A határozat elvi tartalma: A befogadás megengedhetőségéről való döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.35.353/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperes képviselője: ügyvédi iroda Cím6 eljáró ügyvéd: ügyvéd1 Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 cím7 ügyintéző: ügyvéd2 A per tárgya: támogatás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
- sorszám alatt Kúria I.Kfv.35.353/2022/2 2 Az elsőfokú bíróság határozatának száma: egyéb érdekelt1 17.K.701.747/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- május
- napján a
- év vonatkozásában az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántó terület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre, vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/
- (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: Zöldítési rendelet) alapján támogatási összeg kifizetése iránti kérelmet terjesztett elő. Kérelmében az igényelt terület ...hektárra vonatkozott, a ...-as tábla vonatkozásában a tábla hasznosítását kaszált állandó gyepben jelölte meg. [2] Az elsőfokú hatóság felperes kérelmének részben helyt adott, a benyújtott 181,528 hektár helyett 170,3419 hektárt állapított meg támogatható területként, a támogatás összegét 4.184.771.- Ft összegben rögzítve. Az alperes az AJF/395-1/
- iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárás során a korábbi elsőfokú határozattal azonos mértékű támogatást állapított meg, melyet az alperes az AJF/3375-1/
- számú határozatával helybenhagyott. Hangsúlyozta, hogy a lefolytatott helyszíni és távérzékeléses ellenőrzések alapján hozta meg határozatát és ennek kapcsán a 33-as számú tábla vonatkozásában az került megállapításra, hogy a terület csipke, kökénybokrokkal, fenyőkkel benőtt több éve nem művelt területnek minősül. [3] A felperes keresetében azt kifogásolta, hogy az alperes nem indokolta meg az eltérés okát, csupán csökkentette a támogatható területek mértékét, illetve a 33-as tábla vonatkozásában az alperes indokolási kötelezettségét megsértette, mert nem adta okát annak, hogy miért került sor a támogatható terület lenullázására. Megalapozatlanul állapította meg azt is, hogy a terület már több éve nem volt művelve. Ezen túlmenően az alperesi hatósági eljárás során készült fényképfelvételek bizonyításra való alkalmasságát is vitatta. Az elsőfokú ítélet Kúria I.Kfv.35.353/2022/2 3 [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [5] A 33-as tábla vonatkozásában előterjesztett keresetet alaposnak találta. Azt elismerte, hogy a perbe bevont szakértő a tábla művelésével kapcsolatban az alperessel azonos állásponton volt, azonban a szakértői bizonyítást azért nem fogadta el, mert az alperes bírósági felhívást követően sem csatolt beazonosítható fényképfelvételek alapján készített térképet, amely a fényképek készítésének helyét, irányát beazonosítható tartalommal rögzítette volna. Ilyen térképmásolat hiányában az ellenőrzés eredményét az alperes igazolható módon nem támasztotta alá. Az új eljárásra előírta, hogy a 33-as tábla vonatkozásában a
- január
- napi helyszíni ellenőrzés megállapításai a felperes terhére nem értékelhetők, a terület gazdálkodást akadályozó mértékű fertőzöttsége nem állapítható meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] Az alperes a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadta, melynek befogadhatóságát a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira alapította. Kiemelte, hogy a Zöldítési rendelet alkalmazási köre érinti valamennyi ügyfelet, akik a támogatási jogcím keretében támogatási kérelmet nyújtottak be, ezáltal a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontjában foglaltakra tekintettel indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. Hangsúlyozta, hogy a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió forrásaiból származó támogatások rendszerében, ezért az eljárási törvény, illetve a rendeletek értelmezése kulcsfontosságú az egyes pályázókra nézve, valamint a vonatkozó döntést meghozó hatóságok számára is. Utalt a Kúria felülvizsgálati szerepére, annak jogegységesítő feladatára, illetve, hogy a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett jogszabálysértés társadalmi jelentősége nem is lehetne szélesebb körű, mivel az Európai Unió forrásaiból finanszírozott támogatások minden természetes és jogi személy részére nyitva álló lehetőségek, ezért az egyértelmű, félre nem érthető, szakszerű és precíz jogértelmezés körében a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság nélkülözhetetlen és legfontosabb fóruma a hivatkozott támogatásoknak. Egyebekben a felülvizsgálati kérelmében érdemében a szakértői vélemény bíróság általi értelmezését vitatta, illetve támadta. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [8] A Kúria előtti felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását meg kell előznie a kérelem befogadhatóságáról való döntésnek. Az, hogy ennek során a Kúria milyen körben vizsgálódhat, a Kp. 117. §
(4)és 118. §
(1)bekezdése határozza meg. A szabályozás által megadott keretek azt a célt szolgálják, hogy a Kúria döntésével eleget tudjon tenni a joggyakorlat irányításával és egységének biztosításával kapcsolatos feladatainak, hogy az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. A befogadás megengedhetőségéről való döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Kúria I.Kfv.35.353/2022/2 4 [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdésének értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése folytán a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kúria hangsúlyozza, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [12] Alperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bírósági eljárásban beszerzett szakértői vélemény félretételét vitatta, azonban konkrétan nem jelölte meg, hogy mely eljárási joga és hogyan sérült az elsőfokú bírósági eljárás során, nem hivatkozott olyan jogsértésre, amelyben a joggyakorlat ne lenne egységes vagy annak továbbfejlesztése indokolt lenne. A Kúria utal arra, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat, a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívóan súlyos esetekben van lehetőség. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot érdemben vizsgálta, mérlegelte annak megalapozottságát, vizsgálta az egyedi ügy sajátos jellemzőit, szakértő bevonásával ellenőrizte az alperes által lefolytatott bizonyítás jogszerűségét. [13] A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelem alapvetően akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű Kúria I.Kfv.35.353/2022/2 5 jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Ebben az esetben is a felülvizsgálattal élő félnek kell leírnia azt a gyakorlatot, amelynek megváltoztatását kívánja és neki kell igazolnia, hogy a felülvizsgálni kért ítélet ebbe az általa megváltoztatni kívánt gyakorlatba illeszkedik. [14] Az alperes felülvizsgálati kérelme a fenti követelményeknek nem felelt meg, mert sem a befogadás alapjául szolgáló határozatra nem hivatkozott, sem a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességét alátámasztó gyakorlatot nem jelölt meg. [15] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve az ügy társadalmi jelentőségére alapítottan a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást, közzétett ítélkezési gyakorlatában és ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. A Kp. ezen pontja alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának abban az esetben van helye, ha a kérelem alapjául szolgáló jogkérdés a bíróságok előtt tömegesen merül fel, vagy az a társadalom széles körét közvetlen vagy közvetett módon érinti. A perbeli esetben az alperes ilyen kérdést nem jelölt meg, önmagában az a körülmény, hogy a Zöldítési rendelet értelmezése valamennyi ügyfelet érinti, nem alapozza meg a befogadást, másrészt az alperes olyan általános, a konkrét ügytől elszakadó érvelést fogalmazott meg, amely az egyedi üggyel, így az abban hozott elsőfokú ítélet elleni felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával összefüggésben nem hozható. [16] Az alperes az alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés okán kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. E körben a Kúria rögzíti, hogy az alperes ezen befogadási ok tekintetében – a Kp. 117. §
(4)bekezdése által megkövetelt indokolással – nem támasztotta alá, felülvizsgálati kérelem érdemi részében a szakértői vélemény bíróság általi értelmezését vitatta. [17] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet, a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [18] A befogadás megengedhetőségéről való döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálni. Záró rész [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. Kúria I.Kfv.35.353/2022/2 6 [20] A Kúria a végzés befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [21] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Dr. Hajnal Péter s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró