Bhar.7/2021/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés), rongálás vétségében (Btk. 371. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a.) pont) és garázdaság vétségében (Btk. 339. §

(1)bekezdés). Ezért halmazati büntetésül 8 hónap - végrehajtásában 1 év 6 hónapra felfüggesztett - börtönbüntetésre és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtása esetére határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Rendelkezett a beszámításról, a bűnjelekről, illetve a bűnügyi költség viseléséről. Egyéb1 magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényi útra utasította. Az elsőfokú bíróság vádlottat zaklatás vétségének (Btk. 222. §

(2)bekezdés a.) pont) vádja alól felmentette. [2] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a részfelmentés mellőzését és teljeskörű bűnösség megállapítását, valamint ezzel összefüggésben a joghátrány súlyosítását célzó fellebbezést jelentett be, míg vádlott és meghatalmazott védőjének rendes jogorvoslata a közlekedési bűncselekményt érintő marasztalás miatti részfelmentést, illetőleg ehhez képest a büntetés enyhítését – kiemelten a közúti járművezetéstől eltiltás mellőzését – célozta. [3] A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 2020. november 12. napján kelt 2.Bf.208/2019/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és vádlott bűnösségét zaklatás vétségében (Btk. 222. §

(2)bekezdés a. pont) is megállapította. A szabadságvesztés büntetés tartamát 1 évre súlyosította, a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 2 évre felemelte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [4] A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentettek be felmentés, a bűnösség megállapítása ellen és azzal összefüggésben a büntetés enyhítése érdekében. [5] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.13/2021/1-I. számú átiratában a bejelentett védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Rámutatott arra, hogy a felülbírálat a zaklatás vétsége vonatkozásában a Be. 618. §

(1)bekezdése alapján teljes körű, míg a további bűncselekmények kapcsán a

(3)bekezdés szerint korlátozott. A büntetőeljárás során sem az első, sem a másodfokú bíróság nem vétett eljárási hibát, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás teljeskörűen megalapozott. Így az törvényesen volt irányadó a másodfokú eljárásban és az a harmadfokú eljárás során is. Kiemelte, hogy a megalapozott tényállásból a vádlott bűnösségére levont első, majd a bűnösség körét kiegészítő másodfokú Győri Ítélőtábla III/P.Bhar.7/2021/5 2 következtetések törvényesek és ugyancsak törvényesek a vádlott által elkövetett bűncselekmények minősítése is. A terhelttel szemben megállapított joghátrányt kellőképpen méltányosnak találta, annak enyhítését nem találta indokolnak, az ítélet egyéb rendelkezéseit törvényesnek tartotta. A másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [6] vádlott védője a fellebbezésének írásbeli indokolásában a közúti veszélyeztetés bűntette kapcsán az elsőfokú eljárásban beszerzett szakértői véleményben tett megállapításra (a gépjárművek között elég nagy távolság van) utalással hangsúlyozta, hogy téves az elsőfokú és másodfokú következtetés, hogy a vádlott megsértette a KRESZ szabályait, és a sértett testi épségét veszélyeztette volna. [7] A zaklatás vétségének megállapítása körében kiemelte, hogy e bűncselekmény vádja alól okszerűen mentette fel az elsőfokú bíróság bizonyítottság hiányában. Hangsúlyozta, hogy sem a reggeli telefonhívás alkalmával, sem a boltban, illetve a parkolóban nem hangzott el a vádlott részéről konkrét, élet vagy testi épség elleni, személy elleni erőszakos fenyegetés. Egyéb2 tanú kizárólag arról számolt be, hogy a reggeli telefonhívásnál a vádlott számon kérte őt a felvétel rendőrségnek történt átadása miatt, azonban ekkor fenyegetés a részéről nem hangozott el. A boltban történtekről szintén úgy nyilatkozott Egyéb2 tanú, hogy ott nem történt fenyegetés, amit igazol a boltban tartózkodó Egyéb3 és Egyéb4 tanúk vallomása is. A bolt mögötti parkolóban történtekről Egyéb2 csupán azt adta elő, hogy őt azzal fenyegette meg a vádlott, hogy feljelenti az APEH-nál, illetve minden hatóságnál, illetve tönkre fogja tenni, azonban konkrét testi épség, vagy élet elleni, személy elleni erőszakos cselekménnyel nem fenyegette meg. Ezért a sértett által idézett fenyegetések nem alkalmasak a zaklatás vétségének megállapítására. A vádlott ezen nyilatkozati inkább nagyképű „puffogtatásnak” minősíthetőek. Amennyiben a vádlott bűnössége a közúti veszélyeztetés és zaklatás bűncselekményekben nem állapítható meg (felmentés), úgy a maradék két vétség miatt eltúlzott mértékű a kiszabott büntetés. [8] A védelmi fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. [9] Tekintettel arra, hogy a másodfokon eljárt Székesfehérvári Törvényszék - az elsőfokú bíróság által közúti veszélyeztetés bűntette, rongálás vétsége és garázdaság vétsége miatt marasztalt – vádlottat bűnösnek mondta ki zaklatás vétségében (Btk. 222.§

(2)bekezdés a) pont) is, a Be. 615. §

(1)bekezdése, illetve a

(2)bekezdés a) pontja alapján megnyílt a joghatályos másodfellebbezés lehetősége. [10] Mindezek alapján az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Be. 618. §

(1)bekezdésre figyelemmel a fellebbezéssel támadott másodfokú ítéletet, valamint az első- és másodfokú bíróság eljárását is a Be. 621. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta felül. [11] A felülbírálat kereteit a Be. 618.§-a rögzíti a harmadfokú bíróság számára, mely szerint a másodfokú bíróságnak a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését vizsgálja, illetőleg azt, ami az ellentétes döntéssel összefüggő rendelkezés, valamint az eljárási szabályok megtartását, tekintettel nélkül arra, hogy ki milyen okból fellebbezett, így az abszolút eljárási szabálysértéseket, a felmentési, eljárás megszüntetési okokat, és a bűncselekmények minősítésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a kiszabott büntetés törvényességét a Be. 618. §

(3)bekezdése alapján. Így a harmadfokú eljárásban nem kerülhetett sor a közúti veszélyeztetés bűncselekményének és kizárólag az azzal összefüggő büntetésrész újraértékelésére sem. [12] Az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság - a konkrét bűncselekmény harmadfokú felülvizsgálatát megelőzően - mindenekelőtt vizsgálta az eljárási szabályok megtartását. Megállapította, hogy olyan eljárási szabálysértés nem történt, sem az első sem a másodfokú eljárásban, amely harmadfokú érdemi felülbírálat gátját jelentené. Győri Ítélőtábla III/P.Bhar.7/2021/5 3 [13] A járásbíróság és a törvényszék a bizonyítás anyagának – a vádlott vallomásával szemben elfogadott Egyéb2 sértett, Egyéb5 és Egyéb1 tanúk vallomásának, híváslista adatainak - megfelelő, megalapozott tényállást állapított meg, így az ítélőtábla a Be. 619. §

(1)bekezdés alapján arra alapította a harmadfokú határozatát. [14] Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy az eljárás adatai alapján nem foghatott helyt az a védelmi érvelés, hogy a bolt mögötti parkolóban történt eseményeknél a vádlott részéről nem hangzott el élet, testi épség, egészség elleni fenyegetés. Egyéb2 sértett a

1. május 29én tett nyomozati vallomásában előadta, hogy a vádlott „szét fogom az egész családodat csapatni!” kifejezéssel fenyegette meg (07060/496/
2. bü számú nyomozati irat Egyéb2 sértett jegyzőkönyv
3. oldal harmadik bekezdés). A sértetti előadást támasztja alá Egyéb1 tanú vallomása is (2.B.3/2019/
4. számú tárgyalási jegyzőkönyv 4.oldal). [15] A megállapított tényállásból kiindulva az első és a másodfokú bíróság között kizárólag jogértelmezési kérdésben állapítható meg ellentét: „az egész családodat szét fogom csapatni” kifejezés konkrét testi épség, vagy élet, személy elleni erőszakos fenyegetésnek minősül, vagy nem. [16] Az ítélőtábla álláspontja szerint a törvényszék az irányadó tényállás alapján érdemben megalapozott jogi következtetéseket vont le a Btk.
5. §

(2)bekezdésének a) pontjában meghatározott zaklatás vétsége törvényi tényállását érintően. Egyetértett az ítélőtábla azzal a törvényszék érveléssel, hogy a másodfokú határozat [39] bekezdésében felsorolt, a vádlott által tett fenyegető kijelentések félelemkeltési célzattal hangzottak el. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy a fenti hivatkozott félelemkeltésre alkalmas kijelentések közül a „szét fogom az egész családodat csapatni!” kifejezéssel a vádlott a sértett és családja testi épségének sérelmét helyezte kilátásba. A hivatkozott kifejezések tartalmára és azok elhangzását megelőző, illetve követő történésekre is figyelemmel a törvényszék okszerűen állapította meg, hogy a zaklatás törvényi tényállási elemei megvalósultak. [17] Helyesen fejtette ki indokolásában a törvényszék, hogy e bűncselekményt a vádlott egyenes szándékkal félelemkeltés céljából tette. [18] A harmadfokú bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság jogi érvelése helytálló, sem a bűnösség, sem a minősítés tekintetében nem tévedett a másodfokú bíróság. [19] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú és a másodfokú bíróság a vádlott vonatkozásában a büntetéskiszabási körülményeket teljeskörűen feltárta és az enyhítő és súlyosító körülményeket súlyuknak megfelelően értékelte a másodfokú bíróság, a halmazat bővülése miatt a másodokfokú bíróság által kiszabott büntetés arányos, szükséges és egyben elégséges a büntetési célok eléréséhez, a büntetés enyhítésére nem látott lehetőséget az ítélőtábla. [20] A másodfokú bíróság jogi indokolása helyes, az indokolása helyénvaló, a járulékos rendelkezések törvényesek. [21] Mindezek alapján a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 623.§a alapján helybenhagyta. Győr, 2021. február 24. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. előadó bíró dr. Vajda Edit sk. bíró Győri Ítélőtábla III/P.Bhar.7/2021/5 4 Ezzel a végzéssel a Székesfehérvári Törvényszék 2.Bf.208/2019/8. számú ítélete 2021. február 24. napján jogerőre emelkedett. dr. Péntek László sk. a tanács elnöke