A határozat elvi tartalma: Közigazgatási jogorvoslati szerv mulasztása esetén a keresetlevelet az intézkedésére nyitva álló határidő elteltétől számított kilencven napon belül, de legkésőbb a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő leteltétől számított egy éven belül kell benyújtani. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.40.706/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta, a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Esősi Krisztina Ügyvédi Iroda Dr. Esősi Krisztina ügyvéd cím2 Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Neparáczki Nándor József kamarai jogtanácsos A per tárgya: mulasztási per A fellebbezést benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kpkf.40.706/2021/3-1 2 Az elsőfokú bíróság határozata: Budapest Környéki Törvényszék
- június
- napján kelt 3.K.703.460/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 3.K.703.460/2020/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] név2 – a felperes néhai házastársa –
- március
- napján bejelentést tett, mely szerint szomszédja, név3 (a továbbiakban: építtető) az osztatlan közös tulajdonban lévő ikerházban található lakását engedély nélkül átalakítja. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) a
- október
- napján kelt 81338/12/
- számú határozatával kötelezte az építtetőt, hogy az szám1 hrsz.-ú, természetben az cím4 szám alatt található ingatlanon engedély nélkül épített külső lépcsőt bontsa le. Az emeleti rész önálló lakásként való használatát megtiltotta, egyúttal kötelezte az építtetőt, hogy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújtson be. Az eljárás hosszabb időre történő felfüggesztését követően a Jegyző megállapította, hogy az építtető a kötelezésnek eleget tett, miután pedig az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonta, a 8/5688/2/
- számú végzésével az eljárást megszüntette. [2]
- január
- napján a felperes saját maga is beadvánnyal fordult a Jegyzőhöz, aki azt építésrendészeti eljárás lefolytatása céljából áttette az építésfelügyeleti hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalához (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Az elsőfokú hatóság több eljárási cselekményt is lefolytatott, a felperes beadványát azonban jogorvoslattal támadható döntéssel nem bírálta el. [3] A felperes
- augusztus
- napján, illetve augusztus
- napján megismételte a korábbi beadványában foglaltakat, és a hatóság intézkedését kérte a 2008-2009-ben bővített, alsó-felső szintre szétválasztott ikerházfél ügyében. Álláspontja az volt, hogy a szabályossá tétel érdekében évek óta nem intézkedett a hatóság. [4] Az elsőfokú hatóság
- október
- napján arról tájékoztatta felperest, hogy a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján az előkertben lévő vasszerkezet miatt nem indít építésrendészeti eljárást. Az elsőfokú hatóság a felperes által szabálytalannak vélt szélfogó Kúria VI.Kpkf.40.706/2021/3-1 3 beépítéssel és belső átalakítással kapcsolatban megállapítást, intézkedést nem tett. Utóbb az előkertben létesített gépkocsibeálló vonatkozásában építésrendészeti eljárást indított, míg a rendeltetési egységek számával kapcsolatos felperesi kifogásokat áttette Érd Megyei Jogú Város Polgármesteréhez településképi bejelentési eljárás lefolytatása végett. [5] A felperes az elsőfokú hatóság tájékoztatását és mulasztását kifogásolva
- október 29-én beadvánnyal fordult az alpereshez mint felügyeleti szervhez. [6] A felperes később pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az első és másodfokú hatóság mulasztott azáltal, hogy az szám1 hrsz.-ú ingatlanon engedély nélkül épített külső lépcsőt nem bontatta el, és nem intézkedett az emeleti rész önálló lakásként való használatának megakadályozása érdekében. [7] A bíróság megismételt eljárásban eleget téve a Kúria végzésében foglaltaknak, 3.K.703.460/2020/
- számú végzésével hiánypótlásra hívta fel a felperest. [8] A felperes beadványában akként nyilatkozott, hogy
- október 29-én fordult intézkedési kérelemmel. Az elsőfokú hatóság a kérelmét
- október
- napján vette át. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló
- évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.) 2.§
(1)bekezdése értelmében a panaszt és közérdekű bejelentést, az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezéstől számított 30 napon belül kell elbírálni. Ebből következően a 30 napos határidő
- november 30-án járt le. Álláspontja szerint a felperes
- április
- napján érkezett keresetlevele a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp. 128.§
(2)bekezdésében írt egyéves határidőn belül van, így az nem elkésett. Az elsőfokú végzés [9] Az elsőfokú bíróság végzésével a peres eljárást a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján megszüntette. [10] Megállapította, hogy a közigazgatási iratok szerint az alperes a felperes
- október
- napján kelt és október
- napján érkezett beadványával kapcsolatban a nyolc napos határidőben nem intézkedett, ezért a felperes keresetindítási határideje
- november
- napján nyílt meg, és az
- február
- napján járt le. A felperes keresetlevelét azonban csak
- április
- napján terjesztette elő. Figyelemmel továbbá arra, hogy a felperes első kérelme
- január 30-ai, nem teljesül a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint azon feltétel sem, mely szerint mulasztási keresetet legfeljebb a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő leteltétől számított egy éven belül lehet előterjeszteni. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes keresete elkésett. A fellebbezés [11] A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Érvelése szerint 2018. október 29-én kelt beadványa a Panasz tv. 1. §
(2)bekezdése szerinti panasznak tekintendő. Az I. fokú bíróság erre tekintettel jogszabálysértő módon állapította meg, hogy az Kúria VI.Kpkf.40.706/2021/3-1 4 felperes
- október
- napján kelt beadványa egy felügyeleti eljárás megindítását célzó kérelem, hiszen azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.
- §
(2)b) pontja és a 121. §
(1)bekezdése kizárja. Erre figyelemmel azonban az Ákr. 50. §
(6)bekezdésében foglalt 8 napos határidő sem alkalmazható a felperesi beadványra, így az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon állapította meg, hogy a mulasztási kereset előterjesztésére nyitva álló határidő
- november
- napján nyílt meg. Erre tekintettel a peres eljárás megszüntetése is jogszabálysértő. [12] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A fellebbezés nem alapos. [14] A Kúria a Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül az elsőfokú bíróság végzését. [15] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság az eljárás megszüntetésével helyes következtetésre jutott. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a következőket emeli ki. [16] A Kp. 128. §
(2)bekezdése értelmében a keresetlevelet a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás eredménytelenségéről való tudomásszerzéstől vagy a jogorvoslati szerv mulasztása esetén az intézkedésére nyitva álló határidő elteltétől számított kilencven napon belül (szubjektív határidő), de legkésőbb a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő leteltétől számított egy éven belül (objektív határidő) kell a bíróságnál benyújtani. Jogorvoslati szerv hiányában a keresetlevelet a közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani. [17] Megállapítható, hogy a felperes első kérelme 2018. január 30-án kelt. Mivel intézkedésre nem került sor, keresetét 2019. április 11-én nyújtotta be, tehát az objektív határidőnek számító egy éven túl. [18] A másodfokú hatóság mulasztása szempontjából figyelemmel kell lenni külön is a szubjektív határidőre. Az alperesnek az Ákr. 50. §
(6)bekezdése alapján 8 nap állt a rendelkezésre a felügyeleti eljárásra, ennek leteltétől kell tehát számítani a Kp. 128. §
(2)bekezdése szerinti 90 napos keresetindítási határidőt. Az alperes a felperes
- október
- napján kelt és október
- napján érkezett beadványával kapcsolatban a nyolc napos határidőben nem intézkedett, ezért a felperes keresetindítási határideje
- november
- napján nyílt meg, és az
- február
- napján járt le. Az alperest érintő szubjektív határidő eltelte miatt a felperesi kereset ebből a szempontból is elkésett. [19] A felperesi hivatkozással ellentétben felügyeleti intézkedés megtételére az Ákr. szabályait kell alkalmazni és nem a Panasz tv.-t, mivel annak
- §
(2)bekezdése szerint a panasz nem tartozik bírósági vagy közigazgatási eljárás hatálya alá. A mulasztási pert viszont a Kp. szabályozza, tehát mulasztási ítélet nem alapulhat a Panasz tv.-en. [20] A Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha 48. §
(1)bekezdés a–i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. A Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. Az elsőfokú bíróság ennek alapján jogszerűen döntött. Kúria VI.Kpkf.40.706/2021/3-1 5 [21] A Kúria erre tekintettel az elsőfokú végzést a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [22] Az alperesnek a fellebbezési eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [23] Az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján jelen eljárás illetékmentes. [24] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. [25] A Kúria a fellebbezés elbírálásáról a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. Budapest,
- szeptember
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró