← Magyarország

Bfv.1512/2022/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható.

  1. július
  2. napját követően relatív és nem felülvizsgálati okot képező abszolút eljárási szabálysértés az indokolási kötelezettség megsértése, kizárólag a Be.
  3. §

(1)bekezdés f) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés jelent felülvizsgálati okot. Jelen ügyben kizárólag csak a kiszabott büntetés vonatkozásában jelentettek be fellebbezést, ezért a másodfokú eljárásban korlátozott felülbírálatra került sor, mely alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozottságát nem is vizsgálhatta. Arra figyelemmel, hogy a másodfokú bíróság ilyenkor nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, ebből kifolyólag a lefolytatott bizonyítás törvényességét és az elsőfokú bíróság bizonyítékokat mérlegelő értékelő tevékenységét sem, az ítélet indokolásának nem kell tartalmaznia a Be. 561. §
(3)bekezdés d) pontjában foglaltakat. A felülvizsgálati indítvánnyal támadott ügydöntő határozatok alapjául szolgáló eljárásban a Be.
  1. §-ára figyelemmel, csak akkor lett volna kötelező a védő jelenléte az elsőfokú bíróság tárgyalásán, hogyha az ügyben védő részvétele a Be.
  2. §-ában írt bármely okból kötelező lett volna. A „fegyverek egyenlőségének elve” egy olyan, jogtudományban ismert elv, amely azt fejezi ki, hogy a bíróság előtti kontradiktórius eljárásban a vádlónak, valamint a terheltnek és a védőjének azonos eljárási lehetőséget biztosító jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie. Ez az elv nem jogszabályi rendelkezés, az a Be. egyes törvényi rendelkezései összességében jelentkezik, ezért önmagában nem, csak az alapjául szolgáló törvényi rendelkezés megjelölésével sérelmezhető. A „fegyverek egyenlőségének elve” megsértésére történő hivatkozás nem felülvizsgálati ok. A büntető anyagi jog szabályainak a büntetés céljára és a büntetés kiszabásának elveire vonatkozó részében írtak olyan, a bírói mérlegelés körébe tartozó rendelkezések, amelyek felülvizsgálati eljárásban nem támadhatók. N nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. Felülvizsgálati indítványban a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés, így annak esetleges törvénysértő módon történő kizárása sem sérelmezhető, mivel annak tárgyában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás folytatható le. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1512/2022/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. május
  5. Az ügy tárgya: garázdaság vétsége Terhelt(ek): Terhelt1 és társa (Terhelt1 I. rendű) Elsőfok: Másodfok: Miskolci Járásbíróság, 27.B.313/2020/71., ítélet, tárgyalás,
  6. június
  7. Miskolci Törvényszék, 3.Bf.612/2021/6., végzés, tanácsülés,
  8. április
  9. Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége miatt Terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Terhelt1 I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Miskolci Járásbíróság 27.B.313/2020/
  10. számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.612/2021/
  11. számú végzését Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 1.Bfv.1.512/2022/8-I 2 [1] I. A Miskolci Járásbíróság
  12. június
  13. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott 27.B.313/2020/
  14. számú ítéletében a
  15. április
  16. napjától
  17. április
  18. napjáig bűnügyi őrizetben volt Terhelt1 I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság vétségében [Btk.
  19. §
(1)bekezdés], valamint ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 236. §
(1)bekezdés]; ezért őt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésre, 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés-végrehajtási fokozata börtön, amelyből az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Beszámítani rendelte a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamába az az I. rendű terhelt által őrizetben töltött időt. Rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte 52.854 forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ügyészség által az I. rendű terhelt terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú börtönbüntetés kiszabása érdekében és a terhelt által a büntetés enyhítése, szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nem alkalmazása végett bejelentett fellebbezése folytán eljáró Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. április 26. napján tartott tanácsülésen meghozott 3.Bf.612/2021/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. [3] II. A jogerős ügydöntő határozattal szemben az I. rendű terhelt a Miskolci Járásbíróságon 2022. december 1. napján nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 652. §
(4)bekezdése alapján, a Be. 648. §
  1. a)és
  2. b)pontját, valamint a 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontját,
  3. b)pont
  4. ba)alpontját és
(2)bekezdés d) pontját, mint felülvizsgálati okokat megjelölve. Indítványozta, hogy a Kúria az ügydöntő határozatok hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezze. Emellett a felülvizsgálatot követő perújítás elrendelését, szabadlábon történő védekezését, enyhébb büntetésként közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabását indítványozta. [4] A terhelt a felülvizsgálat indokaként egyfelől hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban tartott nyilvános ülésen a Be. 661. §
(1)bekezdés alapján a védő részvétele kötelező, ebből azt a következtetés vonta le, hogy a saját ügyében is kötelező lett volna védő részvétele, az azonban egyáltalán nem volt, így nem is vett részt az ügyben. Ezt az eljárási szabálysértést egyébként olyan kötelezettségszegésnek is értékelte az eljáró bíróság részéről, amely a Be. 637. §
(1)bekezdés e) pontja alapján perújítási okként is figyelembe vehető lehetne, mert álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróság ezzel a kötelezettségét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte. [5] Emellett lényegében az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozatlanságát állította azáltal, hogy az első- és másodfokon eljárt bíróság nem megfelelő módon folytatta le a bizonyítást, az ítélet iratellenes és törvénysértő ténymegállapításon is alapul. Hivatkozott arra is, hogy az első- és másodfokú bíróság nem tett eleget a bizonyítékok értékelése vonatkozásában az indokolási kötelezettségének. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.74/2023/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Hivatkozott arra, hogy a Be. terhelt által megjelölt szabálya a felülvizsgálati eljárás során rendeli el a védő kötelező jelenlétét a nyilvános ülésen, mivel a felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező. Ez a szabály nem vonatkozik az alapügyre, ahol megállapítható, hogy a terhelttel szemben folyamatban volt büntetőeljárásban védő kötelező részvételének oka nem állt fenn, és erre figyelemmel a büntetőeljárásban az I. rendű terhelt védelmében védő nem is vett részt. Mivel az eljárásban a védő jelenléte nem volt kötelező, így a Be.
  2. §
(4)bekezdés szerinti védői kötelezettségek elmulasztása sem merülhet fel. A másodfokú bíróság a fellebbezéseket tanácsülésen bírálta el, a tanácsülésről azonban az I. rendű terheltet értesítette. A felülvizsgálati indítványt ebben a részében alaptalannak tartotta. Ennek alaptalansága miatt Kúria 1.Bfv.1.512/2022/8-I 3 utalt arra, hogy a perújítási eljárás megjelölt oka nem állapítható meg, az abból fakadó perújítási eljárás elrendelése fel sem merülhet. [7] A felülvizsgálati indítványt a tényállás megalapozottságát érintő, valamint az indokolás hiányosságait kifogásoló részében törvényben kizártnak tartotta. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy a korlátozott fellebbezések folytán az ítélet indokolásának nem kell tartalmaznia a Be. 651. §
(3)bekezdés d) pontjában foglaltakat, így az I. rendű terhelt által hivatkozottakat sem, és arra a másodfokú felülbírálat sem terjed ki, figyelemmel a Be. 593. §
(3)bekezdésében, valamint 591. §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltakra. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontját, mint felülvizsgálati okot a terhelt megjelölte, azonban ezzel kapcsolatban okot a felülvizsgálati indítvány nem tartalmaz. [8] Az irányadó tényállás alapján megállapíthatónak tartotta, hogy az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítása törvényes, és az ítéleti tényállás minősítése is, így ebben a részében a felülvizsgálati indítvány alaptalan. Hivatkozott arra, hogy önmagában a kiszabott büntetés nem támadható, így e részében a felülvizsgálati indítvány szintén törvényben kizárt. Megjelölte, hogy álláspontja szerint az eljárt bíróságok a Be. 649. §
(2)bekezdésében megjelölt egyéb eljárási szabálysértést nem vétettek. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [9] Az I. rendű terhelt a Kúriára
  1. április
  2. napján benyújtott észrevételében a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta. [10] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a védő kötelező részvétele miatt védőt rendelt ki, aki az ügyben észrevételt, indítványt nem tett. [11] III. A felülvizsgálati indítvány alapján a felülvizsgálati eljárás részben törvényben kizárt, nem kizárt részében pedig a felülvizsgálati indítvány alaptalan. [12] A büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) XC. fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatása kizárólag a törvényben meghatározott okokra történő hivatkozással, azok fennállása esetén, a jogerős ügydöntő határozat egyes jogi, és nem ténybeli – a tényállás megalapozottságát, a bizonyítási eljárást – érintő hiányosságainak orvoslására szolgál. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. [13] A törvény, arra figyelemmel, hogy a felülvizsgálat nem a jogerős ügydöntő határozat esetleges ténybeli hibáinak, a tényállás megalapozatlanságának és a megállapított tények egyes hiányosságainak orvoslására szolgál, a Be.
  4. §
(2)bekezdésében kimondja, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Mindez azt jelenti, hogy felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás, az abban megállapított tények, valamint a tényállás megállapítása alapjául szolgáló okfolyamat, a bizonyítási eljárás lefolytatása, annak törvényessége, a bíróság bizonyítékokat mérlegelő és értékelő tevékenysége nem támadható, az erre irányuló felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. A felülvizsgálati indítványt az abban megjelölt okok alapján kizárólag az irányadó jogerős ügydöntő határozatban meghatározott tényállás alapján lehet vizsgálni. Mindezekre figyelemmel felülvizsgálati indítvány nem alapozható a tényállás megalapozottságának támadására; arra, hogy a bíróságok a bizonyítási eljárást milyen módon folytatták le, a bizonyítékokat hogyan értékelték és abból milyen következtetést vontak le. Kúria 1.Bfv.1.512/2022/8-I 4 [14] A Be. 651. §
(2)bekezdés b) pontja és 652. §
(4)bekezdése alapján saját javára a terhelt is határidő nélkül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. [15] A terhelt a Be. 652. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölte azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének célját, illetőleg részben annak okát is. [16] A Be. 648. §
  1. a)és
  2. b)pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt és eljárási szabálysértés miatt is van helye. [17] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [18] Ugyancsak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt terjeszthető elő felülvizsgálati indítvány a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki a bíróság törvénysértő büntetést. [19] A Kúria megállapítja, hogy a terhelt e tekintetben a felülvizsgálati ok formai megjelölése mellett annak indokát nem jelölte meg, hogy milyen anyagi jogi (a büntető törvényben meghatározott) törvénysértés történt, és az milyen módon eredményezte bűnössége törvénysértő megállapítását, vagy törvénysértő büntetés kiszabását. A terhelt e tekintetben a felülvizsgálati indítványát kizárólag a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás támadására alapította, a tényállás megállapításához vezető bizonyítást támadta, valamint e körben az indokolási kötelezettség elmulasztását kifogásolta, amelyek nem anyagi jogi jogszabálysértések, és amelyek alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása törvényben kizárt. [20] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható, emellett 2018. július 1. napját követően relatív és nem felülvizsgálati okot képező abszolút eljárási szabálysértés az indokolási kötelezettség megsértése (BH 2019.196.). Az új Be. hatályba lépésétől kizárólag a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés jelent felülvizsgálati okot: az, ha az indokolási kötelezettség megsértése eredményeként az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Ez akkor valósulhat meg, ha a büntetőjogi főkérdések tekintetében az ítélet rendelkező része és indokolása ellentétes, pl. a rendelkező rész a terhelt bűnösségét állapítja meg, ugyanakkor az indokolás ezzel ellentétesen arról szól, hogy a terhelt büntetőjogi felelőssége a vádban írt cselekményben miért nem állapítható meg. Jelen ügyben a terhelt felülvizsgálati indítványában erre nem hivatkozik, és az egyébiránt nem is állapítható meg. Önmagában ezért az indokolási kötelezettség megsértésére történő hivatkozás miatt a felülvizsgálati indítvány kizárt, annak érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor. [21] A Kúria ugyanakkor rámutat arra, hogy a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltak e tekintetben teljes mértékben helytállóak. A Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja szerint fellebbezésnek van helye kizárólag a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezés ellen is. Ebben az esetben a Be. 590. §
(3)bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. Ilyen esetben a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja [Be. 591. §
(2)bekezdés a) pont]. Mivel jelen ügyben kizárólag csak a kiszabott büntetés vonatkozásában jelentettek be fellebbezést (az ügyészség az I. rendű terhelt terhére, az I. rendű terhelt pedig a büntetés enyhítéséért), ezért a másodfokú eljárásban korlátozott felülbírálatra került sor, mely alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által Kúria 1.Bfv.1.512/2022/8-I 5 megállapított tényállás megalapozottságát nem is vizsgálhatta. Mindebből az is megállapítható, hogy az I. rendű terhelt – a felülvizsgálati indítványban megjelöltekkel ellentétben – nem kifogásolta sem bűnösségének megállapítását, sem pedig a terhére megállapított bűncselekmény minősítését vagy más anyagi jogi szabály sérelmét. Arra figyelemmel, hogy a másodfokú bíróság ilyenkor nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, ebből kifolyólag a lefolytatott bizonyítás törvényességét és az elsőfokú bíróság bizonyítékokat mérlegelő értékelő tevékenységét sem, az ítélet indokolásának nem kell tartalmaznia a Be. 561. §
(3)bekezdés d) pontjában foglaltakat, vagyis azoknak a bizonyítékoknak a megjelölését, amelyekre a döntését alapozta, valamint annak rövid indokolását, hogy a tényállás megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el. A Be. 562. §
(2)bekezdése szerint ugyanis, ha a fellebbezés kizárólag a büntetésre, illetve az intézkedésre vonatkozó rendelkezés ellen irányulhat, az ügydöntő határozat indokolása az 561. §
(3)bekezdés a)-
  1. c)és
  2. e)pontjában, valamint az 564. §
(4)bekezdésében meghatározottakból is állhat. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság és ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság sem sértette meg az indokolási kötelezettségét, mivel a korlátozott felülbírálatot eredményező fellebbezés folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vizsgálhatta, így a bizonyítási eljárás lefolytatását sem, erre figyelemmel pedig az elsőfokú bíróságnak ebben a körben indokolás kötelezettsége nem volt. [22] A Kúria emellett rámutat arra, hogy a Be. 652. §
(1)bekezdésére figyelemmel az indítványban meg kell jelölni a felülvizsgálati indítvány okát. Önmagában a törvény szerinti felülvizsgálati ok megjelölése, annak megjelölése nélkül, hogy a felülvizsgálati indítványt benyújtó indítványát mire alapozza, az általa megjelölt okot milyen indokokból látja megállapíthatónak, nem eredményezi felülvizsgálati eljárás lefolytatását. [23] A felülvizsgálati indítványnak a védő kötelező jelenléte elmaradására vonatkozó része alaptalan. A felülvizsgálati indítvány e tekintetben a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontján keresztül a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontját sérelmezi. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. A Be. 425. §
(3)bekezdése értelmében a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. [24] A Kúria megállapítja, hogy az I. rendű terhelt tévesen hivatkozott a Be. 661. §
(2)bekezdésére. A Be.
  1. § a Kúria által a felülvizsgálati eljárásban, a Be.
  2. §
(2)bekezdése alapján tartott nyilvános ülésről rendelkezik. Mivel a felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező, ezért amennyiben nyilvános ülés tartására kerül sor, jelenléte a nyilvános ülésen kötelező [Be. 434. §, 655. §
(3)bekezdés]. [25] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett eljárásban azonban nem volt védő részvétele kötelező, annak a Be.
  1. §-ában írt egyetlen oka sem állt fenn. A felülvizsgálati indítvánnyal támadott ügydöntő határozatok alapjául szolgáló eljárásban a Be.
  2. §-ára figyelemmel, csak akkor lett volna kötelező a védő jelenléte az elsőfokú bíróság tárgyalásán, hogyha az ügyben védő részvétele a Be.
  3. §-ában írt bármely okból kötelező lett volna. Az ügyben ilyen ok nem állapítható meg. A másodfokú bíróság az ügyben szabályosan, a törvényi feltételek betartásával tartott tanácsülést [Be.
  4. §
(2)bekezdés, 583. §
(4)bekezdés], a tanácsülésen történő elbírálásról a tájékoztatás megtörtént, nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását az arra jogosultak nem kérték. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítvány ebben a tekintetben is alaptalan. [26] A Kúria a Be. 659. §
(5)bekezdése alapján a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, ugyanakkor a Be. 659. §
(6)bekezdésére figyelemmel, Kúria 1.Bfv.1.512/2022/8-I 6 a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján is vizsgálta és egyéb, itt megjelölt felülvizsgálati okot nem állapított meg. [27] Az I. rendű terhelt a Kúriára
  1. április
  2. napján benyújtott észrevételében a felülvizsgálati indítványában foglaltak fenntartása mellett hivatkozott arra is, hogy esetében sérült „a fegyverek egyenlőségének elve”, valamint a büntetés kiszabása során nem vették figyelembe személyi körülményeit és kifogásolta, hogy kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből is. [28] A Kúria megállapítja, hogy a „fegyverek egyenlőségének elve” egy olyan, jogtudományban ismert elv, amely azt fejezi ki, hogy a bíróság előtti kontradiktórius eljárásban a vádlónak, valamint a terheltnek és a védőjének azonos eljárási lehetőséget biztosító jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie. Ez az elv önmagában nem jogszabályi rendelkezés, az a Be. egyes törvényi rendelkezései összességében jelentkezik, ezért önmagában nem, csak az alapjául szolgáló törvényi rendelkezés megjelölésével sérelmezhető. A „fegyverek egyenlőségének elve” megsértésére történő hivatkozás nem felülvizsgálati ok. [29] A büntetéskiszabás önmagában felülvizsgálati eljárásban nem támadható. A Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja, mint felülvizsgálati ok, csak abban az esetben hivatkozható, ha a törvénysértő büntetés állítására annak megjelölése mellett került sor, hogy a büntetés törvénysértő jellegét a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntető anyagi jog kógens, mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértése okozta. Kizárt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása olyan hivatkozás alapján, amely ezen együttesen megjelölt feltételektől eltérően csak egyes feltételekre hivatkozik, jelen esetben a kiszabott büntetést sérelmezi. A Kúria ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a büntető anyagi jog szabályainak a büntetés céljára és a büntetés kiszabásának elveire vonatkozó részében (a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. – 79. §, 80. §) írtak olyan, a bírói mérlegelés körébe tartozó rendelkezések, amelyek felülvizsgálati eljárásban nem támadhatók. Amennyiben ugyanis a kiszabott büntetés a büntető anyagi jog egyetlen szabályát sem sérti, vagyis a Büntető Törvénykönyv alkalmazásával törvényesen kiszabható, úgy a büntetés nem minősülhet törvénysértőnek. [30] A Be. 650. §
(1)bekezdés c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [31] A Be.
  1. §
  2. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről. [32] Mindezekre figyelemmel felülvizsgálati indítványban a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés, így annak esetleges törvénysértő módon történő kizárása sem sérelmezhető, mivel annak tárgyában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás folytatható le. [33] IV. A Kúria ezen okokra tekintettel a Be.
  3. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésére figyelemmel meghatározott összetételben a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott Miskolci Járásbíróság 27.B.313/2020/
  1. számú és a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.612/2021/
  2. számú végzését nem ügydöntő végzésével az I. r. terhelt vonatkozásában hatályában fenntartotta, mert a felülvizsgálati indítványnak nem kizárt részében nem adott helyt. [34] A Kúria végzése ellen a Be.
  3. §
(4)bekezdésére figyelemmel fellebbezésnek, a 650. §
(1)bekezdés b) pontja szerint pedig felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria 1.Bfv.1.512/2022/8-I 7 [35] A Be. 652. §
(6)bekezdése értelmében minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. [36] A Be. 652. §
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. [37] A Be. 656. §
(4)bekezdése alapján az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.