A határozat elvi tartalma: A bíróság a keresetet nem bírálhatja el olyan jogalapon, melyet a fél nem jelölt meg. Nem terheli a bíróságot anyagi pervezetési kötelezettség, ha a kereset hibájára az alperes ellenkérelmében a felperes figyelmét felhívja. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.IV.40.022/2021/
- A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: jogi képviselő1 ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: jogi képviselő2 ügyvéd, cím4) A fellebbezést előterjesztő fél: felperes (
- és Gf.
- sorszám alatt) A per tárgya: szerzői és szomszédosjogi per Az elsőfokú bíróság: Kaposvári Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 8.G.40.001/2021/26/II. Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, tagja és ügyvezetője ügyvezető. Ügyvezető mint szerző és felperes 2017-2020 évekre vonatkozóan felhasználási szerződést kötött a szerző által készített fotóművészeti- és filmalkotások területi és időbeli korlátozás nélküli felhasználására, a szerzőt megillető vagyoni jogok átadására. Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.022/2021/6 [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] 2 Az alperes a weboldal1 weboldalon elérhető sajtótermék1 internetes sajtótermék kiadója és alapítója. A Youtube videómegosztó portálon a felhasználó1 felhasználó
- július
- napján tette közzé a „Helység1i Várfesztivál 2017” című videófelvételt, amely a weboldal2 weboldalon található sajtótermék2 online internetes sajtótermékben „Valódi ostrom, valódi tábor: így még nem kelt életre a helység1i történelem - VIDEO” cím alatt megjelent cikkbe beágyazva,
- július
- napján felhasználásra került. A weboldal1 internetes oldalon
- január
- napján „A tavalyi év eredményeit is szeretnénk felülmúlni helység1on” címmel megjelentetett cikkben felhasználásra került a fenti Youtube videómegosztó oldalra feltöltött videófelvétel 1:34 percénél látható kép (
- számú szerzői mű). A weboldal3 weboldalon
- szeptember
- napján „Félidőben a szavazás – toplistán helység2” című cikkben közzétett „A helység2i Gyógyfürdőről készült fényképfelvétel"
- szeptember
- napján a weboldal1 internetes sajtótermékben „A helység2i Gyógyfürdő hivatalosan is átvette Az Év Fürdője díjat" cikkben felhasználásra került (
- számú szerzői mű). A weboldal2 weboldalon
- június
- napján „Jön a P. 500, és ízlelgetheti a B. sétány nevét is” című cikkben felhasznált - a helység1i várról készült - fényképfelvétel felhasználásra került a weboldal1 internetes oldalon
- június
- napján a „P. 500 emlékévet terveznek a helység1iak” című cikkben (
- számú szerzői mű). A sajtótermék2 Online és sajtótermék3 online internetes sajtótermékek kiadója és alapítója természetes személy
- Felperes keresetében az 1,2 és
- számú szerzői művekhez fűződő szerzői jog megsértésének megállapítását, az alperes további jogsértéstől eltiltását, a videó-, képfelvételek végleges és visszavonhatatlan törlésre, valamint 304.800 forint kár megfizetésére kötelezését kérte, hivatkozással arra, hogy az alperes a műveket engedély nélkül használta fel. Keresetlevelében állította, hogy a műveknek ő a szerzője, majd - miután az alperes szerzőséget vitatta - a nyilatkozatát módosítva az érvényesített joga alapjaként arra hivatkozott, hogy a tényleges szerző, ügyvezető munkáltatója, majd - miután az alperes a munkaviszony bizonyítottságának hiányát állította - jogszabályhely megjelölése nélkül arra hivatkozott, hogy a közte és a szerző között létrejött szerződés alapján illetik meg a szerzői vagyoni jogok. Alperes a perben mindvégig a felperes kereshetőségi jogának hiányára hivatkozott, a felperesnek a közte és a szerző közti felhasználási szerződésre alapított igényével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a hivatkozott szerződés nem igazolja a felperes igényérvényesítési jogát. Másodlagosan - amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a felperes jogosult a perbeli igény érvényesítésére - a szerzői díj 12.000 forint+ÁFA összegre történő mérséklését kérte. Vitatta azt is, hogy a perbeli műveknek ügyvezető a szerzője. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Vizsgálta, hogy a keresettel érintett műveknek ki a szerzője, és a bizonyítékok mérlegelése eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a perbeli művek szerzője ügyvezető. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztatását, a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy ügyvezető szerzősége nem bizonyított, hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság azokat a körülményeket, amelyeket a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, az ítélet indokolásában nem szerepeltette, azokból jogszabálysértő ténybeli Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.022/2021/6 [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] 3 és jogi következtetéseket vont le, valamint indokolási kötelezettségének sem tett eleget teljes körűen. Álláspontja szerint bizonyította, hogy a perbeli művek szerzője ügyvezető. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, nem sérti a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó eljárási szabályokat, mert az érdemi döntéshez a bizonyítékok mérlegelésére abban a körben, hogy ki a perbeli művek szerzője, nem volt szükség. Nem kellett ugyanis a jelen perben - az alább kifejtett indokok miatt - vizsgálni, hogy ki a művek szerzője, az érdemi döntéshez elégséges volt pusztán az a nem vitás tény, hogy az nem a felperes. Mellőzi ezért a a másodfokú bíróság elsőfokú bíróság ítéltének indokolását a [29] bekezdéstől kezdődően, és a keresetet elutasító döntést az alábbiak szerint indokolja: A felperes keresetében szerzői jog megsértéséből eredő igényt érvényesített, keresete jogalapjaként a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény (Szjt.)
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontját, valamint a
(2)bekezdését jelölte meg, módosított perbeli nyilatkozata szerint az igény érvényesítésére a szerzővel kötött felhasználási szerződés jogosítja fel. Az alperes ellenkérelmében vitatta, hogy a felperest az érvényesített jog az általa megjelölt tény- és jogalapon megilleti. A 2016. évi CXXX. törvény (Pp.)170. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján. A Pp. 7.§
- pontja értelmében jogalap: az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen, a
(3)bekezdés pedig kimondja, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában az érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított. A fentiekből következően a bíróságnak - az alperes ellenkérelmére tekintettel - azt kellett vizsgálnia, hogy a felperest az érvényesített jog a megjelölt jogalapon, azaz az Szjt. 94. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja, valamint a
(2)bekezdése alapján megilleti-e. Az Szjt. 94. §
(1)bekezdése szerint jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását /
- a)pont/, követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől /
- b)pont/. Az Szjt. 94.§
(2)bekezdése értelmében szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. A keresetben megjelölt, idézett jogszabályi rendelkezés (jogalap) az igény támasztására a szerzőt jogosítja fel, a felperes azonban - általa is elismerten - a perbeli műveknek nem szerzője, és a jogalapként megjelölt jogszabályhelynek nincs olyan rendelkezése sem, amely a felperest az általa megjelölt ténybeli alapon - nevezetesen, hogy az állítólagos szerzővel felhasználási szerződést kötött - az igény támasztására feljogosítaná. A felperest tehát a perben érvényesített igény az általa megjelölt jogalapon nem illeti meg, keresetét ez okból kellett elutasítani. Közömbös volt ezért a jogvita elbírálásánál, hogy ki a művek szerzője, ha ugyanis az nyer bizonyítást, hogy a felperes által állított ügyvezető, a kereset a megjelölt jogalapon akkor is alaptalan volna. Más jogalapon - olyan jogon, amelyet nem állított - a felperes keresete a Pp. 342.§
(3)bekezdése értelmében nem volt vizsgálható, és az elsőfokú bíróságot anyagi pervezetési kötelezettség sem terhelte. A kereset nem volt hiányos, a megjelölt tény és jogalap között nem ellentmondás volt, hanem a megjelölt jogalap a megjelölt ténybeli alapon a felperest nem Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.022/2021/6 [22] [23] 4 jogosította fel az igény érvényesítésére, melyre az alperes a felperes figyelmét felhívta. Ennek ellenére a felperes más jogalapot - melyet a bíróság elbírálhatott volna - nem jelölt meg. A fentiek okán a keresetet elutasító döntés nem jogszabálysértő, ezért a másodfokú bíróság az anyagi felülbírálat körében a Pp. 369.§
(3)bekezdés e) pontja értelmében olyan kérdésben határozva, melyről az elsőfokú bíróság nem határozott - az elsőfokú bíróság ítéletét az indokolás fentiek szerinti megváltoztatásával hagyta helyben a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján - a Pp. 81.§-ára tekintettel - kötelezte a felperest másodfokú peröltség megfizetésére, mely áll a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint felszámított ügyvédi munkadíjból. Pécs,
- december
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró