A határozat elvi tartalma: Az rPp. 219. §
(1)bekezdés d) pontja,
- §-a, valamint
- §-a alapján az elsőfokú bíróság végzését a személyesen eljáró perújító felperesnek szabályszerűen kézbesítette, ezért a fellebbezési határidőt a perújító felperes részére történt szabályszerű kézbesítés napjától kell számítani. A határidő számítására nincs kihatása annak a körülménynek, hogy a végzés kézbesítését követően a perújító felperes részére pártfogó ügyvédet rendeltek ki, illetve, hogy a pártfogó ügyvéd kérelmére az elsőfokú bíróság a jogi képviselő részére a végzést megküldte. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.45.076/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin, a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A perújító felperes: felperes neve (felperes címe) Perújító felperesi jogi képviselő: Dr. Benke Barnabás pártfogó ügyvéd (felperesi képviselő címe) A perújított alperes: Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Perújított alperesi jogi képviselő: Dr. Bús Márta kamarai jogtanácsos A perújítás tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Szegedi Törvényszék Az elsőfokú határozat száma: 3.K.700.856/2022/
- A másodfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 3.Kpkf.750.550/2022/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.750.550/2022/
- számú végzését helybenhagyja. A pártfogó ügyvéd díját a magyar állam viseli. Kúria VII.Kpkf.45.076/2023/2 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság 3.K.700.856/2022/
- számú végzésében a perújító felperes
- április
- napján kelt beadványát – annak tartalma szerint – a perújítási kérelem kiegészítésének minősítette és a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította. A perújító felperes a
- július 20-án kézhez vett végzéssel szemben – személyesen eljárva – fellebbezést terjesztett elő
- július 21-én. Az elsőfokú bírósághoz
- augusztus 3-án érkezett a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal végzése, amelyben a perújító felperes részére pártfogó ügyvédet rendelt ki. Az elsőfokú bíróság a felperes fellebbezését
- augusztus 26-án felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblára. A pártfogó ügyvéd
- szeptember 9-én kelt beadványában a 3.K.700.856/2022/
- sorszámú végzés megküldését kérte az elsőfokú bíróságtól, a bíróság a végzést
- szeptember 26-án megküldte részére. [2] A Fővárosi Ítélőtábla a
- szeptember 28-án kelt 3.Kpkf.750.550/2022/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság 3.K.700.856/2022/
- végzését helybenhagyta. [3] A perújító felperes pártfogó ügyvédje
- október 3-án, a másodfokú eljárás lezárását követően a fellebbezést kiegészítette, ezzel együtt igazolási kérelmet is előterjesztett, amelyben előadta, hogy az elsőfokú bíróság a 3.K.700.856/2022/
- számú végzést részére
- szeptember 26-án küldte meg, ezért a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő ezen a napon kezdődött meg. A Fővárosi Ítélőtábla határozata [4] A Fővárosi Ítélőtábla végzésével a perújító felperes fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmét – a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(1)bekezdése, 235. §
(1)bekezdése, 104/A. §
(1)bekezdése, 106. §
(1)bekezdése, 107. §
(1)bekezdése és a 109. §
(2)bekezdése alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a perújító felperes a fellebbezéssel támadott 3.K.700.856/2022/
- számú végzés meghozatalakor személyesen járt el, ezért az elsőfokú bíróság a végzést részére szabályszerűen kézbesítette, a fellebbezési határidő a kézbesítés időpontjára (
- július 20.) és a törvénykezési szünetre tekintettel
- szeptember
- napján járt le. A fellebbezés joghatályos előterjesztésére nyitva álló határidő nem
- szeptember 26-tól indult meg, mert az a körülmény, hogy az elsőfokú bíróság a pártfogó ügyvéd részére a 3.K.700.856/2022/
- számú végzést megküldte, sem a fellebbezési, sem az igazolási kérelem előterjesztésének határidejét nem hosszabbította meg. Az elsőfokú Kúria VII.Kpkf.45.076/2023/2 3 bíróságnak nem volt jogszabályi kötelezettsége a 3.K.700.856/2022/
- számú végzést megküldeni a pártfogó ügyvéd részére, ez a kötelezettség a felperest terhelte, a kirendelt pártfogó ügyvédnek pedig az lett volna a kötelezettsége, hogy felvegye a kapcsolatot a felperessel. A felperes és a jogi képviselője közötti jogviszonyra a törvénykezési szünet szabályai nem alkalmazhatóak, ezért nem fogadható el a pártfogó ügyvéd érvelése, amely szerint a kirendeléséről rendelkező határozatot csak a törvénykezési szünetet követően nyitotta meg. Az rPp.
- §
(1)bekezdése alapján a perújító felperes pártfogó ügyvédjének a fellebbezés határidőn túli kiegészítésére nem volt jogszabályi lehetősége. Az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidőt az rPp. 107. §
(1)bekezdése alapján
- szeptember
- napjától kellett számítani, azonban a felperes pártfogó ügyvédje
- október
- napján terjesztette elő a fellebbezés kiegészítését és ezzel együtt az igazolási kérelmét, ezért a perújító felperes jogi képviselőjének igazolási kérelme határidőn túl, elkésetten érkezett a bírósághoz. A fellebbezés [5] A végzés ellen a perújító felperes jogi képviselője útján fellebbezést nyújtott be, amelyben elsődlegesen a végzés hatályon kívül helyezését és a Fővárosi Ítélőtábla új eljárásra és a pontosított fellebbezés és az igazolási kérelem érdemi elbírálására kötelezését, másodlagosan az igazolási kérelem és a fellebbezés kiegészítés határidőben benyújtottnak minősítését kérte. [6] Előadta, hogy a fellebbezés kiegészítés elbírálásának hiányában nem élhetett a rPp.
- § szerinti jogorvoslati jogával; a jogi képviselőre irányadó fellebbezési határidő
- szeptember 26-án indult meg; a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnak a pártfogó ügyvéd kirendeléséről rendelkező határozatát a törvénykezési szünetet követően nyitotta meg. Sérelmezte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla figyelmen kívül hagyta, hogy az elsőfokú bíróság nem küldte meg a perújító felperes pártfogó jogi képviselőjének a 3.K.700.856/2022/
- számú végzést, csak a pártfogó ügyvéd írásbeli kérelmére, ezért nyújtotta be két nappal később a fellebbezés kiegészítést és az igazolási kérelmet. Mindezeken túlmenően az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatokat adott elő. [7] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. [9] A Kúria az rPp.
- §-a folytán alkalmazandó
- §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés keretei között bírálta el. [10] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytálló döntést hozott, végzésének indokolása megalapozott és törvényes, amellyel a Kúria maradéktalanul egyetértett, ezért a fellebbezésre tekintettel csupán az alábbiakat emeli ki. [11] A perújító felperes fellebbezésében foglalt érvelése alaptalan, tekintettel arra, hogy az rPp. 219. §
(1)bekezdés d) pontja,
- §-a, valamint
- §-a alapján az elsőfokú bíróság a Kúria VII.Kpkf.45.076/2023/2 4 végzést a személyesen eljáró perújító felperesnek szabályszerűen kézbesítette, ezért a fellebbezési határidőt a perújító felperes részére történt szabályszerű kézbesítés napjától kell számítani. A fellebbezési határidő számítására nincs kihatása annak a körülménynek, hogy a végzés kézbesítését követően a perújító felperes részére pártfogó ügyvédet rendeltek ki, illetve, hogy a pártfogó ügyvéd kérelmére az elsőfokú bíróság a jogi képviselő részére a fellebbezéssel támadott végzést megküldte. [12] A Fővárosi Ítélőtábla helytállóan állapította meg azt is, hogy a fellebbezés jogerős elbírálását követően a fellebbezés pontosítására, kiegészítésére nincs törvényes lehetőség [rPp.
- §
(1)bekezdés], illetve, hogy a perújító felperes jogi képviselője az igazolási kérelmet (
- október
- napján) elkésetten terjesztette elő, mert az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidőt az elmulasztott (fellebbezési) határidő utolsó napjától (
- szeptember
- napjától) kell számítani [Pp.
- §
(2)bekezdés]. [13] Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését az rPp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A határozat elvi tartalma [14] Az rPp. 219. §
(1)bekezdés d) pontja,
- §-a, valamint
- §-a alapján az elsőfokú bíróság végzését a személyesen eljáró perújító felperesnek szabályszerűen kézbesítette, ezért a fellebbezési határidőt a perújító felperes részére történt szabályszerű kézbesítés napjától kell számítani. A határidő számítására nincs kihatása annak a körülménynek, hogy a végzés kézbesítését követően a perújító felperes részére pártfogó ügyvédet rendeltek ki, illetve, hogy a pártfogó ügyvéd kérelmére az elsőfokú bíróság a jogi képviselő részére a végzést megküldte. Záró rész [15] A per a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló
- évi LXXXI. törvény
- §
(1)bekezdése alapján illeték- és költségmentes, ezért a le nem rótt felülvizsgálati illeték az állam terhén marad. [16] A pártfogó ügyvéd díját a per tárgyi költségmentességére tekintettel az állam viseli. [17] A végzés ellen a rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró Kúria VII.Kpkf.45.076/2023/2 5