A határozat elvi tartalma: Nem sérti meg a bíróság a bizonyítással kapcsolatos eljárási szabályokat, ha olyan esetben mellőzi az alperes által indítványozott bizonyítás teljesítését, amikor az alperes a keresetet jogalapjában vitatja, az indítványozott bizonyítással alátámasztani kívánt álláspontja jogszabályi alapját azonban nem jelöli meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.038/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperes képviselőjének neve (felperes képviselőjének címe ügyintéző: ifj. Dr. Janka Ferenc ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: alperes képviselőjének neve Kúria V.Pfv.21.038/2024/9 2 (alperes képviselőjének címe ügyintéző: Dr. Kalcsó Bettina ügyvéd) A per tárgya: közös költség megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 48.Pf.631.847/2024/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.P.52.127/2023/4-I. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 48.Pf.631.847/2024/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi társasházat a cég1 alapította, egyben értékesítette annak külön tulajdonú ingatlanait, más vevők mellett az alperes részére. A peres felek, valamint a cég1 között
- október 20-án használati megállapodás jött létre, amelyben egyebek között azt rögzítették, hogy az alperes bizonyos, a megállapodásban körülírt helyiségeire használati Kúria V.Pfv.21.038/2024/9 3 jogot enged a felperesnek, ezért e területek után a használat időtartama alatt nem fizet közös költséget. [2] A felperes társasház közgyűlése
- március 26-án egyszeri célbefizetésről döntött, a közös költség összegét pedig tulajdoni hányadonként ... forintban, míg a
- április 1-jei közgyűlés ... forint/tulajdoni hányadban határozta meg. [3] A ... Bíróság előtt ... szám alatt folyamatban volt perben a bíróság az alperest az ottani keresettel érintett időszak közös költség hátralékának megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokai szerint a közös költség fizetési kötelezettség az ingatlan-nyilvántartás szerinti területnagyság arányában terheli a tulajdonostársakat, így az alperest is. [4] A
- október 30-i közgyűlés nemlegesen foglalt állást arról a határozati javaslatról, amely szerint az alperes „természetben meg nem lévő” tulajdona után a társasház elengedi a közös költség fizetést. [5] A peres felek levelezése során a felperes ...
- augusztus 30-án azt rögzítette, hogy „a ... szám alatti ingatlan vonatkozásában ... m2 különbözet után, a ... számú ingatlan tekintetében pedig ... m2 után nincs alperesi közös költség teljesítés, míg az ... m2 fennmaradó terület után fizetni kell, bár természetben a terület nincs meg”. A ... , ... számú ingatlan „természetben nincs meg”, míg a ... jelű ingatlan esetében ... m2 különbözet után kell közös költséget fizetni. [6] A felperes társasházi alapító okiratának módosítása egyebek mellett a területi eltérések korrigálása tekintetében folyamatban van. A felperes kereste, az alperes ellenkérelme [7] A felperes kereste a
- január
- és
- április
- közötti időszakban az alperes által – a nyilvántartott tulajdoni hányadához képest – befizetni elmulasztott ... forint összegű közös költség és kamata megfizetésére irányult a társasházakról szóló
- évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.)
- §-a, valamint az
- §
(2)bekezdése, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) rendelkezései alapján. Hangsúlyozta, hogy az alperes közös költség fizetési kötelezettsége az ingatlan-nyilvántartás közhiteles adatai szerint áll fenn, mindaddig, amíg ezen adatok módosítására nem kerül sor, függetlenül attól, hogy e területeket az alperes esetleg részben értékesítette, de az értékesítést az ingatlan-nyilvántartáson nem vezették át. [8] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint a felperes általa is tudottan nem létező, az ingatlan-nyilvántartás által tévesen feltüntetett területek után kér közös költséget. A nyilvántartástól eltérő valós állapot alátámasztására és változási vázrajz elkészítésére igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelését indítványozta és a felperes – jobb tudomása ellenére történő – joggyakorlását visszaélésszerűnek tekintette. Kúria V.Pfv.21.038/2024/9 4 Az első- és másodfokú bíróság határozata [9] Az elsőfokú bíróság a keresetet nagyobb részben – a ... jelű ingatlan tekintetében érvényesített közös költség kivételével – alaposnak találta és az alperest ... forint közös költség kamatokkal történő megfizetésére kötelezte. Utalt arra, hogy az ingatlannyilvántartás kiigazítását az alperes közigazgatási eljárás keretében kérheti, polgári perben ugyanis csak bejegyzett jogok, illetve tények tekintetében van helye ellenbizonyításnak. Mivel az alperes a bíróság anyagi pervezetése ellenére ilyen eljárást nem indított, a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai szerint, mindösszesen ... m2 után köteles megfizetni a hátralékos közös költséget. [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolásának a ... és a ... jelű ingatlanokra vonatkozó részét mellőzte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ítélete indokolásában az elsőfokú bírósággal egyetértve fejtette ki, hogy az alperest az alapító okirat és annak alapján az ingatlan-nyilvántartás adatainak a módosításáig az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett területnagyságnak megfelelően terheli a közös költség fizetése. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás szerinti igényérvényesítés visszaélésszerű vagy rosszhiszemű nem lehet, ilyet csak a tételes jogi normával történő nyilvánvaló szembehelyezkedés valósíthat meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élő alperes a hrsz.1 és a hrsz.2 hrsz.-ú ingatlanok tekintetében előterjesztett közös költség vonatkozásában annak hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Sérelmezte, hogy a bíróságok úgy ítélték alaposnak a keresetet, hogy a perben nyilvánvaló volt: a felperes tud a felülvizsgálattal érintett területek „nem létezéséről”, ennek ellenére az ingatlan-nyilvántartás eltérő, de téves adatainak megfelelően, visszaélésszerű eljárással érvényesített alaptalan közös költség igényt. A felperesi elismerés figyelmen kívül hagyása eredményezte a keresetnek helyt adó téves ítéleti döntést, amely a felperest jogalap nélkül juttatta közös költséghez. Jogszabálysértő módon mellőzték a bíróságok a szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát is. Utalt arra, hogy a módosított alapító okiratot azért nem írta alá, mert további hibákat tartalmaz. A jogerős ítélet álláspontja szerint az ügy érdemére kiható módon sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:5. §
(1)bekezdését, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI (a továbbiakban: Inytv.)
- §
(2)bekezdését és a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt a ... Bíróság előtt folyamatban volt perre, amelyben eltérő időszak azonos címen érvényesített követelését alaposnak minősítette a bíróság, ezenkívül fizetési meghagyásos eljárásokban is előterjesztett hasonló igényt, amelyek jogerőre emelkedtek és végrehajtásuk is megtörtént. Kúria V.Pfv.21.038/2024/9 5 A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelem és az esetleges csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálja felül a jogerős ítéletet [Pp. 423. §
(1)bekezdés]. Az adott esetben a felülvizsgálati kérelemmel élő alperes anyagi jogi (Ptk., Inytv.) és eljárási szabályok [Pp. 263. §
(1)bekezdés] megsértését egyaránt felrótta az eljárt bíróságoknak, a következő indokok miatt azonban ezek egyike sem vezethetett a felülvizsgálat sikerére. [15] Mivel a felülvizsgálati petitum a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás elrendelését is célozta, erre pedig az eljárási szabályoknak a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható megsértése esetén van mód, a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy megsértette-e a jogerős ítéletet hozó bíróság a Pp. alperes által hivatkozott 263. §
(1)bekezdését. A hivatkozott eljárási szabály a tényállás szabad megállapításának elvét rögzíti, amelynek során a bíróságok alakszerű bizonyítási szabályokhoz nincsenek kötve. Az alperes azért állította e szabály megsértését, mert az eljárt bíróságok a felperesi elismerés ellenére, és az általa indítványozott szakértői bizonyítás mellőzésével hoztak marasztaló ítéletet. Az alperes érvelésével szemben azonban a Kúria rámutat, hogy az általa ügydöntőnek vélt bizonyítékokat a bíróságok nem azért mellőzték, mert úgy ítélték meg, hogy azok bizonyítékként nem használhatók fel [Pp. 263. §
(1)bekezdés], hanem azért, mert azokat alkalmatlannak találták a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataival szembeni hivatkozás alátámasztására. Ez az eljárás azonban nem az alperes által hivatkozott eljárásjogi szabály, hanem a bizonyítékok értékelésének körébe tartozik, az ezzel kapcsolatos rendelkezést azonban [Pp. 279. §
(1)bekezdés] az alperes felülvizsgálati kérelmében nem hívta fel, ezért azzal kapcsolatos érdemi vizsgálódást a Kúria nem folytathatott, eljárási szabálysértés hiányában pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére nem volt mód. [16] Az alperes által hivatkozott anyagi jogi jogszabálysértések – így az Inytv. 5. §
(2)bekezdése, valamint a visszaélésszerű joggyakorlás tilalmáról szóló Ptk. rendelkezés – pedig a következők miatt nem eredményezhették a jogerős ítélet megváltoztatását: az Inytv. hivatkozott rendelkezése az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok – így a négyzetméterben feltüntetett területnagyság – valósságának vélelmét rögzíti. Ellenbizonyításnak – megfelelő feltételek esetén – a közhiteles tartalommal szemben is van helye, az adatok tekintetében pedig, amelyeket a nyilvántartás nem tanúsít közhitelesen – csakúgy mint a teljes bizonyító erejű magánokiratok esetében a Pp. 325. §
(3)bekezdése – az Inytv. külön ki is mondja az ellenbizonyítás lehetőségét. Az esetleges ellenbizonyítás – felperesi elismerés, szakértői bizonyítás stb. – sikere azonban az adott körülmények között nem elegendő a kereset elutasításához, mert az alperesnek az ellenkérelmében ahhoz olyan kifejezett anyagi jogi hivatkozást kellett volna megjelölnie, ami az ingatlan-nyilvántartásban rögzített területnagyság alapulvételével meghatározott tulajdoni hányadtól eltérő arányú közös költség viselését indokolja [Pp. 199. §
(2)bekezdés b) pont]. E törvényi tényállásból lettek volna levezethetők ugyanis azok a releváns tények, amelyek az alperes által indítványozott bizonyítás felvételét, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok álláspontjának Kúria V.Pfv.21.038/2024/9 6 megfelelő értékelését indokolták volna. Ilyen jogszabályi hivatkozás hiányában a per eldöntése szempontjából a tulajdoni hányad ingatlannyilvántartásban feltüntetett nagysága volt az irányadó, a bíróságoknak az e tekintetben releváns tényekre kellett bizonyítást lefolytatni, e kötelezettségüknek pedig eleget tettek. [17] A Ptk. 1:5. §
(1)bekezdésében rögzített visszaélésszerű joggyakorlás pedig a Ptk. alapelvi szintű normája, amely önmagában általában nem, csak a konkrét tételesjogi normába foglalt magatartási szabálynak a céljával ellentétes módon történő gyakorlásában értékelhető, és vezethet jogkövetkezmények alkalmazására. Kivételesen és csak akkor érvényesül ez a szabály közvetlenül, ha az adott történeti tényállás megítéléséhez konkrét jogi norma nem áll rendelkezésre. Az adott esetben azonban a tulajdonjog terjedelméhez igazodó teherviselést a tételes jog részletesen szabályozza, így az alapelvi szintű norma alkalmazása nem indokolt. A kifejtettek alapján a Ptk. 1:5. §
(1)bekezdésének megsértése sem valósult meg, a bíróságok helyesen foglaltak állást abban, hogy az e jogszabályi rendelkezéssel kapcsolatos érvelés az adott esetben az alperesi védekezés sikerét ugyancsak nem eredményezheti. [18] Az ismertetett indokok alapján, mivel a jogerős ítélet az alperes által megjelölt jogszabályi rendelkezéseket nem sérti, a Kúria azt a Pp. 424. §
(1)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. [19] Mivel a felülvizsgálati kérelem nem volt eredményes, a felperes felülvizsgálattal felmerült költségeinek viselésére az alperes lenne köteles. A felperes, bár a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a költségei megállapítását, azonban költségfelszámítást nem csatolt és a felülvizsgálati eljárásra felszámított költség a megbízási szerződésben sem szerepel, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22) IM rendelet rendelkezéseire pedig nem hivatkozott. Mindezek miatt a Kúriának a felperes részére a Pp. 81. §-a értelmében felülvizsgálati eljárási költség megállapítására nem volt módja. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdésén keresztül érvényesülő Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, mivel tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek. [21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja kizárja. A döntés elvi tartalma Nem sérti meg a bíróság a bizonyítással kapcsolatos eljárási szabályokat, ha olyan esetben mellőzi az alperes által indítványozott bizonyítás teljesítését, amikor az alperes a keresetet jogalapjában vitatja, az indítványozott bizonyítással alátámasztani kívánt álláspontja jogszabályi alapját azonban nem jelöli meg. Budapest, 2025. május 14. Kúria V.Pfv.21.038/2024/9 7 Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, dr. Tánczos Rita s.k. bíró