← Magyarország

Kf.40399/2021/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján más munkakörbe tartozó feladatot is ellát és jelentős többletmunkát végez, megilleti a helyettesítési díj. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VIII.40.399/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Tánczos Rita előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet cím2 ügyintéző: dr. Oláh Tamás jogtanácsos Az alperes: alperes cím3 Az alperes képviselője: Dr. Papp Erika jogtanácsos cím3 A per tárgya: helyettesítési díj megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes Kúria VIII.Kf.40.399/2021/7 2 A fellebbezéssel támadott határozat száma: Veszprémi Törvényszék 5.K.700.026/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 5.K.700.026/2020/
  3. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes
  4. július 15-től állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperes jogelődjénél. Jogviszonya
  5. február 1-jével rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá alakult át. A
  6. április 1-i munkaköri leírás szerint a felperes technikus munkakörbe tartozó közalkalmazott, amely munkakör célja az oktatáshoz szükséges oktatástechnikai eszközök beszerzésének, kezelésének, tárolásának, célszerű felhasználásának, az intézmény rendezvényeinek fotó és videó rögzítésének, hangosításának biztosítása. A dokumentum a speciális munkaköri feladatok között rögzíti, hogy a felperes személyesen telepíti és kezeli az intézmény által rábízott oktatástechnikai eszközöket, üzemelteti az intézmény internet, intranet hálózatát a vonatkozó előírásoknak megfelelően, továbbá számítástechnikai eszközökkel kapcsolatos javítási, karbantartási, szoftvertelepítési, illetve egyéb feladatokat hajt végre. Kúria VIII.Kf.40.399/2021/7 3 [2] Korábban az informatikai, rendszergazdai feladatokat személy1 rendőr főtörzs zászlós látta el, nyugállományba vonulását követően azonban az alperes más személyt e munkakörben nem foglalkoztatott, s az oktatástechnikai feladatokat ellátó felperes munkaköri leírását egészítette ki az informatikusi, rendszerüzemeltetési jellegű feladatokkal. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes keresetében a
  7. február 1-től
  8. január 31-ig terjedő időtartamra 856.800 forint helyettesítési díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest a késedelmi kamatok és perköltség megfizetése mellett. Érvelése szerint a technikusi munkakörben végzett feladatok mellett informatikusi és biztonságtechnikai, rendszerüzemeltetési, hírközlési teendőket is ellátott. E feladatok többletfeladatként jelentkeztek huzamosabb időn át, azok ellátásáért azonban külön díjazásban nem részesült. Azokat korábban megbízás alapján látta el. Igénye jogalapjaként a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  9. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
  10. §

(1)bekezdését, a Kp.
  1. § f) pontját, továbbá a 37/
  2. (X. 28.) BM rendelet
  3. számú mellékletét jelölte meg. Előadta, hogy az informatikusi feladatokat a munkaideje 15%-ban látta el, és ennek arányában a garantált bérminimum összegét alapul véve számította ki a helyettesítési díj mértékét. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy felperes nem látott el a munkakörébe nem tartozó feladatot, a megjelölt tevékenységek szerepelnek a munkaköri leírásban, így további pénzbeli ellentételezésre nem jogosult. Az informatikusi feladatok nem jelentkeztek esetében napi szinten, nem tették ki munkaideje 15%-át. Az elsőfokú bíróság határozata [5] A Veszprémi Törvényszék 5.K.700.026/2020/
  4. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 856.800 forint helyettesítési díjat és késedelmi kamatát, valamint 255.000 forint perköltséget azzal, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. [6] Megállapította, hogy a munkaköri leírások mellett a munkalapok, tevékenység kimutatások is tanúsítják, hogy a felperes az informatikusi feladatokat az oktatástechnikusi tevékenységet meghaladó felelősséggel és önállósággal látta el. Több alkalommal is jelezte munkáltatójának a többletfeladat ellátását. Közvetlen felettese a
  5. december 16-án kelt iratban rámutatott arra, hogy a felperestől a helyettesítési díjat 2010-ben visszavonták, azonban ezt követően is informatikusi, rendszergazdai munkakörbe tartozó feladatokat is ellát. A munkaköri leírásában rögzített feladatokat túlmenően is végzett olyan jellegű tevékenységeket, amelyek megegyeztek a korábbi rendszergazda munkaköri leírásában szereplő feladatokkal. [7] Az alperes is rendszergazdaként tekintett a felperesre, amelyet okirati bizonyíték is alátámaszt. Emellett több tanú is egybehangzóan állította, hogy a felperes napi rendszereséggel végezte a hálózatfenntartási feladatokat, továbbá operációs rendszereket Kúria VIII.Kf.40.399/2021/7 4 telepített és frissített. Az önálló rendszergazdai munkakör alperesnél történt megszűnését követően a rendszergazda munkaköri feladatait szétosztották a munkavégzési helyen dolgozó közalkalmazottak között, a feladatok fő része a felperesre hárult. [8] Az üzemeltetés körében felmerülő számítógépes problémákat is a felperes oldotta meg a vezetője tudtával, az ő utasítására. A bizonyítékok értékelése alapján a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a felperes a munkaköri leírásában rögzített feladatoknál magasabb kvalifikáltságot és szakmai tudást igénylő feladatokat is ellátott, melyek többletfeladatot jelentettek a munkaköri leírásában szereplő feladatokhoz képest. Ilyen jellegű tevékenységet a keresettel érintett időszak valamennyi hónapjában többletfeladatként végzett, így alappal tartott igényt az ellátott feladatokkal arányos 15%-os mértékű helyettesítési díjra. Az alperes fellebbezése és a felperes fellebbezési ellenkérelme [9] Az alperes fellebbezésében kérte, hogy a Kúria a felperes keresetét utasítsa el, továbbá marasztalja a felperest a perköltségben. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Kjt.
  6. §
(1)bekezdését. Megítélése szerint nem volt lehetősége a helyettesítési díj megállapítására, mert nem volt rendszeresített informatikusi státuszuk, így annak helyettesítésével sem bízhatta volna meg a felperest. A felperes technikusi munkakörben végezte feladatait, illetménye azonban az előresorolás eredményeként informatikusi illetménynek felelt meg, így keresetvesztesége nem jelentkezett. [10] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Kúria Mfv.II.10.179/2011/
  1. számú ítéletében kifejtetteket. Az adott ügyben érintett felperes a magasabb beosztáshoz tartozó feladatok ellátásával történő megbízását követően is alacsonyabb beosztásához kapcsolódó illetményben részesült, a perbeli esetben azonban a felperes a rendszergazdát megillető juttatásra tarthatott igényt. [11] Kifogásolta, hogy a törvényszék a tényállást helytelenül állapította meg, mivel az informatikusi feladatokként nevesített feladatok a felperes munkaköri leírásában is szerepeltek, amelyekre helyettesítési díj nem fizethető. Állította, hogy a felperes által becsatolt munkalapok, saját kimutatásai nem felelnek meg a jogszabályban rögzítetteknek, bizonyítékként nem lehetett volna azokat értékelni. Megállapítása szerint helytelenül értékelte a bíróság az általa informatikusi tevékenységnek minősített feladatok mértékét is. [12] Hivatkozott a Kúria Mfv.II.10.742/2016/
  2. számú ítéletére, amely álláspontja szerint iránymutatást nyújt arra, hogy az e perhez hasonló tényállás esetén a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett feladatok összevetése alapján milyen esetekben jár helyettesítési díj a Kjt.
  3. §
(1)bekezdése alapján. Ezekben az esetekben a tényleges adatokból kell kiindulni. A felperes által ellátott feladatok alkalomszerű, eseti feladatellátást jelentettek, azok munkaköri feladatoknak minősültek, mivel a felperes munkaköri leírásában szerepeltek. Ezen túl az elöljáró utasítása alapján kellett ellátni a munkaköri leíráson túl mindazt a külön nem nevesített, a alperes tevékenységi körbe tartozó eseti feladatokat, amelyek ellátására a közalkalmazottat elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei alkalmassá teszik, s az aránytalan sérelmet nem jelent számára. Az elvégzett munka önmagában nem jogosít helyettesítési díjra, annak az eredetileg ellátott feladatokhoz viszonyítva jelentősnek kell lennie. Kúria VIII.Kf.40.399/2021/7 5 [13] A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben a helyesen megállapított tényállás és helyes jogi indokai alapján, továbbá marasztalja az alperest 75.000 fellebbezési ellenkérelem elkészítésével összefüggő másodfokú perköltségben. Érvelése szerint nem hivatkozott az alperes a kereset alapjául szolgáló Kjt. 24. §
(1)bekezdésének megsértésére, azzal kapcsolatos álláspontját részletesen nem fejtette ki. Helyesen jutott az eljárt bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes az oktatástechnikai feladatai ellátása mellett informatikusként, rendszergazdaként tekintett a felperesre. Az a körülmény, hogy a felperes magasabb besorolást kapott a megszerzett informatikai szakos oklevél alapján nem érinti azt a tényt, hogy továbbra is technikusi munkakört látott el kinevezése szerint, ebben a munkakörben sorolta magasabb fizetési osztályba őt a munkáltató. A per tárgya nem elmaradt illetmény volt, nem azt sérelmezte, hogy nem volt megfelelő a besorolása, hanem helyettesítési díjat igényelt. [14] Vitatta a felperes a fellebbezés azon megállapítását is, hogy azért nem volt lehetőség helyettesítési díj megállapítására, mert az alperesnél nem volt informatikai státusz, ilyen feltételt ugyanis a Kjt. nem ír elő. Az alperes megtakarítást ért el azzal, hogy más munkakörbe tartozó feladatokat is végzett a felperes a sajátja mellett. Hivatkozott arra, hogy a Kúria Mfv.II.10.179/2011/4. számú ítélete e perben nem alkalmazandó az eltérő tényállás és jogi környezet miatt. A bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat helytállóan értékelte, azok alapján megfelelően állapította meg a tényállást és jogszerű döntést hozott. A fellebbezés a helyettesítési díj összegét nem vitatta. A Kúria döntése és annak jogi indokai [15] A fellebbezés nem megalapozott. [16] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. A Kp. 100. §
(2)bekezdése rögzíti, hogy mit kell tartalmaznia a fellebbezésnek a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően. A hivatkozott bekezdés b) pontja szerint a fellebbezésben meg kell jelölni a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével. Az alperes fellebbezésében megsértett jogszabályhelyként a Kjt. 24. §
(1)bekezdésére hivatkozik, ezért a Kúria a másodfokú eljárás keretében azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megsértette-e ezen jogszabályi rendelkezést a megállapított tényállás alapján. [17] Fellebbezésében az alperes arra hivatkozott, hogy nem volt lehetősége helyettesítési díj megállapítására, hiszen a perrel érintett időszakban nem volt a munkáltatónál olyan informatikai státusz, amelynek helyettesítésére megbízhatta volna a felperest. [18] A Kjt. 24. §
(1)bekezdése szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellátt, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a Kjt. nem szabja feltételül a helyettesítési díj fizetése esetén azt, hogy a munkáltatónál rendszeresített, Kúria VIII.Kf.40.399/2021/7 6 betöltött státuszba tartozó feladat ellátásáért igényelhető csupán a helyettesítési díj. A Kjt. azt rögzíti, hogy abban az esetben illeti meg helyettesítési díj a közalkalmazottat, ha saját munkaköre ellátása mellett más munkakörbe tartozó feladatokat is ellát az érintett. [19] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az adott időszakban irányadó 37/2011 (X. 28.) BM rendelet
  1. számú melléklete a technikusi munkakörtől elkülönített munkakörként jelölte meg az informatikusi, rendszergazdai feladatokat ellátó informatikusi munkakört. A felperes oktatástechnikusi munkaköri feladatok ellátására került kinevezésre, s e mellett láttatta el az alperes vele az informatikusi, rendszergazdai, biztonságtechnikai, hírközlési feladatokat. Ennek megfelelően nem volt annak jelentősége, hogy a perrel érintett időszakban volt-e betöltött informatikus, rendszergazda munkakör az alperesnél, vagy más munkakört ellátó közalkalmazottal kívánta elláttatni az informatikai feladatokat is. [20] Ugyancsak nem bírt jelentőséggel az a körülmény, hogy a munkáltató a felperes megszerzett informatikai szakos oklevele alapján magasabb fizetési osztályba sorolta. A felperes kinevezése szerint technikusi munkakört látott el, ennek megfelelően munkaköri leírásában olyan jellegű feladatok ellátására lehetett volna kötelezni, amelyek e munkakörhöz tartoztak. Ennek megfelelően más munkakörhöz tartozó informatikai, rendszergazdai feladatok nem szerepelhettek volna a munkaköri leírásában. [21] Az adott esetben a pernek nem az volt a tárgya, hogy a munkáltató helyesen soroltae be a felperest, s a besorolásából adódóan keletkezett-e „keresetvesztesége”, „érte-e kár” vagy sem, hanem az, hogy végzett-e a saját munkaköri feladatai ellátása mellett más munkakörbe tartozó feladatokat, ezáltal jelentős többletmunkát. [22] Helytállóan állította a felperes a fellebbezési ellenkérelmében, hogy az alperes által hivatkozott Mfv.II.10.179/2011/
  2. számú ítélet eltérő tényállás mellett más jogkérdés körében született, ezért az adott ügyben nem tekinthető irányadónak. [23] A bizonyítás eljárási szabályai körében a Kp.
  3. §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli. A Kp. szerint e körben alkalmazandó a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásainak, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg. [24] A Kp. 100. §
(2)bekezdése b) pontja szerint a fellebbezésnek a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmaznia kell a fellebbezést megállapító jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a fellebbezés kötelező tartalmi kelléke a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Kúria VIII.Kf.40.399/2021/7 7 [25] Bár az alperes fellebbezésében kifogásolta, hogy a bíróság helytelenül mérlegelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat és nem megfelelően állapította meg a tényállást, megsértett jogszabályhelyet (a Kp. 78. §
(2)bekezdése, Pp. 279. §
(1)bekezdése) e körben nem jelölt meg, ezért az ezzel kapcsolatos érvelését és a megjelölt a Kúria Mfv.II.10.742/2016/
  1. számú ítélettől való esetleges eltérést a Kúria nem vizsgálhatta. [26] Megállapítható azonban, hogy a törvényszék széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le. A meghallgatott tanúk előadták, hogy folyamatosan merültek fel informatikai és egyéb feladatok az alperesnél, melynek megoldásában a felperes volt segítségükre. Az oktatástechnikusi és informatikai feladatokat korábban külön munkakörben látták el, s csupán az informatikus nyugdíjazását követően egészítették ki a felperes munkaköri feladatait a korábban az informatikus által ellátott feladatokkal. [27] A rendelkezésre álló adatok alapján jogszabálysértés nélkül jutott az elsőfokú bíróság arra a megállapításra, hogy a felperesnek folyamatosan voltak informatikusi, rendszergazdai, hírközlési és biztonságtechnikai feladatai, melynek ellátásával jelentős többletmunkát végzett, így jogszerűen tarthatott igényt a helyettesítési díjra. Erre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján, annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. Záró rész [28] A másodfokú eljárásban pervesztes alperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint köteles a felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére, melynek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, valamint
(5)bekezdése alapján állapította meg. [29] Tekintettel arra, hogy az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint személyes illetékmentességet élvez, a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja és 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. [30] A Kúria ítélete ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye a Kp. 99. §
(1)bekezdése, valamint Kp.
  1. § d) pontja alapján. [31] A Kúria a fellebbezést a Kp.
  2. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. február
  2. Kúria VIII.Kf.40.399/2021/7 8 Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.