Pfv.20267/2025/6 – Kúria

(2)bekezdése az igénylő által kért formától eltérő módon történő teljesítés lehetőségét nem zárja ki, ha a válasz konkrétan, egyértelműen és teljes körűen tartalmazza az adatigénylésben megjelölt információkat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.267/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró Dr. Pataki Árpád bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája (cím1; ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XIX. Kerületi Hivatal (1195 Budapest, Városház tér 1820.) Az alperes képviselője: Dr. Bordás Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Bordás Vilmos ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 72.Pf.635.067/2024/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.86.350/2024/
3. Rendelkező rész A Kúria a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasítja. Kúria IV.Pfv.20.267/2025/6 2 A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését – a perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 157.480 (százötvenhétezer-négyszáznyolcvan) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
4. április 3-án az alperesnek küldött közérdekű adatigénylésben a következő adatok kiadását kérte excel táblázatban:
5. a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek száma;
6. a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek nevei, közfeladat ellátása során használt e-mail címei, közfeladat ellátása során használt telefonszámai excel táblázat formájában;
7. hány közérdekű adatigénylés érkezett be 2018ban a hivatalhoz és mely dátumokon, iktatta-e ezen adatigényléseket (mindegyik adatigényléshez külön igen/nem válasz);
8. 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylésekre kiadott adatok;
9. a 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylések megtagadásának indokai;
11. január 15-
12. időszakban hány panasz érkezett és mely dátumokon. Iktatta-e ezen panaszokat. (mindegyik panaszhoz külön igen/nem válasz);
13. vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek számáról;
14. vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek neveiről;
15. milyen végződésű e-mail címeket használ közfeladatai ellátása során;
16. milyen kezdetű e-mail címeket használ közfeladatai ellátása során. [2] Az alperes
17. április 17-én a felperes kérelmében megjelölt e-mail címre táblázatot is tartalmazó szöveges választ küldött, amelyben az adatigénylés 1., 9.,
18. pontjában foglalt adatigénylést megválaszolta. A
19. pontra adott válasz táblázatos formában tartalmazta a közfeladatot ellátó személyek neveit akként, hogy egyes személyekhez az alperes e-mail címet és telefonszámot társított. A
20. pontra adott válasz szerint „a 2018-ban iktatott adatigénylések száma: 0 db”. A
21. és
22. pont szerint a „2018-as közérdekű adatigényléssel kapcsolatos adatokat nem kezeli.” A
23. pont szerint „az adott időszakban érkezett iktatott panaszok száma: 0 db”. A
24. és
25. pont szerint az alperes „a BFKH egészére vonatkozó SZMSZ-ben rögzített feladatmegosztás alapján személyzeti nyilvántartást nem vezet.” A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes a
26. május 6-án előterjesztett keresetben a
27. április 3-án elküldött adatigénylés 2-
28. pontjában megjelölt következő adatok kiadására kérte kötelezni az alperest: „
29. a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek nevei, közfeladat ellátása során használt e-mail címei, közfeladat ellátása során használt telefonszámai excel táblázat formájában (
30. kereset);
31. hány közérdekű adatigénylés érkezett be 2018-ban a hivatalhoz és mely dátumokon, iktatta-e ezen adatigényléseket (mindegyik adat igényléshez külön igen/nem válasz) (
32. kereset);
33. 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylésekre kiadott adatok (
34. kereset);
35. a 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylések megtagadásának indokai (
36. kereset);
38. január 15-
39. időszakban hány panasz érkezett és mely dátumokon. Iktatta-e ezen panaszokat. (mindegyik panaszhoz külön igen/nem válasz) (
40. kereset);
41. vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek Kúria IV.Pfv.20.267/2025/6 3 számáról (
42. kereset);
43. vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek neveiről (
44. kereset).” A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdését és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. §

(1)bekezdését jelölte meg. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a pert megelőzően az adatigénylést teljesítette, ezért nem áll fenn a perindítás Infotv. 31.§

(1)bekezdésében foglalt feltétele. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével – a

1. kereset tárgyában az eljárás megszüntetését követően – a kereseteket elutasította. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az
2. kereset azért nem alapos, mert az alperes a kért adatokat kiadta; az Infotv.
3. §

(1)–

(3)bekezdése alapján nem terjeszthető elő kereset a közérdekű adatok kiadásának módja és a válasz tartalmának felülvizsgálata érdekében. A közérdekű adat kiadása iránti perben az adatkiadási kérelem teljesítése valóságtartalmának vitatása nem lehetséges. Nem minősül az adatigény teljesítése megtagadásának az, hogy a teljesítés nem excel táblázatban történt, ugyanis az alperes a közfeladatot ellátó személyek neveit, közfeladat ellátása során használt e-mail címeket és telefonszámokat kiadta. Ezt meghaladóan a 3., 4., 5., 6.,

1. kereset is alaptalan, mert az alperes az adatigényt teljesítette. [7] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek neveit, közfeladat ellátása során használt e-mail címeit, közfeladat ellátása során használt telefonszámait Excel táblázat formájában adja ki a felperesnek. Ezt meghaladóan – a per főtárgya tekintetében - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [8] A jogerős ítélet felülvizsgálat szempontjából jelentőséggel bíró indokai szerint az
2. keresetet tévesen utasította el az elsőfokú bíróság. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy önmagában az adatigénylésre adott válasz minőségének, tartalmának megkérdőjelezése nem adhat okot a peres eljárásra. Adott ügyben az alperes védekezése szerint az egyes munkatársainak vannak egyénileg használt, saját személynevüket tartalmazó e-mail címei, valamint személyenként, a munkavégzésük során használt IP telefonszámai, amelyek hivatali e-mail címnek tekinthetők, illetve a hivatalhoz kapcsolódó telefonszámok. Mindebből az következik, hogy az alperes által már kiadott adatok nem fedik le teljes körűen a felperes által igényelt adatokat; vagyis nem lehet azt megállapítani, hogy az alperes a kért adatokat kiadta. A személyneveket tartalmazó e-mail címek és az IP telefonszámok az alperes helytálló hivatkozása szerint nem minősülnek közérdekű adatnak, ugyanakkor olyan személyes adatok (vö. Infotv.
3. §
4. pont), amelyek az Infotv.
5. §

(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Az adatkezelő a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét az Infotv. 26. §

(1)bekezdése és a 28. §

(1)bekezdése alapján köteles lehetővé tenni. Mivel az alperes nem hivatkozott arra, hogy az adatok kiadása Excel táblázatban aránytalan nehézségekbe ütközne, az adatok kiadására a felperes által kért módon kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a kereseteket érdemben helytálló döntéssel utasította el, a 3., 4., 5., 6.,

1. keresetek elutasítása az irányadó jogszabályoknak megfelelt. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem Kúria IV.Pfv.20.267/2025/6 4 [9] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – a jogerős ítélet adatkiadásra kötelező rendelkezésének a hatályon kívül helyezését és elsődlegesen – tartalma szerint – az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan az első-, vagy a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv.
2. §-át, a
3. §
4. és
5. pontját, a
6. §

(1)bekezdését jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozataiban foglaltaktól. [10] A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a jogerős ítélet azért sérti a fenti jogszabályokat, mert az adatigénylést teljesítette, az

1. keresettel kért adatokat kiadta. Az adatigénylésre adott válasza tartalmazta a dolgozók nevét, a közfeladat ellátása során használt e-mail címeit és a közfeladat ellátása során használt telefonszámait. Ezen nem változtat az a tény, hogy a hivatalban dolgozók rendelkeznek a kiadott adatoktól eltérő további, alapvetően a belső kommunikáció során használt e-mail címmel és telefonszámmal is. A másodfokú bíróság a jogerős ítélet
2. kereset teljesítésére kötelező rendelkezésében a már közölt adatok ismételt kiadására kötelezte; a rendelkező részből ugyanis nem következik más, további adat kiadásának kötelezettsége. A felperes adatigénylésére adott válasza megfelelő volt, annak tartalmi megfelelőségét nem lehet a perben vitatni; továbbá a felperes nincs elzárva attól, hogy további adatokat igényeljen. Emellett a másodfokú bíróság tévesen és a Kúria precedens határozataiban foglalt jogértelmezéstől eltérve foglalt állást arról, hogy a közérdekű adatminőség meghatározása során az Infotv. célja – további mérlegelési szempontként – nem vehető figyelembe. Az
3. keresetben kért, az egyes személyekhez kapcsolódó, a saját személynevüket tartalmazó e-mail címek, valamint az egyes személyekhez rendelt IP telefonszámok nem minősülnek közérdekű adatoknak, mert a kért adat nem áll összefüggésben a közfeladata ellátásával, ismerete nem mozdítja elő a közügyek átláthatóságát. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a közfeladatával szorosan össze nem függő, a tevékenysége átláthatóságára vonatkozóan semmilyen adatot nem szolgáltató információk nem tartoznak a közérdekű adatokra vonatkozó törvény hatálya alá. Az egyes munkavállalók saját nevét tartalmazó e-mail címek és telefonszámok nem nyilvánosan megismerhető közfeladat-ellátási tevékenységére vonatkoznak, a — nyilvánosan közzétett és általunk megadott e-mail címeken és telefonszámokon felül — az adatkiadás a törvényi célt nem szolgálja, ezért nem tartoznak az Infotv.
5. pontja szerinti fogalom körébe. Mindezek alapján a jogerős ítélet sérti az Infotv.
6. §-át,
7. §
8. pontját és jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozataiban foglaltaktól (Pfv.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.419/2021/6., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.269/2023/6., Pfv.IV.20.554/2023/8., Pfv.IV.20.340/2024/6., Pfv.IV.20.629/2024/9., Pfv.21.963/2016/6.). [11] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Az eljárás szabálytalansága elleni kifogást terjesztett elő a jogerős ítélet végrehajthatóságának felfüggesztése miatt. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a Pp.
9. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján alkalmazandó Pp.
2. §

(2)bekezdése szerint a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasította, mivel annak feltételei a felperes által megjelölt okból nem állnak fenn. Az eljárás szabálytalansága elleni kifogás célja, funkciója nem a Pp.-ben kizárt jogorvoslat lehetőségének a biztosítása (Kúria Pfv.IV.20.340/2024/6.). A felperes azon hivatkozása, miszerint nem ért egyet a jogerős Kúria IV.Pfv.20.267/2025/6 5 határozat végrehajtásának felfüggesztésével, a támadott végzés felülbírálatára irányul, amelyre a Pp. 156. §

(2)bekezdése alapján nincs lehetőség az eljárási jogszabályok alapján. [13] Az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelme alapos a következők szerint. [14] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §

(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [15] A felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintettel a Kúriának a felülvizsgálati eljárás során kizárólag azt kellett megítélnie, hogy a jogerős ítélet 1. keresetnek helyt adó rendelkezése sértette-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat [Infotv. 1. §, a 3. § 5. és 6. pont, a 26. §

(1)bekezdés], illetve a másodfokú bíróság a Kúria közzétett határozataitól eltérve kötelezte-e az alperest a 1. keresetben foglaltak szerint „a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek nevei, közfeladat ellátása során használt e-mail címei, közfeladat ellátása során használt telefonszámai, hivatalos e-mail címei és telefonszámai” kiadására. [16] Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [17] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat – összhangban az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdésével és a VI. cikkével – az Infotv. tartalmazza. Az Infotv. a 28-

1. §-ában szabályozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. [18] Az Infotv.
2. §

(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségének korlátait a 27. §

(1)és a

(2)bekezdés a)-h) pontjaiban sorolja fel. [19] Az Alkotmánybíróság 3252/

1. (XII. 6.) AB határozat Indokolásának [28] bekezdése szerint „a bírói felülvizsgálat elsődlegesen arra irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak vizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg”. [20] Azonban e kérdések megválaszolása előtt abban kell állást foglalni, hogy az alperes a pert megelőzően teljesítette-e az adatigénylést. Az Alkotmánybíróság a 4/
2. (I. 22.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) áttekintette és értelmezte az információszabadság kérdését, kitérve a legitim célhoz kapcsolódó nyilvánosság korlátozására. Alapelvként rögzítette, hogy a kellő szigorúsággal – időlegesen – elfogadható nyilvánosságkorlátozás csak megfelelő adatkezelői eljárással, az adatkezelőt terhelő bizonyítási teher érvényesítésével, valamint az adatkezelőnek az adatkérést megtagadó döntése ellen kezdeményezhető, - a jogalapra és indokoltságra is kiterjedő – tartalmi bírósági felülvizsgálat garantálása mellett lehetséges {Indokolás [37], [42], [44], [70]}. Kúria IV.Pfv.20.267/2025/6 6 [21] Ebből következően az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást mindenekelőtt arról, hogy a felperes alpereshez eljuttatott adatigénylése mely adatok igénylésére irányult, az alperes a felperes által megfogalmazott adatigénylést teljesítette-e, avagy azt bármely részében megtagadta. [22] Jelen ügyben a felperes pert megelőző, alpereshez eljuttatott adatigénylésének felülvizsgálat szempontjából jelentőséggel bíró
3. pontja „a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek nevei, közfeladat ellátása során használt e-mail címei, közfeladata ellátása során használt telefonszámai excel táblázat formájában” történő kiadására irányult. [23] A perben nem volt vitás, hogy az alperes Infotv.
4. §

(1)bekezdése által meghatározott határidőn belül adott válasza táblázatba rendezve tartalmazta a közfeladatot ellátó személyek neveit akként, hogy egyes személyekhez az alperes e-mail címet és telefonszámot társított. A jogerős ítélet ennek ellenére marasztaló rendelkezése azon a megfontoláson alapult, hogy az alperes a személyneveket tartalmazó e-mail címeket és az IP telefonszámokat nem közölte; vagyis az alperes válaszában a kért adatokat nem adta ki teljes körűen, továbbá a kérelmet nem az adatigénylés szerinti formában teljesítette. [24] Az Infotv. 30. §

(2)bekezdése alapján az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. [25] A Kúria nem kíván eltérni a közzétett határozatában foglalt jogértelmezéstől, mely szerint az adatigénylést elsősorban az igénylő által kért formában kell teljesíteni, de az Infotv. 30. §

(2)bekezdése lehetőséget ad az igénynek más módon – nyilvános forrás megjelölésével – való teljesítésére is (Kúria Pfv.IV.20.502/2024/6.). Ez utóbbi módon a közérdekű adat kiadása iránti kérelem akkor teljesíthető, ha az az adatigénylő számára hozzáférhető, konkrétan, egyértelműen és teljes körűen tartalmazza a kérelemben megjelölt információkat (Kúria Pfv.IV.20.756/2023/10.). [26] Jelen ügyben az alperes az adatigénylésre adott válasza közérthető, az igénylő által kért táblázatos formában teljes körűen tartalmazta a „dolgozó személyek nevét”, ezáltal az igényelt adatok tekintetében az alperes az adatok nyilvánosságát konkrétan és teljes körűen lehetővé tette. Ebben az esetben nem vezethet az alperest marasztaló ítélet meghozatalához az a körülmény, ha az adatigénylés teljesítésére nem a felperes által az adatigénylésben konkrétan megjelölt, hanem adott esetben más táblázatkezelő szoftver alkalmazásával került sor, mert az Infotv. 30. §

(2)bekezdése az igénylő által kért formától eltérő módon történő teljesítés lehetőségét sem zárja ki, ha konkrétan, egyértelműen és teljes körűen tartalmazza a kérelemben megjelölt információkat (Kúria Pfv.IV.20.067/2025/7.). [27] Ezt meghaladóan az alperes teljesítette az 1. keresetben foglalt további adatigénylést is. [28] A Kúria jogértelmezése szerint az Infotv. 28. §

(3)bekezdéséből következően a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben támasztott törvényi követelmény, hogy az kellően pontos legyen; abból egyértelműen meghatározható legyen, hogy az igénylő mely adatot szeretné megismerni. Az Infotv.

1. §-ához fűzött indokolás szerint „… [a]z igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre”. Amennyiben az adatigénylés megfogalmazása alapján az igényelt adat egyértelműen nem azonosítható, az adatigénylés címzettje abban az elsődleges kérdésben sem tud állást foglalni, hogy a kért adat közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, nem tudja megítélni, hogy Kúria IV.Pfv.20.267/2025/6 7 az igényelt adat a tevékenységével kapcsolatos-e, illetve az mely tevékenységével kapcsolatos. Az igényelt adat egyértelmű azonosíthatósága a közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat kiadására kötelező jogerős bírósági döntés végrehajthatóságának is feltétele (Kúria Pfv.IV.20.425/2024/6.). Az igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre (Pfv.IV.21.243/2024/5.). [29] Jelen ügyben megállapítható, hogy a felperesnek küldött válasz a közfeladatot ellátó személyek nevéhez rendelve tartalmazza a közfeladat ellátása során használt e-mail címeket és telefonszámokat. Az
2. kereset elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alperes kezel-e további e-mail címeket és telefonszámokat, mert a felperes adatigényléséből, annak nyelvtani értelmezése alapján sem tűnik ki az alperes által kezelt „valamennyi” e-mail cím és telefonszám közlésére irányuló adatigény. [30] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperes az
3. keresetben foglalt adatigénylést a pert megelőzően teljesítette, ennélfogva a másodfokú bíróság az Infotv.
4. §

(1)bekezdésének megsértésével kötelezte az alperest az adatigénylésből egyértelműen ki nem tűnő és a már teljesített adatok kiadására, továbbá a jogerős ítélet

1. keresetnek helyt adó rendelkezése eltért a Kúria közzétett határozatától. Ebből következően arról már nem kellett állást foglalni, hogy az e keresetben foglalt adatokat az eljárt bíróságok az Infotv.
2. §-át
3. § 5., illetve
4. pontjának megsértésével minősítették-e közérdekből nyilvános adatnak. [31] Ezért a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését a Pp.
5. §

(3)bekezdése szerint – a másodfokú perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, e körben az elsőfokú bíróság helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [32] Az Infotv. 30. §

(2)bekezdése az igénylő által kért formától eltérő módon történő teljesítés lehetőségét nem zárja ki, ha a válasz konkrétan, egyértelműen és teljes körűen tartalmazza az adatigénylésben megjelölt információkat. Záró rész [33] A Kúria ítélete alapján az alperes teljes egészében pernyertes. A Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjban jelentkező, másodfokú és felülvizsgálati eljárással összefüggésben felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét összesen 12 munkaóra alapulvételével a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése, 4/A. §

(1)bekezdése; a 17/

1. (XII. 9.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdése és

1. §-a; a
2. évi XC. törvény
3. §

(4)bekezdése alapján határozta meg. [34] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [35] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria IV.Pfv.20.267/2025/6 8 [36] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró