← Magyarország

Kfv.37314/2025/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bizonyítási eljárás hiányos és jogsértő mivoltára, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére vonatkozóan megjelölt eljárási szabályszegés a felülvizsgálati kérelem befogadását kizárólag abban az esetben teszi lehetővé, ha a rendelkezésre álló iratok alapján az a következtetés vonható le, hogy az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékok értékelésére iratellenesen vagy kirívóan okszerűtlenül került sor. Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásának nincs helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.314/2025/
  1. A tanács tagjai: Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Dr. Nemes Gábor egyéni ügyvéd Cím5 Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Cím1 Az alperes képviselője: Román István főispán Az alperesi érdekelt: egyéb érdekelt1 Cím3 Az alperesi érdekelt képviselője: képviselő1 Kúria IV.Kfv.37.314/2025/3 2 Cím4 A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperesi érdekelt Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Debreceni Törvényszék 102.K.702.421/2022/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt mint vevő
  3. május 25-én adásvételi szerződést kötött a Ingatlan1 alatt felvett, 1 ha 4.468 m2 területű szántó, erdő, fásított terület, kivett út művelési ágú, valamint a Ingatlan2 alatt felvett, 1 ha 3.397 m2 területű szántó, erdő művelési ágú külterületi ingatlanok (a továbbiakban: ingatlan, föld, termőföld) megvásárlására a perben nem álló eladóval. Az adásvételi szerződés 1./ pontja szerint az alperesi érdekelt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  4. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény)
  5. §
(1)bekezdés d) pontja szerint olyan földműves, aki helyben lakónak minősül, valamint a
(4)bekezdés a) pontja szerint családi gazdálkodó. [2] Az alperesi érdekelt lakóhelye a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerint
  1. február 8-a óta a Cím3 szám alatt van, majd
  2. október 11-én tartózkodási helyet létesített a Cím7 szám alatt. Kúria IV.Kfv.37.314/2025/3 3 [3] Az adásvételi szerződés kifüggesztésének időtartama alatt a felperes
  3. május 26án elfogadó jognyilatkozatot terjesztett elő. Elővásárlási jogának jogalapjaként a Földforgalmi törvény
  4. §
(1)bekezdés d) és
(4)bekezdés a) pontját jelölte meg. [4] Az alperes mint mezőgazdasági igazgatási szerv megkereste a perben nem álló helyi földbizottságként eljáró szervet, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Elnökségét, aki az SZA01-10804-5/
  1. számú állásfoglalásában a felperessel és az alperesi érdekelttel is támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását. [5] Az alperes a
  2. augusztus 1-jén hozott 572273/7/
  3. ügyiratszámú határozatával az alperesi érdekelttel hagyta jóvá az adásvételi szerződést. Döntését a Földforgalmi törvény 28/A. §-ra alapította, amely szerint, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti vevő és a vele azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, úgy az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést. [6] A határozat ellen a felperes terjesztett elő keresetet, melyben annak megsemmisítését kérte. Keresetlevelében jogsérelemként arra hivatkozott, hogy az alperesi érdekelt nem felel meg Földforgalmi törvény
  4. §
  5. pontja szerinti helyben lakó fogalmának, ugyanis életvitelszerűen nem lakik a Cím3 szám alatti ingatlanban, ezért nem illeti meg a Földforgalmi törvény
  6. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti elővásárlási ranghely. [7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervnek az ellenkező bizonyításáig továbbra is a közhiteles személy- és lakcímnyilvántartásban bejelentett lakcímként szereplő helyet kell életvitelszerű lakóhelynek tekinteni, eljárása során nem kellett további bizonyítást lefolytatni. [8] Az alperesi érdekelt a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(4)bekezdése alapján a perben nem hivatkozhat alappal arra, hogy az alperesi érdekelt életvitelszerűen nem él Település, mivel arra a megelőző eljárás során sem hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítélete [9] Az elsőfokú bíróság az alperes
  1. augusztus 1-jén hozott 572273/7/
  2. ügyiratszámú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [10] A bíróság a Kp.
  3. §
(4)bekezdésével összefüggésben megállapította, hogy a felperes a megelőző eljárás során megkísérelte jelezni az alperesi érdekelt helyben lakásával kapcsolatos aggályait a települési jegyzőnek, de kérelme alapján eljárás nem indult és a megelőző eljárás során nem kapott teret az üggyel kapcsolatos álláspontja kifejtésére, ezért a Kúria IV.Kfv.37.314/2025/3 4 felperes a perben hivatkozhatott arra, hogy az alperes a releváns időszakban nem élt életvitelszerűen Település. [11] A bíróság a perben kiterjedt bizonyítást folytatott le annak vizsgálatára, hogy az alperesi érdekelt életvitelszerűen helyben lakónak minősült-e az érintett földterület vonatkozásában az adásvételi szerződés megkötésének időpontját megelőző 3 évben, azaz életvitelszerűen Település élt-e
  1. február 28-a és
  2. február 28-a között. A bíróság által kiosztott bizonyítási teher szerint a perben a felperesnek kellett bizonyítania azt, hogy az alperesi érdekelt nem Település rendelkezett életvitelszerű lakóhellyel az adásvételi szerződés megkötését megelőző 3 éves időszakot tekintve. Ezzel szemben az alperes és az alperesi érdekelt bizonyíthatta azt, hogy az adásvételi szerződés megkötését megelőző 3 éves időszakban az alperesi érdekelt életvitelszerű lakóhelye folyamatosan Település volt. [12] A bíróság a tanúvallomások értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy azon tanúvallomások, amelyek figyelembe vehetők voltak a perben, a felperesi tényállítást támasztották alá. A bíróság azonban e tanúvallomások alapján sem tudott teljes bizonyossággal meggyőződni arról, hogy az alperesi érdekelt hol élt életvitelszerűen a releváns időszakban, ugyanis e tanúk nem éltek együtt az alperesi érdekelttel és nem álltak vele olyan szoros kapcsolatban, ami alapján ráláttak volna arra, hogy az alperesi érdekelt ténylegesen hova járt haza. A bíróság az anyagi pervezetés keretében tájékoztatta arról a feleket, hogy a perben bizonyítandó tényről leginkább az alperesi érdekelt felesége tudna nyilatkozni, azonban a felek a tanúkénti meghallgatását nem indítványozták. [13] A perben mind a felperes, mind az alperesi érdekelt indítványozta a közműszolgáltatók megkeresését a 2019-
  3. évekre vonatkozó víz-, gáz- és áramfogyasztás közlésére, ezért a bíróság mindkét ingatlanra (lakóhely és tartózkodási hely) megkereste a közműszolgáltatókat. [14] A közműszolgáltatók által közölt fogyasztási adatokból a bíróság nagy bizonyossággal arra következtetett, hogy a releváns időszakban az alperesi érdekelt sem a lakóhelyként, sem a tartózkodási helyként bejelentett ingatlanban nem élt életvitelszerűen. A bíróság megállapította, hogy az okirati bizonyítékként hivatkozott szamosszegi jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány nem kötötte, az abban foglalt tényeket a perbeli bizonyítás ugyanis nem támasztotta alá. A bíróság továbbá mellőzte az alperesi érdekelt életvitelszerű lakóhelyének
  4. március 1-jei helyszíni ellenőrzéséről felvett jegyzőkönyvet, mivel jóval a perben releváns időszak után készült, valamint a környezettanulmány készíttetésére vonatkozó bizonyítási indítványát. Az alperesi érdekelt által becsatolt internetes megrendelések e-mailes visszaigazolásait és a Név1 lelkipásztora által kiállított igazolást szintén nem találta alkalmasnak az alperesi érdekelt életvitelszerű lakhatásának igazolására. [15] A lefolytatott bizonyítás alapján a bíróságban az a meggyőződés alakult ki, hogy a releváns időszakban az alperesi érdekelt nem élt életvitelszerűen sem a lakóhelye, sem a tartózkodási helye szerinti szamosszegi ingatlanban, azaz helyben lakóként nem illette meg elővásárlási jog. [16] A bíróság ellentmondásosnak találta az alperesi érdekeltnek a személyi és családi körülményeire vonatkozó tényállításait. Az alperesi érdekelt ugyanis azt állította, hogy a Kúria IV.Kfv.37.314/2025/3 5 releváns időszakban házassági életközösségben élt, miközben „csak néha járt haza aludni.” Utalt az ítélet indokolása a bírói gyakorlatra, mely szerint a házassági életközösség fennállása fogalmilag együtt jár a házastársak együttlakásával. [17] A bíróság életszerűtlennek tartotta, hogy az alperesi érdekelt, bár elmondása szerint folyamatosan házassági életközösségben élt, a modern utazási lehetőségek birtokában mégsem tért haza napi rendszerességgel kisgyermekéhez, várandós feleségéhez, majd újszülött gyermekéhez, amikor a hazatérés csupán 20 perc utazással járt, hanem ehelyett a lakóhelye szerinti, igen alacsony komfortfokozatú, fatüzelésű fűtéssel rendelkező ingatlanban vagy akár a tartózkodási hely szerinti, irodaként használt, az alkalmazottja munkavégzési helyeként szolgáló ingatlanban egyedül töltötte éjszakáit. [18] A fentiekre figyelemmel az alperesi határozat tévesen állapította meg az alperesi érdekeltről azt, hogy 2019 és 2022 között helyben lakó volt, ezért a bíróság az alperesi határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperesnek az alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozatának értékelésénél figyelembe kell vennie azt, hogy a perben lefolytatott bizonyítás alapján az alperesi érdekelt nem minősül helyben lakónak. A felülvizsgálati kérelem [19] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesi érdekelt nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése iránt, másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezés mellett az eljárt bíróság kötelezését új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. [20] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kp.
  5. §
(4)bekezdését, 78. §
(2)
(4)
(5)bekezdéseit, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(2), 265. §
(1), 266. §
(2), 276. §
(2), 300. §
(1)és a 346. §
(5)bekezdését, valamint eltér a Kúria Kfv.VII.45.216/2022/
  1. számú ítélet [47] bekezdése, a Kfv.IV.37.409/2019/
  2. számú ítélet [46] bekezdése, a Kfv.V.35.264/2023/
  3. számú ítélet [55] bekezdése és a Pfv.V.20.504/2023/
  4. számú ítélet [75] bekezdése elvi megállapításaitól. [21] A felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp.
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja és a
  3. b)pontja alapján kérte. [22] Az
  4. ad)pont vonatkozásában kérelmét azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható módon megsértette a Kp. 78. §
(4)bekezdésében foglalt alapvető eljárási szabályt, túlterjeszkedett a pernek a Kp. 2. §
(4)bekezdésében meghatározott keretein, ugyanis olyan bizonyítást folytatott le, illetve olyan bizonyítékokat szerzett be, amelyekre a felek sem a kereseti kérelemben, sem egyéb kérelmeikben, illetve jognyilatkozataikban nem hivatkoztak. Állítása szerin a hivatalbóli bizonyításnak a Pp. 276. §
(2)bekezdésében, illetve Kúria IV.Kfv.37.314/2025/3 6 Kp. 78. §
(5)bekezdésében meghatározott feltételei továbbá nem álltak fenn, ahogy erre a törvényszék sem a pervezetés körében, sem a jogerős ítélet indokolásában nem utalt. [23] A fenti eljárási szabályok megszegésével a közműfogyasztásra vonatkozó adatokat, hivatalból beszerzett a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) nyilvántartásokkal hasonlította össze, és azoknak az életvitelszerű, szamosszegi helyben lakással kapcsolatos következtetéseinek levonása során jelentőséget tulajdonított, amely a határozat megsemmisítéséhez vezetett, ezért a Kp., illetve a Pp. vonatkozó rendelkezéseinek megsértése az ügy érdemére kihatott. [24] Az alperesi érdekelt hivatkozása szerint a KSH által közzétett közműfogyasztási adatok nem tekinthetők köztudomású ténynek. Azzal, hogy a bíróság ezen adatokat köztudomású tényként kezelte, és bizonyított tényként értékelte, a Pp. 266. §
(2)bekezdését az ügy érdemére kiható módon sértette meg. [25] Kifejtette, hogy a közműfogyasztási adatok értékelése, illetve a KSH által közzétett átlagadatokkal való összevetése, valamint az ezekkel kapcsolatos következtetések levonása különleges szakértelmet, műszaki, illetve humán-gazdasági ismereteket igényel, ennek ellenére a bíróság szakértő alkalmazása nélkül, maga vont le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a közműfogyasztási adatok alapján használták-e életvitelszerű lakhatás céljából a perbeli ingatlanokat. A per elsődleges ténykérdésével kapcsolatos meggyőződését részben a közműfogyasztási adatokat – igazságügyi szakértői vélemény beszerzése nélkül – értékelve alakította ki, így a Pp. 300. §
(1)bekezdésének megsértése is a per érdemére kihatott. [26] A Kp. 78. §
(2)bekezdésének megsértése körében előadta, hogy a bíróság által elvégzett bizonyítékértékelés nyilvánvaló és súlyos logikai hibákban szenved, az több ponton kirívóan okszerűtlen, továbbá hiányzik az értékeléshez kapcsolódó, megfelelő indokolás. [27] A Pp. 346. §
(5)bekezdésének sérelmével összefüggésben rámutatott, hogy a bíróság több ponton az életvitelszerű helyben lakással kapcsolatos szubjektív meggyőződését hangsúlyozta, anélkül, hogy e meggyőződés és a bizonyítékok között okszerű logikai kapcsolatot teremtene a jogerős ítélet indokolásában, továbbá adós maradt a Kp. 78. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezésével, valamint azzal, hogy az e körben mérlegelt körülmények miként oldják fel a rendelkezés alkalmazásának szükségességét. [28] A Pp. 265. §
(1)bekezdésének megsértése körében előadta, arra a releváns ténykérdésre vonatkozóan, hogy hova jár haza esténként, nem folytatott le bizonyítást a bíróság, és ezt annak ellenére értékelte a terhére, hogy a pervezetés körében akként tájékoztatta a feleket, hogy felperesnek kell bizonyítania, hogy a releváns időszakban a vevőnek nem Település volt az életvitelszerű lakóhelye. [29] A Pp. 237. §
(2)bekezdésében foglaltak megsértésével összefüggésben arra hivatkozott, a felesége tanúkénti meghallgatásával kapcsolatban a bíróságnak tájékoztatást kellett volna adnia a bizonyítás indítványozása elmulasztásának, valamint a bizonyítás Kúria IV.Kfv.37.314/2025/3 7 esetleges sikertelenségének következményéről is. Az anyagi pervezetésre vonatkozó szabály megsértése a per érdemére kihatott. [30] A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést a Kp. 78. §
(4)bekezdésével összefüggésben jelölt meg. A Kúria döntése és jogi indokai [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [32] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [33] A Kp. 117. §
(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 117. §
(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A Kúria a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. [34] A felperes felülvizsgálati kérelmében több befogadási okot is megjelölt. [35] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, melynek jelen esetben eleget tett (Kfv.VII.45.067/2023/2.). [36] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. Az alperesi határozattal szemben már felhozott és az elsőfokú bíróság által elbírált kifogások megismétlése az elsőfokú bíróság által a Kp. 78. §
(2)bekezdése szerint elvégzett bizonyítékértékelés felülmérlegelésére irányul, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a kúriai jogértelmezés kiforrott (Kfv.IV.37.299/2021/5., Kúria IV.Kfv.37.314/2025/3 8 Kfv.I.35.610/2021/2). A Kúria rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, illetve a bizonyítási eljárás hiányos és jogsértő mivoltára, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére vonatkozóan megjelölt eljárási szabályszegés a felülvizsgálati kérelem befogadását kizárólag abban az esetben teszi lehetővé, ha a rendelkezésre álló iratok alapján az a következtetés vonható le, hogy az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékok értékelésére kirívóan okszerűtlenül került sor. Ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs törvényes lehetőség (Kfv.II.37.760/2022/2., Kfv.III.37.028/2022/
  1. Kfv.VII.37.037/2022/2., Kfv.II.37.220/2022/2., Kfv.II.37.710/2023/2.). [37] Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az őt terhelő bizonyíték értékelést elvégezte, a jogerős ítélet indokolásában bemutatta miért határozott az alperes határozatának megsemmisítéséről. A bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályok megtartásának ennél részletesebb értékelése a Kúria által már a felülvizsgálati eljárás érdemére tartozó kérdés, vizsgálatának a felülvizsgálati eljárás jelen szakaszában nincs helye. Amennyiben a jogerős ítélet tartalmazza a bizonyítékok megjelölését és azok értékelését, a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályok meg nem tartása miatt a befogadhatóságról való döntés keretei között nem állapítható meg a fél alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés (Kfv.I.35.080/2023/3.). [38] Az eljárt bíróság ítéletében a Kp.
  2. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelt. [39] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet (Kfv.VII.37.357/2022/2.). A felülvizsgálat nem lehet álcázott fellebbezés, és pusztán az, hogy egy kérdésnek kétféle megközelítése lehetséges, nem képezheti alapját az ügy újratárgyalásának. (Kfv.VII.37.657/2022/2., indokolás [20], Kfv.VII.37.087/2024/2.). [40] A perbeli esetben a Kúria a bizonyítási eljárás lefolytatásának jogszerűségéről csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. A befogadhatóság keretein belül annyi mégis megállapítható, hogy a jogerős ítélet [13]-[15] bekezdéseiben a Kp. 78. §
(4)bekezdésével kapcsolatos ténybeli megállapításokat, a jogi indokolást részletesen tartalmazza. [41] A Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A következetes kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2. Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., Kfv.VII.45.215/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18., Jpe.I.60.006/2020/11.) alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutatja be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a Kúria IV.Kfv.37.314/2025/3 9 jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. [42] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmében a befogadási okokkal összefüggésben mindössze megjelölte a közzétett határozatok azon indokolási részét, amelyek szerint a felülvizsgálattal támadott és a felhívott kúriai határozat egymástól eltér, de a támadott és a közzétett kúriai döntések közötti ügyazonosságot nem mutatta be, párhuzamot nem állított fel a jogkérdés szempontjából releváns tények, alkalmazandó jogszabályok, az eljárás kereteit meghatározó kérelmi elemek hasonlóságára utalva. Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásnak nincs helye (Kfv.III.37.118/2022/2.) . [43] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását az eltérés körében felhívott Kfv.VII.45.216/2022/
  1. számú, Kfv.IV.37.409/2019/
  2. számú és Pfv.V.20.504/2023/
  3. számú ítéletek azért sem alapozzák meg, mert a döntések ténybeli és jogi háttere nem egyezik meg, a hivatkozott ítéletek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, földkiadás tárgyú közigazgatási és hibás teljesítéssel kapcsolatos polgári jogi ügyekben hozott döntések, míg a perbeli ügyben a bíróság földforgalmi ügyben járt el. A Kfv.V.35.264/2023/
  4. számú ítélettől eltérés körében kifejtettek a bizonyítékok mérlegeléséhez, azaz nem jog-, hanem ténykérdésben történő állásfoglaláshoz kapcsolódik, így ez a szempont a Kp.
  5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján történő befogadást nem alapozhatja meg (Kfv.IV.37.095/2024/2.). [44] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben sem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja, sem a
  3. b)pontja alapján a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [45] A bizonyítási eljárás hiányos és jogsértő mivoltára, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére vonatkozóan megjelölt eljárási szabályszegés a felülvizsgálati kérelem befogadását kizárólag abban az esetben teszi lehetővé, ha a rendelkezésre álló iratok alapján az a következtetés vonható le, hogy az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékok értékelésére iratellenesen vagy kirívóan okszerűtlenül került sor. [46] Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásának nincs helye. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.314/2025/3 10 [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [48] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [49] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. június 10. Dr. Sugár Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola sk. Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina sk. sk. bíró bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.