Kfv.37774/2023/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot megalapozó lényeges eljárási szabály megsértését a félnek a befogadhatóság körében kell kellő részletességgel megindokolnia. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.774/2023/2. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda (cím2, eljáró ügyvéd: dr. Gáspár Attila Tibor) Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (cím3.) Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda (cím4. eljáró ügyvéd: dr. Dudás Gábor és dr. Hargita Árpád) A per tárgya: adatvédelmi hatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Fővárosi Törvényszék 105.K.701.083/2023/9. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint megrendelő és az Kft_1. (a továbbiakban: Vállalkozó), mint vállalkozó között 2021. május 17. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a felperes Kúria IV.Kfv.37.774/2023/2 2 COVID védőoltásról szóló üzenetének a Vállalkozó által korábban direkt marketing tevékenység céljából képzett adatbázisában szereplő magánszemélyek részére történő eljuttatása volt. A Vállalkozó saját technikai felszerelésével és személyi állományával 2021. május 17-31. között 1.295.339 magánszemély részére továbbította a tájékoztatást. A hangüzenet az „Elhangzott a felperes1 megbízásából.” mondattal zárult, és adatkezelési tájékoztatás nem hangzott el. [2] A felperessel szemben 2021. június 29-én egy perben nem álló személy (a továbbiakban: Kérelmező) adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez. Kérelmében előadta, hogy 2021. május 28-án a felperes megbízásából kapott egy hangüzenetet, majd annak ellenére, hogy másnap a felperes honlapján közzétett e-mail címre elküldött, de meg nem válaszolt levélben a telefonszáma és további személyes adatainak törlését kérte, később újabb, véleménye szerint a felpereshez köthető telefonszámról keresték. [3] Az alperes adatvédelmi hatósági eljárást indított a felperessel szemben, mely eljárásba a Vállalkozót ügyfélként bevonta. Az eljárás tárgya a felperes megbízásából kezdeményezett, a Kérelmezőre és a további, több mint egymillió érintettre vonatkozó adatkezelés jogszerűsége, valamint a Kérelmező törlési kérelme teljesítésének vizsgálata volt. [4] Az alperes a 2023. február 3-án kelt NAIH/2153-1/2023. számú határozata rendelkező részének I. pontjában a Kérelmező kérelmének részben helyt adva több jogsértést állapított meg a felperes terhére. Így többek között megállapította, hogy a felperes azáltal, hogy a Kérelmezőt nem tájékoztatta a kérelme nyomán az intézkedés elmaradásának okairól, valamint jogorvoslati lehetőségeiről, megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. Európai Parlament és Tanácsi rendelete (a továbbiakban: GDPR) 12. cikk

(4)bekezdését; és hivatalból utasította a felperest, hogy a vizsgált telefonos kampányra vonatkozóan utólag nyújtson megfelelő tájékoztatást az érintettek részére. [5] A határozat rendelkező részének II. pontjában hivatalból megállapította, hogy a Vállalkozó azáltal, hogy a Kérelmezőnek a telefonos kampány során nem nyújtott tájékoztatást a személyes adatainak kezelésével kapcsolatban, és ezáltal a Kérelmező érintetti joggyakorláshoz való joga sérült, megsértette a GDPR 14. cikk

(1),

(2)és

(3)bekezdéseit, és ehhez kapcsolódóan hivatalból megállapította, hogy a Vállalkozó megsértette a 24. cikk

(1)bekezdését és a 25. cikk

(1)bekezdését és hivatalból utasította a Vállalkozót, hogy a vizsgált telefonos kampányra vonatkozóan utólag nyújtson megfelelő tájékoztatást az érintettek részére. A III. pontban elutasította a Kérelmezőnek a személyes adatainak felperes általi törlésére irányuló kérelmét. A IV. pontban a felperest figyelmeztetésben részesítette, az V. pontban kötelezte a Vállalkozót 1.000.000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére. [6] A határozat indokolása szerint a felperes és a Vállalkozó közös adatkezelők, mert a vizsgált adatkezelés célját – a politikai kampányüzenet érintettekhez telefonhívás útján történő eljuttatását – a felperes, az adatkezelés eszközét pedig a felperes és a Vállalkozó együtt határozták meg, az egyes adatkezelési műveletek pedig egymástól elválaszthatatlanok és szorosan összefüggtek. A szerződésben nem volt a GDPR 26. cikk

(1)bekezdésében megjelölt közös adatkezelői megállapodás, a telefonos kampányban a Kérelmező a személyes adatainak kezeléséről nem kapott alapvető általános tájékoztatást, nem hoztak a tájékoztatáshoz való jog érvényesülését és az érintetti jogok érvényesülését biztosító technikai, szervezési intézkedéseket, továbbá az adatkezelési folyamatokat sem az érintetti joggyakorlás megfelelő biztosításával alakították ki. A felperes és a Vállalkozó ezáltal megsértették a GDPR 14. cikk

(1)-

(3)bekezdéseit, valamint a 24. cikk

(1)bekezdését és a 25. cikk

(1)bekezdését. A felperes a GDPR 12. cikk

(4)bekezdését is megsértette azáltal, hogy a Kérelmezőt nem tájékoztatta a törlési kérelem nyomán tett intézkedés elmaradásának okairól, Kúria IV.Kfv.37.774/2023/2 3 valamint jogorvoslati lehetőségről. A Kérelmező személyes adatainak felperes általi törlésére irányuló kérelmet elutasította, mert a felperes adatbázisában a Kérelmező telefonszáma nem szerepelt. Az alperes az ügy összes körülményét mérlegelve, a feltárt jogsértések miatt a GDPR 83. cikk

(2)bekezdése, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 75/A. §-a alapján a felperest figyelmeztetésben részesítette. [7] A határozat ellen a felperes terjesztett elő keresetet, amelyben annak megsemmisítését, a megsemmisítés mellett új eljárás elrendelését is kérte. Álláspontja szerint közte és a Vállalkozó között közös adatkezelői státusz nem jött létre, mivel a GDPR
2. cikk

(1)bekezdésében foglalt két együttes elem egyike sem valósult meg. A felperes az érintettek személyes adatait nem kezelte, és az adatkezelés eszközének meghatározásában sem vett részt. Vitatta a GDPR 12. cikk

(4)bekezdésének megsértését is, arra hivatkozással, hogy nem minősül adatkezelőnek, esetleges közös adatkezelés esetére pedig az alperes nem bizonyította, hogy a Kérelmező a törlési kérelmét valóban megküldte a felperesnek, mert az e-mail fiókot üzemeltető távközlési szolgáltató nyilatkozata erről nem állt rendelkezésre. Az elsőfokú bíróság ítélete [8] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A bíróság mindenekelőtt a felperes és a Vállalkozó közös adatkezelői státuszát vizsgálta meg. A GDPR 4. cikk 2. és 7. pontja, valamint a 26. cikk

(1)bekezdése és a feltárt tényállás alapján azt állapította meg, hogy a felperes az alperes által vizsgált adatkezelés céljának és eszközének a meghatározásában is részt vett, ezért adatkezelőnek, a Vállalkozónak az eszköz meghatározásában való szerepe miatt egyúttal a Vállalkozóval közös adatkezelőnek minősült. [9] A GDPR 12. cikk

(4)bekezdésének megsértésével összefüggésben az indokolás [26] bekezdésében a bíróság azért nem találta megalapozottnak a felperes hivatkozásait, mert megállapítása szerint „a Kérelmező a törlési kérelmét megküldte a felperes hivatalos elektronikus levelezési címére, amelynek megtörténtét a megelőző eljárás irataihoz csatolt email igazolja. A joggyakorlat szerint azt a bizonyítékot, amelynek a valósága tekintetében kétség merül fel, nem lehet az eljárás alá vont hátrányára értékelni. A jelen tényállás alapján azonban nem merült fel olyan észszerű kétely, amely a Kérelmező nyilatkozata és az általa becsatolt e-mail valóságát megkérdőjelezné; ilyen ésszerű kételyt a felperes sem adott elő. Ennek okán az alperes a felperesi érveléssel ellentétben nem mulasztotta el a tényállástisztázási kötelezettsége teljesítését, és nem kellett a távközlési szolgáltatótól sem nyilatkozatot beszereznie.” A felülvizsgálati kérelem [10] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérelmében kizárólag az ítéletnek a GDPR 12. cikk

(4)bekezdésének megsértését megállapító rendelkezését és indokolását támadta és ahhoz kapcsolódva az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 3. §-a és 64. §

(1)bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(1)bekezdésének sérelmére hivatkozott. [11] A felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja, valamint az
3. ad)alapján kérte. A befogadás indokoltsága körében a felperes előadta, hogy a Kúria közérdekű adatok kiadása iránti peres eljárásokban hozott Pfv.20.421/2021/7., Pfv.20.130/2015/4., és a Pfv.20.389/2013/4. számú eseti döntéseiben elvi éllel mutatott rá, hogy nemleges tény bizonyítására az eljárás alá vont fél nem kötelezhető. Álláspontja szerint „jogalkalmazási analógia vonható le ezen jogesetek és a jelen per tárgyát képező jogeset között a tekintetben, hogy a jelen perben milyen okból lett volna kötelezhető a nemleges (negatív) tényállításának igazolására. Kúria IV.Kfv.37.774/2023/2 4 [12] A bíróság megsértette a Kp. 79. §

(1)bekezdését, amikor nem kötelezte az alperest a határozatban megállapított tényállás bizonyítására és az Ákr. 64. §

(1)bekezdésének megsértésével bizonyítottnak minősítette a kérelmező által küldött személyes adatok törlésére irányuló e-mail üzenet közlését a felperessel, fenntartva ezáltal az ahhoz kapcsolódó marasztaló megállapítást. E vonatkozásban az ítélet indokolása hiányos és iratellenes is. Mindezek a felperes szerint olyan lényeges, az ügy érdemére kiható jogsértések, amelyek a joggyakorlat egységének megbomlására és visszaélésszerű joggyakorlásra adna lehetőséget az ellenérdekű felek számára, valamint kiüresedne az eljáró hatóságoknak a tényállás tisztázására és bizonyítására vonatkozó kötelezettsége. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [14] A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelem nem hivatkozott az elsőfokú bíróság ítéletének alapját képező, a GDPR 26. cikk

(1)bekezdésben található közös adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezés sérelmére, ezzel összefüggésben a felülvizsgálati kérelem érvelést nem tartalmaz. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott ítéleti megállapítások összefüggésében a befogadási okok vizsgálatára sem kerülhetett sor. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [17] A Kp. 117. §

(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében több befogadási okot is megjelölt. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott joggyakorlat egységének biztosításával összefüggésben a felülvizsgálati kérelme alapját képező eljárásjogi kérdésre és kizárólag a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától való eltérésre hivatkozott. [19] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Kúria IV.Kfv.37.774/2023/2 5 [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében az adatkezelői minőségével összefüggő ítéleti megállapítások jogszerűségét nem vonta kétségbe, ehhez kapcsolódóan olyan elvi jelentőségű jogértelmezési kérdést nem jelölt meg, amelyben ellentétes bírói joggyakorlat alakult volna ki, valamint a kialakult joggyakorlattól való eltérést megalapozó körülményre sem hivatkozott. [21] A felülvizsgálati eljárás lefolytatásának indokoltságát a felperes kizárólag arra alapította, hogy az általa felvetett eljárási kérdésben (van-e helye nemleges bizonyítás elrendelésének adatvédelmi ügyekben) a Kúria már közzétett gyakorlattal rendelkezik, melyet állítása szerint az elsőfokú bíróság jogsértően hagyott figyelem kívül. Ez a hivatkozás tartalmilag azonban nem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. aa)pontja, hanem a
2. b)pont szerinti befogadási oknak feleltethető meg. A felülvizsgálati kérelem bár nem hivatkozott a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontjára, de a kérelmet tartalma szerint elbírálva a Kúria ezen befogadási ok fennállását is megvizsgálta. [22] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte a Kúria Pfv.20.421/2021/7., a Pfv.20.130/2015/

1. és a Pfv.20.389/
2. számú eseti döntéseket, amelyek – a felperes szerint – a közérdekű adatok kiadása iránti perekben elvi éllel mutattak rá arra, hogy az eljárás alá vont fél nem kötelezhető nemleges tény bizonyítására. Jelen ügy közigazgatási per, és tárgya pedig a személyes adatok védelme, tehát jelentősen eltér a fenti polgári határozatoktól. A felperes a fentiek rögzítésén túl nem mutatta be, hogy álláspontja szerint a jogkérdés szempontjából releváns tények, alkalmazandó jogszabályok, az eljárás kereteit meghatározó kérelmi elemek miért hasonlóak, azaz nem utalt az ügyazonosságra. Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában a Kp.
3. §

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásnak nincs helye. [Kfv.III.37.118/2022/2.] [23] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára is hivatkozott a befogadás iránti kérelmében. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. A felülvizsgálati kérelem II.

1. pontja csak tényszerű állítást tartalmazott arra nézve, hogy a hatósági eljárásban lényeges eljárási szabályszegés történt, de azt nem mutatta be, hogy ez a konkrét esetben hogyan hatott ki az ügy érdemére. A Kúria gyakorlatában az erre irányuló jogsérelmet a félnek a befogadhatóság körében kell kellő részletességgel megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. [Kfv.VII.45.067/2023/2] [24] Önmagában a konkrét jogszabálysértésre hivatkozás nem alapozza meg az ad) alpont szerinti befogadási kérelem teljesítését. A Kúria a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp.
2. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. [25] A Kúria végezetül rámutat, hogy a felülvizsgálati eljárásban az elsőfokú ítélet jogszerűségét – a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között – vizsgálja, ezért azon felperesi hivatkozások, amelyek lényegében megismétlik a keresetben foglaltakat, nem alkalmasak az elsőfokú ítélet jogszerűségének megdöntésére. Az alperesi határozattal szemben már felhozott és az elsőfokú bíróság által elbírált kifogások megismétlése az elsőfokú bíróság által a Kp. 78. §

(2)bekezdése szerint elvégzett bizonyítékértékelés felülmérlegelésére irányul. [Kfv.IV.37.299/2021/5.] Kúria IV.Kfv.37.774/2023/2 6 [26] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben sem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja és
3. ad)alpontja, sem a
4. b)pontja alapján a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] A Kúria közzétett határozatától való eltérésre alapítottan előterjesztett felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján. [28] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot megalapozó lényeges eljárási szabály megsértését a félnek a befogadhatóság körében kell kellő részletességgel megindokolnia. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [30] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [31] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2024. január 17. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. Dr. Kalas Tibor s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő