← Magyarország

Kfv.37341/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának csak akkor van helye, ha a Kp. 118. §

(1)bekezdésben szereplő valamely befogadási feltétel fennáll. A közigazgatási perrendtartás kizárja a hiánypótlás lehetőségét arra az esetre, ha a felülvizsgálati kérelemben a fél elmulasztja megjelölni a befogadás indokait. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.I.37.341/2026/
  1. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Figula Ildikó előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: dr. Mándó Tibor (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A közigazgatási per tárgya: tárgyú döntés jogszerűsége vizsgálata tartózkodási engedély meghosszabbítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért határozat: 5.K.700.182/2026/
  2. számú ítélete Debreceni Törvényszék Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az idegenrendészeti hatóság az indiai állampolgárságú felperes Magyarország Delhi Konzulátusán
  3. szeptemberében előterjesztett tartózkodási engedély kiadású tárgyú kérelmére
  4. november 22-én kelt 106-2-19763/2024-T. számú,
  5. október
  6. napjáig érvényes foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt adott. [2] A felperes a tartózkodási engedélye ellenére nem utazott be Magyarország területére a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő 3 hónapon belül, csak
  7. július 26-án. Ezen tényre tekintettel a felperes tartózkodási engedélye a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
  8. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
  9. §
(2)bekezdése alapján, azaz a törvény erejénél fogva érvénytelenné vált. [3] A felperes Magyarországra történő beutazását követően,
  1. szeptember 29-én összevont kérelmezési eljárás keretében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadás iránt terjesztett elő kérelmet. Ezt a kérelmét
  2. október 2-án személyesen megerősítette és úgy nyilatkozott, hogy nem tartózkodási engedély kiadását, hanem a tartózkodási engedély meghosszabbítását kéri. [4] Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság
  3. október 9-én kelt 106-2-19731/9/2025-T. számú végzésével a felperes foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a Btátv.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. f)pontjára hivatkozással. A felperes fellebbezésére eljárt alperes 2025. november 14-én kelt 106-T33109/2/2025. számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. [5] Az alperes döntését a Btátv. 170. §
(1)bekezdés b) pontjára, 18. §
(2)bekezdésére, 19. §
(2)bekezdésére, valamint a
  1. §-ára alapította. Az indokolás szerint a Btátv. mérlegelést nem tűrő
  2. §
(2)bekezdése szerint a felperes korábbi tartózkodási engedélye már érvénytelen volt a
  1. július 26-ai magyarországi beutazás időpontjában, figyelemmel arra, hogy a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő 3 hónapon belül nem utazott be Magyarországra, és az engedélyezett tartózkodását nem kezdte meg. Utalt arra, hogy a Btátv.
  2. §-a tételesen felsorolja melyek a tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarország területén történő benyújtásának lehetséges esetei, és mivel a felperes a kérelem benyújtásakor nem rendelkezett érvényes tartózkodási engedéllyel, ezért részéről kizárt a Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 3 kérelem belföldön történő benyújtása. Amennyiben pedig a tartózkodási engedély meghosszabbítását a jogszabály kógens rendelkezése kizárja, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának volt helye, mert a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányult, illetve a kérelem teljesítésének nem volt jogalapja. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] Az alperes végleges határozatával szemben a felperes élt keresettel, melyet a Debreceni Törvényszék alaptalannak talált, ezért 5.K.700.182/2026/
  3. számú ítéletével a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával elutasított. [7] Az ítélet indokolása szerint az alperes helytállóan utasította el a felperes kérelmét érdemi vizsgálat nélkül, ugyanis a felperes kérelme nyilvánvalóan lehetetlen célra irányult, illetve a kérelem teljesítésének nem volt jogalapja azáltal, hogy a felperes esetében a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti engedély kiadására a korábbi engedély érvénytelensége miatt jogszerűen nem kerülhetett sor. [8] Az indokolás szerint a Btátv. 18. §
(2)bekezdése rendelkezései szerint a tartózkodási engedély törvény erejénél fogva vált érvénytelenné, az abban meghatározott feltétel – az engedély kiadása engedélyezését követő 3 hónapon belüli beutazás és az engedélyezett tartózkodás megkezdésének elmulasztása – miatt, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy további hatósági aktusra lett volna szükség ahhoz, hogy a korábbi tartózkodási engedély érvénytelenné váljon. Az indokolás szerint a Btátv. 19. §
(2)bekezdése alapján a tartózkodási engedély meghosszabbítása vagy ismételt kiadása iránti kérelem előterjesztése csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel. [9] Az ítélet indokolása szerint a felperes a jogorvoslati határidőn túl terjesztette elő az ügyintézési határidő túllépésére vonatkozó érvelését, mely tiltott keresetváltoztatásnak minősül, ezért az e körben előadott felperesi hivatkozások vizsgálatát a bíróság mellőzte. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjaira hivatkozással kérte. [11] Álláspontja szerint a joggyakorlat egységességének kialakítása érdekében, illetve a jogszabály félreértelmezésének elkerülése, így különösen a Btátv. 19. §
(2)és
(4)bekezdései kapcsán, azaz a tartózkodási engedély visszavonása eseteinek vizsgálata körében szükséges, hogy a Kúria állást foglaljon. Érvelése szerint ugyanis a Btátv. automatikus visszavonásra nem ad lehetőséget a tartózkodási engedély kapcsán, azaz a felperes ügyében lefolytatott eljárás jogszerűtlen volt. Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 4 Jogértelmezése szerint a Btátv. egyetlen esetben ad lehetőséget az ipso jure érvénytelenség bekövetkezésére (Btátv.
  1. §), minden egyéb esetben az érvénytelenség az alperes aktív cselekvésével, a tartózkodási engedély visszavonásával következhet be. [12] Felülvizsgálati kérelmében előadta, ha a Kúria álláspontja szerint az ügy tárgya önmagában nem olyan kiemelkedő társadalmi jelentőségű, hogy megalapozná a kérelem befogadását, úgy az ítéletben rögzített jogértelmezés a joggyakorlat egységes alkalmazásával ellentétben áll. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség az alábbiak miatt. [14] A Kp.
  2. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását azonban bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadási okhoz a Kúria nincs kötve. [16] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés alanyi jogot nem teremt a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdés rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, ezért a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálni. A Kúria a befogadás vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, miután arra csak a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetőség. [17] A felülvizsgálati kérelem két befogadási okot jelölt meg, ezek közül a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadás kérelmet nem indokolta. [18] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont első fordulata szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt. A befogadás feltétele, hogy a Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 5 jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vessen fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, továbbá a 7/2023. Jogegységi Határozat szerint további konjunktív feltétel, hogy a felvetett jogkérdésben olyan eltérő bírói döntések legyenek, amelyek azt mutatják, hogy a bírói gyakorlat széttartó, illetve a joggyakorlat egységes a támadott jogerős ítélet folytán sérült, vagy ennek veszélye áll fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, hiszen amíg az alsóbb fokú bíróságok a felmerült jogkérdésben döntenek, és a döntései között nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem merül fel. [19] Ehhez kapcsolódóan a Kúria kiemeli, hogy a jelen jogvitában az alperes és az elsőfokú közigazgatási bíróság döntését megalapozó, Btátv. 18. §
(2)bekezdése alkalmazásával összefüggésben a felülvizsgálati kérelem széttartó alsóbb fokú bírósági gyakorlatot nem mutatott be, ilyenről a Kúriának sincs tudomása. Ugyancsak nem mutatott rá széttartó gyakorlatra a felperes a felülvizsgálati kérelemben értelmezendő jogszabályként hivatkozott Btátv. 19. §
(2)és
(4)bekezdéseivel összefüggésben. [20] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogértelmezési kérdésben széttartó bírói gyakorlat nem ismert, ilyet a felperes sem mutatott be, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadásra nem kerülhet sor. [21] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadási okot – a Kp. 117. §
(4)bekezdésben szereplő indokolási kötelezettség ellenére – egyáltalán nem indokolta. [22] A Kúria egységes gyakorlattal rendelkezik arról, hogy amennyiben a felülvizsgálati kérelemben a fél a befogadási okot nem indokolja, az a felülvizsgálati kérelem megtagadását vagy visszautasítását vonja maga után, ugyanis a Kúria nincs abban a helyzetben, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásához kapcsolódó vizsgálatot elvégezhesse (Kfv.37.133/2026/2. indokolás [29]). Emellett a Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117.§
(5)bekezdése a felülvizsgálati kérelem indokai megjelölése hiányossága esetén kizárja a hiánypótlás lehetőségét. [23] Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [24] A fentiek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [25] A felülvizsgálati kérelem befogadásának csak akkor van helye, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő valamely befogadási feltétel fennáll. [26] A közigazgatási perrendtartás kizárja a hiánypótlás lehetőségét arra az esetre, ha a felülvizsgálati kérelemben a fél elmulasztja megjelölni a befogadás indokait. Kúria I.Kfv.37.341/2026/2 6 Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [28] Az eljárás az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [29] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki a további felülvizsgálat lehetőségét. Budapest, 2026. május 27. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, dr. Figula Ildikó előadó bíró, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró, dr. Heinemann Csilla bíró, dr. Kalas Tibor bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.