik, az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a négy kiskorú gyermeke eltartásához természetben és pénzzel is hozzájárul, élettársi kapcsolatban él, az élettársa tartósan beteg, akit, illetve a vádlott rokkant egészségi állapotú édesanyját is gondozza. [6] A fellebbezési nyilvános ülésen a védő fenntartotta a fellebbezésének írásbeli indokolásában írtakat, azt azzal egyezően adta elő. [7] Terhelt1 I. r. vádlott csatlakozott a védője által előadottakhoz és a megbánását fejezte ki a fellebbezési nyilvános ülésen. [8] A fellebbezések alaposak. [9] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 583. §
(1)bekezdés a) pontja alapján történt fellebbezés bejelentésére tekintettel a Be. 590. §
(3)bekezdésében meghatározott korlátozott felülbírálatnak volt helye, amely a Be. 590. §
(5)bekezdés a), b),
- c)és
- d)pontjai alapján kiterjedt az elsőfokú bírósági eljárásra abban a körben, hogy történt-e olyan eljárási szabálysértés, amelyre figyelemmel az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, valamint a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre is. [10] Ennek során azt állapította meg az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely az érdemi felülbírálat akadályát képezné. [11] A törvényszék megalapozott tényállást állapított meg, amely a másodfokú felülbírálat alapját képezte. Az elsőfokú ítéletnek Terhelt1 I. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét az ítélőtábla azzal egészítette ki, hogy élettársi kapcsolatban él, a cég1-nél (cím12) áll alkalmazásban és a négy kiskorú gyermeke tartásához hozzájárul (másodfokú iratok között 4. sz. alatti fellebbezés indokolás és mellékletei). Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.390/2020/7.. 3 [12] Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és a vádlott által elkövetett bűncselekményeket is a törvénynek megfelelően minősítette. [13] Osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában kifejtetteket, az ítélőtábla az elsőfokú ítélet jogi indokolását kiegészítette azzal, hogy az I. r. vádlottnak a terhelt2 II. r. vádlott sérelmére elkövetett testi sértés cselekménye vonatkozásában az életveszélyes eredményre a Btk. 8. § 2. fordulatában írt hanyag gondatlansága terjedt ki. [14] Az irányadó tényállás szerint Terhelt1 I. r. vádlott legalább egy alkalommal nagy erővel ököllel ütötte meg az orrtájékán terhelt2 II. r. vádlottat, aki ettől háttal a földre zuhant és a fejét beütötte. Az I. r. vádlottnak a testi sértésre kiterjedt a szándéka, tudatában volt annak, hogy a cselekménye következtében a sértett súlyosabb, nyolc napon túl gyógyuló sérülést is elszenvedhet. Terhelt1 I. r. vádlott a cselekménye lehetséges következményeit, azaz az életveszélyes sérülés bekövetkezését ugyanakkor azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. Ezért a súlyosabb eredmény vonatkozásában a hanyag gondatlansága állapítható meg, ami a vegyes bűnösséggel is megvalósítható életveszélyt okozó testi sértés szándékos jellegén nem változtat. [15] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet [27] bekezdésének utolsó tagmondatát, vagyis, hogy a szaglásvesztés maradandó elváltozás, azonban mivel érdemi munkaképességcsökkenéssel nem jár, büntetőjogi értelemben vett maradandó fogyatékosságként nem értékelhető – nem a tényállás részének tekintette, és mint a jogi indokolás részét akként helyesbítette, hogy a szaglás elvesztése maradandó fogyatékosság. A maradandó fogyatékosság megállapításának a kialakult bírói gyakorlat alapján ugyanis alapját képezi, ha a sértett valamely érzékszervét elveszti, vagy az használhatatlanná válik, például látás, hallás, érzés, tapintás, szaglás (Fővárosi Ítélőtábla Bf.11/2019/7., Bf.143/2008/22., Szegedi Ítélőtábla Bf.141/2010/5. és Pécsi Ítélőtábla Bf.25/2016/4. számú határozatok). [16] Erre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülményeket is akként helyesbítette – [61] -, hogy a helytállóan súlyosító körülményként értékelt szaglásvesztés maradandó fogyatékosságnak minősül. [17] Helyesen pedig a kiskorú gyermekek tartásához való hozzájárulása – és nem a tartási kötelezettsége az enyhítő körülmény, míg további enyhítő körülmény a beteg hozzátartozók gondozása. [18] Terhelt1 I. r. vádlott esetén az alkalmazott büntetési tétel 2 évtől 11 évet el nem érő szabadságvesztés. Az irányadó törvényi középmérték 6 év 6 hónap. Ettől az elsőfokú bíróság a vádlott javára indokoltan tért el, és a büntetési tétel törvényi alsó határát kismértékben meghaladó tartamú szabadságvesztést szabott ki. Ugyanakkor figyelemmel az I. r. vádlott megbánására, valamint arra, hogy négy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, és a jelentős, a bűncselekmények elkövetése óta eltelt 5 év időre, az egyéniesítés követelményét is szem előtt tartva az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az I. r. vádlottal szemben a büntetési célok elérése érdekében elegendő a törvényi minimumnak megfelelő tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása. Ezért a szabadságvesztés tartamát 2 évre enyhítette. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.390/2020/7.. 4 [19] Ugyancsak a fenti körülményekre figyelemmel, és különösen az I. r. vádlott személyi körülményeire, alapján alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Ezért azt a Btk. 85. §
(1)bekezdése alapján, ugyanezen jogszabályhely
(2)bekezdésében meghatározott maximális, azaz 5 év próbaidőre felfüggesztette. [20] A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történt felfüggesztésére figyelemmel az ítélőtábla Terhelt1 I. r. vádlott közügyektől eltiltására vonatkozó rendelkezést mellőzte. Egyértelműsítette, hogy a feltételes szabadsággal kapcsolatos rendelkezés a szabadságvesztés végrehajtása esetére vonatkozik. [21] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta. Egyebekben pedig – miután az egyéb rendelkezések törvényesek – a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta azt. [22] Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.
- §-án alapul. Szeged,
- június
- Dr. Mezőlaki Erik Dr. Halász Edina Dr. Nagy Erzsébet a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.390/2020/
- számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 8.B.221/2019/
- számú ítéletének Terhelt1 I. r. vádlottra vonatkozó része a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
- június
- Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.390/2020/7.. 5