A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)pontja alapján nem fogadható be, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.009/2023/3. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Kelemen Anita pártfogó ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) A per tárgya: mulasztási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Szegedi Törvényszék Az elsőfokú határozat száma: 10.K.700.341/2022/7. A másodfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 3.Kf.700.151/2022/7. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.009/2023/3 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala a felperest a 2016. december hónapra jogalap nélkül felvett 41.455 forint összegű rokkantsági ellátás visszafizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala az elsőfokú határozatot a 89-10-00165/2017/1. számú határozatával helybenhagyta. A felperes a határozattal szemben 2017. október 2-án keresetet terjesztett elő az alperesnél, melyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 37.M.327/2016. számon már folyamatban lévő „per kiterjesztését” kérte a 89-10-00165/2017/1. számú határozat felülvizsgálatára is. Az alperes a keresetlevelet 2017. október 13-án kelt átiratával a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra felterjesztette a megjelölt peres ügyszámra hivatkozással. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felterjesztett iratokat 2017. október 18-án átvette. [2] A felperes 2021. december 13-án kelt keresetlevelében azt sérelmezte, hogy a 89‑10‑00165/2017/1. számú határozattal szemben benyújtott keresetlevelét az alperes nem továbbította elektronikus úton a bíróságra, valamint azt, hogy a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.013/2019/61. számú ítéletének felülvizsgálata tárgyában hozott Mfv.III.10.006/2020/3. számú ítéletet nem kapta kézhez. A felperes 2022. május 30. napján kelt beadványában kérte, hogy a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján az alperes 89-10-00165/2007/
- számú határozatát helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására, mert az ügyben a bíróság nem hozott ítéletet. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság a keresetet a mulasztási per szabályai szerint bírálta el és jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdésére és a 129. §
(1)bekezdésére hivatkozással. A másodfokú bíróság végzése [4] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette a Kp. 4. §
(1)és
(3)bekezdéseire, 45. §
(1)bekezdésére, 40. §
(5)és
(6)bekezdéseire, 48. §
(1)bekezdés d) pontjára, 81. §
(1)bekezdés a) pontjára, 110. §
(4)bekezdésére, valamint
- §-ára hivatkozással. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az előtte folyamatban volt 3.Kpkf.750.550/
- számú ügy előzményi iratai között a felperes
- október
- napján kelt 89-10-00165/2017/I. számú határozattal szembeni keresetlevele megtalálható, a felperes
- május
- napján iktatott beadványa nem tekinthető keresetkiterjesztésnek, a beadvány tartalmi vizsgálata szerint abban a felperes csak Kúria VII.Kfv.45.009/2023/3 3 megismételte, hogy az alperes 89-10-00165/2017/
- számú határozatával szembeni
- október 2-i keresetlevelét még nem bírálták el. A másodfokú bíróság kimondta, hogy a felperes által kifogásolt mulasztás tekintetében a mulasztási per Kp.
- §-a szerinti feltételei nem állnak fenn, az alpereshez benyújtott keresetlevél bíróságra történő felterjesztése, vagy annak elmaradása tekintetében mulasztási per indítására nincs törvényes lehetőség. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadásának okaként a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjait jelölte meg, a kérelem tartalma alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont körében előadta, hogy a keresetlevél felterjesztésének az elmulasztása egyedi döntés, amellyel az alperes megsértette a tisztességes eljáráshoz, az ügy független bíróság általi elbírálásához való jogát, és álláspontja szerint a joggyakorlat továbbfejlesztése szükséges annak érdekében, hogy a keresetlevél fel nem terjesztése közigazgatási cselekményként kerüljön elbírálásra. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont körében arra hivatkozott, hogy a közigazgatási hatóság döntésével szembeni bírósághoz fordulás jogának biztosítása egy különösen jelentős társadalmi érdek. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont körében előadta, hogy a másodfokú bíróság döntése az ügy érdemére kihatóan sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 15. §-át, a Kp. 81. §
(1)bekezdés
- a)és
- d)pontjait és 127. §-át. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem elbírálására- az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Kúria VII.Kfv.45.009/2023/3 4 [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kúria korábban már rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra, a befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.167/2021/2., Kfv.VII.37.195/2021/2.). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azon okot vagy okokat, melyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.38.237/2021/2.,Kfv.VII.45.225/2022/2.,Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet (végzés) olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet (végzés) által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [15] A perbeli esetben a felperes a befogadhatóság körében nem mutatta be, hogy a jogerős végzésben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős végzésben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – téves jogértelmezésen alapulónak – tartja. A felperes a felülvizsgálati kérelmében csupán az ügy érdemére vonatkozó álláspontját, a másodfokú bíróság döntésében foglaltaktól – a mulasztási per tárgyára vonatkozó – eltérő jogértelmezését adta elő, nem jelölt Kúria VII.Kfv.45.009/2023/3 5 meg az ítélőtábla határozatában ismertetett, követendő kúriai döntésektől eltérő bírói döntéseket, nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – az ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős végzés folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [16] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [18] A Kúriának a mulasztási per tárgyára vonatkozóan széleskörű gyakorlata van, amelyet a másodfokú bíróság határozatában részletesen ismertetett; mindezek ellenére a felperes a felülvizsgálati kérelemben nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne, csupán általánosságban hivatkozott arra, hogy különösen jelentős társadalmi érdek, hogy a fél bírósághoz forduláshoz való jogát a hatóság ne vonhassa el. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős végzésben foglalt jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [19] Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján sem lehetett befogadni. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek meg kell indokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. Önmagában a konkrét jogszabálysértésekre hivatkozás (alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés bemutatása nélkül) nem alapozza meg az
- ad)alpont szerinti befogadási kérelem teljesítését. A Kúria a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. [22] Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján sem lehetett befogadni. [23] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VII.Kfv.45.009/2023/3 6 [24] A Kúria megállapította, hogy a
- január 1-jétől hatályos, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/
- (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel az alperes elnevezése Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalról Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalra változott. A döntés elvi tartalma [25] A felülvizsgálati kérelem a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)pontja alapján nem fogadható be, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [26] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- január
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró