A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának csak akkor van helye, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő valamely befogadási feltétel fennáll. A közigazgatási perrendtartás kizárja a hiánypótlás lehetőségét arra az esetre, ha a felülvizsgálati kérelemben a fél elmulasztja megjelölni a befogadás indokait. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.I.37.341/2026/
- dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Figula Ildikó előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: dr. Mándó Tibor (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A közigazgatási per tárgya: tárgyú döntés jogszerűsége vizsgálata tartózkodási engedély meghosszabbítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért határozat: 5.K.700.182/2026/
- számú ítélete Debreceni Törvényszék Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az idegenrendészeti hatóság az indiai állampolgárságú felperes Magyarország Delhi Konzulátusán
- szeptemberében előterjesztett tartózkodási engedély kiadású tárgyú kérelmére
- november 22-én kelt 106-2-19763/2024-T. számú,
- október
- napjáig érvényes foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt adott. [2] A felperes a tartózkodási engedélye ellenére nem utazott be Magyarország területére a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő 3 hónapon belül, csak
- július 26-án. Ezen tényre tekintettel a felperes tartózkodási engedélye a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
- §
(2)bekezdése alapján, azaz a törvény erejénél fogva érvénytelenné vált. [3] A felperes Magyarországra történő beutazását követően,
- szeptember 29-én összevont kérelmezési eljárás keretében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadás iránt terjesztett elő kérelmet. Ezt a kérelmét
- október 2-án személyesen megerősítette és úgy nyilatkozott, hogy nem tartózkodási engedély kiadását, hanem a tartózkodási engedély meghosszabbítását kéri. [4] Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság
- október 9-én kelt 106-2-19731/9/2025-T. számú végzésével a felperes foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a Btátv.
- §
(1)bekezdés
- b)és
- f)pontjára hivatkozással. A felperes fellebbezésére eljárt alperes 2025. november 14-én kelt 106-T33109/2/2025. számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. [5] Az alperes döntését a Btátv. 170. §
(1)bekezdés b) pontjára, 18. §
(2)bekezdésére, 19. §
(2)bekezdésére, valamint a
- §-ára alapította. Az indokolás szerint a Btátv. mérlegelést nem tűrő
- §
(2)bekezdése szerint a felperes korábbi tartózkodási engedélye már érvénytelen volt a
- július 26-ai magyarországi beutazás időpontjában, figyelemmel arra, hogy a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő 3 hónapon belül nem utazott be Magyarországra, és az engedélyezett tartózkodását nem kezdte meg. Utalt arra, hogy a Btátv.
- §-a tételesen felsorolja melyek a tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarország területén történő benyújtásának lehetséges esetei, és mivel a felperes a kérelem benyújtásakor nem rendelkezett érvényes tartózkodási engedéllyel, ezért részéről kizárt a Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 3 kérelem belföldön történő benyújtása. Amennyiben pedig a tartózkodási engedély meghosszabbítását a jogszabály kógens rendelkezése kizárja, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának volt helye, mert a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányult, illetve a kérelem teljesítésének nem volt jogalapja. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] Az alperes végleges határozatával szemben a felperes élt keresettel, melyet a Debreceni Törvényszék alaptalannak talált, ezért 5.K.700.182/2026/
- számú ítéletével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával elutasított. [7] Az ítélet indokolása szerint az alperes helytállóan utasította el a felperes kérelmét érdemi vizsgálat nélkül, ugyanis a felperes kérelme nyilvánvalóan lehetetlen célra irányult, illetve a kérelem teljesítésének nem volt jogalapja azáltal, hogy a felperes esetében a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti engedély kiadására a korábbi engedély érvénytelensége miatt jogszerűen nem kerülhetett sor. [8] Az indokolás szerint a Btátv. 18. §
(2)bekezdése rendelkezései szerint a tartózkodási engedély törvény erejénél fogva vált érvénytelenné, az abban meghatározott feltétel – az engedély kiadása engedélyezését követő 3 hónapon belüli beutazás és az engedélyezett tartózkodás megkezdésének elmulasztása – miatt, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy további hatósági aktusra lett volna szükség ahhoz, hogy a korábbi tartózkodási engedély érvénytelenné váljon. Az indokolás szerint a Btátv. 19. §
(2)bekezdése alapján a tartózkodási engedély meghosszabbítása vagy ismételt kiadása iránti kérelem előterjesztése csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel. [9] Az ítélet indokolása szerint a felperes a jogorvoslati határidőn túl terjesztette elő az ügyintézési határidő túllépésére vonatkozó érvelését, mely tiltott keresetváltoztatásnak minősül, ezért az e körben előadott felperesi hivatkozások vizsgálatát a bíróság mellőzte. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira hivatkozással kérte. [11] Álláspontja szerint a joggyakorlat egységességének kialakítása érdekében, illetve a jogszabály félreértelmezésének elkerülése, így különösen a Btátv. 19. §
(2)és
(4)bekezdései kapcsán, azaz a tartózkodási engedély visszavonása eseteinek vizsgálata körében szükséges, hogy a Kúria állást foglaljon. Érvelése szerint ugyanis a Btátv. automatikus visszavonásra nem ad lehetőséget a tartózkodási engedély kapcsán, azaz a felperes ügyében lefolytatott eljárás jogszerűtlen volt. Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 4 Jogértelmezése szerint a Btátv. egyetlen esetben ad lehetőséget az ipso jure érvénytelenség bekövetkezésére (Btátv.
- §), minden egyéb esetben az érvénytelenség az alperes aktív cselekvésével, a tartózkodási engedély visszavonásával következhet be. [12] Felülvizsgálati kérelmében előadta, ha a Kúria álláspontja szerint az ügy tárgya önmagában nem olyan kiemelkedő társadalmi jelentőségű, hogy megalapozná a kérelem befogadását, úgy az ítéletben rögzített jogértelmezés a joggyakorlat egységes alkalmazásával ellentétben áll. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség az alábbiak miatt. [14] A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását azonban bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadási okhoz a Kúria nincs kötve. [16] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés alanyi jogot nem teremt a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdés rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, ezért a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálni. A Kúria a befogadás vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, miután arra csak a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetőség. [17] A felülvizsgálati kérelem két befogadási okot jelölt meg, ezek közül a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás kérelmet nem indokolta. [18] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont első fordulata szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt. A befogadás feltétele, hogy a Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 5 jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vessen fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, továbbá a 7/2023. Jogegységi Határozat szerint további konjunktív feltétel, hogy a felvetett jogkérdésben olyan eltérő bírói döntések legyenek, amelyek azt mutatják, hogy a bírói gyakorlat széttartó, illetve a joggyakorlat egységes a támadott jogerős ítélet folytán sérült, vagy ennek veszélye áll fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, hiszen amíg az alsóbb fokú bíróságok a felmerült jogkérdésben döntenek, és a döntései között nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem merül fel. [19] Ehhez kapcsolódóan a Kúria kiemeli, hogy a jelen jogvitában az alperes és az elsőfokú közigazgatási bíróság döntését megalapozó, Btátv. 18. §
(2)bekezdése alkalmazásával összefüggésben a felülvizsgálati kérelem széttartó alsóbb fokú bírósági gyakorlatot nem mutatott be, ilyenről a Kúriának sincs tudomása. Ugyancsak nem mutatott rá széttartó gyakorlatra a felperes a felülvizsgálati kérelemben értelmezendő jogszabályként hivatkozott Btátv. 19. §
(2)és
(4)bekezdéseivel összefüggésben. [20] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogértelmezési kérdésben széttartó bírói gyakorlat nem ismert, ilyet a felperes sem mutatott be, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadásra nem kerülhet sor. [21] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadási okot – a Kp. 117. §
(4)bekezdésben szereplő indokolási kötelezettség ellenére – egyáltalán nem indokolta. [22] A Kúria egységes gyakorlattal rendelkezik arról, hogy amennyiben a felülvizsgálati kérelemben a fél a befogadási okot nem indokolja, az a felülvizsgálati kérelem megtagadását vagy visszautasítását vonja maga után, ugyanis a Kúria nincs abban a helyzetben, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásához kapcsolódó vizsgálatot elvégezhesse (Kfv.37.133/2026/2. indokolás [29]). Emellett a Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117.§
(5)bekezdése a felülvizsgálati kérelem indokai megjelölése hiányossága esetén kizárja a hiánypótlás lehetőségét. [23] Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [24] A fentiek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [25] A felülvizsgálati kérelem befogadásának csak akkor van helye, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő valamely befogadási feltétel fennáll. [26] A közigazgatási perrendtartás kizárja a hiánypótlás lehetőségét arra az esetre, ha a felülvizsgálati kérelemben a fél elmulasztja megjelölni a befogadás indokait. Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 6 Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [28] Az eljárás az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [29] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki a további felülvizsgálat lehetőségét. Budapest, 2026. május 27. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, dr. Figula Ildikó előadó bíró, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró, dr. Heinemann Csilla bíró, dr. Kalas Tibor bíró