A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.459/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Dr. Klein Ferenc Attila ügyvéd cím2 Az alperes: Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata cím3 Az alperes képviselője: Dr. Szentestóth Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Szentestóth Györgyi ügyvéd cím4 A per tárgya: közterület-használati ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet száma: Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 13.K.700.345/2022/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.459/2022/3-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- november
- napján kelt 739/
- (XI. 17.) számú határozatával elutasította felperesnek a KI/4168-9/2019/VI., a KI/4168-21/2019/VI., a KI/4168-26/2019/VI., valamint a KI/4168-36/2019/VI. számú engedély nélküli közterülethasználat miatti bírságot kiszabó határozatokkal szemben előterjesztett, jogorvoslati kérelem benyújtására, meghatározott határnap elmulasztására vonatkozó igazolási kérelmét. Megállapította, hogy a felperes által benyújtott fellebbezés határidőn túl érkezett, mely érdemben nem vizsgálható. [2] A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Az elsőfokú ítélet [3] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes - általa sem vitatottan -
- június
- napján a bírságot kiszabó határozatokat szabályszerűen átvette. Erre figyelemmel legkésőbb
- augusztus
- napján kellett volna az igazolási kérelmet is magában foglaló fellebbezését benyújtania, azonban azt csak
- október
- napján terjesztette elő. Igazolási kérelme tehát objektív okból elkésett volt, azaz a kérelem érdemi elbírálását abszolút módon kizárta a határidő negyvenöt napon túli elmulasztása, így a határozat a keresettel érintett körben nem volt jogszabálysértő. A befogadás iránti kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében – tartalmilag – a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága tekintetében nem terjesztett elő külön indokolást. Jogszabálysértésként hivatkozott a Kp. 85. §
(3)bekezdésére és előadta, hogy a közterület tényleges használója nem ő, hanem a korábban az ügyvezetésében álló cég1 volt, emiatt a felperesnek ügyféli minősége sem lehetett az eljárásban. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett volna a közigazgatási hatósági eljárás egészének jogszerűségét és a semmisségi okokat. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kfv.37.459/2022/3-1 3 [6] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [7] be, ha A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [9] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [12] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi Kúria VI.Kfv.37.459/2022/3-1 4 határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [13] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a per tárgya nem az igazolási kérelemmel érintett fellebbezés alapját képező határozatok jogszerűsége volt, hanem pusztán az alperes igazolási kérelem elutasítása tárgyában hozott határozatának jogszerűsége. A jelen felülvizsgálati eljárás keretei között ennek folytán kizárólag az vizsgálható, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan döntött-e az eljárási akadály fennállásával kapcsolatban, azaz jogszerű volt-e az alperes igazolási kérelmet elutasító határozata. A jogvita érdemére nézve – beleértve a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott semmisségi ok fennállását vagy fenn nem állását – a Kúria nem tehet megállapítást. [14] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. A fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelem elutasítása kapcsán a Kúria sem észlelt olyan jogkérdést, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná, vagy olyan gyakorlatot, amely a jogegységet – a jogintézmény jelenlegi gyakorlata mellett – veszélyeztetné, továbbá nem észlelte azt sem, hogy a bíróság határozata az egységes joggyakorlattal ne lenne összhangban. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 85. §
(3)bekezdését jelölte meg jogszabálysértésként, azonban tekintettel arra, hogy a jogvita érdeme a már kifejtettek szerint nem lehet tárgya az igazolási kérelmet elutasító közigazgatási döntés elleni közigazgatási pernek, a Kúria ezen jogszabálysértés kapcsán nem tartotta alaposnak a felperesnek a felülvizsgálati kérelem befogadására irányuló kérelmét. Kiemeli a Kúria azt is, hogy a befogadási kérelem indokainak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, önmagában a megsértett jogszabályhelyek megjelölése nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria ezért a felperes Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára történt hivatkozását érdemben nem tudta vizsgálni, így annak alapján sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [16] A felperes a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre nem hivatkozott, és olyan konkrét kúriai döntést sem jelölt meg, amelytől jelen perrel érintett ítélet eltérő álláspontra helyezkedett volna, így a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt okból sem volt indokolt. [17] A Kúria megvizsgálta a Kp. rendelkezése szerinti további – a felperes által meg nem jelölt – befogadási okokat is, amelyek alapján megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati Kúria VI.Kfv.37.459/2022/3-1 5 kérelmében előadottak a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségességét nem vetették fel, nem merült fel adat a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére vonatkozóan és az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem. [18] Mindezek folytán a Kúria jogszabályi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [19] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [20] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [21] A felülvizsgálati kérelem visszautasítására tekintettel a felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.)
- §
(1)bekezdésének a) pontjára tekintettel illetékmentes. A szükségtelenül lerótt felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését a felperes az állami adóhatóságtól az Itv. 81. §
(1)bekezdés i) pontja szerint kérheti. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- május
- Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró