← Magyarország

Kpk.39040/2025/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Hatásköri összeütközés hiányában a Kúria sem dönthet az eljáró bíróság kijelöléséről A Kúria végzése Az ügy száma: Kpk.IV.39.040/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Hajdu Edit bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró, Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Budapesti Fegyház és Börtön (cím2) Az alperes képviselője: alperesi képviselő A per tárgya: eljáró bíróság kijelölése A felterjesztő bíróság neve és az ügy száma: Fővárosi Törvényszék
  2. február 18-án hozott 52.K.700.394/2025/
  3. számú végzése Rendelkező rész A Kúria az iratokat visszaküldi a Fővárosi Törvényszéknek mint polgári ügyekben eljáró bíróságnak. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A kijelölési eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes fogvatartottként az alperesi büntetés-végrehajtási intézet egyik részlegén ételosztóként dolgozott. [2] A felperes
  4. október 7-én az alperesnél kérelmezte a munkaszüneti-és munkanapokra jutó tevékenysége ellenértékének kifizetését. Az alperes
  5. december 13-án a felperes kérelme alapján részére 258.832,- forintot fizetett ki. [3] A felperes
  6. június 27-én ismételt kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyet az alperes vezetője a
  7. július
  8. napján kelt döntésében elutasított. A felperes panasza Kúria IV.Kpk.39.040/2025/3 2 folytán eljárt alperes a
  9. szeptember 30-án hozott 3509-17/2484-3/
  10. fogv. számú határozatában a felperes kárigényét elutasította, mert az álláspontja szerint nem megalapozott. [4] A felperes jogi képviselővel eljárva
  11. október 30-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál keresetet terjesztette elő, amelyben kérte kötelezni az alperest a büntetésvégrehajtási jogviszony keretében végzett munkája ellenértékeként további 600.000,- forint és törvényes kamatai, valamint perköltség megfizetésére. A felperes keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló
  12. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  13. §-ára, 6:
  14. §

(2)bekezdésére, 6:518., 519.,
  1. §-aira, 6:
  2. §
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés b) pontjára alapította kiegészítve azzal, hogy az alperes a kárt a közhatalom gyakorlása során okozta. A felperes hivatkozott még a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-ára. A per tárgyaként személyiségi jogok megsértésének bírósági megállapítását és sérelemdíjat jelölt meg a Ptk. 2:
  3. és
  4. §-aira figyelemmel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság hatáskörét a perérték alapján a felperes a Pp.
  5. §
(2)bekezdésére alapította. [5] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 33.P.88.160/2024/
  1. számú végzésében az eljárást megszüntette és elrendelte az ügy áttételét a perre hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez. Álláspontja szerint a Pp.
  2. §
(3)bekezdés ab) pontjára alapítottan a per elbírálása törvényszéki hatáskörbe tartozik. [6] A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma a 8.P.23.231/2024/
  1. számú iratában a peres ügy iratait további intézkedések megtétele végett megküldte a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának azzal, hogy az ügy elbírálása a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
  2. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.)
  3. §
(3)bekezdése alapján a Munkaügyi Kollégium ügykörébe tartozik. Az irattal szemben a bíróság jogorvoslati jogot nem biztosított. [7] A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma a 2.M.70.002/2025/
  1. számú átiratában megállapította, hogy téves lajstromozás okán az áttett ügy a Munkaügyi Kollégiumhoz érkezett, mely a Közigazgatási Kollégium hatáskörébe tartozik. Ezért az iratokat megküldte a Közigazgatási Kollégiumnak további intézkedés végett. Az átirattal szemben a bíróság jogorvoslati jogot nem biztosított. A kijelölés iránti kérelem [8] A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma az 52.K.700.391/
  2. számú végzésében megállapította hatáskörének hiányát a keresetlevél elbírálására és az iratokat a Kúriára felterjesztette az eljáró bíróság kijelölése végett. [9] Döntésében hivatkozott a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(1), 4. §
(1),
(3)bekezdéseire, valamint a Bv.tv. 143. §
(1),
(2)és 272. §
(3)és
(4)bekezdéseire. [10] A kijelölést kérő bíróság végzésének tartalma szerint a perbeli ügy nem minősül közigazgatási jogvitának, így annak elbírálására a Közigazgatási Kollégiumnak nincs hatásköre. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Kpk.39.040/2025/3 3 [11] A Kp. 15. §
(1)bekezdése értelmében jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni. A 15. §
(4)bekezdése alapján, ha a hatásköri összeütközés a közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között merül fel, a kijelölés tárgyában a Kúria öttagú tanácsban dönt. [12] Negatív hatásköri összeütközés esetén a kijelölési eljárás alapja és egyben feltétele két jogerős, hatáskör hiányát megállapító bírósági határozat. [13] A Pesti Központi Kerületi Bíróság hivatkozott végzésében a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumához, mint hatáskörrel rendelkező bírósághoz tette át az ügyet a Pp. 20. §
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjára hivatkozással. [14] A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának eljárására a Pp. vonatkozik. [15] A Pp. 24. §
(1)bekezdés első mondata értelmében a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. [16] A Pp. 174. §
(1)bekezdése rögzíti, ha a keresetlevél alapján megállapítható, hogy a per elbírálása valamely más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz történő áttételét. Áttételnek van helye akkor is, ha a jogvita elbírálása közigazgatási perben, vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. A 174. §
(3)bekezdés első mondata kimondja, az áttételt elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. [17] A Kúria hangsúlyozza, amennyiben a magánjogi ügyben eljáró bíróság (polgári bíróság, illetve munkaügyi bíróság) hatásköre hiányát állapítja meg, mert a jogvita elbírálására másik magánjogi bíróságnak vagy közigazgatási bíróságnak van hatásköre, akkor köteles a Pp. 174. §
(1)és
(3)bekezdésének megfelelően eljárni, vagyis indokolt, fellebbezhető, hatásköre hiányát megállapító és áttételt elrendelő végzést hozni. A fenti jogszabályi előírásoknak a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Kollégiumának és Munkaügyi Kollégiumának átiratai sem formai, sem tartalmi szempontból nem felelnek meg. [18] Ennek hiányában nem áll fenn az eljáró bíróság kijelölésének a Kp. 15. §
(1)és
(4)bekezdésében foglalt azon feltétele, hogy jogerős bírósági határozatokon alapuló negatív hatáskörű összeütközés valósult meg közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között. Ugyanis a korábban kifejtetteknek megfelelően a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyet nem közigazgatási bírósághoz, hanem a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumához tette át, míg a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma és Munkaügyi Kollégiuma nem megfelelő formában és tartalommal hozta meg döntését. [19] A Kúria a fentiekre figyelemmel – hatásköri összeütközés hiányában – nem dönthetett az eljáró bíróság kijelölése tárgyában és az iratokat visszaküldte a Fővárosi Törvényszéknek mint polgári ügyekben eljáró bíróságnak. [20] A Fővárosi Törvényszék köteles az ügyet polgári perként lajstromozni és vizsgálni a hatáskörét. Annak megállapítása esetén – ha az illetékessége is fennáll – az ügyben a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának kell eljárnia. Ellenkező esetben, ha a Polgári Kollégium hatáskörének hiányát állapítja meg, akkor a Pp. 174. §-a alapján annak betartásával kell döntést hoznia. [21] Jelen végzés megfelel a Kpk.IV.39.210/2024/3. számú kúriai végzésben foglaltaknak. Kúria IV.Kpk.39.040/2025/3 4 Záró rész [22] A Kúria a Kp. 15. §
(5)bekezdésére alapítottan a felek meghallgatása nélkül határozott. [23] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. április
  3. Dr. Kalas Tibor s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Sugár Tamás s.k. Dr. Hajdu Edit előadó bíró bíró Dr. Tánczos Rita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.