← Magyarország

Bfv.837/2021/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Be. 14. §

(1)bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos alapkövetelmény, hogy a felülvizsgálati eljárást megalapozhatja az említett elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. A Be. 15. §
(4)bekezdése is, miszerint a terhelt – mások mellett – a Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontjában szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.837/2021/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: garázdaság bűntette és más bűncselekmények Terhelt: Első fok: Szekszárdi Járásbíróság, 12.B.176/2019/33., ítélet, tárgyalás,
  4. október
  5. Másodfok: Szekszárdi Törvényszék, 2.Bf.111/2020/14., ítélet, tárgyalás,
  6. március
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Kúria 3.Bfv.837/2021/10 2 Rendelkező rész A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szekszárdi Járásbíróság 12.B.176/2019/
  8. számú, illetőleg a Szekszárdi Törvényszék 2.Bf.111/2020/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szekszárdi Járásbíróság a
  10. október 14-én kihirdetett 12.B.176/2019/
  11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk.
  12. §
(1)bekezdés] és garázdaság bűntettében [Btk. 339. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. március 31-én kihirdetett 2.Bf.111/2020/14. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet akként változtatta meg, hogy a terheltet bűnösnek mondta ki további 1 rendbeli testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt tartalma szerint a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti okból a támadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. [4] Az indítvány hivatkozott a Szekszárdi Járásbíróság 17.Bpk136/2017/
  1. számú végzésére, melyben a bíróság lopás vétsége és garázdaság bűntette miatt 1 év 9 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte. A terhelt szerint ezen büntetővégzés tárgyát képező lopási cselekmény egyik sértettje a Szekszárdi Járásbíróság bírája volt. [5] Álláspontja szerint erre figyelemmel jelen ügyben nem járhatott volna el vele szemben a Szekszárdi Járásbíróság. Kúria 3.Bfv.837/2021/10 3 [6] A felülvizsgálati indítványban a terhelt kifogásolta azt is, hogy jelen ügyben a Szekszárdi Járásbíróságon „a bíró” járt el, aki korábban sértettként szerepelt az ellene folyó büntetőeljárásban. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.1011/2021/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [8] Kifejtette, hogy az elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány elbírálása során is irányadó a Be.
  3. §
(4)bekezdése is, miszerint a terhelt – mások mellett – a Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontjában szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti. [9] Ehhez képest a terhelt sem a
  1. október
  2. napján megtartott előkészítő ülésen, sem a
  3. október
  4. napján megtartott tárgyaláson nem hivatkozott az eljáró bíróval szemben felmerült kizárási okra, amely – helytállósága esetén – a jellege okán már a jogerős döntés meghozatalát megelőzően felmerült. [10] Az ügyészség ezért indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatot hatályában tartsa fenn. [11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
  5. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [12] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [14] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján – a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel – felülvizsgálat alapjául szolgáló abszolút eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [15] A Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. [16] Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB számú határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos alapkövetelmény, hogy a felülvizsgálati eljárást megalapozhatja az említett elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. Kúria 3.Bfv.837/2021/10 4 [17] Erre az esetre is vonatkoznak azonban a kizárás egyéb szabályai; így irányadó a Be. 15. §
(4)bekezdése is, miszerint a terhelt – mások mellett – a Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontjában szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti. [18] Jelen ügyben a terhelt az első fokon eljáró bíró elfogultságára abból következtetett, hogy a bíró korábban sértettként szerepelt a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban. [19] A Kúria beszerezte az indítványban hivatkozott Szekszárdi Járásbíróság
  1. május
  2. napján meghozott és
  3. június
  4. napján jogerős 17.Bpk.136/2017/
  5. számú tárgyalás mellőzésével hozott végzését. Az iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben nem szerepel sértettként sem egyik, sem másik bíró, továbbá a terhelt által hivatkozott elkövetési hely szintén nem szerepel a tényállásban. [20] Mindezekből kitűnően a felülvizsgálati indítványban hivatkozott kifogások nem felelnek meg a tényeknek. [21] Megjegyzi a Kúria, hogy a terheltnek az általa hivatkozott elfogultsági okról – annak valódisága esetén – tudnia kellett volna már a
  6. október
  7. napján tartott előkészítő ülésen, valamint a
  8. október 16-i tárgyaláson is. Azonban a jegyzőkönyvek szerint nem hivatkozott elfogultságra egyik határnapon sem, az elsőfokú ítéletet tudomásul is vette (elsőfokú bíróság 12.B.176/2019/
  9. számú jegyzőkönyv, és a 12.B.176/2019/
  10. számú jegyzőkönyv). [22] Mindezek alapján kizárt a terhelt elfogultsági kifogásának érvényesítése. [23] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  11. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.837/2021/10 5 Budapest,
  1. április
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.