Bf.102/2025/29 – Győri Ítélőtábla

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(6)bekezdés a) pont) a Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont szerint minősíti. Terhelt8 VIII. r. vádlott terhére megállapított bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntettét (Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(6)bekezdés a) pont) a Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont szerint minősíti. A VIII. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 3 (három) évre, a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői pozíciójától eltiltás büntetést 3 (három) évre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést 3 (három) évre enyhíti. A vagyonelkobzás és a bűnügyi költség biztosítására visszatartott bűnjeleket a vagyonelkobzás, illetve a bűnügyi költség megfizetése esetén Terhelt3 III. r., Terhelt5 V. r., Terhelt6 VI. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlottak részére kiadni rendeli. Mellőzi Terhelt5 V. r. és Terhelt1 I. r. terheltet, továbbá Terhelt3 III. r., Terhelt5 V. r., Terhelt1 I. r. és Terhelt4 IV. r. terhelteket a bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére kötelező rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a III. r. vádlott vonatkozásában a bűnügyi felügyelet beszámítása során a beszámítás után fennmaradó Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 2 tartamot egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani, Terhelt8 VIII. r. vádlott személyazonosító okmányának száma: szám1. A másodfokú eljárásban 43.769 (negyvenháromezer-hétszázhatvankilenc) forint bűnügyi költség merült fel, melyből Terhelt3 III. r. vádlott 26.969 (huszonhatezerkilencszázhatvankilenc) forint, Terhelt5 V. r. vádlott 16.800 (tizenhatezer-nyolcszáz) forint megfizetésére köteles. Indokolás [1] A Veszprémi Törvényszék 2025. július 2. napján kihirdetett 18.B.58/2022/488. számú ítéletében Terhelt3 III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében (Btk. 399. §

(2)bekezdés a) pont

(4)bekezdés b) pont). Ezért őt 4 év 6 hónap szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői pozíciójától végleges hatállyal eltiltotta. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, megállapította, hogy a III. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe a III. r. vádlott által előzetes fogvatartásban, illetve bűnügyi felügyeletben töltött időt beszámítani rendelte. [2] Terhelt5 V. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében (Btk. 399. §

(4)bekezdés a) pont

(5)bekezdés). Ezért őt 2 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, megállapította, hogy az V. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe az V. r. vádlott által előzetes fogvatartásban, illetve bűnügyi felügyeletben töltött időt beszámítani rendelte. [3] Terhelt6 VI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében (Btk. 399. §

(4)bekezdés a) pont

(5)bekezdés) és pénzmosás bűntettében, mint felbujtót (Btk. 399. §

(4)bekezdés a) pont

(6)bekezdés a) pont). Ezért őt halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, megállapította, hogy a VI. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [4] Terhelt7 VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében, mint bűnsegédet (Btk. 399. §

(4)bekezdés a) pont

(6)bekezdés a) pont). Ezért őt 2 év szabadságvesztésre ítélte, valamint 5 évre gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői pozíciójától eltiltotta. A szabadságvesztés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, megállapította, hogy a VII. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [5] Terhelt8 VIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében, mind bűnsegédet (Btk. 399. §

(4)bekezdés a) pont

(6)bekezdés a) pont), és pénzmosás bűntettében, mint bűnsegédet (Btk. 399. §

(4)bekezdés a) pont

(5)bekezdés). Ezért őt halmazati büntetésül 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 6 évre gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői pozíciójától eltiltotta. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, megállapította, hogy a VIII. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 3 [6] A törvényszék a Kft

1. kt. a. jogi személyt megszüntette. [7] Terhelt3 III. r. vádlottal szemben 29.120.000,- forint, Terhelt5 V. r. vádlottal szemben 1.000.000,- forint, Terhelt6 VI. r. vádlottal szemben 1.000.000,- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A törvényszék rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [8] A törvényszék ítéletével szemben a III. r. vádlott védője enyhítésért, az V. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan enyhítésért, a VI. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a VIII. r. vádlott enyhítésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan eltérő jogi minősítésért és enyhítésért jelentettek be fellebbezést. [9] A törvényszék ítélete Terhelt7 VII. r. vádlott vonatkozásában
2. július
3. napján, míg a Kft
4. kt.a. vonatkozásában
5. július
6. napján jogerőre emelkedett. [10] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.41/2023/10-I. számú átiratában a fellebbezéseket alaptalannak ítélte. Rámutatott, hogy a felülbírálat III. r. vádlott vonatkozásában a Be.
7. §

(10)bekezdése, V., VI. és VIII. r. vádlottak vonatkozásában a Be. 590. §

(1)bekezdése alapján teljes körű. Kifejtette, hogy a törvényszék a büntetőeljárási szabályok maradéktalan betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást. A törvényszék által megállapított tényállás történeti részét megalapozottnak tartotta, annak személyi részét azonban az erkölcsi bizonyítványok tartalma alapján kiegészítendőnek találta a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjának I. fordulatára figyelemmel a III. r. és VIII. r. vádlottak vonatkozásában. [11] Álláspontja szerint törvényszék indokolási kötelezettségének maradéktalanul, logikai hiba nélkül tett eleget. A tényállásból a törvényszék helyes következtetést vont III., V., VI. és VIII. r. vádlottak büntetőjogi felelősségére. Egyetértett a III., VI. és VIII. r. vádlottak vonatkozásában az elkövetéskori, míg az V. r. vádlott tekintetében az elbíráláskori Btk. alkalmazásával, valamint a III. és V. r. vádlottak terhére rótt bűncselekmények jogi minősítésével is. Ugyanakkor álláspontja szerint a VI. és VIII. r. vádlottak esetében az üzletszerűség, mint minősítő körülmény is fennáll, hiszen a tényállás II. pontja szerint a II. r. vádlott 2020 októberében további pénzmosási cselekmény elkövetésében állapodott meg a VI. r. vádlottal, hogy amennyiben az I. r. vádlott ismét megkeresi a II. r. vádlottat pénzmosási cselekmény elkövetése végett, a pénzmosáshoz felhasználni kívánt cégek és bankszámlák már rendelkezésre álljanak. Ezt követte a VI. r. vádlott felbujtói tevékenysége a VII. r. terhelt irányába a tényállásban rögzítettek alapján. A VIII. r. vádlott tekintetében a tényállás szerint az I. r. vádlott arra vette rá, hogy alapítson cégeket, majd nyisson céges számlákat annak érdekében, hogy külföldi rokonoktól érkező pénzösszegeket tudjanak felvenni. Előzőekben részletezett tényekből a VI. és a VII. r. vádlott tekintetében rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvésre vonható jogi következtetés. [12] A büntetéskiszabási körülmények vonatkozásában rámutatott, hogy a III. r. vádlott vonatkozásában további súlyosító körülményként értékelendő, hogy az egyik korábbi büntetése hosszabb tartamú szabadságvesztés volt. Emellett a jelen eljárásban elbírált bűncselekményét egy hosszú tartamú felfüggesztett szabadságvesztés eredményes leteltét követően pár hónapon belül valósította meg. Az V. r. vádlott vonatkozásában a középmérték helyesen 2 év 7 hónap és 15 nap a Btk. 36. §-a alapján. Az V. r. vádlott vonatkozásában nem enyhítő körülmény a ténybeli beismerés, mert tagadta a 2.000.000 Ft hozzájuk kerülését, és azt is, hogy tudott arról, hogy a számlájára került pénz bűncselekmény elkövetéséből származik. Beismerése kizárólag a banki iratokkal és videófelvételekkel alátámasztott pénzfelvételekre és II. r. vádlott számlájára történt átutalásra terjedt ki. A VI. r. vádlott tekintetében az enyhítő körülmények közül mellőzendő a felbujtói minőség, helyette ez súlyosító körülményként értékelendő, hiszen másokat bűnelkövetésre vivő magatartást tanúsított. A VIII. r. vádlott pedig a jelen eljárásban elbírált bűncselekményét folyamatban Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 4 lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, mely súlyosító körülményként értékelendő. Mindezekre tekintettel a vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseket méltányosnak találta. [13] Ennélfogva indítványozta, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket a Be. 599. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálja el, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a VI. r. vádlott terhére rótt bűncselekményeket felbujtóként, különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettének (Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont) és jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettének (Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(6)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont), míg a VIII. r. vádlott terhére rótt bűncselekményeket bűnsegédként elkövetett, különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettének (Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont) és bűnsegédként elkövetett, jelentős értéket meg nem haladó értékre elkövetett pénzmosás bűntettének (Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés) minősítse, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [14] A III. r. vádlott védője a fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy Terhelt3 III. r. vádlott bűnösségét az eljárás minden szakaszában elismerte. Előadta, hogy ő fiával, Terhelt1 I. r. vádlottal megjelent Terhelt2 II. r. vádlott ügyvédi irodájában, ahol arról volt szó, hogy mint munkanélküli elvállalja jutalék ellenében az I. és a II. r. vádlott által alapított gazdasági társaságban az ügyvezetői tisztséget. Hozzáfűzte, hogy a III. r. vádlottban a fia, mint az I. r. vádlott és az ügyvéd II. r. vádlott gyanút nem keltett, hiszen a közvetlen rokoni, illetve ügyvédi hivatásból eredő bizalom csak megerősítette a vádlott társakba vetett hitét. Elfogadva a vádlott társak ajánlatát került sor arra, hogy Terhelt3 III. r. vádlott a fenti cégeket megalapította, és mivel az ügymenetet és a cégalapítások tényleges motivációját, célját és a cégek működésének általános rendjét nem ismerte, fiában és az ügyvédben megbízva a cégalapításokat követő számla nyitások során kapott, és a számlákhoz tartozó internetes jelszavakat és kódokat fia részére átadta. A csalás során cselekvősége abban merült ki, hogy az I. és II. r. vádlottól kapott iránymutatás és útmutatás alapján a számlákról pénzt vett le és adott át számukra, és utalásokat teljesített. [15] A felvett bizonyítás során sem az I. r., sem a II. r. vádlott a III. r. vádlott fenti vallomását nem cáfolták és nem vitatták. Egyéb iránt a III. r. vádlott kvalitásánál és egyéb képességeinél fogva sem volt képes és alkalmas a fentiekben írt cselekmény eltervezésére, önálló és külső befolyásolástól mentes végrehajtására. [16] Álláspontja szerint ugyan a bűncselekmény minősítését nem befolyásolja, azonban a cselekmény elbírálásánál a bűnösség fokának mérlegelése során figyelembe kell venni, hogy Terhelt3 III. r. vádlott un. „stróman” szerepét töltötte be az egyéb iránt eléggé szövevényes és bonyolult, az elkövetéshez nemzetközi kapcsolatokat is igénylő ügyben, akit közvetlen hozzátartozója és további bűntársa használtak fel a cselekményük elkövetéséhez. Mindezek ellenére a III. r. vádlott a vádirati tényállást bűnössége tekintetében nem vitatta. [17] A büntetés kiszabása körében kifejtette, ugyan az elsőfokú bíróság nem tartotta indokoltnak a III. r. vádlott orvosi vizsgálatát, mert csak korábbi orvosi dokumentáció állt rendelkezésére, azonban a vádlott már fogvatartásának időszakát is a rabkórházában töltötte, míg az utolsó tárgyalásokon a jelenlétéről is lemondott, mivel már a helyi rendőrkapitányságon sem tudott az egészségi állapota miatt megjelenni. A vádlott

1. életévében van, megromlott az egészségi állapota, jelenleg már helyváltoztatásra is képtelen, magát a lakását sem tudja elhagyni. [18] Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla rendelje el a III. r. vádlott orvosszakértői vizsgálatát, másodsorban, amennyiben a bizonyítási indítványnak az ítélőtábla nem adna helyt, úgy nyomatékosan vegye figyelembe az időmúlást, mely a III. r. vádlottnak nem felróható, az idős korát, egészségi állapotát, és azt, hogy a cselekményt a II. r. vádlott Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 5 ügyvédi minőségében és jogkövető magatartásában, valamint az I. r. vádlotthoz fűződő közvetlen hozzátartozói bizalmi viszonyban bízva követte el, és a szabadságvesztés büntetését enyhítse, oly mértékben, hogy annak végrehajtása számára további tényleges szabadságelvonással már ne járjon. [19] Az V. r. vádlott védője a fellebbezésének indokolásában előadta, hogy védence az eljárás során részben ténybeli beismerő vallomást tett, részletesen nyilatkozott a bankszámlájára érkezett összegekről, a pénzfelvételek körülményeiről, azt azonban következetesen tagadta, hogy tisztában lett volna azzal a ténnyel, hogy a bankszámlájára érkező pénz büntetendő cselekményből származik. [20] Ehhez képest az elsőfokú bíróság Terhelt5 V. r. vádlott esetében is a vádirattal egyező tényállást állapított meg a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével. Ugyanakkor a bizonyítékok bírói mérlegelésének korlátja a kétséget kizáró bizonyítás kötelezettsége. A tényállás megállapítása körében, az indokolási kötelezettség két fő területe egyrészt a megállapított tények és azt alátámasztó bizonyítékok közötti logikai összefüggésnek az ismertetése, másrészt az arra vonatkozó bírói meggyőződésnek a bemutatása. Ennek tipikus formája a bizonyítékok egybevetésének és értékelésének a leírása, az egyes bizonyítékok hitelességének és bizonyító erejének megmagyarázása, a bizonyítékok meggyőző erejét alakító tényezők bemutatása. Mindez azonban álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletéből hiányzik, az ott megnevezett és felsorakoztatott bizonyítékokból okszerű és kétséget kizáró következtetés az V. r. vádlott büntetőjogi felelősségére nem vonható. Emiatt indítványozta, hogy az ítélőtábla az V. r. vádlottat az ellene emelt vád alól elsődlegesen a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, bűncselekmény hiányában, másodlagosan a Be. 566. §

(1)bekezdés c) pont alapján, mivel bűnössége kétséget kizáró módon nem állapítható meg, mentse fel. [21] Harmadsorban a büntetés enyhítését indítványozta, rámutatva, hogy védence esetében a társas elkövetés súlyosító körülményként figyelembe nem vehető, az ítélet rendelkező része szerint ugyanis a bűncselekményt tettesként követte el, a társas elkövetésre utalást az elsőfokú ítélet és annak indokolása nem tartalmaz. Álláspontja szerint a védence terhére rótt cselekmény elkövetési körülményeit és a jelentős súlyú enyhítő körülményeket figyelembe véve, a speciális prevenciós célokra is tekintettel jelen ügyben enyhébb büntetés kiszabása is elegendő a büntetési célok érvényesítésére. [22] A VI. r. vádlott védője a fellebbezésének az indokolásában kifejtette, hogy Terhelt6 VI. r. vádlott a bűnösségét mindkét terhére rótt tényállás vonatkozásában az eljárás során mindvégig, következetesen tagadta, cselekvőségére okszerű magyarázatot adott, amely érdemben cáfolatot nem nyert. A VI. r. vádlott védekezését alátámasztja, részben ki is egészíti Terhelt5 V. r. vádlott szintén következetesen fenntartott vallomása. Az eljárás egyéb bizonyítékai - kamerafelvétel, okiratok - ugyanígy, vagy még inkább alátámasztják a vádlottak védekezését, mint az egyetlen terhükre értékelhető személyi bizonyítékot, Terhelt2 II. r. vádlott vallomását. Hozzáfűzte, Terhelt2 II. r. vádlott a vallomása szerint a pénz eredetével kapcsolatosan csak a bizonytalanságának adott hangot, hogy azzal összefüggésben aggályai vannak. Az ,,aggályos" eredet és a pénz bűncselekményből származó volta azonban nem azonos fogalmak, a vád és az ítélet pedig a VI. r. vádlottat szándékos bűncselekménnyel terheli. Az V. r. és VI. r. vádlottak esetleges kétségeinek az eloszlatására azonban - túl azon, hogy a II. r. vádlott a vallomásaik szerint baráti kölcsönről beszélt - bőségesen elegendő lett volna az, hogy Terhelt2 a banki kamerák előtt átvette, valamint saját számlájára utaltatta a pénzt, elfogadható okát adva a szívességkérésnek, az ügyvédi, bizalmat önmagában erősítő baráti személyéről nem is beszélve. [23] Az V. r. és VI. r. vádlottak következetes vallomásával szemben az elsőfokú bíróság azt a II. r. vádlotti vallomást fogadta el, amelyről tudva lévő, hogy valótlan tartalmú, hiszen Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 6 Terhelt2nak nem lehettek ,,aggályai" a pénz eredetét illetően, nagyon is tisztában volt azzal. Ezen a ponton pedig érthetetlen is az aggály ,,lebegtetése", hiszen okszerűen a II. r. vádlottnak vagy hallgatnia kellett volna az eredetről - hiszen tiszta ügylet kapcsán könnyebb szívességet kérni -, vagy meg kellett volna mondania a valóságot, ha bizonyos abban, hogy az ismerősei így is vállalkoznak a közreműködésre. Az ítélet szerinti ,,aggályok" megosztása minden életszerűséget és logikát nélkülöz. A törvényszék indokát sem adta, hogy miért a vallomását egyébként többszörösen módosító II. r. vádlotti előadást fogadta el. Kiemelte azt is, hogy nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Terhelt5-ék 2.000.000.- Ft-ot kaptak volna a segítségükért a II. r. vádlottól, ahogyan a banki adatok és az V. r. vádlott összegszerűségre tett előadása kapcsán kifejtett bírói érvelés sem támasztja alá Terhelt5-ék bűnösségét. Terhelt6 VI. r. vádlott nem adott meg Terhelt2nak bankszámlaszámot, nem vett fel pénzt a felesége bankszámlájáról és nem is utalt róla, így erősen kétséges, van-e a VI. r. vádlottnak elkövetési magatartása e cselekmény kapcsán. [24] Álláspontja szerint a

1. tényállásban írtakkal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság indokolása még lakonikusabb. A VI. r. vádlott e cselekmény kapcsán is tagadta a bűnösségét, érdemi bizonyíték nem is áll rendelkezésre. Emiatt a rögzített történeti tényállás is hiányos, konkrét időpontokat, cselekvéseket nélkülöző. A bíróság által hivatkozott, lényegében egyetlen érdemi bizonyíték – a rögzített hanganyag – kétségkívül tartalmaz ,,gyanús" mondatokat, azok alapján azonban tényállás nem állapítható meg, az időbeli eltérésről és arról az apró körülményről nem is beszélve, hogy az anyagban a Kft3-ről esik szó, a bűncselekményt pedig a Kft
2. felhasználásával követték el. Hozzáfűzte, nem bír bizonyító erővel az sem, hogy a Kft
3. cégiratairól biztosítottak fotót az V. r. vádlott telefonjáról, hiszen Terhelt6 dolgozott a cégnél és ez a kft. nem érintett bűncselekménnyel. Terhelt2 II. r. vádlott aki e tényállás tekintetében az egész eljárás alatt következetesen tagadott és védekezett - az utolsó tárgyaláson beismerő nyilatkozatot tett, vallomást azonban nem, így a tényállás hiányosságait nem töltötte ki. Kérdéses az is, hogy a II. r. vádlott a beismerő nyilatkozatot milyen motiváció mellett tette. Mindezekre figyelemmel védence bizonyítottság hiányában történő teljes felmentését kérte. [25] Vitatta az ügyészi indítvány kapcsán az üzletszerűség megállapíthatóságát. A
4. tényállás kapcsán még az ítélet sem rögzít olyat, hogy a VI. r. vádlott annak kapcsán pénzt, vagy bármilyen anyagi előnyt kapott volna. [26] Másodlagosan a kiszabott büntetés jelentős enyhítését kérte, védence járulékos szerepére, az időmúlásra, valamint a vádlottak vonatkozásában a kiszabott büntetések belső arányosságára tekintettel. [27] A VIII. r. vádlott védője a fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás eredményeképpen feltárt és rendelkezésre álló bizonyítékok és a vádlotti vallomások összevetése alapján álláspontja szerint a vádlotti védekezést alátámasztó lényeges körülmények nem kerültek figyelembevételre az ítéleti tényállás megállapításánál, amelyek figyelembevételük esetén a vádlott büntetőjogi felelősségének a hiányát alapoznák meg. [28] Kifejtette, hogy a pénzmosás bűncselekménye törvényi tényállásának megvalósításához az szükséges, hogy a bűncselekményt elkövetőnek a tudata átfogja, hogy büntetendő cselekményből származó vagyonra nézve valósít meg törvényi tényállási cselekményeket. Bűnsegédként ugyanúgy a bűnsegédi magatartást megvalósító tudatának át kell fognia, hogy büntetendő cselekményből származó vagyon az, amire megvalósítandó tényállási cselekmény elkövetéséhez nyújt segítséget. Mivel a bűncselekmény minősítése az elkövetési érték függvényében változik, ahhoz igazodik, ezért az elkövető tudatának azt is át kell fognia, hogy ezen büntetendő cselekményből származó vagyon milyen értéket képvisel, milyen értékre vonatkozóan történik a bűncselekmény elkövetése. Ebből következően, mivel a törvényi tényállás a büntetendő cselekmény fogalmát használja, azaz Btk.-ban konkrétan Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 7 nevesített bűncselekmény törvényi tényállását kell megvalósítani és az ilyen cselekményből származó vagyon az, ami tényállásszerű. Amennyiben az elkövető tudata ezt nem fogja át, hanem adott esetben az elkövetőnek arról van ismerete, hogy valamilyen egyéb szabálytalan vagy jogellenes, de nem büntetendő cselekményből származó vagyonról van szó, akkor ez nem tényállásszerű, ezzel a pénzmosás bűntette nem valósítható meg. [29] Ugyanakkor Terhelt8 VIII. r. vádlott vonatkozásában az ő tudattartalma ilyen egyéb szabálytalan, jogellenes cselekményt sem fogott át. Védekezése szerint kezdetben fenntartásai voltak, de ezen fenntartások arra vonatkoztak, hogy a később általa alapítandó cég feletti rendelkezéshez szükséges adatokat át kellett volna adnia Név1ként bemutatkozott személynek, tehát a fenntartások nem arra vonatkoztak, hogy esetlegesen valamilyen szabálytalan, az meg aztán végképp nem, hogy valamilyen büntetendő cselekmény állna a háttérben. Mindezeket követően aztán valóban sor került a cég Terhelt8 VIII. r. vádlott nevére történő megalapítására, a cég nevére szóló bankszámla megnyitására, majd a cég és a cég számlája feletti rendelkezéshez szükséges adatok átadására. Az eljárás során az is bizonyított tény volt, hogy Terhelt8 VIII. r. vádlott semmilyen tranzakciót nem indított, tranzakcióban a megalapított cég számláját érintően nem vett részt, pénzfelvételben nem működött közre. Védence ugyanakkor még azt is elmondta a nyomozás során, hogy egyébként ezzel a céggel neki tervei voltak, a Név1nal történt utolsó találkozást követően még hónapokig próbált utána járni, hogy mi a sorsa ennek a cégnek, tekintettel arra, hogy a rendelkezéshez szükséges adatokkal Név1 nevezetű személy rendelkezett, ő maga a cég felett rendelkezni nem tudott. Végül még a cégalapításhoz szükséges okiratok elkészítését végző Terhelt2 irodájába is elment, hogy érdeklődjön a cég sorsa felől, mert ezzel a céggel tudott volna dolgozni, ekkor már partnerei is lettek volna, azonban ott az irodában ekkor már azt közölték, hogy az ügyvéd urat eljárás alá vonták. [30] Hozzáfűzte, mivel a pénzmosás bűncselekményének van egy gondatlan elkövetési alakzata is, felmerülhet, hogy védence esetleg nem a kellő körültekintéssel járt el annak során, hogy megvizsgálja azt, hogy az általa Név1ként bemutatkozott személy által elmondottak mögött mi a valóság, illetőleg, hogy ezeknek az elmondottaknak a valóságtartalma kétségbe vonható-e. Ilyen körülmények azonban a bizonyítási eljárás során, még a nyomozás adatai alapján sem merültek fel, Terhelt8 VIII. r. vádlottnak gyanút ezért fognia nem kellett. Védence olyan kvalitásokkal, olyan élettapasztalattal, olyan ismerettel sem rendelkezik, amelyek alapján elvárható lett volna tőle, hogy egy egyébként bonyolult konspirációs pénzmosási bűncselekményt, ami a háttérben folyik, felismerjen, vagy erre utaló jelek alapján gyanút foghasson. Ezért álláspontja szerint még ha kellő körültekintéssel is jár el védence, akkor sem volt elvárható tőle, hogy bármilyen bűncselekmény megtörténtét vagy erre irányuló szándékot a háttérben megsejtsen. [31] Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem állapítható meg, hogy a VIII. r. vádlott tudattartalma kiterjedt arra és átfogta azt, hogy büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének az elleplezése céljából, illetőleg ilyen vagyon feletti rendelkezés megszerzése céljából kifejtett tényállásszerű cselekmény elkövetéséhez nyújtott ő segítséget. Amennyiben mégis bármilyen büntetőjogi felelősség megállapítható is lenne, akkor végső esetben és legvégső soron ezen pénzmosási bűncselekmény gondatlan alakzata az, amely felmerülhet, jelentősen enyhébb büntetési tételekkel. [32] Ennélfogva elsődlegesen bizonyítottság hiányában a vádlott felmentését indítványozta valamennyi terhére rótt bűncselekmény vádja alól, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítését, azaz a kiszabott szabadságvesztés tartamának csökkentését. [33] A büntetés kiszabása körében rámutatott, hogy a törvényszék által értékelteken túl további enyhítő körülmény a vádlott élettársának egészségi állapota, mely szerint nála 70%-os Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 8 összszervezeti egészségkárosodás áll fenn, amely rendkívüli mértékben megnehezíti a kiskorú gyermekről történő szülői gondoskodást, és ezért védencére jelentős szerep hárul. Hivatkozott a jelentős időmúlásra, a belső arányosság követelményére, továbbá arra is, hogy védence az elkövetéskor még fiatal felnőttnek minősült. Mindezek alapján - amennyiben a bíróság büntetőjogi felelősséget állapít meg – álláspontja szerint a bűnösség fokához igazodóan a gondatlan elkövetési alakzat megállapítása esetén legfeljebb végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés az, amely a büntetéskiszabási célok figyelembevételével szóba jöhet. [34] Az ítélőtábla nyilvános ülésén a védők a fellebbezéseik írásbeli indokolásával egyezően adták elő a perbeszédeiket, míg az ügyész az átiratában foglaltakkal egyezően a VI. r. és VIII. r. vádlottak terhére megállapított bűncselekmény eltérő minősítését, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [35] A III. r. vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott a védőjéhez, és a büntetése enyhítését kérte. [36] A VIII. r. vádlott az utolsó szó jogán szintén csatlakozott a védője által előadottakhoz. [37] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Veszprémi Törvényszék ítéletét a Be.
5. §

(1)és

(2)bekezdés alapján, a

(10)bekezdésre is figyelemmel teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül a Be. 599. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen. Az ítélőtábla vizsgálta az eljárási szabályok megtartását, a tényállás megalapozottságát, valamint a bűnösség kimondására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetések kiszabására vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a járulékos kérdésekben hozott döntések törvényességét is, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. [38] Az eljárása során a törvényszék abszolút eljárási szabálysértést nem követett el, olyan - az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására lényegesen kiható, a vádemelés után a bizonyítás törvényességét, az eljárásban részt vevő személyek törvényes jogainak gyakorlását sértő, vagy korlátozó - eljárási szabályszegést, amely másodfokon akadálya lett volna az érdemi felülbírálatnak, vagy amely az elsőfokú ítéletet eljárási szempontból felülbírálatra alkalmatlanná tenné, az ítélőtábla a törvényszék eljárásában ugyancsak nem észlelt. [39] Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a vádbeli cselekmények kapcsán törvényes, alapos, mindenre kiterjedő bizonyítást folytatott le, melynek során kihallgatta a vádlottakat, tanúbizonyítást folytatott le, ismertette a szakértői véleményeket, a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett közleményeket, valamint az egyéb okirati bizonyítékokat is. Ekként a törvényszék valamennyi bizonyítékot a tárgyalás anyagává tett, a vádlottak és a védelem a bizonyítás anyagát megismerhették, azzal kapcsolatos álláspontjukat kifejthették, védekezésüket előterjeszthették. A törvényszék a tisztességes eljárás feltételeit biztosította, a vádlottak és védők szabadon élhettek kérdezési, észrevételezési, indítványtételi jogukkal. A törvényszék betartotta a tárgyalás folytonosságára vonatkozó szabályokat is. [40] A törvényszék ítéletében a rendelkezésre álló bizonyítékokat iratszerűen mutatta be, egyenként és összességében is megvizsgálta, részletesen elemezte és azonos szempontok szerint értékelte azokat. A levont következtetései, ténymegállapításai a másodfokú bíróság megítélése szerint összhangban állnak a bemutatott bizonyítékokkal, amellett, hogy az elsőfokú bíróság részletes és alapos indokát adta annak is, hogy a tényállást milyen logikai érvek mentén építette fel. [41] A bizonyítás gerincét az okirati bizonyítékok jelentették, azok alapján a tévedésbe ejtett, bűncselekmény áldozatává vált cégek által teljesített banki utalások, pénzügyi Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 9 műveletek pontosan rekonstruálhatóak voltak. Ugyanígy rögzíthetők voltak a vádlottak által alapított, képviselt cégek megalakításával kapcsolatos adatok, továbbá a cégek, valamint az V. r. vádlott bankszámláin végzett tranzakciók részletei is. [42] A bizonyítékok másik halmazát a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz használata során rögzített lehallgatási anyag képezte. Ezen bizonyítékok beszerzésének, felhasználhatóságának a törvényessége kapcsán az elsőfokú bíróság szabatosan bemutatta a vonatkozó jogszabályi hátteret, és vizsgálta a felhasználhatóság feltételeinek meglétét is az adott ügyben. Megindokolta, hogy a törvényi feltételek miként teljesültek, a lehallgatások anyaga miért használhatóak fel az egyes terheltekkel szemben; az ítélőtábla a törvényszék ezzel kapcsolatos érvelésével minden szempontból egyetértett. [43] A bizonyítékok harmadik csoportját a személyi bizonyítékok jelentették, így a bizonyítékok mérlegelése során a bíróságnak a vádlotti vallomásokat kellett összevetnie az egyéb bizonyítékokkal, elsősorban a terhelt-társak vallomásaival, az okirati bizonyítékokkal, valamint a telefon lehallgatások során rögzített közleményekkel. [44] Itt kell megjegyezni, hogy Terhelt5 V. r. és Terhelt6 VI. r. vádlottak nem vitatták, hogy az V. r. vádlott OTP Banknál vezetett bankszámláját biztosították Terhelt2 II. r. terhelt részére, abból a célból, hogy oda pénzátutalás érkezzen, bűnösségüket azonban nem ismerték el. Védekezésük arra irányult, hogy nem voltak tisztában azzal, hogy a bankszámlájukra érkező pénzösszeg bűncselekményből származik. Ugyanígy Terhelt8 VIII. r. vádlott is elismerte, hogy a neki Név1ként bemutatkozó Terhelt1 I. r. terhelt kérésére cégeket alapított Terhelt2 II. r. vádlottnál, majd az általa képviselt cégek bankszámláinak az internetes hozzáférését átengedte az I. r. vádlottnak, tagadta azonban, hogy tisztában lett volna azzal, hogy oda bűncselekményből érkező pénzösszegek fognak érkezni. [45] Ehhez képest az elsőfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy a vádlottak fenti védekezését a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz használata során rögzített lehallgatási anyag, továbbá Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. terheltek vallomásai miként cáfolják. A törvényszék által e körben felsorakoztatott, hiánytalanul bemutatott és elemzett bizonyítékok, továbbá azoknak a logika szabályainak megfelelő értékelése az ítélőtábla megítélése szerint olyan zárt kört alkotnak, amelyek megbontása nem lehetséges. Ezen egymást kiegészítő és megerősítő személyi és tárgyi bizonyítékok alapján az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a lefolytatott bizonyítás és az annak eredményeként a törvényszék által rögzített tényállás túlnyomórészt megalapozott, megfelelően alátámasztott és igazolható, az elsőfokú ítélet teljes mértékben alkalmas a felülbírálatra, a hatályon kívül helyezés szükségessége fel sem merülhet. [46] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a fellebbviteli főügyészség átiratára is figyelemmel – az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint mindössze azzal egészíti ki, hogy a III. r. vádlottat a Fővárosi Bíróság a

1. január
2. napján kihirdetett 10.Fk.1438/2010/
3. számú ítéletével, amely a Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.96/2011/
4. számú határozatával
5. október
6. napján emelkedett jogerőre, jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmény miatt 5 év fegyházbüntetésre ítélte. Az elkövetési idő
7. január
8. A büntetéséből
9. január
10. napján bocsátották feltételes szabadságra, azt
11. január
12. napján kell kitöltöttnek tekinteni. a Monori Járásbíróság a
13. február
14. napján kihirdetett 6.B.466/2010/
15. számú ítéletével, amely a Budapest Környéki Törvényszék
16. március
17. napján kihirdetett 1.Bf.352/2014/
18. számú határozatával emelkedett jogerőre, súlyos fenyegetéssel elkövetett Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 10 zsarolás bűntette miatt 2 év, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A felfüggesztés eredményesen
19. március
20. napján telt el. Az elkövetési idő: 208-
21. a VIII. r. vádlottat a Székesfehérvári Járásbíróság a
22. február
23. napján jogerős 1.Bpk.1556/2021/
24. számú határozatával kábítószer birtoklásának vétsége miatt 60 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. A bűncselekményhez kapcsolódó elkövetési idő:
25. január
26. napja. [47] Ezekkel a kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása pontos, a bizonyítás anyagának megfelelő, ekként a Be.
27. §

(3)bekezdése értelmében a felülbírálat során is irányadó volt, eltérő tényállás megállapítására, és a felmentés érdekében fellebbező vádlottak felmentésére kizárólag a bizonyítékok újraértékelése esetén kerülhetne sor, amely azonban a büntetőeljárási törvény szerint kizárt, arra megalapozott tényállás mellett a másodfokú eljárásban nincs törvényes lehetőség. [48] A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a fellebbezésekkel érintett vádlottak bűnösségére is, és a bűncselekmények minősítése is nagyrészt törvényes. Osztotta ugyanakkor az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség indítványát a tekintetben, hogy Terhelt6 VI. r. vádlott a terhére megállapított, II. tényállási pontban leírt bűncselekményét az I. tényállási pontban megvalósított bűncselekményre figyelemmel, míg Terhelt8 VIII. r. vádlott a terhére megállapított, II. tényállási pontban leírt bűncselekményét a III. tényállási pontban megvalósított bűncselekményre figyelemmel a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint üzletszerűen követte el. Ezért az ítélőtábla a VI. r. vádlott terhére megállapított, felbujtóként elkövetett pénzmosás bűntettét (Btk.
2. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(6)bekezdés a) pont) a Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont szerint, míg a VIII. r. vádlott terhére megállapított, bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntettét (Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(6)bekezdés a) pont) a Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont szerint minősítette. Ennek kapcsán utal az ítélőtábla arra is, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint az üzletszerűség feltételeként megkívánt rendszeres haszonszerzésre törekvés más személy vagyoni gyarapodása érdekében elkövetett cselekmények esetében is megállapítható. [49] Egyetértett ugyanakkor a másodfokú bíróság a törvényszékkel abban, hogy az V. r. vádlott tekintetében az elbíráláskori büntető törvény alkalmazása enyhébb elbírálást eredményez, ezért annak alkalmazása indokolt. [50] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket is nagyrészt helyesen tárta fel, és azokat túlnyomórészt a súlyuknak megfelelően is értékelte. A III. r. vádlott vonatkozásában további súlyosító körülmény azonban, hogy a jelen eljárásban elbírált bűncselekményét az eredményesen eltelt, jelentős tartamú felfüggesztés leteltét követően pár hónapon belül valósította meg, míg a VIII. r. vádlott folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el a bűncselekményt. Emellett az V. r. vádlott vonatkozásában nem enyhítő körülmény a ténybeli beismerés, mert tagadta a 2.000.000 Ft hozzájuk kerülését, és azt is, hogy tudott arról, hogy a számlájára került pénz bűncselekmény elkövetéséből származik, míg a VI. r. vádlott tekintetében az enyhítő körülmények közül mellőzni kell a felbujtói minőséget, ellenkezőképp, a másokat bűnelkövetésre vivő magatartása súlyosító körülmény. [51] A bíróságnak a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kell kiszabnia, mely szem előtt tartja a büntetés célját, figyelemmel kell lennie a fokozatosság, a belső arányosság és a kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 11 cselekmény, mind az elkövető tekintetében, az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekre és igazodnia kell a cselekmény konkrét tárgyi súlyához. [52] A törvény a III. r. vádlott által elkövetett bűncselekményt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a középmérték 5 év, míg az V. r. vádlott által elkövetett bűncselekményt 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a középmérték 2 év 7 hónap és 15 nap; a VI. r. és VIII. r. vádlottak cselekménye a megváltozott minősítésre és a halmazati szabályokra is figyelemmel 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a középmérték 10 év. [53] A többszörösen büntetett előéletű III. r. vádlottal szemben a büntetés középmértéket el nem érő szabadágvesztés nem eltúlzott. Ugyanakkor megromlott egészségi állapotára és idős korára – mint különös méltánylást érdemlő körülményekre – tekintettel az ítélőtábla a Btk. 38. §

(3)bekezdésében írtak alapján úgy rendelkezett, hogy a III. r. vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés fele részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. Nem értett egyet a másodfokú bíróság a végleges hatályú foglalkozástól eltiltással. A Btk. 53. §

(2)bekezdése szerint végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. Amellett, hogy a végleges hatályú eltiltásnak a törvényszék indokát nem adta, az ítélőtábla annak törvényi alapját sem látta: nem merült fel az eljárás során olyan körülmény, amely a III. r. vádlott ügyvezetői foglalkozásra való alkalmatlanságát, vagy arra való erkölcsi méltatlanságát felvetné. Erre tekintettel a másodfokú bíróság a foglalkozástól eltiltás tartamát határozott időben, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mértékéhez igazítottan állapította meg. [54] A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokon kiszabott büntetések az V. r. és VI. r. vádlottak esetében tettarányosak, sőt, az V. r. vádlott esetében a szabadságvesztés felfüggesztésére, míg a VI. r. vádlott esetében a megváltoztatott minősítésre tekintettel a törvényi minimumban megállapított mértékre figyelemmel kifejezetten méltányos; ugyanakkor még megfelelően igazodnak az elkövetett cselekmények tárgyi súlyához, és teljesítik a belső arányosság követelményét is, így esetükben az ítélőtábla a törvényszék által kiszabott büntetéseket nem érintette. [55] Az V. vádlott vonatkozásában azonban kiegészítésre szorul az indokolás azzal, hogy az Alkotmánybíróság 8/2015. (IV.17.) AB határozatában kimondta, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén hivatalból vizsgálja az előzetes mentesítés lehetőségét és erről az ítéletben rendelkezzen. Az elsőfokú bíróság az ítéletben az AB határozattól eltérően ugyan külön nem indokolta, hogy miért nem látta indokoltnak az V. r. vádlott előzetes mentesítésben való részesítését, nemleges döntése azonban nem kifogásolható. A vádlott mellett olyan körülmények nem voltak feltárhatók, melyek a Btk. 102. §

(1)bekezdése szerint, az előzetes mentesítéshez támasztott követelmény, az arra való érdemesség megítélésére adtak volna alapot. A cselekménye jellege, bűnösség foka nem hordoz olyan külön méltányolandó és méltányolható tényezőket, elemeket, amelyek e kedvezmény megadását lehetővé tenné. [56] Eltúlzottan súlyosnak ítélte ugyanakkor az ítélőtábla a VIII. r. vádlottal szemben a törvényszék által kiszabott szabadságvesztést. Az ő terhére megállapított cselekmény konkrét tárgyi súlya és a bűnösség foka a társaihoz képest a legcsekélyebb; így esetében az ítélőtábla lehetőséget látott a büntetés enyhítésére, és a szabadságvesztés tartamát az ún. enyhítő szakasz, a Btk. 82. §

(1)és

(2)bekezdés b) pontjának alkalmazásával állapította meg. [57] Az ítélőtábla a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésekben hozott rendelkezések törvényességét is. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság külön és terhelt társaival Győri Ítélőtábla I.Bf.102/2025/29.. 12 egyetemlegesen is kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére. A terhelt-társak azonban – elkülönítések folytán – nem voltak résztvevői a III. r., V. r., VI. r. és VII. r. vádlottak elleni, jelen felülbírálattal érintett büntetőeljárásnak, így egyetemleges kötelezésnek ilyen esetben nincs helye. Az egyetemlegesen viselendő bűnügyi költségről majd egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, valamennyi vádlott-társ elleni ügy befejezését követően lehet rendelkezni, amennyiben annak törvényi feltételei fennálnak. [58] Észlelte az ítélőtábla azt is, hogy a törvényszék a Btk. 92. §-ának megfelelően a szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a III. r. vádlott által előzetes fogvatartásban, valamint bűnügyi felügyeletben töltött időt. Rendelkezése azonban nem tartalmazza a bűnügyi felügyelet beszámítása után fennmaradó tartam beszámításának módját, ezért a Btk. 92. §

(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel azt az ítélőtábla megfelelően pótolta. [59] Emellett a törvényszék nem rendelkezett a terheltektől lefoglalt, azonban a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség biztosítására visszatartott bűnjelek vonatkozásában a bűnjelek további sorsáról arra az esetre, ha a vagyonelkobzás, illetve a bűnügyi költség megfizetésre kerül a terheltek részéről, ezért az erre vonatkozó elsőbírói rendelkezést az ítélőtábla a Be. 321. §

(1)bekezdésére figyelemmel megfelelően kiegészítette. [60] Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései törvényesek. [61] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék 2025. július 2. napján kihirdetett 18.B.58/2022/488. számú ítéletét a rendelkező részben írtak szerint a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit, miután azok törvényesek voltak, a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontjára tekintettel feltüntette a VIII r. vádlott megváltozott személyazonosító okmányának számát. [62] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a kirendelt védők eljárásával kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett, és a Be. 574. §

(4)bekezdése alapján a III. r. és V. r. vádlottat kötelezte annak megfizetésére. Győr,

1. január
2. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Élő András s.k. Szalainé dr. Joánovits Krisztina előadó bíró bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla ítélete és ezáltal a Veszprémi Törvényszék
3. július
4. napján kihirdetett 18.B.58/2022/
5. szám ítéletének meg nem változtatott része Terhelt3 III. r., Terhelt5 V. r., Terhelt6 VI. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlottak vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. január
7. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke