Bfv.231/2021/6 – Kúria

(1)bekezdés], ezért mint többszörös visszaesőt 90 nap elzárásra, és 2 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani, továbbá kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] A terheltnek az ítélet elleni fellebbezését a Szolnoki Járásbíróság a

1. november
2. napján kelt és
3. november
4. napján véglegessé vált 4.B.236/2020/
5. számú végzésével elutasította, így az elsőfokú bíróság ítélete
6. október
7. napján jogerőre emelkedett. II. Kúria 3.Bfv.231/2021/6 3 [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a járásbíróság fellebbezését elutasító végzése ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [4] A jogerős ügydöntő határozattal kapcsolatosan kifejtette, hogy a tényállásban megállapított cselekmény miatt őt a Szolnoki Rendőrkapitányság 16801/587-1/2020.szabs. számú határozatával 90.000 forint pénzbírsággal sújtotta, mely alapján a Szolnoki Járásbíróság 41.Szpá.10471/2020/
8. számon hozott végzést, így – álláspontja szerint – ugyanabban az ügyben két büntetést szabtak ki vele szemben. [5] A Szolnoki Járásbíróság 4.B.236/2020/
9. számú – nem ügydöntő – határozata elleni felülvizsgálati indítványa szerint az ítélet elleni fellebbezését az elsőfokú bíróság annak ellenére utasította el, hogy ő azt a büntetés-végrehajtási intézetben határidőn belül a nevelői ládába tette, így az nem neki felróható ok miatt nem érkezett meg a bírósághoz időben. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.311/2021/
10. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [7] Kifejtette, hogy a Be.
11. §-a szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, így a fellebbezés elutasításáról rendelkező határozat felülvizsgálata nem lehetséges. [8] A terhelt állítása szerinti kétszeres elítélése kapcsán utalt a Be.
12. §-ára, amely tételesen felsorolja, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértésén, illetve eljárási jogszabálysértésen túlmenően mely okokból kifolyólag kerülhet sor a felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Rámutatott, hogy a törvény által nevesített okok között a res iudicata nem szerepel, azonban a terhelt tekintetében az sem állapítható meg, hogy ugyanolyan cselekmény miatt több jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatot hoztak. [9] Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a terhelt törvényben kizárt felülvizsgálati indítványát utasítsa el. III. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.
13. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
14. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.231/2021/6 4 [12] A Be.
15. §

(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [13] A Be. 608. §

(1)bekezdés a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak: – a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, – az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, – a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, – a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, – a bíróság a 492. §

(1)bekezdés c)-

1. d)és
2. i)pontjában, valamint a

(2)bekezdésében vagy az 567. §

(1)bekezdés a)-

1. b)és
2. g)pontjában, valamint a

(2)bekezdésben meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, – az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, – az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §

(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, – az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [14] A terhelt a Szolnoki Járásbíróság jogerős ügydöntő határozata elleni felülvizsgálati indítványban a Be. 4. §

(3)bekezdésének megsértését, a járművezetés ittas állapotban vétsége miatti kétszeres elbírálást sérelmezte. [15] A Be. 4. §

(3)bekezdése szerint büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét. A Be. a ne bis in idem (kétszeres elbírálás tilalma) elvét alapul véve, a res iudicata (ítélt dolog) esetére rendelkezik, annak két következményét nevesítve. Kúria 3.Bfv.231/2021/6 5 [16] Előrebocsátja a Kúria, hogy a res iudicata kérdésnek, illetve az ebben való téves álláspontnak a jogi következménye – attól függően, hogy miben áll az elvétés, másfelől milyen perjogi helyzetben van az ügy – eltérő. [17] Ha jogerő előtt az elsőfokú bíróság res iudicata indokkal megszünteti az eljárást, akkor ez abszolút eljárási szabálysértés címén másodfokú felülbírálat tárgyát képezheti. Ezzel egyező jogi helyzet, ha a res iudicata címén megszüntetés jogerőre emelkedik, akkor feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértési okból felülvizsgálatnak lehet helye. [18] Ha jogerő előtt első fokon bűnösséget állapítanak meg, viszont res iudicata okából a másodfokú bíróság ezt törvénysértőnek tekinti, akkor ebben az esetben ez okból, egyébként eljárásjogi címen, hatályon kívül helyezésnek és megszüntetésnek van helye. (Megjegyzi a Kúria, hogy ez a rendelkezése a Be.-nek a favor defensionis, védelemnek kedvezés elve mentén biztosítja, hogy ne függjön a fellebbezés irányától egy olyan bűnösségre vonatkozó rendelkezés helytelensége, ami egyébként jogerő után perújítással lenne orvosolható.) [19] Ha jogerőre emelkedik egy olyan rendelkezés, ami bűnösséget állapít meg, viszont res iudicata ellenében, akkor ez a bűnösség nem felülvizsgálattal, hanem perújítással orvosolható. [20] Rámutat a Kúria, hogy a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ügydöntő határozat hozatala a felülvizsgálatot eredményező eljárási szabálysértéseknek a Be. 649. §

(2)bekezdésében foglalt kimerítő felsorolásában nem szerepel, ezért amiatt a felülvizsgálat törvényben kizárt. [21] A kétszeres elítélés, megvalósulása esetén a Be. 637. §

(1)bekezdés

1. b)pontja szerinti perújítási ok lenne. Felülvizsgálat oka, illetve indoka a kétszeres elítélés törvénysértő megállapítása esetében való eljárásmegszüntetés lenne [Be. 648. §
2. b)pont, 649. §

(2)bekezdés d) pont, 608. §

(1)bekezdés e) pont, 567. §

(1)bekezdés b) pont]. [22] A rendelkezésre álló iratok szerint a Szolnoki Rendőrkapitányság a 16801/5871/2020.szabs. számú határozatával a terheltet engedély nélküli vezetés szabálysértése miatt sújtotta 90.000 forint szabálysértési bírsággal, illetve tiltotta el 12 hónap időtartamra minden engedélyhez kötött közúti jármű vezetésétől. [23] Ezzel összefüggésben a Szolnoki Járásbíróság a 41.Szpá.10471/2020/

1. számú végzésével a terhelttel szemben kiszabott pénzbírságot – a meg nem fizetése miatt – változtatta át szabálysértési elzárásra. [24] Ebből következően megállapítható, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ügydöntő határozat eltérő cselekmény – járművezetés ittas állapotban vétsége – miatt mondta ki a terhelt bűnösségét és szabott ki vele szemben büntetést. Kúria 3.Bfv.231/2021/6 6 [25] A járásbíróság – terhelt fellebbezését elutasító – nem ügydöntő határozatával szemben bejelentett felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatban rámutat a Kúria, hogy a Be.
2. §

(1)bekezdés első mondata szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ilyen a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet, valamint az eljárást megszüntető végzés (Be. 564-569. §). [26] A terhelt ítélet elleni fellebbezését elutasító végzés ilyen döntést nem tartalmaz, ezért az nem ügydöntő, és így ellene felülvizsgálatnak nincs helye. [27] A Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. IV. [28] Ekként a Kúria a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a járásbíróság támadott ítéletét a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta; míg a végzést támadó részében a Be. 656. §

(2)bekezdés a) pontja alapján – mint törvényben kizártat – elutasította. [29] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [30] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. július
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Harangozó Attila s.k. előadó bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kúria 3.Bfv.231/2021/6 7