Bf.194/2020/189 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés c.) pont], (XIX. tényállási pont), Terhelt19 XIX.r. vádlott bűnösségét 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 274.§

(1)bekezdés c.) pont], (VI. tényállási pont), Terhelt25 – helyesen – XXV.r. bűnösségét 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont], (VII. tényállási pont), Terhelt_45 – helyesen – XLV.r. vádlott bűnösségét 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274.§

(1)bekezdés c.) pont], (XVII. tényállási pont], Terhelt59 – helyesen – LIX.r. vádlott bűnösségét 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 274.§

(1)bekezdés c.) pont], (XXIX. tényállási pont), megállapító rendelkezéseit hatályon kívül helyezi és e bűncselekmények miatt az ellenük folyamatban lévő eljárást megszünteti. Ezt meghaladóan a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét Terhelt4 IV. rendű, Terhelt8 VIII. rendű, Terhelt9 IX. rendű, Terhelt18 XVIII. rendű, Terhelt19 XIX. rendű, Terhelt21 XXI. rendű, Terhelt23 – helyesen – XXIII. rendű, Terhelt24 – helyesen – XXIV. rendű, Terhelt25 XXV. rendű, Terhelt26 – helyesen – XXVI. rendű, Terhelt28 – helyesen – XXVIII. rendű, Terhelt30 – helyesen – XXX. rendű, Terhelt31 – helyesen – XXXI. rendű, Terhelt32 – helyesen – XXXII. rendű, Terhelt33 – helyesen – XXXIII. rendű, Terhelt34 – helyesen – XXXIV. rendű, Terhelt37 – helyesen – XXXVII. rendű, Terhelt38 – helyesen – XXXVIII. rendű, Terhelt43 – helyesen – XLIII. rendű, Terhelt_45 XLV. rendű, Terhelt51 – helyesen – LI. rendű, Terhelt53 – helyesen – LIII. rendű, Terhelt56 – helyesen – LIV. rendű, Terhelt58 – helyesen – LVI. rendű, Terhelt57 – helyesen – LVII. rendű, Terhelt60 – helyesen – LVIII. rendű, Terhelt59 LIX. rendű, továbbá Terhelt61 – helyesen – LXI. rendű vádlottak vonatkozásában megváltoztatja. Terhelt4 IV.rendű vádlottat az ellene bűnszervezetben részvétel bűntette [1978. évi IV. törvény 263/C.§

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti. A IV. rendű vádlottat – büntetés kiszabása helyett – 2 (két) évre próbára bocsátja. Terhelt8 VIII. rendű vádlottat – büntetés kiszabása helyett – a bűnszervezetben történt elkövetésre utalás mellőzésével, megrovásban részesíti. Terhelt9 IX. rendű vádlottat az ellene közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 274.§

(1)bekezdés c.) pont] (I. tényállási pont) miatt emelt vád alól felmenti. A IX. rendű vádlott fennmaradó cselekményeit 1 rendbeli csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés és

(5)bekezdés a.) pont], Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 2 1 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 274.§

(1)bekezdés c.) pont], és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségének [

1. évi IV. törvény 276.§] (I. tényállási pont) minősíti. A – helyesen különös visszaeső – Terhelt9 IX. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 2 (két) hónap börtönbüntetésre enyhíti, pénzbüntetés kiszabását mellőzi. Terhelt9 IX. rendű vádlott helyesen
2. szeptember
3. napjáig volt letartóztatásban, így a
4. július
5. napjától
6. szeptember
7. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt számítja be a szabadságvesztésbe. A bűnügyi felügyelet szabadságvesztésbe történő beszámítását mellőzi. Terhelt18 XVIII. rendű vádlott cselekményeit 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségének [Btk. 405.§

(1)bekezdés], és 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont] (VI. tényállási pont), minősíti. A részletfizetés engedélyezését mellőzi. A pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezést akként pontosítja, hogy ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt19 XIX. rendű vádlott fennmaradó cselekményeit 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 274.§

(1)bekezdés c.) pont], és 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségének [1978. évi IV. törvény 330.§] (VI. tényállási pont), minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt21 XXI. rendű vádlott cselekményeit 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének, melyből 3 rendbeli bűnsegédként, 1 rendbeli felbujtóként elkövetett [Btk. 343.§

(1)bekezdés c.) pont], 13 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont], és 2 rendbeli társtettesként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétsége kísérletének [Btk. 405.§

(1)bekezdés] (VII. tényállási pont), minősíti. Terhelt21 XXI. rendű vádlott próbára bocsátását mellőzi, és őt – halmazati büntetésül – 350 (háromszázötven) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000,- (ezer) forintban állapítja meg. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 3 Ha a terhelt az így kiszabott 350.000,- (háromszázötvenezer) forint pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt23 XXIII. rendű vádlott cselekményeit 1 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 343.§

(1)bekezdés c.) pont] (VII. tényállási pont), 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont], (VII. és X. tényállási pont), és 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségének, melyből 3 rendbeli kísérlet [Btk. 405.§

(1)bekezdés], (VII. és X. tényállási pont), minősíti. A pénzbüntetés napi tétel számát 300 (háromszáz) napi tételre, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra enyhíti. A részletfizetés engedélyezését mellőzi. Ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A XXIII. rendű vádlottal szemben vagyonelkobzás alkalmazását mellőzi. Terhelt24 XXIV. rendű vádlott cselekményeit 1 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 343.§

(1)bekezdés c.) pont], (VII. tényállási pont), 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont], (VII. és XV. tényállási pont), és 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségének, melyből 3 rendbeli kísérlet [Btk. 405.§

(1)bekezdés], (VII. és XV. tényállási pont), minősíti. Terhelt24 XXIV. rendű vádlottal szemben szabadságvesztés kiszabását mellőzi, halmazati büntetését 350 (háromszázötven) napi tétel pénzbüntetésre enyhíti. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000,- (ezer) forintban állapítja meg. Ha a terhelt az így kiszabott 350.000,- (háromszázötvenezer) Ft pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A XXIV. rendű vádlottal szemben vagyonelkobzás alkalmazását mellőzi. Terhelt25 XXV. rendű vádlott fennmaradó cselekményeit 2 rendbeli, egy esetben bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont], (VII. és VIII. tényállási pont), 7 rendbeli, 3 esetben bűnsegédként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségének melyből 6 rendbeli kísérlet [Btk. 405.§

(1)bekezdés], (VII. és VIII. tényállási pont) minősíti. Terhelt25 XXV. rendű vádlott halmazati büntetésénél a helyesen a bűnszervezetben elkövetővel szembeni büntetés kiszabására utalást, szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás kiszabását, valamint a részletfizetés engedélyezését mellőzi. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 4 A pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezést akként pontosítja, hogy ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt26 XXVI. rendű vádlott cselekményeit 2 rendbeli, egy esetben bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 274.§

(1)bekezdés c.) pont], 5 rendbeli, egy esetben társtettesként (tényállás X. pont), négy esetben bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségének, melyből 3 rendbeli kísérlet [

1. évi IV. törvény 330.§](VIII. és X. tényállási pont) minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 2 (két) évre enyhíti. Terhelt28 XXVIII. rendű vádlott cselekményeit 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [
2. évi IV. törvény 274.§

(1)bekezdés c.) pont] (IX. tényállási pont), és 2 rendbeli társtettesként elkövetett hitelsértés vétsége kísérletének [1978. évi IV. törvény 330.§] (IX. tényállási pont), minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt30 XXX. rendű vádlott közokirat-hamisítás bűntetteként értékelt bűncselekményét bűnsegédként elkövetettnek minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt31 XXXI. rendű vádlott közokirat-hamisítás bűntetteként értékelt bűncselekményeit bűnsegédként elkövetettnek, 1 rendbeli hitelsértés vétségeként értékelt bűncselekményét kísérletnek minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt32 XXXII. rendű vádlott közokirat-hamisítás bűntetteként értékelt bűncselekményét bűnsegédként elkövetettnek minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt33 XXXIII. rendű vádlott cselekményeit 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 343.§

(1)bekezdés c.) pont], 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont], és 1 rendbeli tartozás fedezetének elvonása vétségének [Btk. 405.§

(1)bekezdés], (XIII. tényállási pont), minősíti. Terhelt33 XXXIII. rendű vádlott próbára bocsátását mellőzi, és őt – halmazati büntetésül – 250 (kétszázötven) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000,- (ezer) forintban állapítja meg. Ha az elítélt az így kiszabott 250.000,- (kétszázötvenezer) Ft pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt34 XXXIV. rendű vádlott cselekményeit Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 5 1 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 343.§

(1)bekezdés c.) pont], 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont]), és 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségének [Btk. 405.§

(1)bekezdés], (XIII. tényállási pont) minősíti. Terhelt34 XXXIV. rendű vádlott halmazati büntetésénél a helyesen a bűnszervezetben elkövetővel szembeni büntetés kiszabására utalást, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás kiszabását mellőzi, a pénzbüntetés napi tétel számát 300 (háromszáz) napi tételre, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra enyhíti. A pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezést akként pontosítja, hogy ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A részletfizetés engedélyezését és vele szemben vagyonelkobzás alkalmazását mellőzi. Terhelt37 XXXVII. rendű vádlott közokirat-hamisítás bűntetteként értékelt bűncselekményét 2 rendbelinek, a bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségeként értékelt bűncselekményét kísérletnek minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt38 XXXVIII. rendű vádlott 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntetteként értékelt bűncselekményeit bűnsegédként elkövetettnek, a 2 rendbeli hitelsértés vétségeként értékelt bűncselekményét 1 rendbelinek minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt43 XLIII. rendű vádlottat az ellene 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont] miatt emelt vád alól felmenti. (XVII. tényállás) A XLIII. rendű vádlott fennmaradó cselekményeit 1 rendbeli csalás bűntettének [Btk. 373.§

(1)bekezdés és

(3)bekezdés a.) pont], és 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont] (XVII. tényállási pont) minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 2 (két) évre enyhíti. Terhelt_45 XLV. rendű vádlottal szemben a próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt51 LI. rendű vádlott cselekményeit 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 274.§

(1)bekezdés c.) pont], (XI. és XVI. tényállási pont), és 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségének, melyből 3 rendbeli kísérlet [1978. évi IV. törvény 330.§] (XI. és XVI. tényállási pont) minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 2 (két) évre enyhíti. Terhelt53 LIII. rendű vádlott 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségeként értékelt bűncselekményeit kísérletnek minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 2 (két) évre enyhíti. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 6 Terhelt56 LIV. rendű vádlott 12 rendbeli közokirat-hamisítás bűntetteként értékelt bűncselekményeit bűnsegédként elkövetettnek, 2 rendbeli tettesként elkövetett hitelsértés vétségeként értékelt bűncselekményét kísérletnek minősíti. A vele szemben alkalmazott próbára bocsátás próbaidejét 2 (két) évre enyhíti. Terhelt58 LVI. rendű vádlott cselekményeit 1 rendbeli csalás bűntettének [Btk. 373.§

(1)bekezdés és

(4)bekezdés a.) pont], és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont], (XXVI. tényállási pont), minősíti. A részletfizetés engedélyezését mellőzi. A pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezést akként pontosítja, hogy ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt57 LVII. rendű vádlottal szemben a próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt60 LVIII. rendű vádlottal szemben a próbára bocsátás próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt59 LIX. rendű vádlott fennmaradó cselekményeit 3 rendbeli, egy esetben társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342.§

(1)bekezdés c.) pont] (XXI-XXVII. tényállási pont) 4 rendbeli, 3 esetben bűnsegédként elkövetett (XXI.-XXVII. tényállási pont) tartozás fedezetének elvonása vétségének melyből 3 rendbeli kísérlet [Btk. 405.§

(1)bekezdés](XXIXXVII-XXIX. tényállási pont), minősíti. Terhelt59 LIX. rendű vádlott esetében a büntetést visszaesővel szemben tekinti kiszabottnak. A részletfizetés engedélyezését mellőzi. A pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezést akként pontosítja, hogy ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt61 LXI. rendű vádlott közokirat-hamisítás bűntetteként értékelt bűncselekményét 2 rendbelinek, a hitelsértés vétségeként értékelt bűncselekményét 3 rendbelinek minősíti, melyből 2 rendbeli kísérlet. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt4 IV. rendű, Terhelt8 VIII. rendű, Terhelt9 IX. rendű, Terhelt18 XVIII. rendű, Terhelt19 XIX. rendű, Terhelt21 XXI. rendű, Terhelt23 XXIII. rendű, Terhelt24 XXIV. rendű, Terhelt25 XXV. rendű, Terhelt26 XXVI. rendű, Terhelt28 XXVIII. rendű, Terhelt30 XXX. rendű, Terhelt31 XXXI. rendű, Terhelt32 XXXII. rendű, Terhelt33 XXXIII. rendű, Terhelt34 XXXIV. rendű, Terhelt37 XXXVII. rendű, Terhelt38 XXXVIII. rendű, Terhelt43 XLIII. rendű, Terhelt_45 XLV. rendű, Terhelt51 LI. rendű, Terhelt53 LIII. rendű, Terhelt56 LIV. rendű, Terhelt58 LVI. rendű, Terhelt57 LVII. rendű, Terhelt60 LVIII. rendű, Terhelt59 LIX. rendű, továbbá Terhelt61 LXI. rendű vádlottak vonatkozásában helybenhagyja. A másodfokú eljárásban Terhelt59 LIX. rendű vádlott vonatkozásában kirendelt védői díj címén felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A másodfokú bíróságnak az indokolt ítélet kézbesítése útján közölt ítéletével szemben a kézbesítéstől számított nyolc napon belül az ügyészség, Terhelt4 IV. rendű, Terhelt8 VIII. rendű, Terhelt9 IX. rendű, Terhelt19 XIX. rendű, Terhelt25 XXV. rendű, Terhelt43 XLIII. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 7 rendű, Terhelt_45 XLV. rendű, Terhelt59 LIX. rendű vádlottak és védőik jelenthetnek be a Kúriához címzett, de a másodfokú bírósághoz benyújtandó fellebbezést. Terhelt18 XVIII. rendű, Terhelt21 XXI. rendű, Terhelt23 XXIII. rendű, Terhelt24 XXIV. rendű, Terhelt26 XXVI. rendű, Terhelt28 XXVIII. rendű, Terhelt30 XXX. rendű, Terhelt31 XXXI. rendű, Terhelt32 XXXII. rendű, Terhelt33 XXXIII. rendű, Terhelt34 XXXIV. rendű, Terhelt37 XXXVII. rendű, Terhelt38 XXXVIII. rendű, Terhelt51 LI. rendű, Terhelt53 LIII. rendű, Terhelt56 LIV. rendű, Terhelt58 LVI. rendű, Terhelt57 LVII. rendű, Terhelt60 LVIII. rendű, továbbá Terhelt61 LXI. rendű vádlottak vonatkozásában az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság Terhelt1 I. r. vádlott bűnösségét 5 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 299. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdésének c) pontja-IV., VII., XIII., XX., XXI-XXVII. tényállások), 5 rendbeli, bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 343. §

(1)bekezdésének a) pontja-VII., XIII., XX. tényállások), 28 rendbeli, bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének

1. c)pontja], amelyből 25 rendbeli (I., IV., VII., X., XIII., XIX., XX., XXI-XXVII., XXIX. tényállások) befejezett, 3 rendbeli (VII., XXI-XXVII. tényállások) kísérlet, 4 rendbeli, bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305. §
2. c)pontja-XXI-XXVII., XXII., XXXI. tényállások) és 3 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségében (Btk. 405. §

(1)bekezdése), amelyből 2 rendbeli (XIX. tényállás) felbujtóként, 1 rendbeli (XIV. tényállás) bűnsegédként elkövetett állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetésbe beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt, megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. [2] A 3 rendbeli, bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett pénzmosás bűntette (Btk. 399. §

(2)bekezdés a) pontja) miatt ellene emelt vád alól felmentette (I., X., XXIX. tényállások). [3] Vele szemben az I. tényállással összefüggően 10.000.000 forintra, a X. tényállással összefüggően 9.300.000 forintra, a XIII. tényállással összefüggően 9.500.000 forintra, a XX. tényállással összefüggően 19.000.000 forintra, a XXV. tényállással összefüggően a Cím238. számú ingatlanra, a XXIX. tényállással összefüggően 42.100.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. [4] Terhelt2 II. r. vádlott bűnösségét 4 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés bűntettében (Btk. 294. §

(1)bekezdése,

(3)bekezdésének I. fordulata-IV., XIII., XX., XXIXXVII. tényállások), 4 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja), amelyből 3 rendbeli (IV., XIII., XXI-XXVII. tényállások) befejezett, 1 rendbeli (XX. tényállás) kísérlet, 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 343. §

(1)bekezdésének

1. a)pontja-XXV., XXVIII., XXX. tényállások), 3 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305. §
2. a)pontjaXIII., XXI-XXVII., XXII. tényállások), 2 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305. §
3. c)pontja-XXXI. tényállás) és hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305. §
4. a)pontja-XXIII. tényállás) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra, a végrehajtói foglalkozástól 10 év eltiltásra és 300 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint összegű, összesen 600.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 8 [5] Vele szemben az I. tényállással összefüggően 834.739 forintra, a II. tényállással összefüggően 310.587 forintra, a III. tényállással összefüggően 47.500 forintra, a IV. tényállással összefüggően 300.000 forintra, a VI. tényállással összefüggően 4.782.582 forintra, a VIII. tényállással összefüggően 289.500 forintra, a IX. tényállással összefüggően 646.638 forintra, a X. tényállással összefüggően 178.167 forintra, a XI. tényállással összefüggően 338.973 forintra, a XII. tényállással összefüggően 4.492.220 forintra, a XIII. tényállással összefüggően 1.248.588 forintra, a XV. tényállással összefüggően 3.178.553 forintra, a XVI. tényállással összefüggően 881.247 forintra, a XVII. tényállással összefüggően 647.750 forintra, a XVIII. tényállással összefüggően 622.640 forintra, a XIX. tényállással összefüggően 5.212.218 forintra, a XX. tényállással összefüggően 1.838.096 forintra, a XXI. és XXVII. tényállásokkal összefüggően 2.024.367 forintra, a XXV. tényállással összefüggően 4.209.356 forintra, a XXVI. tényállással összefüggően 6.584.945 forintra, a XXVIII. tényállással összefüggően 1.873.008 forintra, a XXIX. tényállással összefüggően 1.159.264 forintra, a XXX. tényállással összefüggően 1.837.912 forintra, összesen 43.547.850 forintra vagyonelkobzást rendelt el. [6] Terhelt3 III. r. vádlott bűnösségét 4 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett közokirathamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja), amelyből 3 rendbeli (I., X, XX. tényállások), befejezett, 1 rendbeli (XIX. tényállás) kísérlet és 3 rendbeli, bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségében (Btk. 405. §

(1)bekezdése-X., XIX., XX. tényállások) mondta ki. Ezért őt halmazati büntetésül 510 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 510.000 forint pénzbüntetésre ítélte, melynek megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett. Egyhavi részlet összegét 25.500 forintban állapította meg. Rendelkezett az egyhavi részlet, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. [7] Vele szemben a X. tényállással összefüggően 91.869 forintra, a XX. tényállással összefüggően 11.220 forintra, összesen 102.909 forintra vagyonelkobzást rendel el. [8] A bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette (Btk. 399. §

(2)bekezdés a) pontja) miatt ellene emelt vád alól felmentette. [9] Terhelt4 IV. r. vádlott bűnösségét bűnszervezetben részvétel bűntettében (1978. évi IV. törvény 263/C. §

(1)bekezdése), 2 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-XIX. tényállás) és 2 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XIX. tényállás) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 360 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint összegű, összesen 720.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és a pénzbüntetés megfizetésére 20 (húsz) havi részletfizetést engedélyezett, az egyhavi részlet összegét 36.000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról. [10] Terhelt5 V. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk.
3. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdésének c) pontjaVII., XIII. tényállások), 6 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja-II., IV., XI. tényállások) és 5 rendbeli, bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségében (Btk. 405. §

(1)bekezdése-II., IV., XI. tényállások) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetésbe beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzbüntetés meg Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 9 nem fizetése esetén történő átváltoztatásról. A II. tényállással összefüggően 5.000.000 forintra, a IV. tényállással összefüggően 4.000.000 forintra, a XI. tényállással összefüggően 1.600.000 forintra, összesen 10.600.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. [11] Terhelt6 VI. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés bűntettében (Btk. 294. §

(1)bekezdése,

(3)bekezdésének I. fordulata-VII., XIII. tényállások), 2 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 343. §

(1)bekezdésének a) pontja-VII., XIII. tényállások) és közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja-XVIII. tényállás) mondta ki. Ezért őt halmazati büntetésül 3 év, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, a közjegyzői foglalkozástól 10 év eltiltásra és 270 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 270.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. [12] Az I. tényállással összefüggően 90.460 forintra, a II. tényállással összefüggően 65.130 forintra, a III. tényállással összefüggően 124.940 forintra, a IV. tényállással összefüggően 30.690 forintra, a VI. tényállással összefüggően 167.690 forintra, a VII. tényállással összefüggően 190.860 forintra, a VIII. tényállással összefüggően 95.590 forintra, a IX. tényállással összefüggően 15.790 forintra, a X. tényállással összefüggően 44.880 forintra, a XI. tényállással összefüggően 144.965 forintra, a XII. tényállással összefüggően 129.190 forintra, a XIV. tényállással összefüggően 212.670 forintra, a XV. tényállással összefüggően 19.090 forintra, a XVII. tényállással összefüggően 45.190 forintra, a XVIII. tényállással összefüggően 37.790 forintra, a XIX. tényállással összefüggően 10.290 forintra, a XXI. és XXVII. tényállásokkal összefüggően 97.690 forintra, a XXIV. tényállással összefüggően 95.365 forintra, a XXV. tényállással összefüggően 95.190 forintra, a XXVI. tényállással összefüggően 66.540 forintra, a XXVIII. tényállással összefüggően 71.320 forintra, a XXIX. tényállással összefüggően 65.690 forintra, összesen 1.917.010 forintra vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. [13] Terhelt7 VII. r. vádlott bűnösségét bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 299. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdésének c) pontjaXIII. tényállás) és 2 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja-I., XIII. tényállások) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 510 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 510.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. [14] Terhelt8 VIII. r. vádlott bűnösségét bűnszervezetben elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja-XIX. tényállás) és bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XIX. tényállás) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak átváltoztatásáról. [15] Terhelt9 IX. r. vádlott bűnösségét csalás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdése,

(5)bekezdésének a) pontja-I. tényállás), 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, amelyből 1 rendbeli felbujtóként elkövetett (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-I. tényállás), magánokirat-hamisítás vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-I. tényállás) és hitelsértés vétségében (
3. évi IV. törvény
4. §-a-I. tényállás) állapította meg. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött idő szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításáról és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 10 átváltoztatásáról is. Megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, az egyhavi részlet összegét 36.000 forintban állapította meg. [16] Terhelt10 X. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (
5. évi IV. törvény
6. §

(1)bekezdésének c) pontja-I. tényállás) és hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-I. tényállás) mondta ki. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. Vele szemben az I. tényállással összefüggően 1.629.299 forintra vagyonelkobzást rendelt el. [17] Terhelt11 XI. r. vádlott bűnösségét 3 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-II. tényállás) és 2 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-II. tényállás) állapította meg. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [18] Terhelt12 XII. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-III. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-III. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [19] Terhelt13 XIII. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja), amelyből 1 rendbeli (III. tényállás) felbujtóként, 1 rendbeli (XIV. tényállás) bűnsegédként elkövetett és 2 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a), amelyből 1 rendbeli (III. tényállás) tettesként, 1 rendbeli (XIV. tényállás) bűnsegédként elkövetett állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte., melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett annak végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [20] Terhelt14 XIV. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, amelyből 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-IV. tényállás) és hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-IV. tényállás) mondta ki. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a végrehajtás esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [21] Terhelt15 XV. r. vádlott bűnösségét költségvetési csalás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés a) pontja és a

(3)bekezdés a) pontja-V. tényállás) és 3 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-V. tényállás) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a végrehajtás esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [22] Terhelt16 XVI. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés a) pontja és a

(3)bekezdés a) pontja-V. tényállás) és 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-V. tényállás) mondta ki. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a végrehajtás esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Az V. tényállással összefüggően vele szemben 30.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. [23] Terhelt17 XVII. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja), amelyből 1 rendbeli (XII. tényállás) tettesként, 1 rendbeli (VI. tényállás) felbujtóként elkövetett és 4 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a), amelyből 1 rendbeli (VI. tényállás) társtettesként, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 11 2 rendbeli (VI. tényállás) tettesként, 1 rendbeli (XII. tényállás) bűnsegédként elkövetett állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a végrehajtás esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [24] Terhelt18 XVIII. r. vádlott bűnösségét 3 rendbeli, bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (
3. évi IV. törvény
4. §-a-VI. tényállás) és magánokirat-hamisítás vétségében (
5. évi IV. törvény
6. §-a-VI. tényállás) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, egyhavi részlet összegét 36.000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. [25] Terhelt19 XIX. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (
7. évi IV. törvény
8. §

(1)bekezdésének c) pontja-VI. tényállás) és 3 rendbeli hitelsértés vétségében, amelyből 2 rendbeli bűnsegédként, 1 rendbeli társtettesként elkövetett (

1. évi IV. törvény
2. §-a-VI. tényállás) állapította meg, ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [26] Terhelt20 XX. r. vádlott bűnösségét 4 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja- VII. tényállás) és 3 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-VII. tényállás) mondta ki. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [27] Terhelt21 XXI. r. vádlott bűnösségét 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, amelyből 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-VII. tényállás) és 3 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-aVII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [28] Terhelt23 helyesen XXIII. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének b) pontja-VII. tényállás), 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-VII., X. tényállások) és 4 rendbeli, bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-VII., X. tényállások) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 510 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 510.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett, egyhavi részlet összegét 25.500 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. A X. tényállással összefüggésben 2.137.909 forintra vagyonelkobzást rendel el vele szemben. [29] Terhelt24 helyesen XXIV. r. vádlott bűnösségét 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-VII., XV. tényállások) és 5 rendbeli, bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-aVII., XV. tényállások) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. A X. tényállással összefüggésben 2.137.909 forintra vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. [30] Terhelt25 helyesen XXV. r. vádlott bűnösségét bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk.
3. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdésének c) pontja-VII. tényállás), 2 rendbeli, bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja-VIII. tényállás), 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja-VII. tényállás) és 3 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségében (Btk. 405. §

(1)bekezdése-VIII. tényállás) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 12 börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, egyhavi részlet összegét 36.000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. [31] Terhelt26 helyesen XXVI. r. vádlott bűnösségét 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja), amelyből 2 rendbeli tettesként (VIII. tényállás), 1 rendbeli (X. tényállás) felbujtóként elkövetett és 4 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a), amelyből 1 rendbeli (X. tényállás) társtettesként, 3 rendbeli (VIII. tényállás) bűnsegédként elkövetett állapította meg. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [32] Terhelt27 helyesen XXVII. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja- IX. tényállás) és társtettesként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-aIX. tényállás) mondta ki. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [33] Terhelt28 helyesen XXVIII. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-IX. tényállás) és társtettesként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-IX. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [34] Terhelt29 helyesen XXIX. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-IX. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-IX. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [35] Terhelt30 helyesen XXX. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-X. tényállás) és társtettesként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-X. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [36] A külföldön ismert helyen tartózkodó Terhelt31 helyesen XXXI. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XI. tényállás) és 2 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XI. tényállás) állapította meg. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [37] Terhelt32 helyesen XXXII. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XII. tényállás) és hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [38] Terhelt33 helyesen XXXIII. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontjaXIII. tényállás) és hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XIII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [39] Terhelt34 helyesen XXXIV. r. vádlott bűnösségét bűnszervezetben elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.
3. §

(1)bekezdésének c) pontja-XIII. tényállás) és 2 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségében, amelyből 1 rendbeli felbujtóként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett (Btk. 405. §

(1)bekezdése-XIII. tényállás) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, egyhavi részlet összegét 36.000 forintban állapította meg. Rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 13 pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. A XIII. tényállással összefüggésben 498.843 forintra vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. [40] Terhelt35 helyesen XXXV. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-XIII. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XIII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [41] Terhelt37 helyesen XXXVII. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XIV. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XIV. tényállás) mondta ki. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [42] Terhelt38 helyesen XXXVIII. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XV. tényállás) és 2 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XV. tényállás) állapította meg. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [43] Terhelt39 helyesen XXXIX. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XV. tényállás) és 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XV. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [44] Terhelt40 helyesen XL. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontjaXVI. tényállás) és 2 rendbeli hitelsértés vétségében, amelyből 1 rendbeli társtettesként elkövetett (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XVI. tényállás) állapította meg. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [45] Terhelt41 helyesen XLI. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XVI. tényállás) és társtettesként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-aXVI. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [46] Terhelt42 helyesen XLII. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XVI. tényállás) és 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XVI. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [47] Terhelt43 helyesen XLIII. r. vádlott bűnösségét csalás bűntettében (Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pontja-XVII. tényállás), közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja-XVII. tényállás) és tartozás fedezetének elvonása vétségében (Btk. 405. §

(1)bekezdése-XVII. tényállás) mondta ki. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [48] Terhelt44 helyesen XLIV. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett csalás bűntettében (Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pontja-XVII. tényállás), 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja), amelyből 1 rendbeli (XVII. tényállás) tettesként, 3 rendbeli (XVII., XXVIII. tényállások) felbujtóként elkövetett és 2 rendbeli, felbujtóként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségében (Btk. 405. §

(1)bekezdése) (XVII., XXVIII. tényállások) mondta ki. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. Elrendelte a Székesfehérvári városi bíróság 7.B.669/2007/59. számú ítéletével, mely a Fejér Megyei Bíróság Bf.233/2010/15. számú határozatával 2011. november 22. napján emelkedett jogerőre, kiszabott 5 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 14 [49] A felbujtóként elkövetett pénzmosás bűntette (Btk. 399. §

(2)bekezdés a) pontja) miatt ellene emelt vád alól felmentette (XXVIII. tényállás). [50] Terhelt_45 helyesen XLV. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-XVII. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XVII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [51] Terhelt46 helyesen XLVI. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XVIII. tényállás) és hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XVIII. tényállás) mondta ki. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [52] Terhelt47 helyesen XLVII. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XVIII. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-aXVIII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [53] Terhelt48 helyesen XLVIII. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének a) pontjának I. fordulata-XVIII. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XVIII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [54] Terhelt49 helyesen XLIX. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XIX. tényállás) és 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XIX. tényállás) mondta ki. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [55] Terhelt50 helyesen L. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (Btk.
3. §

(1)bekezdésének c) pontja-XX. tényállás) és tartozás fedezetének elvonása vétségében (Btk. 405. §

(1)bekezdése-XX. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [56] A külföldön ismert helyen tartózkodó Terhelt51 helyesen LI. r. vádlott bűnösségét 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-XI., XVI. tényállások) és 4 rendbeli, bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XI., XVI. tényállások) mondta ki. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [57] Terhelt52 helyesen LII. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XIV. tényállás) és hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XIV. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [58] Terhelt53 helyesen LIII. r. vádlott bűnösségét 12 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XXIV. tényállás) és 3 rendbeli hitelsértés vétségében, amelyből 1 rendbeli társtettesként, 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XXIV. tényállás) állapította meg. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [59] Terhelt56 helyesen LIV. r. vádlott bűnösségét 12 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontjaXXIV. tényállás) és 3 rendbeli hitelsértés vétségében, amelyből 1 rendbeli társtettesként elkövetett (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XXIV. tényállás) mondta ki. Ezért a törvényszék 3 évre próbára bocsátotta. [60] Terhelt58 helyesen LVI. r. vádlott bűnösségét gazdasági csalás bűntettében (Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pontja-XXVI. tényállás), 2 rendbeli, felbujtóként elkövetett Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 15 közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. §

(1)bekezdésének c) pontja-XXVI. tényállás) és tartozás fedezetének elvonása vétségében (Btk. 405. §

(1)bekezdése-XXVI. tényállás) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, egyhavi részlet összegét 36.000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásról. [61] Terhelt57 helyesen LVII. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-XXVI. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XXVI. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [62] Terhelt60 helyesen LVIII. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XXVI. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XXVI. tényállás) mondta ki. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [63] Terhelt59 helyesen LIX. r. vádlott bűnösségét 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, amelyből 2 rendbeli (XXI-XXVII. tényállás) befejezett, 1 rendbeli (XXIX. tényállás) kísérlet, 1 rendbeli (XXI-XXVII. tényállás) társtettesként, 1 rendbeli (XXI-XXVII. tényállás) tettesként, 1 rendbeli (XXIX. tényállás) bűnsegédként elkövetett (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja] és 2 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a], amelyből 1 rendbeli (XXIX. tényállás) tettesként, 1 rendbeli (XXI-XXVII. tényállás) bűnsegédként elkövetett állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 (tíz) havi részletfizetést engedélyezett, egyhavi részlet összegét 36.000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. [64] Terhelt62 helyesen LX. r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontjaXXI-XXVII. tényállás) és 2 rendbeli hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-aXXI-XXVII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta. [65] A külföldön ismert helyen tartózkodó Terhelt61 helyesen LXI. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontjaXXI-XXVII. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XXI-XXVII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [66] Terhelt65 helyesen LXII. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XXVIII. tényállás) állapította meg, ezért őt 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásról. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, egyhavi részlet összegét 36.000 forintban állapította meg. Elrendelte a Győri Városi Bíróság 2008. július 4. napján kelt és e napon jogerőre emelkedett B.501/2006/36. számú ítéletével kiszabott 11 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Vele szemben a XXVIII. tényállással összefüggően 7.000.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. [67] A pénzmosás bűntette (Btk. 399. §

(2)bekezdés a) pontja) miatt ellene emelt vád alól felmentette (XXVIII. tényállás). [68] Helyesen Terhelt66 LXIII. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdésének c) pontja-XXVIII. tényállás) és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-a-XXVIII. tényállás) mondta Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 16 ki. Ezért őt halmazati büntetésül 360 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint összegű, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, egyhavi részlet összegét 36.000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról. [69] Terhelt67 helyesen LXIV. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XXVIII. tényállás) és társtettesként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-aXXVIII. tényállás) mondta ki. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [70] Terhelt68 helyesen LXV. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdésének c) pontja-XXVIII. tényállás) és társtettesként elkövetett hitelsértés vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §-aXXVIII. tényállás) állapította meg. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [71] A Cgj szám1 cégjegyzékszámú Kft.4 Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságot (Cím.) megszüntetni rendelte. [72] Rendelkezett a bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség összegéről és annak viseléséről. [73] Terhelt22 XXII. r., Terhelt36 XXXVI. és Terhelt55 LV. r. vádlottakkal szemben haláluk miatt az eljárás megszüntetésére került sor az elsőfokú eljárásban. Az ítélet rendelkező részében a törvényszék erre figyelemmel a vádlottak rendűségét átszámozta, az indokolás személyi részében pedig ettől eltérően az eredeti vád szerinti megjelöléseket használta, ezért az ítélőtábla a vádlottak neve mellett a helyes, eredeti vád szerinti rendűséget is feltüntette, ahol az helyesbítésre szorult és a továbbiakban ezt tekinti irányadónak. [74] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség valamennyi vádlott terhére, a felmentő ítéleti rendelkezések ellen téves ténymegállapítás és megalapozatlanság miatt, bűnösség megállapítása város30ekében, egyebekben valamennyi vádlottat érintően részleges téves jogi minősítés miatt, ezen túlmenően valamennyi vádlott joghátrányának súlyosítása város30ekében jelentett be fellebbezést. [75] -Terhelt1 I. r. vádlott teljes körű felmentés város30ekében, védője elsősorban - eljárási szabálysértések miatt is - az ítélet hatályon kívül helyezéséért, másodsorban a bizonyítékok téves mérlegelése, tényállás téves megállapítása miatt felmentésért, [76] -Terhelt2 II. r. vádlott felmentésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadsorban enyhítésért, [77] -Terhelt3 III. r. vádlott felmentésért, védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezés város30ekében, harmadlagosan enyhítésért, [78] -Terhelt4 IV. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezés város30ekében, harmadsorban enyhítésért, [79] -Terhelt5 V. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadsorban enyhítésért, [80] -Terhelt6 VI. r. vádlott és védője elsődlegesen az eljárás megszüntetéséért, másodsorban felmentésért, harmadsorban hatályon kívül helyezésért, [81] -Terhelt7 VII. r. vádlott védője téves jogi minősítés miatt és enyhítésért, a befolyással üzérkedés bűntette vonatkozásában felmentésért, [82] -Terhelt8 VIII. r. vádlott és védője a bűnszervezetben elkövetett közokirat-hamisítás bűntette alól felmentésért, [83] -Terhelt9 IX. r. vádlott védője felmentésért, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 17 [84] -Terhelt10 X. r. vádlott elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért és a vagyonelkobzás mellőzése miatt, a védője elsősorban felmentésért, másodsorban téves jogi minősítés miatt és a vagyonelkobzás mellőzése város30ekében, [85] -Terhelt11 XI. r. vádlott elsősorban az eljárás megszüntetése város30ekében, másodsorban felmentésért, harmadsorban enyhítésért, védője elsősorban az eljárás megszüntetéséért, másodsorban felmentésért, harmadsorban hatályon kívül helyezésért, negyedsorban enyhítésért, [86] -Terhelt12 XII. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadsorban enyhítésért, [87] -Terhelt13 XIII. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadsorban enyhítésért, [88] -Terhelt14 XIV. r. vádlott elsősorban az eljárás megszüntetése város30ekében, másodsorban felmentésért, harmadsorban enyhítésért, védője elsősorban az eljárás megszüntetéséért, másodsorban felmentésért, harmadsorban hatályon kívül helyezésért, negyedsorban enyhítésért, [89] -id. Terhelt15 XV. r. vádlott védője elsődlegesen eljárási szabálysértések okából hatályon kívül helyezésért, másodsorban bizonyítottság hiányában történő felmentésért, harmadsorban a büntetés enyhítéséért, [90] -Terhelt16 XVI. r. vádlott védője elsődlegesen eljárási szabálysértések okából hatályon kívül helyezésért, másodsorban bizonyítottság hiányában történő felmentésért, harmadsorban a büntetés enyhítéséért, [91] -Terhelt17 XVII. r. vádlott és védője elsődlegesen eljárási szabálysértések okából hatályon kívül helyezésért, másodsorban bizonyítottság hiányában történő felmentésért, [92] -Terhelt18 XVIII. r. vádlott védője felmentésért, [93] -Terhelt19 XIX. r. vádlott védője felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadsorban enyhítésért, [94] -Terhelt20 XX. r. vádlott elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért, a bűnügyi költség alóli mentesítésért, mérséklésért, a védője felmentésért és téves jogi minősítés miatt, [95] -Terhelt21 XXI. r. vádlott védője felmentésért és téves jogi minősítés miatt, [96] -Terhelt23 XXIII. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért és a vagyonelkobzás mellőzéséért, [97] -Terhelt24 XXIV. r. vádlott védője enyhítést célzóan, [98] -Terhelt25 XXV. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [99] -Terhelt26 XXVI. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [100] -Terhelt27 XXVII. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [101] -Terhelt28 XXVIII. r. vádlott védője felmentésért és téves jogi minősítés miatt, [102] -Terhelt29 XXIX. r. vádlott elsősorban az eljárás megszüntetése végett, másodsorban felmentésért, harmadsorban enyhítésért, a védője elsősorban az eljárás megszüntetése végett, másodsorban felmentésért, harmadsorban hatályon kívül helyezést célzóan, negyedsorban enyhítésért, [103] -Terhelt30 XXX. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 18 [104] -Terhelt31 XXXI. r. vádlott védője elévülés miatt az eljárás megszüntetése város30ekében, [105] -Terhelt32 XXXII. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [106] -Terhelt33 XXXIII. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért, [107] -Terhelt34 XXXIV. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [108] -Terhelt35 XXXV. r. vádlott elsősorban az eljárás megszüntetése végett, másodsorban felmentésért, harmadsorban enyhítésért, a védője elsősorban elévülés miatt az eljárás megszüntetése végett, másodsorban felmentésért, harmadsorban hatályon kívül helyezést célzóan, negyedsorban enyhítésért, [109] -Terhelt37 XXXVII. r. vádlott védője felmentésért, [110] -Terhelt38 XXXVIII. r. vádlott védője felmentésért és téves minősítés miatt, [111] -Terhelt39 XXXIX. r., Terhelt40 XL. r. és Terhelt41 XLI. r. vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet, [112] -Terhelt42 XLII. r. vádlott felmentésért, védője elsősorban eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezésért, másodsorban felmentésért, [113] -Terhelt43 XLIII. r. vádlott védője enyhítésért, [114] -Terhelt44 XLIV. r. vádlott a felmentő rendelkezés kivételével az ítélet minden rendelkezése ellen, hatályon kívül helyezésért, felmentésért, enyhítésért, téves minősítés miatt, az eljárás megszüntetése végett, védője elsősorban hatályon kívül helyezésért, másodsorban felmentésért, harmadlagosan enyhítésért, [115] -XLV.r. vádlott védője felmentésért és téves minősítés miatt, [116] -Terhelt46 XLVI. r., Terhelt47 XLVII. r. és Terhelt48 XLVIII. r. vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet, [117] -Terhelt49 XLIX. r. vádlott elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért és bűnügyi költség alóli mentesítésért, mérséklésért, védője felmentésért és téves jogi minősítés miatt, [118] -Terhelt50 L. r. vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet, [119] -Terhelt51 LI. r. vádlott védője elévülés miatt az eljárás megszüntetése város30ekében, [120] -Terhelt52 LII. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [121] -Terhelt53 LIII. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [122] -Terhelt56 LIV. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [123] -Terhelt58 LVI. r. vádlott az ítélet minden rendelkezése ellen, megalapozatlanság, téves jogi minősítés, eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezésért, felmentésért, védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [124] -Terhelt57 LVII. r. vádlott az ítélet minden rendelkezése ellen, megalapozatlanság, téves jogi minősítés, eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezésért, felmentésért, védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 19 [125] -Terhelt60 LVIII. r. vádlott az ítélet minden rendelkezése ellen, megalapozatlanság, téves jogi minősítés, eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezésért, felmentésért, védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [126] -Terhelt59 LIX. r. vádlott védője elsősorban hatályon kívül helyezés, másodsorban felmentés végett, [127] -Terhelt62 LX. r. vádlott hatályon kívül helyezés város30ekében és felmentésért, [128] -Terhelt61 LXI. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, [129] -Terhelt65 LXII. r. vádlott a felmentő rendelkezés kivételével az ítélet minden rendelkezése ellen, hatályon kívül helyezésért, felmentésért, enyhítésért, téves minősítés miatt, az eljárás megszüntetése végett, védője elsősorban hatályon kívül helyezésért, másodsorban felmentésért, harmadlagosan enyhítésért, [130] -Terhelt66 LXIII. r. vádlott az ítélet minden rendelkezése ellen, téves jogi minősítés miatt, felmentésért, enyhítésért, védője elsősorban hatályon kívül helyezésért, másodsorban felmentésért, harmadlagosan enyhítésért, [131] -Terhelt67 LXIV. és Terhelt68 LXV. r. vádlottak védője a bűnügyi költség mérsékléséért, részletfizetés város30ekében jelentett be fellebbezést. [132] A Kft.
3. ügyvezetője a céget érintő valamennyi ítéleti rendelkezés ellen, az Bank1 magánfél jogi képviselője a polgári jogi igény második részének elbírálatlansága miatt élt jogorvoslati kérelemmel. [133] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség
4. október
5. napján kelt Bf.1089/2015/
6. számú átiratában a bejelentett ügyészségi fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn, a következők szerint: [134] Terhelt1 I., Terhelt2 II., Terhelt3 III., Terhelt4 IV., Terhelt5 V., Terhelt6 VI. r. vádlottak terhére, részben téves jogi minősítés miatt és a büntetésük súlyosításáért, illetőleg az I. és II. rendű vádlottak terhére bejelentett fellebbezést a IV. tényállási pont vonatkozásában részben a javukra, a korrupciós jellegű bűncselekményben történő felmentésükért, [135] -Terhelt9 IX. r. vádlott terhére, büntetésének súlyosításért, részfelmentése mellett, [136] -Terhelt20 XX., Terhelt21 XXI., Terhelt33 XXXIII. és Terhelt35 XXXV. r. vádlottak terhére, súlyosítás és az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása végett, [137] -Terhelt14 XIV. r. vádlott javára, az eljárás részbeni megszüntetése és az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabály alkalmazása végett, [138] -Terhelt58 LVI. r. vádlott javára, részbeni felmentése és eltérő jogi minősítés végett, [139] -Terhelt59 LIX. r. vádlott visszaesői minőségének megállapításáért, [140] -Terhelt50 L. r. vádlott esetében az elkövetéskor hatályos
7. évi IV. törvény alkalmazásáért, [141] -Terhelt44 XLIV. és Terhelt65 LXII. r. vádlottak terhére a pénzmosás bűntettében a bűnösségük megállapításáért, továbbá az LXII. r. vádlott javára, az elbíráláskori anyagi jogszabály alkalmazásáért, továbbá mindkét vádlott esetében a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének mellőzéséért, [142] -Terhelt7 VII., Terhelt8 VIII., Terhelt25 XXV., Terhelt28 XXVIII. és Terhelt29 XXIX. r. vádlottak esetében részben eltérő minősítésért, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 20 [143] -Terhelt13 XIII., Terhelt15 XV., Terhelt16 XVI., Terhelt17 XVII., Terhelt18 XVIII., Terhelt23 XXIII., Terhelt24 XXIV., Terhelt59 LIX., Terhelt66 LXIII. r. vádlottak javára, az elbíráláskori anyagi jogszabály alkalmazásáért. [144] Egyebekben az ügyészi fellebbezést a Be.
8. S

(2)bekezdése alapján visszavonta. [145] A védelmi fellebbezéseket -az I-II. r. vádlottaknak a IV. tényállási pontra vonatkozó korrupciós jellegű bűncselekményben a bűnösségük megállapítása-, a IX. és LVI. r. vádlott esetében részfelmentése, a XIV. r. vádlott esetében az eljárás részbeni megszüntetése, és a II., III., V., VI., X., XVI., XXIII., XXIV. és XXXIV. r. vádlottakkal szemben alkalmazott vagyonelkobzások kivételével — valamint Tanú74, mint a Kft.4. ügyvezetője által bejelentett fellebbezést nem tartotta alaposnak, míg a magánfél jogi képviselőjének fellebbezését megalapozottnak találta. [146] Kifejtette, hogy a bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel a felülbírálat terjedelme a Be. 590. § (l)-

(2)és

(10)bekezdése értelmében teljes. [147] Az elsőfokú bíróság az új Be. hatályba lépése előtt érkezett büntetőügyben a bizonyítást

1. december
2. napján tanácsban kezdte meg, majd -az egyik ülnök személyében bekövetkezett - tanácsváltozás miatt a
3. március 12., 14.,
4. napján tartott tárgyalásokon a tárgyalás korábbi anyagának a célszerűséget szem előtt tartó ismertetésével megismételte. Az
5. számú tárgyalási jegyzőkönyv
6. oldal utolsó bekezdésében és a
7. oldal első bekezdésben rögzítette, hogy a megismétlést miként végezte el. Annak indoka, hogy a tárgyalási határnapok felsorolásából a tárgyalás megismétlésének napjait miért hagyta ki, az ítélet
8. oldal első bekezdésében található. Kimaradt azonban belőle a
9. március
10. napjára történt utalás, akkor is megismétlés folyt (
11. számú tárgyalási jegyzőkönyv
12. oldalai). [148] A Be. hatályba lépése után, mivel a büntetőügy tárgya nem gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény, a törvényszék egyesbíróként folytatta a bizonyítást. Védelmi részről több kifogás érte az egyesbíró eljárását, illetőleg törvényességi aggályok merültek fel a bizonyítással kapcsolatban, ezek szem előtt tartásával összességében az állapítható meg, hogy a törvényszék nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amely az ügy másodfokú város30emi felülbírálatának akadályát jelentené. [149] A törvényszék az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, beszerzett és megvizsgált minden olyan bizonyítékot, amelyek a mérlegeléssel megállapított tényállás megalapozottságához elengedhetetlenek voltak. Az indokolási kötelezettségének eleget téve irathűen idézte az egyes bizonyítékok tartalmát és a mérlegelő tevékenységéről többnyire kellően, a logika szabályait figyelembe véve számot adott, a bizonyítékok rendkívül részletes értékelésével megállapított tényállás ennek ellenére mégsem mentes megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól. [150] Az általa megállapított tényállás személyi része hiányos és több helyen pontosításra szorul, míg a történeti része túlnyomórészt megalapozott, az V. tényállási pontnál azonban részben megalapozatlan, mert hiányos és iratellenes, illetőleg a vádon való túlterjeszkedést tartalmaznak a Bevezetésnél, és a XIII., XIX., XX., XXI-XXVII. tényállási pontoknál tett egyes megállapítások. [151] Az egyes vádlottakra vonatkozó személyi rész hiányos, illetve pontosítandó voltát az alábbiak szerint tüntette fel: [152] Terhelt3 III. r. vádlottal szemben a
13. április
14. napján elkövetett számvitel rendje megsértésének a felszámolási eljárás során elkövetett vétsége miatt a Budapesti XVIII. és XIX. kerületi Ügyészség B.3929/2010/
15. számon,
16. március
17. napján emelt vádat. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 21 [153] Terhelt9 IX. r. vádlott személyi részében a
18. oldalon felsorolt elítélései közül az elsőnél pártfogó felügyeletét is elrendelték, a második büntetésénél nincs arra adat, hogy a 8 hónap börtön végrehajtását felfüggesztették volna próbaidőre, ebből következően a
19. oldal első bekezdéséből mellőzni kell azt a megállapítást, hogy a szabadságvesztés végrehajtása elrendelésre került. A
20. oldal
21. bekezdésében a büntetés töltésének végső időpontja helyesen
22. augusztus
23. napja. [154] A
24. oldalon a Szekszárdi Városi Bíróság által elbírált bűncselekményének elkövetési ideje helyesen
25. június
26. napja, a Szegedi Járásbíróság az összbüntetési ítéletét nem
27. július
28. napján hozta meg, hanem ekkor vált jogerőssé. [155] A IX. r. vádlottal szemben folyamatban lévő más büntetőeljárások adatai kiegészítendők azzal, hogy a város26i Járási Ügyészség
29. április 14-én emelt vádat ellene, illetőleg a Miskolci Rendőrkapitányság előtt folyó eljárásban az alapos gyanút
30. július
31. napján közölték vele. [156] Terhelt11 XI. r. vádlott büntetésében az elkövetési idő hónapja el van írva, helyesen július helyett június. [157] Terhelt14 XIV. r. és Terhelt18 XVIII. r. vádlottak ellen folyamatban lévő más büntetőeljárásokban a Heves Megyei Főügyészég vádiratának kelte:
32. október
33. napja, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádirata pedig
34. április
35. napján kelt. [158] Terhelt21 született Születési név1 XXI. r. vádlott ellen a Budapesti VI. Kerületi Rendőrkapitányságon a
36. november
37. napján elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 3580/
38. bü. számon van folyamatban büntetőeljárás, amelyben az alapos gyanút
39. július
40. napján közölték vele. [159] Terhelt23 XXIII. r. vádlottra az ítélet
41. oldala azzal egészítendő ki, hogy állt már bíróság előtt, őt a Székesfehérvári Járásbíróság a
42. szeptember
43. napján jogerős 14.B.240/2014/
44. számú ítéletével a
45. december
46. napján elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. [160] Terhelt24 XXIV. r. vádlottal szemben a Budapesti V. Kerületi Rendőrkapitányság a 3319/
47. bü. számon indult büntetőeljárásban a
48. augusztus
49. napján elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt
50. január
51. napján közölte az alapos gyanút. [161] Terhelt34 XXXIV. r. vádlottat a Székesfehérvári Járásbíróság a
52. június
53. napján jogerős 11.B.832/2016/
54. számú ítéletével a
55. január
56. napján elkövetett sikkasztás bűntette miatt 400.000 forint pénzbüntetésre ítélte. [162] Terhelt35 XXXV. r. vádlottal szemben a Gárdonyi Rendőrkapitányság a 809/
57. bü. számon indult büntetőeljárásban a volt házastárs/volt élettárs sérelmére elkövetett zaklatás vétsége miatt
58. január
59. napján közölte az alapos gyanút. [163] Terhelt37 XXXVII. r. vádlott ellen két másik büntetőeljárás is indult: [164] A város26i Rendőrkapitányság 767/
60. bü. számú eljárásában a
61. február
62. napján elkövetett csalás vétsége miatt
63. március
64. napján közölte vele az alapos gyanút. [165] Ellene a város26i Járási Ügyészség B.6719/2014/
65. számon nyújtott be vádiratot a
66. szeptember
67. napján elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt. [166] Terhelt42 XLII. r. vádlottat a Székesfehérvári Járásbíróság a 2017 január
68. napján jogerős 3.B.543/016/
69. számú ítéletével a
70. november
71. napján elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 97.500 forint pénzbüntetésre ítélte. [167] Terhelt44 XLIV. r. vádlott
72. oldalon szereplő második elítélésénél az elsőfokú ítélet száma helyesen nem 7-es, hanem 6-os számmal kezdődik. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 22 [168] Több büntetőeljárás van ellene folyamatban, amelyeket nem tartalmaz az ítélet személyi része. Ki kell egészíteni az ítéletet azzal, hogy őt: [169] -a Fejér Megyei Főügyészség a
73. október
74. napján kelt B.5141/2011/
75. számú vádiratában a
76. május
77. napján elkövetett vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettével-, [170] -a város26i Járási Ügyészség a
78. február
79. napján kelt B.6887/2014/
80. számú vádiratában a
81. júliusban elkövetett sikkasztás bűntettével-, [171] -a
82. május
83. napján kelt B. 1795/2017/
84. számú vádiratában a
85. április
86. napján elkövetett lopás bűntettével és magánlaksértés bűntettével-, [172] -a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség a
87. október
88. napján kelt B. V111.2353/2015/12-
89. számú vádiratában a
90. március
91. napján elkövetett csalás bűntettével vádolja. [173] Ezen túlmenően nyomozások is indultak ellene. A város26i Rendőrkapitányság 429/
92. bü. számon zsarolás bűntette miatt
93. november
94. napján-, az 5104/
95. bü. számú eljárásban a
96. június
97. napján elkövetett lopás bűntette miatt
98. május
99. napján-, míg 2373/
100. bü. szám alatt a
101. augusztus
102. napján elkövetett közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt
103. november
104. napján közölte vele az alapos gyanút. [174] Terhelt58 LVI. r. vádlottal szemben a város26i Rendőrkapitányság a
105. május
106. napján elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a 2559/
107. bü és a 34/201
108. bü. számon indult eljárásban
109. szeptember
110. napján közölte az alapos gyanút. [175] Terhelt57 LVII. r. vádlottat a Budai Központi Kerületi Bíróság a
111. október
112. napján jogerős 3.B.XI.365/2016/
113. számú ítéletével a
114. május
115. napján elkövetett ittas járművezetés vétsége miatt 140.000 forint pénzbüntetésre és 7 hó járművezetéstől eltiltásra ítélte. [176] A Budapesti V-XIII. Kerületi Ügyészség a
116. május
117. napján kelt B.3436/
118. számú vádiratában a
119. április
120. napján elkövetett ittas vezetés vétsége miatt emelt vádat vele szemben. [177] A Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Osztálya Szeged a 735/
121. bü. számon indult eljárásban a
122. január
123. napján elkövetett adócsalás bűntette miatt az alapos gyanút
124. október
125. napján közölte vele. [178] Terhelt59 LIX. r. vádlott ellen más büntetőeljárások is indultak. A város26i Városi Ügyészség a
126. május
127. napján kelt KV.2235/2012/
128. számú vádiratában a
129. március
130. napján elkövetett ittas járművezetés vétségével, a
131. október
132. napján kelt B.2207/2012/
133. számú vádiratával a
134. március
135. napján elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolta. [179] A város26i Rendőrkapitányság a 2635/
136. bü. számon indult eljárásban a
137. szeptember
138. napján elkövetett közúti baleset gondatlan okozása vétsége miatt
139. november
140. napján közölte vele az alapos gyanút. [180] A tényállás történeti részében az V. pont tényállása nem tartalmazza az ítélet
141. oldalán azt, ami a 110-
142. oldalakon okiratok és tanúvallomások tartalmának bizonyítékértékeléséből megállapítható, hogy a Cím
143. hrsz-ú ingatlant
144. február 2-án árverésen tanú10, akinek az APEH igény kielégítése meghiúsításáról nem volt tudomása, 30.000 forintért vásárolta meg, majd az átírás után 80.000 forintért eladta a XLII. r. vádlottnak. Végső soron az összesen 6 db ingatlan, követelése beszámításával és egy árverési vevőtől történt adásvétellel a XVI. r. vádlott tulajdonába került. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 23 [181] A Bevezetés első bekezdése nemcsak a vádon terjeszkedik túl, hanem a bizonyítékok értékelése körében az ítélet
145. oldal utolsó és a
146. oldal első bekezdésében írtakkal is ellentétben áll. Ehelyett azok a megállapítások helytállók, amit az ítélet
147. oldal második felében és a
148. oldal első bekezdésében a vád tényállásaként tartalmaz. [182] A XIII. tényállási pontnál a törvényszék által megállapított tényállás annyiban túlterjeszkedik a vádon, hogy azt állapította meg a
149. oldal
150. bekezdésében: a XXXIV. r. vádlotton keresztül az I. rendű vádlottal kapcsolatba került XXXIII. rendű vádlottal szemben az I. r. vádlott vállalta, hogy meg nem állapítható juttatás fejében segít az ingatlan megszerzésében. Ez a megállapítás azért sem állja meg a helyét, mert a történeti tényállás arról szól, hogy az I. r. vádlott az város30ekkörébe tartozó Kft.
151. részére, azaz valójában magának szándékozott megszerezni az ingatlant. [183] A XIX. tényállási pontnál a vádon túlterjeszkedést jelent annak megállapítása az ítélet
152. oldal utolsó előtti bekezdésében, hogy a gépkocsi árverésén az XLIX. r. vádlott meghatalmazottjaként az I. r. vádlott járt el, akinek a gépkocsi törzskönyvét a II. rendű vádlott az árverésen átadta. (Ebből adódik az a téves jogi álláspont, hogy a törvényszék az I. r. vádlottnál a tartozás fedezete elvonásának vétségeit nem felbujtóként, hanem bűnsegédként elkövetettként minősítette (ítélet
153. oldal
154. bekezdés első mondatának első felében). [184] Amit a XX. tényállási pontnál az ítélet a
155. oldal utolsó és a
156. oldal első bekezdésében tartalmaz, túlterjeszkedik a vádon (az I. r. az L. r. vádlottal szemben az ingatlannak az Cég
157. részére megszerzésének fejében vállalta a tartozás behajthatatlanná tételét). Ellentétben áll azzal is, amit az ítélet indokolásában (
158. oldal utolsó és a
159. oldal első bekezdésében) a törvényszék összegzett, hogy az I. r. vádlott és a banki adósok konkrét kapcsolatba kerülésére semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Emiatt iratellenes továbbá az is, amivel a jogi indokolást a törvényszék kezdte, hogy az L. r. vádlott az I. r. vádlottnak ígérte az ingatlant (
160. oldal utolsó előtti bekezdésének elején). [185] A XXI-XXVII. tényállási pontnál a vádon való túlterjeszkedést jelent az ítélet
161. oldal alulról
162. bekezdésében az a megállapítás, hogy az LX. r. vádlott fel nem derített módon kapcsolatba került az I. r. vádlottal, aki vállalta, hogy a város26i ingatlan megszerzése fejében segít neki, hogy a jogosultak a követeléseiket az ingatlanokra vezetett végrehajtással ne érvényesíthessék. Erre vonatkozóan bizonyíték nem merült fel, ahogy azt az ítélet indokolásának a már hivatkozott korábbi részében a törvényszék meg is állapította. [186] Az ítélet részleges megalapozatlansága az iratok tartalma alapján, illetve a tényállásból a vádon túlterjeszkedett megállapítások kirekesztésével orvosolható, ezáltal a másodfokú felülbírálatra irányadóvá tehető (Be.
163. §

(3)bekezdés). [187] A bizonyítékok értékelése körében megjegyezte, hogy az egyes bizonyítékok számbavétele és értékelése során a törvényszék kifelejtette az ítélet

1. oldal első bekezdésében felsorolni a XXV. rendű vádlottat olyanként, mint aki nem tett vallomást. Továbbá a vádirat Bevezető részében a bűnszervezeti elkövetésekkel vádoltak terhére értékelt bizonyítékok általános megállapításai (ítélet 49-
2. oldalig) során elmulasztotta levonni azt a következtetést, hogy a III. és XXV. rendű vádlottaknak a bűnszervezetben részvételét milyen bizonyíték támasztja alá. Annak ellenére, hogy a VII. rendű vádlott vallomásait részletesen bemutatta, amelyekben mindkettőjüket az I. rendű vádlott strómanjaként említette (ítélet
3. oldal utolsó előtti bekezdésének közepe,
4. oldal
5. bekezdés bekezdése). [188] E hiányosságoktól eltekintve az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét helytállónak tekintette, a megállapított tényállások alapján a vádlottak bűnösségére levont következtetések - a IV. tényállási pontban az I-II. rendű vádlottak korrupciós jellegű bűncselekményét kivéve álláspontja szerint okszerűek és az egyes felmentő rendelkezéseket Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 24 sem a bűnösség hiánya vagy bizonyítatlansága okozta, hanem az eljáró bíróság jogi koncepcionális tévedése. Ez utóbbi a jogi minősítésekre is kihatással volt, az alábbiak szerint. [189] A vád azt tartalmazta, hogy az I. rendű vádlott a banki adósoktól kapott ellenszolgáltatásért a bűnszervezet más tagjai mellett rávette a II. és VI. rendű vádlottakat a fedezetelvonásokban való közreműködésre (Bevezetés, VII. , XIII. , XX., XXI-XXVII. tényállási pont), akik tőle függetlenül is közreműködtek más fedezet elvonásokban (XVIII. , XXV., XXVIII. tényállási pont), illetve a bűnszervezet tagjait rávette a II. és VI. rendű vádlottak nélküli fedezetelvonásokban közreműködésre (I., X. , XXIX. tényállási pont). E bűnszervezetben nem résztvevő XLIV. rendű vádlott rávette az LXII. rendű vádlottat egy elvont ingatlanfedezet megszerzésére (XXVIII. tényállási pont. Ezzel a magatartásukkal más bűncselekmények mellett - a pénzmosás bűntettét (
6. évi IV. törvény
7. §

(2)bekezdés, hatályos Btk. 399. §

(2)bekezdés) valósították meg: az I. rendű vádlott a VII., X., XIII., XX.,XXI-XXVII., XXIX., a II. rendű vádlott a XIII., XX., XXI., a III. rendű vádlott az I., az V-VI. rendű vádlottak a VII., XIII., a VII rendű vádlott a XIII., a XXV. rendű vádlott a VII., míg a XLIV. és LXII. rendű vádlottak a XXVIII. tényállási pontban írt cselekményükkel. [190] A törvényszék ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fedezetelvonás nem lehet a pénzmosás előcselekménye, mert a fedezetelvonás elkövetési tárgya nem a pénzmosás elkövetési tárgyát képező dolog, hanem az azon fennálló város30ek. A fedezetelvonás nem a saját tulajdonú fedezet, hanem a hitelező azon fennálló, az elkövető számára idegen város30eke ellen irányul. A fedezetelvonás elkövetőjénél nem jelentkezik vagyonnövekedés, amely a pénzmosás elkövetési tárgya lehetne. A fedezetre kifejtett akár eredetleplezési, akár saját vagyongyarapítási célú tevékenység pénzmosás nem fedezete elvonásának elkövetési tárgya - nem a hitelezőnek a fedezeten fennálló vagyoni város30eke, hanem - a hitel fedezete, a hitelre vásárolt áru vagy bármely más dolog, amit az adós fedezetként leköt. Az ilyen dolog a hitel kiegyenlítéséig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg. Mivel a hitelbe vásárolt árun a vevő általában tulajdonjogot szerez, lopást, sikkasztást, csalást a tulajdonos a saját tulajdonát képező dologra nem követhet el, viszont a fedezetként lekötött dolgára hitelsértést (tartozás fedezete elvonását) megvalósíthat. Ebből következően a fedezetelvonás, mint előcselekmény megfeleltethető a pénzmosás törvényi tényállásának, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 25 amely a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett anyagi javakat, illetve a büntetendő cselekményből származó dolog fogalmát használja. E fogalmak azonosíthatók az ingatlanokkal vagy adott esetben ingókkal, gépjárművekkel. [191] Tévedett tehát a törvényszék, amikor az ügyész által pénzmosás bűntetteként minősített cselekményeket vagy az alábbiaknak megfelelően átminősítette vagy azokban felmentő rendelkezéseket hozott. [192] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a bevezetésben, a IV., VII., XIII., XX., XXIXXVII. tényállási pontokban leírt tényállás alkalmas befolyással üzérkedés bűntettének megállapítására, amelyet az I. rendű tettesként, az V., VII., XXV. rendű vádlottak bűnsegédként követtek el, míg a IV., XIII., XX., XXI-XXVII. tényállási pontban a II. vádlott, a VII., XIII. pontban leírt tényállás a VI. rendű vádlott vonatkozásában tettesként vesztegetés bűntettének megállapítására, amelyet halmazatban a fedezetelvonásokhoz kapcsolódó más bűncselekményekkel követtek el. A banki adósok által az I. rendű vádlott részére a VI. és a II. rendű vádlottakat befolyásolási célú előny biztosítása azért, hogy nem létező követelések végrehajthatóvá tételével és végrehajtási eljárások folytatásával segítsenek a banki adósoknak tartozásaik fedezetéül lekötött vagyontárgyaik elvonásában, az előbbieknél a befolyással üzérkedés bűntettét, utóbbiaknál a vesztegetés bűntettét valósította meg, amelyet üzletszerűen követtek el. Megjegyezte, mivel a vád az egyes tényállási pontoknál nem, csak a Bevezetésben tartalmazta a banki adósok által az I. rendű vádlottnak juttatott vagyoni előnyt, ezért nem állapíthatta meg, hogy a banki adósok megvalósították a vesztegetés bűntettét, illetve a befolyás vásárlása bűntettét. [193] Az elsőfokú bíróság, amikor a fentiekben hivatkozott vádlottak cselekményét befolyással üzérkedés bűntettének és vesztegetés bűntettének minősítette, figyelmen kívül hagyta, hogy a vád nem tartalmazott olyan tényállításokat, amelyek ezt lehetővé tették volna. [194] A befolyással üzérkedés törvényi tényállása szerint e bűncselekmény akkor valósul meg, ha "aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol” maga vagy más számára előnyt kér, vagy annak ígéretét elfogadja. [195] Mivel bizonyíték hiányában sem arra, hogy a banki adósok hogyan kerültek kapcsolatba az I. rendű vádlottal, sem arra, hogyan teljesítettek ellenszolgáltatást az I. rendű vádlott számára, nem lehetett megállapításokat tenni - ahogy azt az ítélet 70. oldal utolsó bekezdésében és a 71. oldal első bekezdésében az indokolás is tartalmazza - logikailag az sem bizonyított, hogy a banki adósoknál az I. rendű vádlott arra hivatkozott, hivatalos személyeket befolyásol. [196] A hivatali vesztegetés elfogadása tényállásából egyetlen elkövetési magatartást sem nevesített a vád, de az ítélet történeti tényállása sem. Azt az elsőfokú bíróság is megállapította a bizonyítékok értékelésekor (ítélet 66. oldal 3. bekezdése,) hogy a VI. rendű és a II. rendű vádlott munkadíjban, illetve jutalékban megnyilvánuló „hasznot húztak” az elkövetésekből, külön juttatásban viszont nem részesültek. Ily módon nem lehet azt állítani, hogy működésükkel kapcsolatban jogtalan előnyt kértek, az ilyen előnyt vagy annak ígéretét elfogadták, és nem merült fel arra vonatkozóan sem bizonyíték, hogy a II. és VI. rendű vádlottaknak tudomása lett volna arról, hogy az I. rendű vádlott előnyt kért vagy elfogadott a banki adósoktól, ily módon az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértettek volna. [197] A törvényszék a minősítést tekintve is túlterjeszkedett a vádon, mert annak Bevezetésében nem szerepelt olyan állítás, hogy a banki adósok az I. rendű vádlott részére a VI. és a II. rendű vádlottakat befolyásolni célzó előnyt biztosítottak volna. Ezért tényállási elem-, illetve bizonyítottság hiányában sem a befolyással üzérkedés, sem a vesztegetés bűntette nem állapítható meg. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 26 [198] A pénzmosás bűntette helyett a korrupciós jellegű bűncselekmények megállapításának nincs tényalapja, továbbá tévedett a törvényszék, amikor a pénzmosás bűntettében felmentő rendelkezéseket hozott. [199] Megjegyezte, hogy az I., III., XLIV. és LXII. r. vádlottakat a pénzmosás bűntettének vádja alól a Be. 566. § (l) bekezdés c.) pontja alapján mentette fel, azzal az indokkal, hogy a pénzmosásnak nem lehet előcselekménye a fedezetelvonás. E megállapításra figyelemmel bűncselekmény hiányában kellett volna felmentő rendelkezést hoznia, a felmentés jogcímének megjelölése téves. [200] Az I., V., VII. és XXV. rendű vádlottak befolyással üzérkedés bűntetteként, a II., VI. rendű vádlottak vesztegetés bűntetteként minősített cselekménye helyesen pénzmosás bűntetteként minősül, továbbá a pénzmosás bűntettében bűnösséget kell megállapítani a felmentéssel érintett I., III., XLIV. és LXII. vádlottak esetében. [201] Az ügyészség végindítványában szereplőknek megfelelően helyes a jogi minősítés a Btk. 399. §

(2)bekezdés a.) pontja szerint minősülő pénzmosás bűntettében az alábbi vádlottaknál, akik közül az XLIV. és az LXII. rendű vádlottak kivételével bűnszervezetben követték el e bűncselekményüket is: mely I. rendű vádlott esetében 7 rendbeli, egy esetben kísérleti szakban maradt (VII.), 5 esetben felbujtóként VII., X., XIII., XX.), 2 esetben bűnsegédként (XXI-XXVII., XXIX.) elkövetett, a II. rendű vádlott esetében 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett (XIII., XX., XXIXXVII.), a III. rendű vádlott esetében 1 rendbeli tettesként elkövetett (I.), az V-VI. rendű vádlottak esetében 2-2 rendbeli, egy esetben kísérleti szakban maradt (VII.) bűnsegédként elkövetett (VII-XIII.), a VII. rendű vádlott esetében 1 rendbeli tettesként elkövetett (XIII.), a XXV. rendű vádlott esetében 1 rendbeli kísérleti szakban maradt, tettesként elkövetett (VII.), a XLIV. rendű vádlott esetében 1 rendbeli felbujtóként elkövetett (XXVIII.), míg az LXII. rendű vádlott esetében 1 rendbeli tettesként elkövetett (XXVIII.). [202] A törvényszék a IV. tényállási pont alapján is korrupciós jellegű bűncselekményben állapította meg az I-II. rendű vádlottak bűnösségét, e tényállási pontnál azonban senkit nem vádolt pénzmosással az ügyészség, így az a vádtól eltérő minősítésként nem értékelhető, hanem plusz bűnösség megállapításaként. Az elsőfokú bíróság a IV. tényállási pontnál az I. rendű vádlottal szemben megállapított befolyással üzérkedés bűntettét azzal indokolta, hogy az előny az I. rendűnek a gépkocsin jelentkező haszna volt. A tényállás azonban nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy az I. rendű vádlott számára miként jelentkezett az előny. Az sem került rögzítésre, hogy arra hivatkozott volna tanú5nál, mindezért hivatalos személyt fog befolyásolni. Továbbá adós maradt annak megindokolásával, hogy a II. rendű vádlott cselekménye e tényállási pontnál miért minősül vesztegetés bűntettének. [203] Mindezekre figyelemmel a IV. tényállási pontban az I. rendű vádlottat az 1 rendbeli bűnszervezetben elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 299. §

(1)bekezdés

(2)bekezdés c.) pontja), a II. rendű vádlottat 1 rendbeli bűnszervezetben elkövetett vesztegetés bűntettében (Btk. 294. § (l) bekezdés

(3)bekezdés I. fordulata) a Be.

1. § (l) bekezdés a.) pontja alapján fel kell menteni. [204] A IV. tényállási pont kapcsán Terhelt14 XIV. rendű vádlott bűnösségét a bíróság többek között azért állapította meg az
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 27 közokirat-hamisítás bűntettében, mert „anélkül vállalta el az cég8 üzletvezetését, hogy valós gazdasági, illetve vezetési tevékenységet végzett volna, a változást pedig a cégnyilvántartásban átvezették” (indokolás

1. oldal utolsó bekezdés). Terhelt14t ugyanakkor a Székesfehérvári Járásbíróság 10.B.373/2017/
2. számú,
3. december 6-án kelt és ezen a napon jogerőre is emelkedett - mellékelt - ítéletével az
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. A jogerős marasztalás alapjául szolgáló tényállás lényege szerint Terhelt14 társával együtt

1. évben az cég8 megvételére és működtetésére irányuló tényleges és valós szándék nélkül, a változásbejegyzési eljárás alapjául szolgáló okiratokat aláírva közreműködött abban, hogy a társaság székhelye, valamint a bel- és a kültagok személyében bekövetkező változások vonatkozásában a cégjegyzékbe valótlan adatokat jegyezzenek be. Mivel tehát az cég8 változásbejegyzésével kapcsolatban elkövetett intellektuális közokirathamisítás bűntette miatt Terhelt14 XIV. rendű vádlottat már jogerősen elítélték, ezért e tekintetben a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján - figyelemmel az 567. § (

1. l)bekezdésének
2. b)pontjára - az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését tartotta szükségesnek. Az eljárás részbeni megszüntetése a büntetés mérséklését nem indokolja. [205] A törvényszék nem tartotta magát ahhoz az okiratok jogi jellegével kapcsolatosan kifejtett álláspontjához sem, hogyha a végrehajtó tudott a végrehajtási záradék törvénysértő voltáról, a közhiteles nyilvántartásba bejegyzéshez való közreműködésével megvalósította az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét, amennyiben viszont más kötelességét is megszegte, a hivatali visszaélés bűntettét is megállapítandónak tartotta. [206] A IV. tényállási pontnál ugyanis a hivatali visszaélés bűntettét nem állapította meg sem a tettes II. rendű-, sem a felbujtó I. rendű vádlottak terhére, úgy értékelte, hogy az intellektuális közokirat-hamisítás bűntette e cselekményt magába olvasztotta. Elkerülte a figyelmét, hogy e tényállási pontban nem csupán valótlan szerződésből eredő tartozáson alapuló végrehajtás során megvalósított fedezetelvonás történt, hanem az ügyben eljáró végrehajtó további a fedezet elvonást segítő többlet magatartást is tanúsított. A II. rendű vádlott úgy folytatta le az eljárást, hogy tudta a lefoglalt autót az I. rendű vádlott már tanú5nak adta, az autó becsértékét az I. rendű rábírására valós értékén alul, valótlan adatokat tartalmazó szakvélemény alapján állapította meg és ugyanennyiért értékesítette az V. rendű vádlottnak, valótlan követelése beszámításával. A törvényszék által megállapított intellektuális közokirat-hamisítással halmazatban a bűnszervezetben elkövetett hivatali visszaélés bűntette (Btk. 305. § a.) c.) pontjai) is megállapítandó, amelyet a II. rendű vádlott tettesként az I. rendű vádlott felbujtóként követett el. A XXI-XXVII. tényállási pontnál ugyanez a helyzet, a II. rendű vádlott tevőlegessége a több mozzanatú és a tényállásban leírt elkövetési magatartásra figyelemmel a fedezetelvonást segítő, ahhoz kapcsolódó többlet magatartást is megvalósított a vételi ajánlatra történő információ kiadásával, ez pedig a IV. tényállási ponthoz hasonlóan a halmazati minősítést mindkét vádlott tekintetében megalapozza, ez esetben is az I. rendű felbujtó, a II. rendű vádlott tettessége mellett. [207] A hivatali visszaélés bűntettével kapcsolatos minősítésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy: a XXV. számú tényállási pontnál az ügyészség a Btk. 305. §
3. a)pontja szerinti hivatali visszaélés bűntettével vádolta meg a II. rendű vádlottat, a törvényszék ezzel szemben a cselekményét a Btk. 343. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettének minősítette azzal, hogy a hivatali visszaélés bűntettét magába olvasztja, a XXVIII. tényállási pontnál az ügyészség a II. rendű vádlottat ugyancsak a Btk. 305. §a.) pontja szerinti hivatali visszaélés bűntettével vádolta, amelyre az elsőfokú bíróság eltérő minősítésként a Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettét állapította meg. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 28 [208] Az átminősítés akkor lehetne helytálló, ha maga a hivatali eljárás nem lett volna jogellenes. Amennyiben a jogszerű eljárás során a hivatalos személy úgy szegi meg hivatali kötelességét, hogy más hivatali bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, akkor a specialitás elvénél fogva csak az utóbbi bűncselekményt kell megállapítani (BJD 2775., 7307.), így pl. a Btk. 343. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettét. [209] A XXVIII. tényállási pontnál azonban nem hivatalos személyként elkövetett közokirathamisítás bűntettében, hanem a Btk. 342. §

(1)bekezdés

1. c)pontja alapján (ítélet 256. oldal 3. bekezdése) mondta ki a bűnösséget a törvényszék, ami a specialitás elvének egyébként sem felelne meg. [210] Megjegyezte, hogy a jogi indokolás ellentétben áll a rendelkező részben meghatározott bűncselekménnyel, mert ott a Btk. 343. § (
2. l)bekezdés
3. a)pontja szerint minősítette a II. rendű vádlott e tényállási pont alatti cselekményét. [211] Amennyiben azonban maga a hivatalos fellépés (ahogy e tényállási pontoknál
4. is)jogellenes, de a jogszerűség látszatát kelti, a hivatali helyzettel való visszaélés valósul meg, azaz a jogszerűtlen eljárásban hivatali bűncselekményként hivatali visszaélés bűntettét lehet megállapítani. A II. rendű vádlott eljárása jogszerűtlen volt, így hivatali visszaélés bűntettének minősül a cselekménye. [212] A téves jogi minősítéseken túlmenően megállapítható, hogy az ítélet rendelkező részéből kimaradtak minősítések, vagy tévesek minősítésben, rendbeliségben, elkövetői magatartásban. A törvényszék a részletes indokolásnál kitért ezekre is, azonban amikor az ítéletet írásba foglalta, észlelte a hibákat, hiányosságokat, arról az ítélet végén, a 296-298. oldalakon „Hivatalos feljegyzés”-t készített. (A XIX. és a XXI-XXVII. tényállási pontoknál bizonyos körben a Hivatalos feljegyzésben írtakkal szemben a rendelkező rész megállapítása a helyes.) Ezt a - kétségkívül szokatlan - megoldást elfogadhatónak tartotta, mert a hiba sem a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontjában, sem a Be. 609. §

(2)bekezdés

1. d)pontjában írt hatályon kívül helyezési oknak nem feleltethető meg. [213] A rendelkező részt az alábbiak szerint kérte pontosítani: [214] Az I. tényállási pontnál a bíróság okfejtése szerint intellektuális közokirat-hamisítás valósult meg azzal, hogy Terhelt9 IX. rendű vádlott által a visszafizetés szándéka nélkül felvett kölcsön biztosítékaként a pénzintézet javára a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezzel ugyanakkor semmilyen valótlan adat, tény nem került a hatósági nyilvántartásba, a szerződést az adott felek kötötték, annak alapján a pénzintézetnek az adott ingatlanra jelzálogjoga keletkezett. Ezért a IX. rendű vádlottat 1 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 274. § (
2. l)bekezdés
3. c)pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette alól fel kell menteni. [215] A IV. tényállási pontnál nem állapította meg az I. rendű vádlottal szemben felbujtóként elkövetett tartozás fedezetének elvonása vétségét, annak ellenére, hogy a tényállásban és a minősítésben is megtette (ítélet 95., 105. oldalak, 296. oldal eleje). [216] Az V. tényállási pontnál a XV. és XVI. rendű vádlottaknál a közokirat-hamisítások rendbeliségét tévesen állapította meg 3 rendbeliként, mert valójában 6 darab ingatlanról van szó és az ingatlanok számához igazodik a rendbeliség az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések miatt (106., 112. oldal). E tényállási pontnál a bíróság Terhelt15 XV. rendű vádlott és Terhelt16 XVI. rendű vádlott cselekményét az indokolás 111. oldal utolsó és a 112. oldal első bekezdése szerint a jelenleg hatályos Btk. szerint, míg az ítélet rendelkező része szerint az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény alapján minősítette. Megjegyezte, hogy a rendelkező rész szerinti, az 1978. évi IV. törvény 310. §

(3)bekezdés a) pontja szerinti költségvetési csalás azért is téves minősítés, mivel a költségvetési csalás intézményét a jogalkotó

1. január 1-i hatállyal vezette be, a vádlottak azonban még ezt megelőzően Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 29 fejtették ki a cselekményeiket. A minősítés körében figyelemmel a büntetési tétel nagyságának azonosságára és a szabadságvesztés végrehajtása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontjára, az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazását tartotta indokoltnak. [217] A VI. tényállási pontnál a XVIII. rendű vádlottnál annak ellenére magánokirathamisítás vétségében mondta ki bűnösnek, hogy a jogi indokolás alapján helyesen közokirathamisítás bűntettének minősül a cselekménye (ítélet 116.,
2. oldalak). [218] A VII. tényállási pont szerint Terhelt6 VI. rendű vádlott úgy látta el az okiratokat végrehajtási záradékkal, hogy tudott azok valótlan tartalmáról, ezért Terhelt20 XX. rendű és Terhelt21 XXI. rendű vádlottak a VI. rendű vádlott által elkövetett közbizalom elleni bűncselekményének, a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításnak a bűnsegédei. Mind az
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés c) pontja, mind a Btk. 343. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettének büntetési tétele felső határa 5 évi szabadságvesztés, ezért amiatt sem az 1978. évi IV. törvény 72. §

(1)bekezdése, sem a Btk. 65. § (

1. l)bekezdése alapján próbára bocsátásnak nincs helye. Erre figyelemmel a XX. és a XXI. rendű vádlottakkal szemben pénzbüntetés kiszabása indokolt, az egynapi tétel kedvezőbb minimum összegére figyelemmel e vádlottak esetében az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása indokolt. [219] A IX. tényállási pontnál az ún. „Hivatalos Feljegyzés” szerint Terhelt28 XXVIII. rendű vádlott volt a felbujtója Terhelt29 XXIX. rendű vádlott által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének. Ennek azonban ténybeli alapja nincs, hiszen az ítéleti tényállás szerint Terhelt29 XXIX. rendű vádlottal a fedezetelvonó megállapodást valójában Terhelt27 XXVII. rendű vádlott kötötte, aminek egyenes következménye volt Terhelt29 XXIX. rendű vádlott javára történő végrehajtási jog bejegyzése. Erre figyelemmel Terhelt28 XXVIII. rendű vádlott közokirat-hamisítási cselekménye helyesen 1 rendbeli. Ugyanakkor Terhelt29 XXIX. rendű vádlott közokirat-hamisítási cselekménye is csupán 1 rendbeli, hiszen egyetlen ingatlanra jegyezték be a végrehajtási jogát. [220] A XIII. tényállási pontnál megállapított közokirat-hamisítások az alábbiak szerint javítandók, rendbeliségeket és a törvényhelybe ütközést illetően: [221] - az I. rendű vádlottnak a Btk. 343. § (
2. l)bekezdés
3. a)pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette helyesen 4 rendbelinek, míg a Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat- hamisítás bűntette helyesen 1 rendbelinek, a II. rendű vádlott Btk. 342.

(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntette helyesen 2 rendbelinek, a VI. rendű vádlott Btk. 343. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette helyesen 2 rendbelinek, a XXXIII., XXXV. rendű vádlottak a közokirat-hamisítás bűntettének nem az 1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pontja, illetve a XXXIV. rendű vádlott a Btk. 342. §

(1)bekezdés

1. c)pontja szerinti alakzatát, hanem mindannyian a Btk. 343. § (
2. l)bekezdés
3. a)pontja szerintit valósították meg. Mivel mind az 1978. évi IV. törvény 275. §

(1)bekezdés c) pontja, mind a Btk. 343. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettének büntetési tétele felső határa 5 évi szabadságvesztés, ezért amiatt sem az 1978. évi IV. törvény 72. §

(1)bekezdése, sem a Btk. 65. §

(1)bekezdése alapján próbára bocsátásnak nincs helye. Erre figyelemmel Terhelt33 XXXIII. rendű és Terhelt35 XXXV. rendű vádlott esetében pénzbüntetés kiszabása indokolt, az egynapi tétel kedvezőbb minimum összegére figyelemmel e vádlottak esetében az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása szükséges. [222] A XV. tényállási pontnál a XXIV., XXXVIII. és XXXIX. rendű vádlottak bűnösségét 2 rendbeli hitelsértés vétségében állapította meg, az helyesen 1 rendbelinek minősül, mivel a XXXVIII. rendű vádlott egyetlen követelés fedezetéül lekötött ugyanazon ingatlant vonta el több valótlan, ténybeli alap nélküli végrehajtási eljárással. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 30 [223] A XVI. tényállási pontnál az LI. és az XLII. rendű vádlottak az 1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés

1. c)pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette helyesen 2 rendbelinek minősül. [224] A XVIII. tényállási pontnál a VI. rendű vádlott közokirat-hamisítás bűntette helyesen a Btk. 343. § (
2. l)bekezdés
3. a)pontja szerint minősül. [225] A XIX. tényállási pontnál a VIII. rendű vádlott fedezetelvonó magatartása nem az 1978. évi IV. törvény, hanem a Btk. 405. § (
4. l)bekezdése szerint minősül, a III. és VIII. rendű vádlottak fedezetelvonás vétségei nem 1 rendbelinek, hanem 2 rendbelinek és a közokirathamisításaik nem kísérletnek, hanem befejezettnek minősülnek. [226] Ugyanakkor -a törvényszék álláspontjától eltérően (210. oldal 2. bekezdése, 297. oldal 3. bekezdése) - helyes a rendelkező részben az I. rendű vádlott tartozás fedezetének elvonása vétségeinél a felbujtói magatartás megállapítása, bűnsegéd helyett (utóbbit a vádon való túlterjeszkedő rész alapozta volna meg, ami mellőzendő az ítéleti tényállásból). [227] A XX. tényállási pontnál a II. rendű vádlott esetében a Btk. 342. §

(1)bekezdés

1. c)pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette helyesen nem kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény (mert a III. rendű vádlott végrehajtási jogát bejegyezték), [228] A II. rendű vádlott a bűnösségét annak ellenére nem állapította meg az Cég51. tulajdonjogának alapját képező jegyzőkönyv kiállításával megvalósított a Btk. 343. § (
2. l)bekezdés
3. a)pontjába ütköző közokirat-hamistás bűntettében, hogy ezt a tényállás tartalmazza, [229] Az L. rendű vádlott cselekményeit tévesen minősítette az elbíráláskor hatályos büntető törvény szerint, helyesen az 1978. évi IV. törvény 330. §-a szerinti hitelsértés vétségét és a 274. §

(1)bekezdés

1. c)pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettét bűnsegédként követte el. [230] A XXI-XXVII. tényállási pontnál az I. rendű vádlott 5 rendbeli felbujtóként elkövetett, a Btk. 342. § (
2. l)bekezdés
3. c)pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette helyesen csak 4 rendbelinek minősül. Az LIX. rendű vádlottnál az 1978. évi IV. törvény 274. § (
4. l)bekezdés
5. c)pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette helyesen nem 2, hanem 3 rendbelinek minősül, továbbá a 330. §-a szerinti hitelsértés vétsége helyesen nem 1, hanem 2 rendbelinek minősül. [231] Téves azonban a törvényszéknek a rendelkező rész pontosítására vonatkozó azon megjegyzése és ezzel összefüggésben a jogi indokolásban kifejtett érvelése is (ítélet 224. oldal 2-3. bekezdései, 297. oldal utolsó két bekezdése), hogy a bűnszervezetben elkövetett hivatali visszaélés bűntette helyett a Btk. 343. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettét valósították meg az I-II. rendű vádlottak, előbbi, mint felbujtó. Továbbá az ítélet 298. oldal 2. bekezdésében írtak mellőzendők, mert az LXI. rendű vádlott a hitelsértés vétségében bűnsegéd, a közokirat-hamisítás bűntettében tettes és a rendelkező rész is így tartalmazza. [232] A XXII. tényállási pontnál a rendelkező részben a II. rendű vádlottnál a bűnszervezetben elkövetett hivatali visszaélés bűntette a Btk. 305. §
2. a)pontján kívül a
3. c)pont szerint is minősül (ítélet 227. oldal lapközepén írt jogi indokolás alapján). [233] A XXVI. tényállási pontnál a rendelkező részből kimaradt az LVI. rendű vádlott bűnösségének kimondása a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétségében (a kölcsön felvételéhez valótlan adatokat tartalmazó munkáltatói igazolást használt). A visszafizetés szándéka nélküli kölcsön felvétele csalást, nem pedig gazdasági csalást valósít meg. A gazdasági csalás bevezetésének az oka a Btk-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint az volt, hogy „a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 31 A hűtlen kezelés törvényi tényállása nem értékeli e cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő magatartást”. A gazdasági csalás esetén a vagyoni hátrány annál a gazdálkodó szervezetnél következik be, amelyiknek a nevében az elkövető a színlelt gazdasági tevékenységet végzi. Jelen esetben Terhelt58 LVI. rendű vádlott magánszemélyként vette fel a kölcsönt, a kölcsönt folyósító hitelintézetet megtévesztve, neki kárt okozva, ezért ezen cselekménye a Btk. 373. §

(4)bekezdés a) pontja szerint minősül. Az ún. „Hivatalos feljegyzésben” foglaltak szerint a bíróság elmulasztotta megállapítani a LVI. rendű vádlott bűnösségét egy újabb rendbeli intellektuális közokirat-hamisításban, amit azzal követett el e vádlott, hogy az általa a visszafizetési szándék nélkül felvett kölcsönnel összefüggésben a pénzintézet jelzálogjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezzel ugyanakkor nem valósult meg közbizalom elleni bűncselekmény, mivel az ingatlan-nyilvántartásba valótlan adat nem került, a kölcsönszerződést az adott felek kötötték, annak biztosítéka az adott ingatlanra vonatkozóan az Bank1 Bank Nyrt-t illette meg. Az, hogy Terhelt58 LVI. rendű vádlottnak már eleve sem volt lehetősége a kölcsön visszafizetésére, a kölcsönügylet létrejöttének, a szerződésbiztosíték létesítésének tényén nem változtat (ítélet

1. oldal lapközepe,
2. oldal
3. bekezdése). [234] A XXIX. tényállási pontnál az LIX. rendű vádlott közokirat-hamisításának bűntette helyesen befejezett, a kísérlet helyett. [235] A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Terhelt13 XIII. rendű, Terhelt14 XIV. rendű, Terhelt17 XVII. rendű, Terhelt24 XXIV. rendű vádlottak cselekményét a bíróság az
4. évi IV. törvény szerint minősítette. Tekintettel arra, hogy a halmazati büntetési tételkeret a Btk. alkalmazásában is változatlan, azonban a Btk. a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja körében a 4/
5. BK véleményre figyelemmel kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, ezért e vádlottak esetében a Btk. alkalmazása indokolt. [236] Ami a vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseket illeti, az ügyészi súlyosítási fellebbezéssel érintett I., II., III., IV, V., VI. rendű vádlottak büntetése nem szolgálja kellően a büntetési célokat, annak jelentős megváltoztatása indokolt a terhükre, mert tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Btk.
6. §

(1)bekezdésében meghatározott, a büntetési tétel felső határára vonatkozó, a bűnszervezet esetén alkalmazandó büntetéskiszabási szabályt lehetőségként és nem kötelezően értékelte. [237] Az I. rendű vádlott esetében a

1. oldal
2. bekezdésében írtak alapján az elsőfokú bíróság is megállapította, hogy vele szemben a törvény szigorú alkalmazása indokolt. Ehhez képest a halmazati büntetési tételkeret alsó határát meghaladó, a középmértéktől is, de a bűnszervezet miatt a felemelt tételkerettől messze elmaradó tartamú büntetés súlytalannak tekintendő, figyelemmel a nagyszámú, magas társadalomra veszélyességű bűncselekmények halmazatára, a másokat bűnelkövetésre rábíró magatartására és a bűnösség körének 3 rendbeli bűnszervezetben felbujtóként elkövetett pénzmosás bűntettével (I., X., XXIX.) bővülésére. A középmértéket meghaladó tartamú szabadságvesztésre és ehhez igazodó tartamú közügyektől eltiltásra súlyosítás szükséges. [238] A II. rendű vádlottnál -akivel szemben az I. rendű vádlotthoz hasonlóan a törvény szigorú alkalmazása indokolt- a középmértéket legalább elérő mértékű szabadságvesztés és ahhoz igazodó tartamú közügyektől eltiltás helyett enyhébbet szabott ki a törvényszék, a magas életkora és krónikus betegségei miatt tért el az I. rendű vádlottra kiszabott büntetéstől. A II. rendű vádlott életkora azonban nem tekintendő olyan magasnak, amely a kiszabott büntetése mértékét indokolta volna továbbá a krónikus betegségei mibenlétét sem a tényállás személyi részénél, sem a büntetés kiszabásánál nem tüntette fel az ítélet. Amennyiben az életkora és a betegségei az elkövetésben nem akadályozták meg, úgy az érte járó büntetésnél sem vehetők figyelembe nyomatékos, a büntetés mértékét jelentősen csökkentő tényezőként. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 32 [239] Ugyanez elmondható a III. rendű vádlottnál is, akivel szemben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása miatt a kiszabott pénzbüntetés teljességgel súlytalan, semhogy „mérsékelten szigorúnak” lenne nevezhető. Ilyen enyhe büntetést sem az életkora, sem krónikus betegségei nem indokolhatnak, amely utóbbiak részletezésével ugyancsak adós maradt az elsőfokú bíróság. Esetében is bővül a bűnösség köre 1 rendbeli a Btk.
3. §

(2)bekezdés a) pontjába ütköző bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntettével (I.), ami nyomatékos súlyosító körülmény, valamint az is tovább súlyosít, hogy az elkövetéskor büntető eljárás hatálya alatt állt. [240] Az elsőfokú bíróság a bűnszervezetben érintett vádlottak cselekményeit az elbíráláskori anyagi jogszabály szerint bírálta el, mert a

1. július 10-től hatályos módosítás a bűnszervezet megállapításához többletfeltételeket szab, így az enyhébb elbírálást tesz lehetővé. A IV. rendű vádlott kivételével, valamennyi ezzel vádolt vádlottnál megállapította a bűncselekmények bűnszervezetben elkövetését. A IV. rendű vádlott esetében azért nem, mert a XIX. tényállási pontban kifejtett magatartásával saját város30ekű fedezetelvonást valósított meg, ezen túl viszont nem követett el a bűnszervezet város30ekében álló, abból fakadó előnyt megvalósító más bűncselekményt. [241] Az elsőfokú bíróság a IV. rendű vádlott esetében több okból is tévedett. Amennyiben az elkövetéskori anyagi jogszabály alkalmazása helyes lett volna, úgy a szabadságvesztés mellett kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összege törvénysértő, mert az elkövetéskor annak minimuma 2500 forint volt (régi Btk.
2. §

(3)bekezdése). Azon okfejtés alapján viszont, amit az ítélet a

1. oldal lapközepén tartalmaz, a IV. rendű vádlott esetében sincs akadálya a bűnszervezetben elkövetés megállapításának (BH.2019.259). Ezért az elbíráláskori anyagi jogszabályok alkalmazásával a bűnszervezetben részvétel bűntettének mellőzésével a terhére megállapított cselekményei helyesen 2 rendbeli bűnszervezetben elkövetett a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző tartozás fedezetének elvonása vétségeként és 2 rendbeli bűnszervezetben elkövetett, a Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntetteként minősülnek. [242] A kiszabott büntetése törvénysértő, mert a Btk. 86. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a szabadságvesztés nem függeszthető fel azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el (az 1978. évi IV. törvény 91. §

(1)bekezdés b) pontja alapján sem volt felfüggeszthető). Ebből következően a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzésével végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosítandó a főbüntetése, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra (Btk. 38. §

(4)bekezdés c) pont), emellett közügyektől eltiltás (Btk.

1. §) is kiszabandó az alkalmazott pénzbüntetés mellett. [243] Az ugyancsak a bűnszervezet tagjaként nagyobb számú halmazatot megvalósító és nagy tárgyi súlyú bűncselekményeket is elkövető V. rendű vádlottnál a tételkeret alsó határát meghaladó mértékű szabadságvesztés és ehhez igazodó tartamú közügyektől eltiltás alkalmazása indokolt a belső arányosság megtartásával. [244] A hivatalos személy minőségét bűnelkövetésre felhasználó, bűnszervezetben kettőnél több bűncselekmény halmazatát, köztük nagyobb tárgyi súlyú bűncselekményeket elkövető VI. rendű vádlott esetében a középmértékhez közelítő tartamú szabadságvesztés, és ahhoz igazodó mértékű közügyektől eltiltás felel meg a belső arányosságnak. [245] Terhelt9 IX. rendű vádlott esetében a törvényszék helyesen az elkövetéskor hatályos
2. évi IV. törvény szerint minősítette e vádlott cselekményeit, mivel nála a szabadságvesztés kiszabása merült fel reálisan, a jelenleg hatályos Btk.
3. §

(4)bekezdése alapján pedig a halmazati büntetés maximuma nagyobb, feltételes szabadságra pedig egyébként sem bocsátható. A bíróság helyes indokokkal rendelkezett a IX. rendű vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabásáról, az egynapi tétel összegét azonban tévesen határozta meg Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 33 1.000 forintban. Az elkövetés utolsó időpontjában hatályos 1978. évi IV. törvény 51. §

(3)bekezdése szerint ugyanis az egynapi tétel összege legalább 2.500 forint, ezért az egynapi tétel összegének felemelése indokolt. [246] A XVIII., XXIII., LIX., LXIII., LXII. rendű vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetéseknél törvénysértő a napi tétel összegének 1.000 forintban történt megállapítása, mert az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 51. §

(3)bekezdése alapján a minimum összeg 2.500 forint volt. Ez a törvénysértés akként orvosolható, hogy a büntetésük az elbíráláskori anyagi jogszabály alapján tekintendő kiszabottnak és a cselekményeiket is az elbíráláskori anyagi jogszabály szerint kell megjelölni. [247] Terhelt20 XX. rendű, Terhelt21 XXI. rendű, Terhelt33 XXXIII. rendű és Terhelt35 XXXV. rendű vádlott esetében a kifejtettek szerint törvénysértő volt a próbára bocsátás alkalmazása, így annak pénzbüntetésre való súlyosítása indokolt. [248] A védelmi fellebbezésekkel érintett vádlottakkal szembeni büntetések, intézkedések megfelelően szolgálják a büntetési célokat, így azok megváltoztatására nincs törvényes indok. [249] Az ügyész végindítványában az I. és az LXII. rendű vádlottakkal szemben tett vagyonelkobzási indítványokat, amit a törvényszék teljesített, illetőleg az I. rendű vádlottnál - hivatalból - a XXV. tényállási pontban említett város28i ingatlanra is vagyonelkobzást rendelt el, mert a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerezte (e vádpontban ugyan nem lett megvádolva, de a bizonyítékok értékelésénél (240-243. oldalak) kitért arra az elsőfokú bíróság, hogy ez az ingatlan nem jogszerűen került az I. rendű vádlotthoz). [250] Az ügyész a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pontjának I. tétele és a 74/A. §

(2)bekezdés p) pontja alapján a Kft.

1. tulajdonában lévő és a XXI-XXVII. számú tényállásban leírt pénzmosás bűntette keretében elvont Cím
2. szám alatti ingatlanra nézve is vagyonelkobzás elrendelését indítványozta, erről azonban a bíróság nem rendelkezett, amit pótolni szükséges. [251] A törvényszék hivatalból rendelt el vagyonelkobzást a II., III., V., VI., X., XVI., XXIII., XXIV., XXXIV. rendű vádlottakkal szemben. A II., VI., XXIV. rendű vádlottak esetében olyan tényállási pontokkal kapcsolatban (is), amelyekre a bűnösségüket nem állapította meg. Továbbá a II. és VI. rendű vádlottaknál azon tényállási pontokban, ahol a bűnösségüket megállapította, ott sem határozta meg a vagyonelkobzás alapját képező összeget (általuk lefolytatott eljárások díjait) sem a tényállásban, sem a bizonyítékok értékelése körében. [252] A III. rendű vádlottnál a XX. tényállás alatti összeget 11.220 forintot a tényállás nem, csak a bizonyítékok értékelése tartalmazza (210-
3. oldalak,
4. oldal
5. bekezdése). A X. rendű vádlottal kapcsolatban eltérnek az összegek, mert azt tartalmazza a tényállás, hogy 1.479.299 forintot fizetett ki neki a végrehajtó, ehhez képest az ítélet rendelkező részében 1.629.299 forintra rendelt el vagyonelkobzást az I. tényállással kapcsolatban. Ugyanez elmondható a XXIII. rendű vádlott tekintetében a X. tényállási pontra is, mert a tényállás 2.088.131 forintot említ (
6. oldal első bekezdése), míg a rendelkező részben 2.137.909 forint szerepel. A XVI. rendű vádlottal szemben az V. tényállási pont vonatkozásában kimondott 30.000 forint vagyonelkobzási összeggel kapcsolatban nincs említés sem a tényállásban, sem a bizonyítékok értékelése körében. A XXIV. rendű vádlottal szemben a törvényszék a X. tényállási pont kapcsán rendelt el vagyonelkobzást, de abban a vádpontban az ő neve nem merült fel. A XXXIV. rendű vádlottra a XIII. tényállási pontot illetően rendelt el vagyonelkobzást, azonban annak összegszerűségére sem a tényállás, sem a bizonyítékokat értékelő rész nem ad magyarázatot. [253] Mivel e hivatalból elrendelt vagyonelkobzásokról az elsőfokú bíróság nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, azokat mellőzését tartotta szükségesnek. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.194/2020/189 34