A határozat elvi tartalma: Nem hivatkozhat a tisztességtelenségre alapított megtámadási határidő nyugvására az a gazdálkodó szervezet, amely az általa megkötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján évekig fizeti a törlesztőrészleteket. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.470/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Osztovits András előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Gyulai Sándor Csaba ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Molnár Gergő Zsolt ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.194/2021/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 34.G.41.085/2017/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria VI.Gfv.30.470/2021/4 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 635.000 (hatszázharmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- július 11-én a felperes, mint hitelfelvevő és az alperes mint Bank 146.750.000 forint összegű, több devizanemben igénybevehető beruházási/fejlesztési hitelszerződést kötött. A szerződés 1.
- pontja – többek között – tartalmazta, hogy a hitelkeret az alábbi devizanemekben vehető igénybe: HUF, EUR, CHF, USD. A szerződés 1.
- pontja rögzítette, hogy a hitelfelvevőnek a hitelkeret futamideje alatt bármely kamatperiódus végén vagy bármely kamatperiódus közben lehetősége van bármely kölcsönt konvertálni (konverzió) a hitelkeret alatt igénybevehető devizanemekre, amelyekről köteles a Bankot írásban értesíteni [2]
- szeptember 3-án a felperes előtörlesztési értesítőben arról tájékoztatta az alperest, hogy 134.087.500 forint összegben előtörlesztést kíván teljesíteni, továbbá ugyanezen a napon kelt lehívási értesítőben azzal fordult az alpereshez, hogy kölcsönt kíván igénybe venni 905.996, 62 CHF összegben 148 CHF/HUF egyedi árfolyamon.
- szeptember 5-én az alperes a hitelszerződés kiegészítésével rögzítette a svájci frankban lehívott kölcsönhöz kapcsolódóan a törlesztési ütemtervet.
- október 7-én a peres felek aláírták a hitelszerződés
- számú módosítását, amely a hitelszerződés kiegészítésével megegyezően tartalmazta a CHF árfolyamon a törlesztési ütemtervet. [3]
- május 30-án a hitelszerződés megszűnt tekintettel arra, hogy a felperes maradéktalanul eleget tett a visszafizetési kötelezettségének. A felperes keresete és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felek között nem jött létre a szerződésmódosítás, másodlagosan annak megállapítását, hogy a szerződésmódosítás érvénytelen, mert az lehetetlen szolgáltatásra irányult. Jogkövetkezményként a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti elszámolást kérte. Harmadlagosan azt kérte, hogy ha létrejött a devizaszerződés, vagyis módosult a forintalapú szerződés, akkor a kockázatfeltáró nyilatkozat hiánya miatt a szerződés tisztességtelen. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként 108.890.578 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [5] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kúria VI.Gfv.30.470/2021/4 3 Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a
- szeptember 5-i szerződéses nyilatkozat nem a hitelszerződést, hanem az annak alapján korábban megkötött forint kölcsönszerződést módosította. A felperes akarathibára történő hivatkozását nem találta helytállónak, figyelemmel arra, hogy a törvényes képviselője a személyes meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy a lehívási és a törlesztési értesítőt maga írta alá, annak tartalmával tisztában volt. A támadott jogügylet nem új szerződés volt a felek között, hanem a korábbi hitelszerződést alapján kötött forintalapú kölcsönszerződés módosítása, amely eleget tett a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) valamennyi előírt követelménynek. A felek közötti hitelszerződés a konvertálást a felperes egyoldalú nyilatkozata alapján lehetővé tette, amely a felperes részéről lehívási és előtörlesztési értesítők Bankhoz történő eljuttatásával megvalósult. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, a felek között nem fogyasztói szerződés jött létre, ezért az árfolyamkockázat tisztességtelensége az rPtk. 209/A. §
(1)bekezdése alapján nem semmisségi, hanem megtámadási okot jelent és az első törlesztőrészlet teljesítésének időpontjához képest a felperes a megtámadással elkésett. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a peres felek a felperes által a hitelkeret szerződés alapján felvett kölcsönt módosították annak devizaneme tekintetében. A konvertálást a hitelszerződés 1.
- pontja a már igénybe vett kölcsönök esetén is lehetővé tette. A konvertálás megvalósításának az alperes által alkalmazott menete a szerződésmódosítás létrejöttét nem befolyásolta, és amiatt a Bank szolgáltatása sem fizikailag, sem jogilag nem volt lehetetlen. [8] A másodfokú bíróság szerint a tisztességtelen szerződési feltételre alapított megtámadás egy éves határideje a felperes esetében a
- január 30-án esedékes első törlesztés időpontjában kezdődött, mivel a felperes az rPtk.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján a teljesítéskor nem volt kényszerhelyzetben. A megtámadási határidő nyugvására vonatkozó jogszabályi előírások alapján alkalmazandó rPtk. 326. §
(2)bekezdése szerint a felperes a menthető okból fennálló akadály megszűnésétől számított 3 hónapon belül még gyakorolhatta megtámadási jogát. A felperes jogi képviselője útján
- október 15-én az alpereshez intézett bejelentésében sérelmezte az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányát, illetve alaptalannak tartotta az árfolyamváltozásból eredően a Bank által felszámított többletköltségeket. E bejelentés tartalma alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes ebben az időpontban már bizonyosan tudomásul bírt a konverzió folytán felmerült többletköltségeiről. Ehhez képest az alperes
- november 17-ei keltezésű válaszára is figyelemmel a csak
- június 30-án történt perindítás nem felelt meg a haladéktalan igényérvényesítés rPtk.
- §
(1)bekezdésében foglalt követelményének. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adó, másodlagosan az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új Kúria VI.Gfv.30.470/2021/4 4 határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 200. §
(2)bekezdésébe,
- §-ába,
- §-ába,
- §-ába,
- §-ába, a számvitelről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.)
- §
(3)bekezdésébe, 60. §
(1)bekezdésébe, 165-
- §-aiba, az rHpt.
- §
(2)bekezdésébe, az
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(3)bekezdésébe,
- §-ába,
- §-ába,
- §
(1)bekezdésébe, 221. §
(1)bekezdésébe, valamint 261. §
(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Állítása szerint a per során mindvégig arra hivatkozott, hogy a kölcsön-, nem pedig a hitelszerződésben meghatározott összeg nem konvertálható. Az eljárt bíróságok e körben nem tettek eleget az rPp. 221. §
(1)bekezdésében írt indokolási kötelezettségüknek sem, mert nem tartalmazza egyik ítélet sem, hogy az elsőfokú eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében megállapítottakat miért nem vették figyelembe az ítélet meghozatala során. A felperes szerint a jogerős ítélet azért sérti a Számv.tv. konkrétan megjelölt rendelkezéseit, mivel az alperes által becsatolt kimutatások nem tesznek eleget ezeknek a jogszabályi rendelkezéseknek. Végül előadta azt is, hogy a jogerős ítélet megállapításával szemben haladéktalanul érvényesítette igényét, amikor tudomást szerzett arról, hogy a szerződés szerint az árfolyamkockázat őt terheli: 2015. október 15-én az alpereshez intézett ügyvédi bejelentésben sérelmezte az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányát, ehhez képest ettől számítva egy éven belül a felperes bírósághoz fordult. [10] kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [12] A Kúria megítélése szerint a jogvita eldöntése szempontjából annak volt kiemelkedő jelentősége, hogy a peres felek között 2008. július 11-én létrejött szerződés [rPtk. 522. §
(1)bekezdés] miként szabályozta a konverzió lehetőségét. A szerződés 1.
- pontja értelmében a hitelkeret futamideje alatt bármely kamatperiódus végén vagy kamatperiódus közben lehetősége van a hitelfelvevőnek bármely kölcsönt [rPtk.
- §
(1)bekezdés] konvertálni a hitelkeret alatt igénybe vehető devizanemekre. Ez a szerződéses rendelkezése egyértelműen a felperes számára biztosította annak lehetőségét, hogy a hitelkeretből már igénybe vett kölcsön összeget is utólag más devizanemre konvertálja. A felperes törvényes képviselője a per során tett személyes meghallgatása során arról nyilatkozott, hogy szerződési szándéka volt, hogy a forint kölcsönét CHF kölcsönre konvertálja, amit jelzett is az alperes felé. A szerződésnek ez a hivatkozott rendelkezése és a felek erre irányuló egybehangzó akaratnyilatkozata [rPtk. 205. §
(1)bekezdés] alapján a már létrejött kölcsönszerződés elszámolási módját módosították akként, hogy a felperes a forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el. [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében az Számv. tv. rendelkezéseire hivatkozással egyrészt azt állította, hogy nem történt meg érvényesen a konverzió, másrészt gazdasági események hiányában nem jött létre szerződés. A Kúria e körben rámutat arra, hogy miután valós gazdasági eseményekre sor került, az alperes a megítélt hitelkereten belül folyósította a Kúria VI.Gfv.30.470/2021/4 5 kölcsönt, amelyet a felperes általa sem vitatottan felhasznált, majd szerződéses kötelezettségeinek eleget téve visszafizetési kötelezettségét is teljesítette, így a szerződés létrejötte nem vitatható. Utal továbbá arra, hogy a törvény kötelező érvényesülést kívánó szabályával ellentétes szerződés akkor érvénytelen, ha ennek jogkövetkezményeként a semmisséget maga a jogszabály kimondja. Az Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseinél ilyen nem található, azaz ezzel összefüggő semmisségi jogkövetkezmény levonására nem kerülhet sor. Ezért nem volt jelentősége a jogvita eldöntése szempontjából az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértői véleménynek sem. Mindezek alapján a jogerős ítélet az ebben a körben felhozott anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokat nem sérti. [14] A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatosan a Kúria arra mutat rá, hogy miután a felperes nem minősül fogyasztónak, ezért az rHpt. 210. §
(2)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség elmulasztásának nem a Ptk. 200. §
(2)bekezdése szerinti semmisség a jogkövetkezménye (Kúria Gfv. VII. 30.243/2016.; közzétéve: BH2017. 375.), és ilyen jogkövetkezmény az rPtk. 205. §
(3)bekezdéséből sem vezethető le. A szerződés megtámadási jogát pedig a felperes a törvényi határidőben nem gyakorolta. [15] A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban, hogy a tisztességtelen szerződési feltételre alapított megtámadás egyéves határideje a felperes esetében a konverziót követő első törlesztés időpontjában, 2009. január 30-án kezdődött [rPtk. 236. §
(2)bekezdés c) pont]. Az rPtk. 236. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó rPtk. 326.
(2)bekezdése szerinti nyugvás feltételei nem álltak fenn, különös tekintettel arra, hogy a felperes mint gazdálkodó szervezet éveikig deviza alapon fizette a kölcsönszerződés törlesztő részleteit és ezáltal árfolyamkockázata keletkezett, amit ő viselt, ami arra utal, hogy az ezzel összefüggő költségeiről nem 2015-ben szerzett tudomást. A megtámadási határidő tehát már 2010-ben lejárt. Az igényérvényesítése azonban akkor is elkésett, ha voltak olyan költségelemek, amelyek csak később váltak esedékessé, ugyanis a jogerős ítéletben írtak szerint a felperes
- október 15-i, alpereshez intézett bejelentéséből az kétségmentesen megállapítható, hogy ebben az időpontban maga sérelmezte az alperes által részére felszámított árfolyamváltozásból eredő többletköltségeket. [16] A másodfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján állapította meg, a felperes pedig abban a körben felülvizsgálati kérelmét részletesen nem indokolta, hogy a jogerős ítélet az rPp.
- §
(3)bekezdését és 206. §
(1)bekezdését miért sérti. [17] Az rPp.
- §-a a jelen perhez semmilyen módon nem kapcsolódó, perújításra vonatkozó eljárási szabályokat tartalmaz, ezért ezt a jelen eljárás szempontjából irreleváns jogszabályhelyet a jogerős ítélet nem sértheti. [18] A Kúria mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [19] rPtk. 236. §
(3)bekezdés, 326. §
(2)bekezdés Kúria VI.Gfv.30.470/2021/4 6 A döntés elvi tartalma [20] Nem hivatkozhat a tisztességtelenségre alapított megtámadási határidő nyugvására az a gazdálkodó szervezet, amely az általa megkötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján évekig fizeti a törlesztőrészleteket. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét – figyelemmel a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire – az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban állapította meg. [22] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [23] A Kúria a döntését az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- április
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző