← Magyarország

Gf.30109/2024/6 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A taggyűlés összehívása egy technikai jellegű intézkedés, ezért csak az ezzel összefüggő költségek viselésére kötelezhető a taggyűlés összehívására irányuló törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező tag. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.109/2024/

  1. A felperes: felperesi cég neve (székhelye) A felperes képviselője: Kodela Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kodela Viktor ügyvéd; címe) Az alperesek: alperes neve (címe) Az alperes képviselője: Dr. Rajnai Csaba ügyvéd (címe) A per tárgya: Ügyvédi megbízási díj Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Törvényszék 14.P.20.009/2024/9/I. A fellebbezést benyújtó fél: A felperes, 14.P.20.009/2024/10.,
  2. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.109/2024/6 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A tényállás [1] Az alperes a felperesi társaság 15%-os mértékű társasági részesedéssel rendelkező tagja. [2] Az alperes
  3. február 21-én kelt és a felperes ügyvezetésének címzett levélben indítványozta a társaság taggyűlésének összehívását az általa megjelölt napirendi pontokkal. Az ügyvezetés március 17-én arról tájékoztatta az alperest, a napirendi pontok elutasításának oka kizárólag az, hogy azokat sem a Ptk., sem a felperesi társaság létesítő okirata nem utalja a taggyűlés hatáskörébe. Csupán ügyvezetői tájékoztatást kért az általa említett témakörökben, következésképpen az előterjesztett indítványok ügyvezetői kompetenciába tartoznak. Ezt követően az alperes a felperes taggyűlésének összehívását, illetve az arra való feljogosítását kezdeményezte a Gyulai Törvényszék Cégbíróságánál cégtörvényességi eljárás keretében
  4. április 16-án. A törvényességi felügyeleti eljárás során a felperes vitatta az alperesi kérelemben foglaltakat. [3] A Gyulai Törvényszék Cégbírósága
  5. június 7-én kelt Cgt.(X)/
  6. sorszámú végzésével – helyt adva az alperes törvényességi felügyeleti kérelmének – a felperes legfőbb szervének összehívására felhatalmazta az alperest megjelölve a taggyűlés napirendi pontjait. Ezek egyike volt a legfőbb szerv összehívása költségeinek viselésével kapcsolatos döntéshozatal. A végzés rendelkező része szerint a felmerülő költségeket az indítványozó kérelmező köteles megelőlegezni. [4] A felperes ügyvezetője
  7. július 19-én kelt levelében felszólította az alperest, hogy a legfőbb szerv összehívásával kapcsolatban ügyvédi megbízási díj, valamint útiköltség címén előlegezzen meg összesen 311 609 forintot. Az alperes az összeget nem fizette meg. [5] Az alperes a taggyűlést
  8. július 25-re összehívta, a felmerült költségeket megelőlegezte, a meghívó napirendi pontjai között az összehívással felmerült költségekről történő döntéshozatal nem szerepelt. [6] A megtartott taggyűlésen felvett jegyzőkönyv szerint a levezető elnök ismertette a folyamatban volt törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzést és tájékoztatta a taggyűlést, hogy az összehívást indítványozó (alperes neve) nem előlegezte meg Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.109/2024/6 3 az ülés összehívásával felmerülő költségeket, erre tekintettel a társaság követelni fogja annak megfizetését. Rögzítésre került az is, hogy a társaság törvényes képviseletében az ügyvezető (alperes neve) tagot felszólította 311 609 forint megfizetésére, mivel azt nem előlegezte meg, a társaság álláspontja szerint a taggyűlés megtartására nem lenne köteles, arra kizárólag azért kerül sor, mert a tagok megjelentek. A levezető elnök utalt arra is, a Gyulai Törvényszék Cégbíróságának végzése
  9. napirendi pontként szerepeltette a legfőbb szerv összehívása költségeinek viselésével kapcsolatos döntéshozatalt, ez azonban a meghívóban nem szerepel, így ebben a kérdésben a taggyűlés nem tud határozatot hozni. [7] Az ülést követően a felperes a Gyulai Törvényszék Cégbíróságánál bejelentette a taggyűlés megtartását, utalva arra, hogy a költségek viseléséről a végzésben foglaltakkal szemben a taggyűlés nem tudott határozatot hozni. Kérte ezért, hogy a cégbíróság kötelezze a taggyűlés összehívását indítványozó kérelmezőt a felmerült költségek viselésére. A cégbíróság
  10. szeptember 27-én kelt
  11. sorszámú végzésével a kérelmet visszautasította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes – a fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban – keresetében kérte az alperes 311 609 forint és annak
  12. július
  13. napjától a kifizetésig, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  14. évi V. törvény (Ptk.) 6:
  15. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére. Keresete jogalapjaként a Ptk. 3:
  16. §

(2)bekezdését jelölte meg. [9] Kifejtette, a költségek előlegezése az alperest terhelte, a Ptk. kisebbségvédelmi szabályai között pedig nincs olyan jogszabályi előírás, hogy a taggyűlés összehívását indítványozó kisebbség által okozott költségeket automatikusan a társaságnak kellene viselnie. Kiemelte, az alperesnek jogszabályon alapuló kötelezettsége a felperesi társaság legfőbb szerve ülése összehívásával kapcsolatos várható költségek megelőlegezése, ennek megfizetését vállalnia kell. Hozzátette, a taggyűlésen erről azért nem született döntés, mert a Gyulai Törvényszék Cégbíróságának felhívása ellenére az alperes napirendi pontként azt nem tüntette fel. Álláspontjának alátámasztására a Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf.43.669/2009/
  1. számú döntésére hivatkozott. [10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a cégbíróság a taggyűlés összehívására feljogosította, egyúttal az összehívás költségeinek előlegezésére kötelezte. Előadta, ennek megfelelően a taggyűlést összehívta, az ezzel járó költségeket, így a törvényességi felügyeleti eljárás illetékét, jogi képviseletével összefüggő költségeit, valamint a meghívó kiküldésének postaköltségét megelőlegezte. Mivel a felperest a cégbíróság végzése semmilyen aktív magatartásra nem kötelezte a taggyűlés összehívására vonatkozóan, így nem merülhetett fel ezzel kapcsolatban semmilyen költsége. Rámutatott, az összehívással felmerült és megelőlegezett költségek utólagos viseléséről való döntést legfeljebb ő igényelhette volna, ebben az esetben szerepelt volna a napirendi pontok között. Tekintettel azonban arra, hogy az összehívással csekély összeg merült fel, arra nem tartott igényt. Véleménye szerint a felperes által követelt költségelemeknek a keresetben megjelölt jogcímeiből kitűnően azok ténylegesen nem a taggyűlés összehívásával, illetve megtartásával kapcsolatos indokolt költségek, hanem a felperes tagja és ügyvezetője jogi képviseletével függ össze, mely indokolatlan és túlzott mértékű ügyvédi megbízási díj. Kifejtette, a taggyűlés ügyvezető általi levezetése egyszerű feladat, ehhez ügyvéd igénybevétele nem Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.109/2024/6 4 szükséges. Amennyiben mégis jogi segítséget vesz igénybe, annak költségei személyében őt terheli. Hozzátette, azokon a taggyűléseken, ahol jogi képviselő vett részt, ott a társaság állandó megbízással rendelkező jogi képviselője járt el. A Ptk. Kommentár szövegét idézve álláspontja az volt, a taggyűlés összehívásának költsége nem foglalja magában sem az ismeretlen tartalmú, nem részletezett „előkészítés, jogi tanácsadás, képviselet” költségét, sem a taggyűlés összehívása után a megtartással felmerülő esetleges költségeket, vagy a tagok saját jogi képviselőjének megbízási díját. A Gt.-hez képest ugyanis a Ptk. kifejezetten leszűkítette az előlegezendő költségek körét, az az ülés megtartásának technikai feltételei megteremtésére sem terjed ki, az ügyvezető, vagy a tag jogi képviselő díjára pedig különösen nem vonatkoztatható. Utalt arra is, a taggyűlés a felperes székhelyén volt, így ténylegesen ezzel kapcsolatban sem merülhetett fel költség. Az elsőfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [12] Határozatának indokolásában a Ptk. 3:
  2. §
(1)és
(2)bekezdéseire hivatkozott. Rámutatott, a taggyűlés összehívására a nyilvántartó bíróság döntése folytán került sor, mivel helyt adott az alperes mint kérelmező törvényességi felügyeleti eljárásban előterjesztett kérelmének. Ezzel egyidejűleg kötelezte a legfőbb szerv összehívásával felmerülő költségek megelőlegezésére. Ebből az következik, nemcsak jogosulttá, hanem kötelezetté is vált a legfőbb szerv összehívására, melyhez a költségek előlegezésének a kötelezettsége is társult. Kifejtette, ha az alperes elmulasztotta volna a terhére róttak teljesítését, annak jogkövetkezménye a taggyűlés elmaradása lehetett volna. A felperes ebben a körben semmilyen tevőleges magatartás megtételére nem vált kötelezetté. [13] Kiemelte, a taggyűlést az alperes összehívta a napirendi pontokat tartalmazó meghívó kiküldésével, ez a felek között az eljárás során nem volt vitatott. Nem kizárt, hogy a tagok, vagy akár a társaság jogi képviselőt vegyen igénybe a legfőbb szerv ülésezése során. Ezzel összefüggésben osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a taggyűlés összehívásának költsége nem foglalja magában sem a felperes vagy a tagok által igényelt saját jogi képviselet díját, sem a taggyűlés összehívása után a megtartással felmerülő esetleges költségeket, ugyanis a taggyűlés összehívásához kötelező jogi képviselet igénybevételét a jogszabály nem írja elő. Hozzátette, a törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott végzésre és a Ptk. 3:103. §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel éppen az alperes vált jogosulttá a felmerült készkiadásai társaság általi rendezésének követelésére, ugyanakkor ő ezzel nem élt. Mindezekre figyelemmel a felperes által meghatalmazott jogi képviselő díját nem háríthatja át az alperesre, annak viselésére nem köteles. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [14] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen a Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint annak megváltoztatása és a kereseti kérelemben foglaltak szerinti döntés meghozatala, másodlagosan a Pp.
  1. §-a szerint az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.109/2024/6 5 [15] Jogszabálysértőnek tartotta az elsőfokú bíróság ítéletének azon megállapítását, miszerint a felperes semmilyen tevőleges magatartás megtételére nem vált kötelezetté a legfőbb szerv összehívása kapcsán. Álláspontja szerint a Ptk. 3:
  2. §
(2)bekezdésében foglalt szabály szerint a vezető tisztségviselő a kellő gondosságot akkor tanúsítja, ha ügyvezetési tevékenységét a társaság érdekeinek megfelelően, a vezető tisztséget betöltő személyektől általában elvárható fokozott gondossággal látja el, következésképpen a felperesi társaság ügyvezetőjétől elvárható gondos eljárásból adódóan jogi képviselőt vegyen igénybe a legfőbb szerv ülése során. [16] Véleménye szerint a Ptk. 3:111. §-a, valamint 3:189. §-a szerint, ha az ügyvezető maga hívja össze a taggyűlést, akkor gyakorolja a teljes kontrollt a taggyűlési meghívó tartalma, a napirendi pontok és a taggyűlés lebonyolítása tekintetében. A Ptk. 3:103. §
(1)bekezdése alapján összehívott legfőbb szerv ülésén az ügyvezető felelőssége már indokolttá teszi, hogy jogi képviseletet vegyen igénybe, mivel a taggyűlés során nyilvánvalóan jogviták felmerülése várható. A társaság ügyvezetőjével szemben állított gondos eljárás követelményéből következik, hogy aktív, tevőleges magatartást kell tanúsítania a társaságot érintő kérdések során annak ellenére, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, mely kötelezővé teszi jogi képviselő igénybevételét. Megjegyezte, a tárgybeli ügyben a legfőbb szerv ülése során különösen indokolt volt a felperesi társaság jogi képviselőjének igénybevétele, hiszen egy olyan kisebbségi tag indítványozta a taggyűlés összehívását, aki az elmúlt években a felperesi társaság ellen számos alaptalan eljárást indított. [17] Jogszabálysértőnek tartotta az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt azon megállapítást, hogy a taggyűlés összehívásának költsége nem foglalhatja magában a felperes által igényelt jogi képviselet költségét. Véleménye szerint azért, mert nincs jogszabályi előírás a kötelező jogi képviselet igénybevételére, nem jelenti azt, hogy abban az esetben, ha erre mégis sor kerül, a taggyűlés összehívását indítványozó tag annak előlegezésére és viselésére nem lenne köteles. [18] Állította, a bíróság álláspontja azért is téves, mert a Ptk. nem határozza meg tételesen, a legfőbb szerv összehívásával felmerülő költségek mit foglalnak magukban, mi számolható el költségként. Hangsúlyozta, a Ptk. 3:103. §
(2)bekezdésében foglaltakkal a jogalkotó célja éppen az volt, hogy a taggyűlés összehívása folytán a társaság oldalán felmerülő költségeket is – így a jogi képviselet költségét – az indítványozó tag előlegezze, illetve a társaság döntése szerint viselje. Véleménye szerint azzal, hogy az alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, visszaélt kisebbségi jogaival, ugyanis a jogszabályon alapuló és általa vállalt kötelezettségével szemben jogellenesen áthárította a felperesi társaságra a költségek megfizetését és viselését annak ellenére, hogy a taggyűlés összehívását az alperes indítványozta, tehát szükségszerűen a legfőbb szerv ülésének összehívása okán merültek fel. Hozzátette, a Ptk. kisebbségvédelmi szabályai között nincs olyan jogszabályi előírás, hogy a taggyűlés összehívását indítványozó kisebbségi tag által okozott, a társaság oldalán a legfőbb szerv ülésének összehívása folytán felmerülő költségeket automatikusan a társaságnak kell viselnie. [19] Jogszabálysértőnek tartotta bekezdésében foglalt megállapításait. az elsőfokú bíróság ítéletének [25]-[26] Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.109/2024/6 6 [20] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult annak helyes indokai alapján. Kifejtette, a felperesi hivatkozás az ügyvezető gondossági kötelezettségére a jelen ügy jogkérdésének eldöntése szempontjából irreleváns, a felperes saját döntése alapján igénybe vett jogi képviselet költségeinek megtérítésére a taggyűlést kezdeményező tag akkor sem lenne kötelezhető, ha valós volna a felperes állítása. Hozzátette, 2022 évig a felperes ügyvezetőjének nem okozott gondot a taggyűlések levezetése. Véleménye szerint a felperes hivatkozásai korábbi megnyilvánulásainak tükrében ellentmondásos, hiszen az ügyvezető álláspontja szerint a taggyűlés nem arra van, hogy a tagok, vagy az ügyvezetés kérdésekre válaszoljanak, hanem kizárólag határozathozatalra. Megjegyezte, az elsőfokú eljárás megismétlésére irányuló felperesi fellebbezési kérelem alaptalan, mivel eljárási szabálysértést nem jelölt meg. [21] A felperes észrevételében változatlan tartalommal fenntartotta a fellebbezésében foglaltakat. Az ítélőtábla döntésének indokai [22] A fellebbezés alaptalan. [23] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. A másodfokú bíróság döntésének tehát korlátját jelenti a fellebbezés petituma (a fél az elsőfokú ítélet mely rendelkezésének a megváltoztatását kéri), annak megjelölt indokai, az, hogy a fél melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [24] A felperes jogorvoslati kérelmében foglaltakra figyelemmel az ítélőtáblának először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, helye van-e az ítélet Pp.
  1. §-a szerinti hatályon kívül helyezésének. [25] Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére eljárási szabálysértés miatt (Pp.
  2. §) kerülhet sor. Lehetőség van az ítélet hatályon kívül helyezésére (Pp.
  3. §), ha az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése szükséges az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak olyan megsértése miatt, mely az ügy érdemi eldöntésére kihatott és az a másodfokú eljárásban nem orvosolható. Az ítélőtábla megállapította, az elsőfokú eljárásban nem volt olyan abszolút, illetve relatív jogszabálysértés, mely az ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, ilyen okot a felperes sem jelölt meg. [26] Ezt követően azt kellett vizsgálni, a fellebbezésben felhozott indokok alapján kötelezhető-e az alperes a felperesi társaság taggyűlésen igénybe vett jogi képviseletével összefüggő költségeinek viselésére a Ptk. 3:
  4. § rendelkezéseinek tükrében. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.109/2024/6 7 [27] A Ptk. 3:
  5. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság azon tagja, vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását, vagy a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozó kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására. A
(2)bekezdés értelmében a várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A gazdasági társaság legfőbb szerve a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók, vagy a társaság viseli-e. [28] A Ptk. 3:16. §
(1)bekezdése szerint a tagok, vagy az alapítók az e törvényben, vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből, vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben, vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják. A Ptk. 3:17. §
(1)bekezdésének előírása szerint a döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével, vagy közzétételével hívja össze. A Ptk. 3:21. §
(2)bekezdése értelmében a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. [29] A gazdasági társaság működése során az általános szabályok szerint a legfőbb szerv összehívása a vezető tisztségviselő, az ügyvezető feladata. Az ítélőtábla meglátása szerint – ahogy azt az elsőfokú bíróság is értékelte – a taggyűlés összehívása egy technikai jellegű intézkedés, hiszen a következetes bírói gyakorlat szerint az összehívás nem minősül olyan határozatnak, amely a bíróság által felülvizsgálható lenne (BDT2008. 1786). Azzal, hogy a Ptk. 3:103. §
(1)bekezdése alapján lehetőséget biztosít a kisebbségi részesedéssel rendelkező tagok számára a legfőbb szerv ülésének összehívására, azt a jogszabály is egy technikai folyamatnak tekinti. [30] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 81. §
(1)bekezdés d) pontja értelemszerűen eszerint nevesíti is, amikor a cégbíróság számára is lehetővé teszi a cég törvényes működésének helyreállítása érdekében a legfőbb szerv összehívását. Ugyancsak erre enged következtetni az is, amikor a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő tagok kisebbségvédelmi jogaik védelme érdekében kezdeményezik a legfőbb szerv összehívását. [31] Kétségtelen, a Ptk. nem nevesíti, milyen költségek merülhetnek fel a taggyűlés összehívása során. Tekintettel arra azonban, hogy ez egy technikai jellegű intézkedés, nyilvánvalóan kizárólag arra irányulhat, hogy a tagok megfelelő időben értesüljenek a taggyűlés összehívásának helyéről, idejéről, valamint a napirendi pontokról. Az ezzel összefüggő költségek azok, melyek felmerülhetnek, vagyis a tagok értesítésével, megkeresésével, illetve a meghívó kiküldésével. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.109/2024/6 8 [32] A felperes fellebbezésben foglalt álláspontjával szemben az összehívás és a taggyűlés lebonyolítása között különbséget kell tenni. A napirenden szereplő érdemi kérdések megtárgyalása ugyanis a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdés, kétségtelen, hogy ott akár az ügyvezető, akár a tagok jogi segítséget vehetnek igénybe. Azzal azonban, hogy az alperes jogszabályon alapuló jogával élve kezdeményezte a társaság ellen törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása keretében a taggyűlés összehívását, az azzal kapcsolatos költségeket kellett megelőlegeznie. A taggyűlés megtartásra került, az érdemi kérdések megvitatásához szükséges jogi segítséggel felmerülő költség azonban már nem a legfőbb szerv összehívásával függ össze, ezért nem hárítható át. A jogszabály által biztosított jog gyakorlása ugyanis nem okozhat az azt igénybe vevő tag számára hátrányt, így a felperes által felhozott indokból az alperes a taggyűlésen az ügyvezető által igénybe vett jogi képviselettel összefüggésben felmerült költségek megfizetésére nem kötelezhető. A felperes álláspontját elfogadva ugyanis szélsőséges esetben az ügyvezetés által összehívott taggyűlések esetén, ha a tagok jogi képviselőt vesznek igénybe, minden esetben a társaság lenne köteles az így felmerült költségek viselésére. [33] Megjegyzi az ítélőtábla, az elsőfokú bíróság ítéletében a taggyűlés összehívásával kapcsolatban emelte ki azt, hogy az ügyvezetőnek ebben a körben tevőleges magatartást nem kellett tennie. [34] Téves a fellebbezés 12. pontjában kifejtett érvelés. Perbeli esetben ugyanis a taggyűlés összehívását a kérelmet előterjesztő tag kisebbségvédelmi jogai védelme érdekében kezdeményezte, nem pedig a kisebbségi taggal szemben a társaság érdekeinek megóvása miatt vált szükségessé. [35] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [36] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melynek mértékét az ítélőtábla a Pp. 81. §
(1)bekezdés és 83. §
(1)bekezdése alapján állapította meg a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés alkalmazásával. Szeged,
  1. október
  2. Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke, előadó bíró táblabíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.