A határozat elvi tartalma: Választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét ügyvédi képviselet nélkül, a Ve. szerinti kötelező tartalmi elemeket mellőzve nyújtja be, amely érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.39.044/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A kérelmező: kérelmező cím Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért határozat: Zala Vármegyei
- számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 16/
- (III. 06.) számú jegyzőkönyvbe foglalt döntése és a Zala Vármegyei Területi Választási Bizottság elnökének
- március
- napján kelt levele Rendelkező rész A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Zala Vármegyei
- számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 16/
- (III. 06.) számú jegyzőkönyvbe foglalt döntése szerint a kérelmező, mint független jelöltként indulni szándékozó választópolgár az általa felvett ajánlóíveket
- március
- napján – egyesével, papírgalacsin formájába gyűrve – Kúria VI.Kvk.39.044/2026/2 2 hiánytalanul átadta. Az átadott ajánlóívek ajánlást nem tartalmaznak. Az OEVB úgy tekintette, hogy - bár a kérelmező az ajánlóívek leadásáról szóló átadás-átvételi jegyzőkönyvben nem jelölte meg a „Nem kérem az ajánlások ellenőrzését, nem kívánok indulni.” szövegrészt -, jelöltként nem kíván indulni, mivel az általa átadott ajánlóívek ajánlásokat nem tartalmaznak. Mindezek miatt nem hozott alakszerű határozatot a kérelmező jelöltként történő nyilvántartásba vétele tárgyában. Tájékoztatást adott arról, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt döntésével szemben a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(2)bekezdése, valamint 222. §
(3)bekezdése alapján további jogorvoslatnak nincs helye. [2] Az OEVB jegyzőkönyvbe foglalt döntésével szemben
- március
- napján a kérelmező - tagadva Magyarország fennálló jogrendszerét, a hatályos választási eljárásról szóló törvényt, a választási szervek létezését - a választási eljárásról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.)
- §
(1)bekezdése, valamint a 79. §
(1)bekezdése alapján kifogást és egyben fellebbezést terjesztett elő. Jogorvoslati kérelme jelöltként való nyilvántartásba vételére irányult. [3] A Zala Vármegyei Területi Választási Bizottság (TVB) elnöke a
- március
- napján kelt S/4-68/
- számú levelében tájékoztatta a kérelmezőt, hogy az OEVB jegyzőkönyvbe foglalt döntése ellen a Ve.
- §
(2)bekezdése, valamint 222. §
(3)bekezdése alapján jogorvoslatnak nincs helye. A nem hatályos jogszabályokra hivatkozással benyújtott beadványa a Ve. szerinti jogorvoslati kérelemnek nem minősül. Az általa támadott jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen jogorvoslati kérelem benyújtására nincsen lehetősége. A bírósági felülvizsgálati kérelem [4] A kérelmező
- március
- napján 15 óra 36 perckor a régi Ve.
- §-a alapján részletes indokolást tartalmazó bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben – a Kúria létezését tagadva – azt kérte a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy a felülvizsgálati kérelmének adjon helyt. „Állapítsa meg, hogy mivel sem a jogszerűen nem létező és nem jogszerűen működő Nagykanizsai
- számú országgyűlési választási bizottság, sem pedig az ugyancsak jogszerűen nem létező és nem jogszerűen működő Zala megyei Területi választási bizottság nem hozott az ügyemben semmilyen határozatot, ezért a jogszerű határozat hiányában, hivatalosan jelölt vagyok.” A Kúria döntése és jogi indokai [5] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas. [6] A Ve.
- § -
- §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve.
- §
(5)bekezdésében foglaltak értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A Ve. 231. §
(2)bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. Az egységes és következetes bírói joggyakorlat szerint a Ve. 231. §
(2)bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre [Kvk.37.608/2020/3., Kvk.39.414/2022/2., Kvk.39.042/2024/6., Kvk.39.062/2024/2.]. A Ve.ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét [Kvk.37.657/2019/3., Kvk.39.095/2024/6., Kvk.39.099/2024/4.]. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét ügyvédi Kúria VI.Kvk.39.044/2026/2 3 képviselet nélkül nyújtotta be, ezért azt a Ve. 231. §
(2)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani. [7] A Ve. 224.
(3)bekezdés c) pontja előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát. A Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. §
(3)bekezdésében foglaltakat. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza a magyarországi lakcímmel rendelkező kérelmező személyi azonosítóját, amely adat hiányának jogkövetkezménye szintén a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása [Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontja]. [8] Mindezek folytán a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. §
(1)bekezdése d) pont, valamint a
(2)bekezdés alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, amely érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását [Kvk.39.011/2026/2.]. A döntés elvi tartalma [9] Választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét ügyvédi képviselet nélkül, a Ve. szerinti kötelező tartalmi elemeket mellőzve nyújtja be, amely érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. Záró rész [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [11] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pont szerint illetékmentes. [12] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Kúria VI.Kvk.39.044/2026/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 4