← Magyarország

Kfv.38015/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mert a befogadás feltételei nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.38.015/2021/

  1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Stefancsik Márta bíró felperes1 (cím1) Dr. Mauritz András Ügyvédi Iroda (eljáró A felperes: A felperes képviselője: ügyvéd: jogi képviselő1 cím2) Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Belügyminiszter (cím4) A II. rendű alperes képviselője: Dr. Bányai György főosztályvezető, kamarai jogtanácsos (BM Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztály) A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 14 sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
  2. július
  3. napján kelt 9.K.702.025/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a
  5. november
  6. napján kelt 106-Át-19740/3/
  7. számú végleges határozatával helybenhagyta az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti Kúria V.Kfv.38.015/2021/2 2 és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú idegenrendészeti hatóság) megismételt eljárásban hozott 106-1-11082/10/2020-Át. számú döntését, amelyben a egyéb1 állampolgárságú felperes okmány száma1 számú, dátum napjáig érvényes állandó tartózkodási kártya okmányát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.)
  9. §

(2)bekezdés c) pontja,
(4)bekezdés b) pontja alapján visszavonta. A döntés indoka szerint az Szmtv. 94. §
(5)bekezdés folytán alkalmazandó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  1. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) végrehajtására kiadott 114/
  2. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.)
  3. §
(1)bekezdése alapján másodfokon kijelölt szakhatóságként eljárt II. rendű alperes a BM/126313/
  1. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a felperes tartózkodása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát. [2] A felperes az I. rendű alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  3. §
(1)és
(3)bekezdései, valamint az Alaptörvény megsértése miatt a döntés megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Kifejtette, hogy több mint 50 éve él Magyarországon életvitelszerűen tartózkodási engedély birtokában, családot alapított, nagykorú magyar állampolgárságú gyermekei vannak. Jelenleg név1 nevű magyar állampolgárságú lányával él együtt. Magyarország Alaptörvénye értelmében a család egységének a biztosítása miden mást megelőző érdek, melyet az I. rendű alperes nem mérlegelt és nem bizonyította, hogy Magyarország nemzetbiztonságára reális (valós), a nemzetbiztonságot ténylegesen sértő olyan fenyegetést jelentene, amely a jogi és közmegítélés szerint alkalmas a nemzetbiztonság csorbítására. Nincs semmilyen információja arról, hogy milyen módon tudná veszélyeztetni Magyarország nemzetbiztonságát. [3] Az I. rendű alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a másodfokú szakhatóság állásfoglalása a Harmtv. 87/B. §
(4)bekezdése alapján a szakkérdés tekintetében kötelező az idegenrendészeti hatóság számára, indítványozta a II. rendű alperes perbeállítását. [4] A perbeállított II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A Kúria Kfv.VI.37.640/2018/9., Kfv.II.37.983/2020/10., Kfv.III.38.118/2014/6., Kfv.37.047/2019/8., Kfv.I.37.381/2017/6., Kfv.III.37.039/2013/6., Kfv. II.38.329/2018/
  1. számú döntéseiben megjelenő egységes és töretlen joggyakorlatra tekintettel kiemelte, hogy amennyiben az idegenrendészeti hatóság minősített adatokra figyelemmel kialakított szakhatósági véleményre alapítja döntését, úgy a határozat nem tartalmazhatja ezen minősített adatokat, ez pedig nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését. Egységes a joggyakorlat abban is, hogy az idegenrendészeti hatóságok kötelezettsége – jogszabály által meghatározott esetekben – a szakhatósági állásfoglalások beszerzésére terjed ki, viszont annak tartalmát nem bírálhatják felül, az a döntéshozatal során köti őket, a szakhatósági állásfoglalások beszerzésével pedig eleget tesznek a köz- és nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos tényállás tisztázási kötelezettségüknek. A bíróság a nemzetbiztonsági ellenőrzés adatait, következtetéseit nem bírálhatja felül, kizárólag arról dönthet, hogy a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak kellően alátámasztottak-e az adatokkal. A felperes családi és személyi körülményeinek további részletes értékelését ezért az I. rendű alperesnek nem kellett elvégeznie (Kfv.II.37.533/2020/9.). [5] A minősített adat védelméről szóló
  2. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.)
  3. §
(4)bekezdésére tekintettel indítványozta, hogy a törvényszék tekintsen be az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) minősített adatokat tartalmazó, Kúria V.Kfv.38.015/2021/2 3 AH/100570-1/2019-
  1. és AH/67185-8/2019-
  2. ügyiratszámú védett irataiba és az abban foglaltak figyelembevételével hozza meg döntését. [6] Egyúttal tájékoztatást nyújtott, hogy a Mavtv.
  3. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint az érintett a minősítő által kiadott megismerési engedély alapján személyi biztonsági tanúsítvány nélkül jogosult megismerni nemzeti minősítésű személyes adatát, a felperesnek lehetősége van a szakhatósági állásfoglalások alapját képező minősített iratanyagot külön közigazgatási eljárásban megismerni. A megismerési engedély kiadása iránti kérelemről az AH, mint minősítő jogosult dönteni. A felperes az AH döntése ellen jogorvoslattal élhet, a megismerési engedélyt esetlegesen megtagadó közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújthat be a Fővárosi Törvényszékhez. A felperes nincs elzárva a minősített adatoktól, nem hivatkozhat eredménnyel arra, hogy a szakhatósági állásfoglalások alapját képező minősített iratanyagot nem volt lehetősége megismerni. [7] A II. rendű alperes részletes tájékoztatását tartalmazó védiratát a felperes
  1. március
  2. napján töltötte le elektronikusan. Az elsőfokú ítélet [8] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
  3. július
  4. napján kelt 9.K.702.025/2021/
  5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rögzítette, hogy a II. rendű alperes védiratban tett indítványára, valamint a felperes keresetében felhívott elsődleges vitatásra tekintettel az előadottak ellenőrzése érdekében betekintett a II. rendű alperesi szakhatósági vélemény alapját képező, a minősített adatokat tartalmazó műveleti jelentésekbe, mely alapján a szakhatósági vélemény összegző megállapításainak alapjául felhozott adatok elégségesek voltak annak rögzítésére, hogy a felperes magyarországi itt tartózkodása valódi és közvetlen veszélyt jelent Magyarország nemzetbiztonságára. A felperes második kereseti vitatása (a személyével, valamint családi körülményeivel összefüggő ténybeli körülmények) kapcsán a Kúria azonos eljárási rezsim keretein belül meghozott Kfv.II.37.533/2020/
  6. számú ítélete [23], [25]-[26] és [28] pontjaiban foglaltak alapján a döntéshozatal során a beszerzett állásfoglalásokat kizárólag abból a szempontból ellenőrizhette, hogy a szakhatósági állásfoglalás összegző megállapítását alátámasztják-e, és ezáltal megfelelő indokául szolgálnak-e az idegenrendészeti hatósági intézkedésnek. A nemzetbiztonsági ellenőrzés adatait, következtetéseit nem bírálhatta felül. A Kúria Kfv.II.37.544/2019/
  7. számú ítélete alapján hangsúlyozta, hogy a felperes jogvédelmét azzal biztosította, hogy az iratokba betekintve ellenőrizte, hogy az ott feltárt tényadatok a nemzetbiztonsági kockázat fennállását igazolták-e vagy sem. A bírói kontroll tehát csupán a II. rendű alperesi vélemény meglétére és a nemzetbiztonsági kockázatot állító megállapítás, mint tény ellenőrzésére irányulhatott. Erre figyelemmel felperes által előadott személyi körülmények értékelése sem vezethetett a kérelem pozitív elbírálására. Az Szmtv.
  8. §
(4)bekezdése nem vonta a közigazgatási hatósági döntés meghozatalához vehető okfolyamat során az értékelés körébe felperes személyével, valamint családi körülményeivel összefüggő tényeket, az I. rendű alperesnek a megelőző eljárás során ezek értékelését nem kellett elvégeznie. A felülvizsgálati kérelem Kúria V.Kfv.38.015/2021/2 4 [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet az ítélet hatályon kívül helyezése és a törvényszék új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása, továbbá azonnali jogvédelem keretében a felülvizsgálati kérelem benyújtásának az ítélet végrehajtása halasztó hatályának elrendelése iránt. A felülvizsgálati kérelem Kúria általi befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára alapította. Indokai szerint az elsőfokú bíróság az AH minősített adataiba bár betekintett, ennél többet azonban az ítélet nem tartalmaz, így nem állapítható meg, hogy a megismerést követően a bíróság milyen következtetésekre jutott, mit állapított meg a szakhatósági iratok alapján. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a szakhatósági állásfoglalások valóban minősített adatokon alapulnak-e, igazolják-e a nemzetbiztonsági kockázat fennállását. Az elsőfokú bíróság e vizsgálatról, annak eredményéről semmiféle indokolást nem adott, így az sem állapítható meg, hogy a felperesi hatékony jogvédelem érdekében az ellenőrzést elvégezte-e és ha igen, milyen következtetésre jutott. Az ítélet e hiányossága éppen a kereset lényegi elemére nem ad választ, így végső soron nem állapítható meg a kereset elutasításának valós indoka. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [11] A Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadására irányuló kérelem és annak indokolása el kell, hogy különüljön a jogerős ítélet felülvizsgálatának jogi indokaitól. A Kúriának a befogadás körében nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy az ügyfél helyett a felülvizsgálati kérelem jogi indokolása közül maga keresse és válassza ki, mi minősül befogadási indoknak. A jogalkotó – meghatározott körben – kifejezetten a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelezettségévé tette a befogadási kérelem indokolását. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés a/ad) pontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria V.Kfv.38.015/2021/2 5 [14] A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapított befogadási okot a felperes a befogadás körében indokolta, azonban ezen indokok alapján a felülvizsgálati eljárásnak, mint a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának a feltételei nem állnak fenn. [15] Magyarország nemzetközi bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége a Mavtv. 5. §
(1)bekezdés c) pont alapján minősítéssel védhető közérdek. Az érintett ezen adatokat a Mavtv.
  1. § szerinti eljárásban ismerheti meg, miként a II. rendű alperes védirata részletes tájékoztatást adott, a felperes e külön eljárás keretében jogosult a minősített adatok megismerésére, a megismerési engedély kiadása iránti kérelemről az AH mint minősítő dönt, a megismerési engedély megtagadásával szemben önálló jogorvoslatnak van helye [Mavtv.
  2. §
(3)bekezdés]. A felperes tehát nem hivatkozhatott eredményesen arra, hogy a minősített iratanyagot nem ismerheti meg, e körülmény jogsértést nem valósít meg (Kúria Kfv.II.38.329/2018/10., Kfv.II.37.544/2019/16., Kfv.II.37.533/2020/9., Kfv.II.37.671/2020/17.). Ez tehát nem jelenti a felperes alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmét, a hatékony jogvédelmek kizárását, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést. [16] A Kúria Kfv.II.37.064/2021/
  1. számú döntése [25] pontjában rögzítette, hogy a megismerési engedély alapvetően az egyént megillető információs önrendelkezési jog érvényesülésének eszköze (Kfv.I.37.381/2017/6.). Emiatt sem az idegenrendészeti hatóság, sem az eljáró bíróság nincs abban a helyzetben, hogy ezen minősített adatok megismeréséről, megismertetéséről a minősítő helyett döntsön, annak feltárását lehetővé tegye, akár szűk körben is. Az idegenrendészeti hatóság és a bíróság döntéshozatala során köteles az AH javaslatát figyelembe venni. A bíróság a felperes hatékony jogvédelme érdekében tekint be az ügyiratba és köteles azt ellenőrizni, hogy az abban foglalt adatok elegendő indokául szolgálnak az idegenrendészeti hatósági intézkedésnek. A bíróság a nemzetbiztonsági ellenőrzés adatait, következtetéseit nem bírálhatja felül, kizárólag arról dönthet, hogy a javaslatban foglaltak kellően alátámasztottak-e az adatokkal. Ezt az elvet követi a Kúria a Kfv.VI.37.640/2018/9., Kfv.III.37.039/2013/
  2. számú döntése is. Emiatt az elsőfokú bíróság azzal biztosította a felperes jogvédelmét, hogy betekintett a minősített adatokat tartalmazó iratba és ellenőrizte, hogy az AH véleménye a nemzetbiztonsági kockázat fennállást igazolja, vagy sem (Kfv.II.37.047/2019/8., Kfv.II.37.544/2019/10., Kfv.II.37.533/2020/9., Kfv.III.37.948/2020/5., Kfv.II.37.6712/2020/17.). Mindezek alapján az elsőfokú bíróság e vizsgálatról részletesebb indokolást nem adhatott. [17] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  3. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [20] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pont alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Kfv.38.015/2021/2 6 Budapest, 2021. október 7. dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Stefancsik Márta bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.