Pf.20099/2021/3 – Pécsi Ítélőtábla

(3)bekezdésében írt feltételek nem állnak fenn, a jogsértő ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezése szükséges. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.099/2021/

1. A felperesek: Felperes1 (Cím2) I. rendű; Felperes2 (Cím3) II. rendű A felperesek képviselője: ügyvédi iroda (ügyintéző: dr. Káldi Dávid ügyvéd (Cím4) I-II. rendű Az alperes: Alperes1 (cím6) Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 (cím7 ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperesek (
2. sorszámon), az alperes (
3. sorszámon) A per tárgya: Ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 3.P.20.129/2021/
4. Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, név
5. június
6. napján kelt 1/
7. (06.12.) számú ügyvezetői határozatát hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül 111.500 (száztizenegyezer-ötszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek az alperes társaság tagjai, az alperes bejegyzett vezető tisztségviselői jelenleg név1 és név . Az alperes tagsága Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.099/2021/3 [2] [3] [4] [5] [6] [7] 2 két ellentétes érdekű részre szakadt, ennek kapcsán több peres és nemperes eljárás van folyamatban. A felperesek
8. július
9. napjától 10.400.000 forint névértékű közös tulajdonú üzletrésszel rendelkeznek az alperes társaságban. A társasági szerződés szerint a társaság tagjait üzletrészük alapján 200.000 forint alapértékű üzletrészenként egy szavazat illeti meg. név ügyvezető
10. június
11. napján kelt levelével értesítette a felpereseket az 1/
12. (
13. 12.) számú ügyvezetői határozatáról, mellyel felpereseket arra hívta fel, hogy a törvényes állapotot állítsák helyre. A törvényes állapot helyreállításáig a felperesek közös tulajdonú üzletrészéhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlását kizárta, arra hivatkozással, hogy a társasági szerződés 9.
14. pontja szerint minden tagnak csak egy üzletrésze lehet, a felperesek pedig két-két üzletrésszel rendelkeznek. A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a
15. június
16. napján kelt 1/
17. (
18. 12.) számú ügyvezetői határozata jogszabálysértő, és azt helyezze hatályon kívül. Keresetüket arra alapították, hogy a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, a bejegyzett jogok és tények fennállását és azok változását. A társasági szerződés és tagjegyzék adatai alapján a felperesek
19. július
20. napjától tulajdonosai az alperes 10.400.000 forint névértékű közös tulajdonú üzletrészének. A társaság tagjait üzletrészük alapján 200.000 forint alapértékű üzletrészenként egy szavazat illeti meg, így a felperesek a közös tulajdonú üzletrészt illetően 52 db szavazati jog gyakorlására jogosultak. Az ügyvezető nem rendelkezik hatáskörrel a társaság alapító okiratának módosítására, továbbá arra sem, hogy a hatályos és érvényes társasági szerződéstől és a cégnyilvántartási adatoktól eltérően állapítsa meg, hogy a felpereseket a közös tulajdonú üzletrész után nem illeti meg szavazati jog. Nem értelmezhető, hogy a törvényes állapot helyreállítása körében mire vonatkozik az ügyvezetői felhívás, abból nem következhet az, hogy annak megtörténtéig az üzletrészt megillető szavazati jog nem gyakorolható. Az ügyvezetői határozat sérti a hatályos társasági szerződés tagok üzletrészének mértékére, a tagokat illető szavazati jog mértékére és az ügyvezetői hatáskörre vonatkozó rendelkezéseit, sérti a Ptk. ügyvezetői hatáskörre vonatkozó rendelkezéseit és a cégnyilvántartás közhitelességéből eredő szabályokat, ezért jogszabálysértő. Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte. A társasági szerződés 9.
21. pontjára (helyesen a 9.
22. pont) hivatkozva rámutatott, hogy minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. A felperesek ezt a tilalmat megszegve újabb, közös üzletrészt szereztek, ami mindkettőjüknek a második üzletrésze. Előadta, hogy amikor a II. rendű felperest átmenetileg a társaság ügyvezetőjeként bejegyezték, e pozíciójával visszaélve változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a közös üzletrész megszerzése kapcsán, amelynek társasági szerződésbe ütköző voltát a cégbíróság nem észlelte és azt bejegyezte, ettől azonban az még a társasági szerződésbe ütközik. A felperesek válasziratukban vitatták, hogy egy tag saját kizárólagos tulajdonában álló üzletrészét meghaladóan nem lehetne egy közös tulajdonú üzletrész tulajdonostársa is. Előadták, hogy jelen pernek nem ez a tárgya, az ügyvezetői határozat azért jogszabálysértő és a társasági szerződésbe ütköző, mert a közös tulajdonú üzletrészt illető, a társaság döntéshozatali eljárásai során gyakorolható szavazati jog megvonására az ügyvezető nem rendelkezik hatáskörrel. A felperesek válasziratukban keresetváltoztatást is előterjesztettek, az 1/
23. (06.12.) számú ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezését meghozatala időpontjára visszamenőlegesen kérték. Az alperes változatlanul a kereset elutasítását kérte. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.099/2021/3 [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] 3 A felperesek kérték a 10.P.20.424/2020/
24. számú, 1/
25. (06.12.) számú ügyvezetői határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés megindokolását is. Az elsőfokú bíróság a
26. évi V. törvény (Ptk.) 3:
27. §

(1)bekezdése, 3:

1. §-a, 3:
2. §

(4)bekezdése, 3:37. §

(1)és

(3)bekezdései, 3:102. §

(1)bekezdése, 3:109. §

(1)és

(2)bekezdései, 3:112. §

(2)bekezdése, valamint a

1. évi V. törvény (Ctv.)
2. §

(1)bekezdése és az alperes társasági szerződésének 6.

1. pontja alapján meghozott elsőfokú ítéletében megállapította, hogy név ügyvezető
2. június
3. napján kelt 1/
4. (06.12.) számú ügyvezetői határozata jogsértő. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 378.900 forint perköltséget. Ítélete indokolásában megállapította, hogy nem az ügyvezető irányítási jogkörébe tartozik a szavazati jog korlátozása, miután az nem a társaság irányításával függ össze, ezért – egyetértve a korábbi másodfokú döntésekkel – megállapította, hogy az ügyvezetői határozat joghatás kiváltására nem alkalmas, és ezért mellőzte annak hatályon kívül helyezését. Kifejtette, hogy az ügyvezető nem volt jogosult a tagokat megillető szavazati jog korlátozására – e tekintetben a társasági szerződés rendelkezéseinek felülírására – ezért az ilyen tartalmú ügyvezetői határozat jogsértő voltát állapította meg. Mellőzte a 10.P.20.424/2020/
5. számú, 1/
6. (06.12.) számú ügyvezetői határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés megindokolását, rögzítve, hogy indokolási kötelezettsége nincs (Pp.
7. §

(6)bekezdés, 349. §

(3)bekezdés). Az ítélet ellen a felperesek és az alperes is fellebbezést terjesztett elő. A felperesek fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresettel támadott ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, továbbá az alperes másodfokú perköltség - e körben ügyvédi megbízási szerződés alapján 63 500 forint (50.000 + Áfa ) összegű ügyvédi munkadíj és 48.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezését kérték. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. §.

(3)bekezdés a, c, d, pontjaiban jelölték meg. Előadták, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítésre szorul azzal, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék 10.P.20.424/2020/

1. számú
2. január
3. napján kelt végzésével rendelkezett az ügyvezetői határozat felfüggesztéséről. Tévesnek tartották az elsőfokú ítélet tényállásában azt a megállapítást, hogy az alperesi társaság bejegyzett vezető tisztségviselője jelenleg név1, hivatkozva arra, hogy a név1 ügyvezető megválasztásáról rendelkező határozat végrehajthatóságát a Zalaegerszegi Törvényszék a
4. szeptember
5. napján kelt 10.P.20.497/2020/
6. számú végzésével felfüggesztette és nincs név1 megválasztásáról rendelkező egyéb határozat sem. Utaltak arra is, hogy jelen perben nincs is relevanciája annak, hogy név1 jelenleg a társaság ügyvezetőjének tekintendő-e vagy sem. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság a jogsértés tényét megállapította, de a határozat hatályon kívül helyezésének mellőzését nem a Ptk 3:
7. §

(3)bekezdés rendelkezéseire alapította, arra utalást sem tett, az ítélet indoklása szerint azért mellőzte az ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezését, mert az joghatás kiváltására nem alkalmas. Kifejtették, hogy az ügyvezetői határozattal okozott jogszabálysértés jelentős, arra alapítottan az ügyvezető a mai napig nem biztosítja felpereseknek a társaság döntéshozatali eljárásai során a szavazati jog gyakorlását, az abban való részvételt, ezért az veszélyezteti a társaság jogszerű működését, különösen arra tekintettel, hogy az elsőfokú bíróság e per jogerős elbírálásáig ismét felfüggesztette a szavazati jog megvonásával lefolytatott

1. július
2. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.099/2021/3 [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] 4 napi taggyűlés határozatai hatályon kívül helyezése iránti peres eljárást, annak ellenére, hogy a Pécsi Ítélőtábla a Pkf.V.25.015/2021/
3. számú végzésével már
4. április
5. napján rendelkezett annak mellőzéséről. Mindezek alapján arra hivatkoztak, hogy az ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezéséhez szükséges feltételek fennállnak. Utaltak arra, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott, de konkrétan meg nem jelölt, a felperesek szerint a Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.022/2021/
6. számú
7. április
8. napján kelt ítélete a határozat hatályon kívül helyezéséről azért nem rendelkezett, mert az ügyvezetői határozatot az elbírálás idejére visszavonták, e tényt az első- és másodfokú ítélet is tartalmazta. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint a felperesek első- és másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Kifejtette, hogy a per alapját az képezi, hogy a felpereseknek két-két üzletrészük van a társaságban – egy-egy a saját nevükön, továbbá egy közös – annak ellenére, hogy a társasági szerződés 9.
9. pontja szerint egy tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ez a fennálló, alperesek által létrehozott és a cégjegyzékbe is bejegyzett helyzet jogellenes, hiszen a társasági szerződés rendelkezésébe ütközik. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság megállapította ítélete indokolásában, hogy nem az ügyvezető irányítási jogkörébe tartozik a szavazati jog korlátozása, abban a kérdésben azonban, hogy a fennálló helyzet jogszerű vagy jogellenes-e, ítéletében nem foglalt állást. Tévesnek tartotta azt a megközelítést, hogy az ügyvezető a határozat a szavazati jogot korlátozta volna, utalva arra, hogy azt nem az ügyvezető, hanem a társasági szerződés korlátozza, amikor egy személynek csak egy üzletrész megszerzését teszi lehetővé. Állította, hogy az ügyvezetői határozat csak azt a társasági szerződésből következő tényt konstatálta, hogy a második üzletrészhez nem kapcsolódhat szavazati jog. A Ptk. 3:21.§

(2)és a 3:112.§

(2)bekezdéseire hivatkozva állította, hogy az ügyvezetőnek nem csak joga, hanem törvényben előírt kötelezettsége az, hogy fellépjen az általa képviselt társaság érdekében a jogsértő helyzet orvoslásáért, akkor járna el jogszabálysértően, ha a nyilvánvalóan a létesítő okiratba ütköző helyzet felett szemet hunyna és nem lépne fel a társaság érdekeinek képviseletében. Tévesnek tartotta az elsőfokú bíróság hivatkozását „a korábbi másodfokú döntésekre”. Előadta, hogy egy hasonló döntésről van tudomása, a Pécsi Ítélőtáblának a 4/

1. (06.12.) számú ügyvezetői határozatot érintő Pf.V.20.022/2021/
2. számú ítéletéről, az azonban eltérő tényálláson alapult, mert ott az ügyvezetői határozat arra az 5%-os tulajdonszerzési korlátra hivatkozott, ami a hatályos társasági szerződésben nem szerepelt, ezzel szemben a jelen per tárgyát képező ügyvezetői határozat a társasági szerződésben szereplő 9.1 ponton alapul, így az ügyvezetői határozat nem írta felül a társasági szerződést, hanem annak érvényesítése érdekében született. Kifejtette, hogy a Ptk. 3:21.§

(1)bekezdése – az elsőfokú bíróság hivatkozásával ellentétben – az ügyvezető feladatait nem sorolja fel, arról negatív módon rendelkezik úgy, hogy minden, a taggyűlés hatáskörénél fel nem sorolt irányítási jogkör az ügyvezetőhöz kerül. Ez alapozza meg álláspontja szerint az ügyvezetőnek azt a feladatát és jogát, hogy fellépjen a társasági szerződés rendelkezéseinek betartása érdekében. A felek az ellenérdekű fél fellebbezésére ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felperesek fellebbezése megalapozott, az alperes fellebbezése nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás adatai alapján az alábbiakkal egészíti ki, illetve pontosítja: Az alperes társasági szerződésének Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.099/2021/3 [28] [29] [30] [31] [32] [33] 5 6.

1. pontja szerint a társaság alapértékű üzletrészeik után (200.000.- Ft) 1 (egy) szavazat illeti meg. 9.
2. pontja szerint a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. 13.
3. pontja szerint az ügyvezető feladata: a társaság képviselete harmadik személyekkel szemben bíróságok és más hatóságok előtt, a munkáltató jogok gyakorlása, a tagjegyzék vezetése, a gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint a törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése, a társaság üzleti könyveinek vezetéséről való gondoskodás, a társaság vagyonmérlegének, vagyonkimutatásának elkészítése és a taggyűlés elé terjesztése, a tagok kérésre a társaság ügyeiről felvilágosítás adása, a tagok részére betekintés lehetővé tétele a társaság üzleti könyveibe és irataiba, gondoskodás a taggyűlés összehívásáról, gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettség megtételéről, köteles a társaság ügyeiről szerzett üzleti értesüléseit üzleti titokként megőrizni, a társaság céljainak eléréséhez szükséges feladatok végrehajtásárhoz és a jogszerű működéshez szükséges engedélyek beszerzése, intézése. név alperesi ügyvezető
4. június
5. napján levelet küldött a felpereseknek, amelyben rögzítette, hogy az I. és II. rendű felperesek az alperes cégkivonata szerint mindketten két-két üzletrésszel rendelkeznek, saját üzletrészeiken kívül közös üzletrészük is van a társaságban. Ez sérti az alperes társasági szerződésének 9.
6. pontját. E tényre tekintettel a levél szerint név meghozta az 1/
7. (06.12.) ügyvezetői határozatot, amelyben felhívta a felperes tagokat arra, hogy a törvényes állapotot állítsák helyre. A határozat rögzítette azt is, hogy a törvényes állapot helyreállításáig a közös üzletrészhez kapcsolódóan szavazati jog nem gyakorolható. A Zalaegerszegi Törvényszék az 1/
8. (06.12.) számú ügyvezetői határozat végrehajtását a
9. január
10. napján kelt 10.P.20.424/2020/
11. számú végzésével a per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A felperesek a
14. napján előterjesztett keresetükben név 1/
15. (06.12.) ügyvezetői határozatának hatályon kívül helyezését kérték, annak jogszabálysértő voltára hivatkozással, kérték egyúttal a határozat végrehajtásának felfüggesztését is. A felperesek keresetükben az érvényesíteni kívánt jog körében egyebek mellett hivatkoztak a Ptk. 3:
16. §

(1)és

(2)bekezdéseire, 3:165. §

(1)és

(2)bekezdéseire, a Ctv. 22.§

(1)bekezdésére és 26.§

(1)és

(3)bekezdéseire, Ptk. 3:102.§

(1)bekezdésére, 3:110.§

(1)és

(2)bekezdéseire, valamint a 3:112.§

(1)és

(2)bekezdéseire. Jogi érvelésük szerint, miután a hatályos társasági szerződés 6.1 pontja alapján a társaság tagjait alapértékű üzletrészeik után (200.000,- Ft) egy Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.099/2021/3 [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] 6 szavazat illeti meg, így a felperesek 10.400.000 forint névértékű közös tulajdonú üzletrészük alapján 52 szavazatra jogosultak. A társaság létesítő okiratának módosítására és a felperesek szavazati joga mértékének a társasági szerződés és a tagjegyzék adataitól eltérő megállapítására az ügyvezető nem rendelkezik hatáskörrel. Az ügyvezetői határozat sérti a hatályos társasági szerződés tagok üzletrészének mértékére, a tagokat illető szavazati jog mértékére és az ügyvezetői hatáskörre vonatkozó rendelkezéseit, sérti a Ptk. ügyvezetői hatáskörre vonatkozó rendelkezéseit és a cégnyilvántartás közhitelességéből eredő szabályokat, ezért jogszabálysértő. A kiegészített tényállás alapján annak a ténynek, hogy a név1 ügyvezető megválasztásáról rendelkező határozat végrehajthatóságát a Zalaegerszegi Törvényszék felfüggesztette-e, jelen per elbírálása szempontjából nincs jelentősége, hiszen a keresettel támadott ügyvezetői határozat az alperes bejegyzett ügyvezetőjétől, névtól származik, ezért e tény vonatkozásában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítése szükségtelen. A Ptk. 3:35. §-a alapján a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A fentiek alapján a bíróságnak azt kell vizsgálnia a perben, hogy a keresettel támadott ügyvezetői határozat megfelel-e a keresetben megjelölt jogszabályi és társasági szerződési előírásoknak. A kereset szerint az ügyvezetői határozat sérti-e a hatályos társasági szerződés tagok üzletrészének mértékére (9.1.), a tagokat illető szavazati jog mértékére (6.1.) és az ügyvezetői hatáskörre vonatkozó (13.17.) rendelkezéseit, sérti-e a Ptk. ügyvezetői hatáskörre (Ptk.3:21.§

(1)bekezdés, 3:102.§

(1)bekezdés) vonatkozó rendelkezéseit és a cégnyilvántartás közhitelességéből eredő szabályokat (Ctv.22.§

(1)bekezdés). A társasági szerződés 9.

1. pontja a gazdasági társaságokról szóló
2. évi IV. törvény (Gt.)
3. §

(1)bekezdése rendelkezésének felel meg, amely szerint a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. A Gt.121. §

(2)bekezdése pedig úgy rendelkezett, hogy minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. A társasági szerződés 9.1. pontjának értelmezésénél a másodfokú bíróság a Gt. 121.§ értelmezése körében kialakult egységes bírói gyakorlatot vette figyelembe. A Gt. alapján főszabály szerint minden tagnak csak egy üzletrésze lehetett. Ez az egy tag egy üzletrész elvéhez kapcsolódó rendelkezés. Ugyanakkor a Gt. nem zárta ki, ha valamilyen oknál fogva a tag egy másik üzletrészben csak üzletrész-hányadot szerez meg, úgy ne tarthassa meg saját önálló üzletrészét annak ellenére, hogy van egy másik üzletrészben tulajdoni hányada. A Gt. csak azt mondta ki, ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, akkor ezt eredeti üzletrészéhez hozzá kell számítani, azt azzal egyesíteni kell, és azt ily módon meg kell növelni. Nem tartalmazott ilyen előírást a 122.§

(1)bekezdés szerinti esetre (Egy üzletrésznek több tulajdonosa lehet.) A bírói gyakorlat már a Gt hatályba lépése előtt, a gazdasági társaságokról szóló

1. évi VI. tv.
2. és 169.§ alapján is arra a következtetésre jutott, hogy nem tiltja a jogszabály, hogy a cég önálló üzletrésszel rendelkező tagja ugyanebben a cégben közös üzletrész résztulajdonosa legyen (EBH
3. 115.). Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.099/2021/3 [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] 7 A fentiekre figyelemmel az alperes társasági szerződését a hivatkozott EBH szerint kell értelmezni, vagyis a tag lehet önálló üzletrésze mellett másik üzletrész résztulajdonosa, hiszen a társasági szerződés 9.
4. pontja másik „önálló üzletrész” megszerzése esetén írja elő, hogy az eredeti üzletrész az átvett üzletrésszel megnövekszik, a „résztulajdon” megszerzésének esetére ezt nem mondja ki. A keresettel támadott határozatban az ügyvezető az alperes társasági szerződésének 9.
5. pontját tévesen értelmezte, téves indokra tekintettel – a felperesek törvénysértően rendelkeznek saját üzletrészeiken kívül közös üzletrésszel is a társaságban – tiltotta meg a törvényes állapot helyreállításáig a közös üzletrészhez kapcsolódóan szavazati jog gyakorolhatóságát. Ellentétes továbbá az ügyvezetői határozat a társasági szerződés szavazati jog gyakorlására vonatkozó 6.
6. pontjával is, amely szerint a tagot a társaság alapértékű üzletrészeik után (200.000.- Ft) 1 (egy) szavazat illeti meg. Sérti továbbá a határozat a társasági szerződés 3.
7. pontjában és a Ptk.3:21.§

(1)és a Ptk.3:102.§

(1)bekezdéseiben foglaltakat is. A Ptk. 3:102. §

(1)bekezdése értelmében a létesítő okirat módosításáról - ha az nem szerződéssel történik - a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt. A Ptk.-nak az ügyvezetés fogalmát megállapító 3:21. §

(1)bekezdése szerint a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. Az ügyvezetés tehát a jogi személy ügyeiben való olyan döntések meghozatalát jelenti, amelyek egyrészt nem tartoznak az alapítók vagy a tagok kizárólagos döntési jogkörébe, másrészt a jogi személy irányításával függenek össze. Miután a létesítő okirat módosításáról – ha ez nem szerződéssel történik- a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt, szerződés esetén pedig a tagok döntenek, így a létesítő okirat – azon belül a tagot megillető szavazat mértékének módosítása olyan döntés, ami a taggyűlés vagy a tagok hatáskörébe tartozik, és meghaladja a társasági szerződés 13.7. pontjában felsorolt ügyvezetői feladatokat. A felsorolt indokok a keresettel támadott ügyvezetői határozat társasági szerződést illetve jogszabályt sértő voltát megalapozzák, a keresetben felsorolt további jogszabályhelyek megsértésének vizsgálata ezért szükségtelen volt. A Ptk.3:37. §

(1)bekezdése szerint, ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A

(3)bekezdés értelmében, ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. A fellebbezésben hivatkozott korábbi másodfokú határozat a Pécsi Ítélőtábla

1. április
2. napján kelt Pf.V.20.022/2021/
3. számú ítélete, amelyben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy név
4. június
5. napján kelt 4/
6. (06.12.) számú ügyvezetői határozata jogsértő. Az ítélet indokolása rögzítette, hogy az ügyvezető a keresettel támadott határozatát
7. szeptember
8. napján írásban visszavonta, így az egyebek mellett ez okból sem alkalmas joghatás kiváltására, ezért a Ptk.3:37.§

(3)bekezdése alapján a másodfokú bíróság csak a jogsértés tényét állapította meg. A jelen per tárgyát képező ügyvezetői határozat visszavonására nem került sor, a határozattal megvalósított jogszabálysértés illetve létesítő okiratba ütközés jelentős és a társaság jogszerű működését veszélyezteti, hiszen a társasági szerződés és a Ptk. rendelkezéseivel ellentétesen Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.099/2021/3 [49] [50] [51] 8 korlátozza a felperes tagokat megillető szavazati jogok gyakorlását, ezáltal az alperes társaság döntéshozatalát, így a Ptk.3:37.§

(3)bekezdésében írt feltételek nem állnak fenn, a jogsértő ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezése szükséges. A fent kifejtett indokok teszik megalapozatlanná az alperes fellebbezését is, tévesen hivatkozott ugyanis a fentiek értelmében az alperes arra, hogy a felperesek azzal, hogy közös üzletrésszel rendelkeznek törvénysértést követnek el, és a társasági szerződés rendelkezésével ellentétesen járnak el. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.383.§

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a keresettel támadott határozatot hatályon kívül helyezte. A felperesek sikeres fellebbezése folytán az alperes a Pp.83.§

(1)bekezdése alapján köteles a felperesek másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megtérítésére, amely a felperesek által előlegezett fellebbezési illetékből, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§

(3)és

(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alapján felszámított ügyvédi munkadíjból áll. A sikertelen alperesi fellebbezés folytán az alperes perköltséget nem igényelhet, és viselni tartozik a fellebbezésére lerótt illetéket. Pécs, 2022. február 18. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró