Kfv.37230/2025/11 – Kúria

(1)bekezdés d) pontja alapján elfogadó jognyilatkozatot tett. [3] Az alperes, mint mezőgazdasági igazgatási szerv (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) a

1. május
2. napján meghozott 589105/3/
3. számú határozatával az adásvételi szerződést az érdekelttel jóváhagyta és záradékkal ellátta. A mezőgazdasági igazgatási szerv a
4. május
5. napján kelt 589105/4/
6. számú határozatával az 589105/3/
7. számú határozatát visszavonta és a jóváhagyó záradékot érvénytelenítette, tekintettel arra, hogy a döntése meghozatalakor a felperes elfogadó jognyilatkozatát figyelmen kívül hagyta. [4] A mezőgazdasági igazgatási szerv a
8. június 25-én meghozott 589105/6/
9. számú határozatában az adásvételi szerződést a vevő helyébe lépő felperessel, mint elővásárlási jogosulttal jóváhagyta, egyidejűleg az adásvételi szerződést jóváhagyó záradékkal látta el. Indokolásban kitért arra, hogy a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlan megnevezése „kivett út”, ezért arra az Fftv. tárgyi hatálya - az Fftv.
10. §

(1)bekezdéséből következően - nem terjed ki, így ezen ingatlanra vonatkozóan döntést nem hozott. [5] Az érdekelt

1. június 5-én tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél az adásvételi szerződés tárgyát képező mindhárom ingatlan tekintetében. Kérelméhez mellékelte az adásvételi szerződés eredeti és záradékolt példányait, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv 589105/3/
2. számú határozatát. [6] Az alperes a
3. június
4. napján kelt 355320-4/
5. számú végzésével a felperes kérelmét az ingatlan-nyilvántartásról szóló
6. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.)
7. §

(4)bekezdés g) pontja alapján visszautasította (a továbbiakban: visszautasító végzés), tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződést az érdekelttel jóváhagyó döntés visszavonása miatt az Fftv. 7. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelő bejegyzésre alkalmas okirat nem Kúria VI.Kfv.37.230/2025/11-2 4 áll rendelkezésre. [7] Az érdekelt

1. július 31-én új kérelem nyomtatvány előterjesztésével a visszautasító végzés módosítását és a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlanra a tulajdonjoga bejegyzését kérte. [8] Az alperes a
2. augusztus
3. napján kelt 356963-3/
4. számú határozatával a visszautasító végzés rendelkező részét akként módosította, hogy a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlanra az érdekelt tulajdonjogát adásvétel jogcímén bejegyezte. Ezzel egyidejűleg a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjáról a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának jogi tényét törölte. Rögzítette, hogy a módosítás nem érinti a visszautasító végzésnek a Hely1 szám1 és szám2 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseit. Döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 5:
6. §

(1)bekezdésére, az 5:167-

1. §-aira, az Inytv.
2. §

(4)bekezdésére, az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §-ára és a
3. §

(1)bekezdésére alapította. A kereset és a védirat [9] A módosító határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen annak megsemmisítését, másodlagosan annak a meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezését kérte. [10] A felperes a módosító határozattal szembeni kereshetőségi jogát az Fftv. szerinti elővásárlási joga gyakorlására alapította. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződést vele hagyta jóvá és záradékolta, így kizárólag ő rendelkezik a bejegyzés alaki feltételét képező, hatósági jóváhagyáson alapuló záradékolt okirattal, amely megalapozza mindhárom ingatlan tekintetében a tulajdonjoga bejegyzését. Az érdekelt tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése azonban kizárja azt, hogy az elővásárlási joga gyakorlása folytán a mezőgazdasági igazgatási szerv által vele jóváhagyott és záradékolt adásvételi szerződéssel a tulajdonjoga a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlanra is adásvétel jogcímen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, ezért a módosító határozat megsemmisítéséhez közvetlen érdeke fűződik. [11] Hivatkozott továbbá a Ptk. 6:

1. §-án alapuló elővásárlási jogára, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről szóló 2/
2. (VI. 24.) PK véleményében (a továbbiakban: PK vélemény) foglaltakra. Érvelése szerint, mivel a az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanokat érintően az elővásárlási jogát gyakorolta, mégpedig az adásvételi szerződésbe foglalt tartalom szerint, melynek részét képezte a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlan is, ezért a hatósági aktus a már létrejött adásvételi ügylet hatályosulásához szükséges feltétel volt, amely megalapozza a módosító határozat tekintetében az anyagi jogi közvetlen jogsérelme fennállását. Kúria VI.Kfv.37.230/2025/11-2 5 [12] Az alperes és az alperesi érdekelt a kereset - elsődlegesen kereshetőségi jog hiányában történő, másodlagosan annak megalapozatlansága miatti - elutasítását kérték. Az elsőfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(1)bekezdés

1. b)pontja alapján elutasította. [14] Indokai szerint a Kp. 17. §
2. a)pontjában foglaltak alapján a kereseti kérelemmel összefüggésben azt vizsgálta, hogy a felperes rendelkezik-e a keresettel támadott döntés vonatkozásában kereshetőségi joggal. [15] Ítélete [37]-[42] bekezdéseiben ismertette a kereshetőségi joggal kapcsolatban keletkezett kúriai joggyakorlatot, amely szerint a kereshetőségi jog olyan igényérvényesítési jogosultság, amely a perbeli alanyi jog és a felperes között egy közvetlen kapcsolatot, a felperes részéről egy olyan jogmegóvási szükségletet feltételez, amely a konkrétan meghatározott közigazgatási határozat (közigazgatási cselekmény) sérelmes volta miatt keletkezett [1/2021. Közigazgatási Jogegységi Határozat (a továbbiakban: 1/2021. KJE határozat), Kfv.37.580/2019/13.]. [16] A közvetlen érintettség azt jelenti és így a kereshetőségi jog vizsgálata körében azt kell egy adott jogviszony vonatkozásában érdemben megvizsgálni, hogy további jogviszony közbeiktatása nélkül közvetlenül megváltoztathatja-e a felperes jogainak és kötelezettségeinek a körét a közigazgatási tevékenység, amit a felperes köteles a perben bizonyítani (BH 2022.218). [17] Amennyiben egy közigazgatási eljárásban a pert indító személy nem volt ügyfél, akkor az vizsgálandó, hogy a kifogásolt közigazgatási tevékenység érinti-e közvetlenül jogát vagy jogos érdekét. Ha ugyanis a közigazgatási tevékenység nem érinti közvetlenül a felperes jogát, jogos érdekét, úgy a Kp. 88. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a keresetet el kell utasítani, mert, ha a közigazgatási tevékenységhez fűződő közvetlen érintettsége nem állapítható meg, akkor az azzal kapcsolatos jogsérelem tekintetében sem állhat fenn a közvetlen érintettsége (Kfv.37.125/2024/5., Kfv.37.398/2021/6.). [18] Indokai szerint a perbeli ügyben tényként állapítható meg, hogy az eladó és az érdekelt, mint vevő közötti ingatlan adásvételi szerződés tárgyát három ingatlan képezte, melyből kettő ingatlan az Fftv. 1. §

(1)bekezdése szerint földnek minősül, míg a szám3 hrszú ingatlan kivett út, amelyre – a felperes által sem vitatottan – nem terjed ki az Fftv. tárgyi hatálya. Megállapította, hogy a

1. június
2. napján kelt tulajdonjog bejegyzési kérelem mindhárom ingatlanra, míg a visszautasító végzés meghozatalát követő, új kérelem már kizárólag a szám3 hrsz-ú ingatlanra vonatkozott. Mindebből az következik, hogy alperesnek az érdekelt módosított kérelme alapján kellett az ingatlan-nyilvántartási eljárást lefolytatnia és Kúria VI.Kfv.37.230/2025/11-2 6 kizárólag a módosított kérelem tárgyában kellett döntést hoznia. [19] Kiemelte, hogy a Ptk. 5:
3. §-a alapján az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. [20] Egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy az alperes, mint ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, tehát a hatóság csak abban a kérdésben foglalhat állást a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi és alaki megfelelőségére nézve, hogy a bejegyzési kérelem teljesíthető-e vagy sem (Kfv.38.055/2018/9., Kfv.37.757/2018/9.). [21] Érvelése szerint az eladó és az érdekelt között létrejött adásvételi szerződésbe a felperes kizárólag az Fftv.
4. §

(1)bekezdésben foglaltak szerint gyakorolt elővásárlási joga alapján lépett be és nem a per során hivatkozott, a Ptk. 6:

1. §-án alapuló polgári jogi elővásárlási jogon. A felperes a PK véleményre történt hivatkozásán túl a perben további egyértelmű tényállítást nem tett és a kereshetőségi joga jogi érvelése körében a Ptk.-n alapuló elővásárlási joga fennállását nem is igazolta, sőt, a perben tartott tárgyaláson kifejezetten akként nyilatkozott, hogy az elővásárlási joga a mezőgazdasági igazgatási szerv közreműködése révén, a jóváhagyó határozattal eredeztetett jog, amely a földforgalmi törvényen alapszik, az elfogadó jognyilatkozata megtételéből eredően. [22] Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a felperes elővásárlási joga igazoltan kizárólag az Fftv.-n alapul és ily módon csak közvetetten kapcsolódik az érdekelt kérelmére indult tulajdonjog bejegyzési eljáráshoz a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlan kapcsán és az annak alapjául szolgáló adásvételi szerződéshez, amely így nem alapozza meg a felperes közvetlen jogi érintettségét az Fftv. tárgyi hatálya alá nem tartozó Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlan bejegyzése tárgyában indult ingatlanügyi hatósági eljárásban. A felperes a perben nem tudta tehát bizonyítani, hogy további jogviszony közbeiktatása nélkül, közvetlen anyagi jogi kapcsolata áll fenn a határozat és a joga, jogi érdeke között, ezért a módosító határozattal szemben kereshetőségi joga nincs. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek [23] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [24] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti az Alaptörvény
2. cikkét, az Fftv.
3. §

(1)bekezdését, 30. §

(1)bekezdését, a Ptk. 6:118. §

(3)bekezdését, az Inytv. 32. §

(6)bekezdését, a 39. §

(4)bekezdését, a Kp.

1. § a) pontját, a
2. §

(1)bekezdés b) pontját, valamint jogkérdésben eltér a Kúria Kfv.37.125/2024/5., Kfv.37.398/2021/6., Kfv.37.955/2019/

1. számú határozataiban, valamint az 1/
2. KJE határozatban foglaltaktól. Kúria VI.Kfv.37.230/2025/11-2 7 [25] A kereshetőségi jogával összefüggésben hangsúlyozta, hogy a vételi ajánlat és ezzel együtt a
3. február 17-én megkötött adásvételi szerződés dologösszességre vonatkozott. Az elővásárlási jogát pedig erre a dologösszességre gyakorolta és a mezőgazdasági igazgatási szerv is azt az adásvételi szerződést hagyta jóvá, amelybe a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlan is beletartozik. [26] Kiemelte, hogy az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre joghatályosan, amelynek ténye közte és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatot jelenti. Egyértelműen megállapítható, hogy a hivatkozott kúriai joggyakorlat szerinti közvetlen jogi érdeke áll fenn az érdekelt tulajdonjog bejegyzésével összefüggésben, hiszen az kizárja azt, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. A keresettel támadott határozat közvetlen kihatással van a jogára, hiszen, ha nincs az érdekelt tulajdonjog bejegyzése, abban az esetben a hatályos és jóváhagyó záradékkal ellátotta adásvételi szerződés alapján tulajdonjoga bejegyzésre kerülhet az ingatlan-nyilvántartásba. Az 1/
4. KJE határozatra hivatkozással kifejtette, hogy a részéről olyan jogmegóvási szükséglet áll fenn, amely a keresettel támadott határozat sérelmes volta miatt keletkezett. [27] Az alperes és az alperesi érdekelt a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték, mivel az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, továbbá nem tér el a hivatkozott kúriai joggyakorlattól. Hangsúlyozták, hogy nem a felperes kérelmére indult a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárás, így a döntés folytán ő nem válik sem jogosulttá, sem kötelezetté, ezért az ő jogát vagy jogos érdekét az érdekelt tulajdonjogának bejegyzése nem érintette. Jelen ügyben annak van jelenősége, hogy az Fftv. tárgyi hatálya nem terjed ki a szám3 hrsz-ú ingatlanra, a felperes pedig az Fftv.-re alapította az elővásárlási jogát. A kérelemhez kötöttség elvéből (Inytv.
5. §) következően, még ha olyan szerződés is kerül benyújtásra az ingatlanügyi hatósághoz, amelynek tárgya több ingatlan adásvétele, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kizárólag azon ingatlan tekintetében kerülhet sor a tulajdonjog bejegyzésére, amelyre a bejegyzési kérelem irányul. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem alapos. [29] A Kúria a Kp.
6. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §

(1)bekezdésben foglaltakból következően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelmek keretei között vizsgálta felül. [30] A Kp. 120. §

(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [31] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette az ítélete [35] bekezdésében, hogy a perben elsőként a kereshetőségi jog kérdésében kellett döntenie, továbbá helyesen mutatta be a [37]-[42] bekezdésekben a kereshetőségi joggal kapcsolatos kúriai Kúria VI.Kfv.37.230/2025/11-2 8 joggyakorlatot, ugyanakkor a kereshetőségi jog eldöntése szempontjából irányadó tényállást hiányosan tárta fel és releváns tényt hagyott figyelmen kívül, melynek folytán tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a módosító határozattal szemben nem rendelkezik kereshetőségi joggal. [32] A Kp. 17. §

1. a)pontja kimondja, hogy a per megindítására jogosult az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti. [33] A Kúria kiemeli, hogy a kereshetőségi jog (aktív perbeli legitimáció) a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, következésképpen nem eljárásjogi természetű. A közigazgatási per megindítása iránti kérelmet csak a jogvitában érdekelt fél terjeszthet elő. A kereshetőségi jog azt az érdekeltséget fejezi ki, ami a fél és a per tárgya közötti közvetlen érintettséget feltételez, vagyis egy az anyagi jog alapján fennálló közvetlen jogi kapcsolatot a közigazgatási hatóság döntése és a felperes jogi helyzete között. [34] Az 1/2021. szám KJE határozat szerint a perindítási jog a Kp. 17. §
2. a)pontjából következően a közigazgatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő jog vagy jogos érdek fennállását, az érvényesített anyagi joggal fennálló közvetlen érintettséget kívánja meg. Ezzel összefüggésben a bírói gyakorlat egységes abban, hogy ez az ügy tárgyával összefüggő konkrét, személyes érdekeltségi viszonyt feltételez, amely feltétel fennállását a kereshetőségi jog körében érdemben kell vizsgálni. A jogi érdeksérelmet, a keresetben megfogalmazott igény érvényesítéséhez fűződő közvetlen jogi érintettséget a felperesnek kell bizonyítania. [35] Számos határozatában hangsúlyozta a Kúria, hogy minden olyan ügyben, ahol a felperes nem a kérelmére meghozott vagy őt kötelező, jogosító határozatot támad, az esetben vizsgálni kell a kereset előterjesztőjének közvetlen érdekeltségét, mert ez dönti el, hogy milyen mértékben jogosult vitatni a közigazgatási határozat törvényességét. Azt is kimondta a Kúria, hogy a felperesnek kell pontosan meghatároznia, hogy a közvetlen érdekeltségét mire alapozza. A bíróságnak fennáll az a kötelezettsége, hogy a kérdéses kereshetőségi jog kapcsán nyilatkoztassa a felperest, és az általa előadottak alapján ítélje meg a kereshetőségi jog terjedelmét. Egységes tehát a joggyakorlat abban, hogy amennyiben a közigazgatási eljárásban a pert indító személy nem volt ügyfél, akkor az vizsgálandó, hogy a kifogásolt közigazgatási tevékenység érinti-e közvetlenül jogát, jogos érdekét (Kfv.37.583/2014/12., Kfv.37.948/2015/3., Kfv.38.086/2014/5., Kfv.37.850/2014/6., Kfv.V.37.125/2024/5.). [36] Amennyiben maga a közigazgatási tevékenység nem érinti a felperes jogát, jogos érdekét közvetlenül, a keresetet a Kp. 88. §

(1)bekezdés

1. b)pontja alapján el kell utasítani, mert ha a közigazgatási tevékenységhez fűződő közvetlen érintettsége nem állapítható meg, az azzal kapcsolatos jogsérelem tekintetében sem állhat fenn a közvetlen érintettsége. [37] Annak megállapításához, hogy a megelőző eljárásban nem ügyfél felperes jogát, jogos érdekét közvetlenül érinti-e a támadott közigazgatási tevékenység, a hatósági ügy tartalmát, és a felperes ahhoz való kapcsolódásának jellegét pontosan és körültekintően fel kell tárni. [38] Az elsőfokú bíróság a kereshetőségi jog körében helyesen vizsgálta, hogy a keresetlevélben állított jogsérelmek, nevezetesen az érdekelt tulajdonjogának az ingatlannyilvántartási bejegyzése közvetlenül érintik-e a felperes jog által védett érdekeit, azonban e Kúria VI.Kfv.37.230/2025/11-2 9 vizsgálat során kiemelten fontos ténynek nem tulajdonított jelentőséget. [39] A Kúria hangsúlyozza, hogy sem az érdekelt tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét visszautasító végzés, sem az azt módosító határozat nem szól a bejegyzés alapját képező okiratról, ám az érdekelt 2024. június 5-ei tulajdonjog bejegyzés iránti kéreleméből és az ahhoz csatolt mellékletekből kitűnik, hogy a kérelem a 2024. február 17-i ingatlan adásvételi szerződésen alapult. [40] A kereshetőségi jog vizsgálata szempontjából a tényállás fontos, ugyanakkor az elsőfokú bíróság által figyelmen kívül hagyott eleme, hogy a 2024. február 17-i adásvételi szerződésben a szerződő felek nem egy, hanem három ingatlan – dologösszességként történő – adásvételében állapodtak meg. [41] A dologösszesség adásvétele tekintetében gyakorolt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezésein alapuló elővásárlási jog jogértelmezési kérdéseit illetően a PK vélemény ad iránymutatást, annak 9.
2. a)pontja szerint, ha a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt dolgot, más dolgokkal együtt oszthatatlan szolgáltatásként (dologösszességként) akarja eladni köteles a kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni. A 9.
3. b)pontja alapján az elővásárlásra jogosult a dologösszesség egészére vonatkozó, vele közölt ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. Ha az elővásárlásra jogosult kizárólag arra a dologra nézve tesz elfogadó nyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga vonatkozik, nyilatkozata új ajánlatnak minősül, így közte és a tulajdonos között a szerződés csak akkor jön létre, ha ajánlatát a tulajdonos elfogadja. [42] A PK vélemény kiemelt megállapításai, habár a felperes elővásárlási joga az Fftv.-n alapul, a jelen ügyben is irányadóak, mivel az elővásárlási jog általános polgári jogi szabályait a speciális szabályok nem írhatják felül. [43] Tényként állapítható meg, hogy a felperes, mint az Fftv. 18. §

(1)bekezdés szerinti elővásárlásra jogosult a dologösszesség adásvétele tárgyában létrejött adásvételi szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot. A mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződést a felperessel hagyta jóvá, amely tényen az sem változtat, hogy az indokolásában megjegyezte, hogy a döntése az Fftv. tárgyi hatálya alá nem tartozó Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlanra nem terjed ki. A mezőgazdasági igazgatási szerv döntését ugyanis a határozat rendelkező része és nem az indokolás tartalmazza. [44] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a módosító határozattal szembeni felperesi kereshetőségi jog vizsgálatakor tévesen szakította ki a dologösszességre létrejött adásvételi szerződésből a Hely1 szám3 helyrajzi számú ingatlant. A felperes a dologösszesség egészére vonatkozó, vele közölt ajánlat tartalmát teljes egészében, mindhárom ingatlanra vonatkozóan elfogadta, az adásvételi szerződés vele lett jóváhagyva. A felperesnek erre a dologösszességre, amelynek részét képezi a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlan, vonatkozóan áll fenn a tulajdonjog bejegyzési igénye. Ehhez az igényhez képest kell vizsgálni a felperes kereshetőségi jogát. [45] A Kúria szerint a dologösszességre létrejött adásvételi szerződés felperessel való jóváhagyásának ténye a felperes és módosító határozat között a közvetlen anyagi jogi kapcsolatot megteremti. A felperesnek ugyanis az általa elfogadott vételi ajánlatra, a vele Kúria VI.Kfv.37.230/2025/11-2 10 jóváhagyott adásvételi szerződésre tekintettel az érdekelt tulajdonjogát bejegyző rendelkezéssel szemben olyan jogmegóvási – a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga bejegyezhetőségének igénye – szükséglete áll fenn, amely a módosító határozat számára sérelmes volta miatt keletkezett. A jogsérelem abból adódik, hogy a módosított határozat kizárja, hogy a tulajdonjoga az adásvétel tárgyát képező valamennyi ingatlanra bejegyzésre kerüljön. Következésképpen a felperesnek közvetlen jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlanra az érdekelt tulajdonjogát bejegyző határozatot a bíróság megsemmisítse. [46] Téves volt az elsőfokú bíróságnak az [50] bekezdésben kifejtett álláspontja, nevezetesen, hogy a felperes Fftv.-n alapuló elővásárlási joga csak közvetetten kapcsolódik az érdekelt kérelmére indult tulajdonjog bejegyzési eljáráshoz és az annak alapját képező adásvételi szerződéshez, mivel a bejegyzés alapját a felperessel jóváhagyott adásvételi szerződés képezte, amely tényből következően megállapítható, hogy a felperesnek további jogviszony közbeiktatása nélkül, közvetlen anyagi jogi kapcsolata áll fenn a határozat és a joga, jogi érdeke között. [47] A Kúria rámutat továbbá arra, hogy önmagában ugyan helytálló az az ítéleti megállapítás, hogy a bejegyzési eljárás kérelemre indult és a módosított kérelemben megjelölt ingatlan nem tartozik az Fftv. tárgyi hatálya alá, azonban a kereshetőségi jog vizsgálatakor nem a módosító határozat jogszerűségéről kell állást foglalni, hanem a felperesnek a keresettel támadott határozathoz fűződő viszonyát kell összefüggéseiben vizsgálni. E vizsgálat során nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a bejegyzés alapját képező adásvételi szerződés nem a módosított kérelemmel érintett ingatlan adásvétele, hanem három ingatlan dologösszességként történő adásvétele tárgyában jött létre és a felperessel lett jóváhagyva. E tények pedig megalapozzák a felperesnek az arra vonatkozó igényét, hogy a vele jóváhagyott adásvételi szerződés alapján a tulajdonjoga a dologösszesség egészére – amely magában foglalja a Hely1 szám3 hrsz-ú ingatlan – vonatkozóan bejegyzésre kerüljön. Következésképpen nyilvánvalóan közvetlen érdeke fűződik a felperesnek a módosított határozat megsemmisítéséhez. [48] Mindezek alapján tévesen jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság az ítélete [50] bekezdésében, hogy a felperes nem tudta azt bizonyítani, hogy további jogviszony közbeiktatása nélkül, közvetlen anyagi jogi kapcsolat áll fenn a módosító határozat és a joga, jogos érdeke között, mivel a közvetlen anyagi jogi kapcsolatot a felperessel jóváhagyott adásvételi szerződés ténye megteremti. A felperes Kp. 17. § a) pont szerinti közvetlen érintettsége a módosító határozat tekintetében megállapítható, ezért jogszerűtlen volt a kereset Kp. 88. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti elutasítása. Az elsőfokú bíróság a vonatkozó kúriai határozatok elvi tételeit ugyan figyelembe vette, azonban az egyedi ügy tényeinek figyelembevételét elmulasztotta. [49] A Kúria a fent kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Kp. 121. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróságnak az új eljárásban érdemben el kell bírálnia a felperes keresetét. Kúria VI.Kfv.37.230/2025/11-2 11 A döntés elvi tartalma [50] Annak megállapításához, hogy a megelőző eljárásban nem ügyfél felperes jogát, jogos érdekét közvetlenül érinti-e a támadott közigazgatási tevékenység, a hatósági ügy tartalmát, és a felperes ahhoz való kapcsolódásának jellegét pontosan és körültekintően kell feltárni. Záró rész [51] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [52] A felek és az érdekelt felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét a Kúria a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó 110. §

(3)bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A Kúria a felülvizsgálati perköltség összegét a Kp. 35. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 82. §

(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendeletben 3. §

(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felek és az érdekelt által igényelt összeggel megegyező összegben állapította meg, tekintettel arra, hogy azt a kifejtett munka mennyiségével és színvonalával arányban állónak tartotta. [53] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. június
3. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.230/2025/11-2 12 Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Demjén Péter sk. bíró