← Magyarország

Bfv.1208/2025/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A pénzmosás bűntette miatt emelt vád alóli felmentésnek van helye, ha a büntetővégzés tényállása nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy a terhelt bankszámlájára érkezett átutalásokat megelőzte-e büntetendő cselekmény, és az mely, a Btk. szerint büntetendő cselekmény diszpozícióját valósította meg. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.1208/2025/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Gunyecz Zoltán, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: pénzmosás bűntette Terhelt: terhelt1 Elsőfok: Kecskeméti Járásbíróság, 24.Bpk.462/2025/5., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
  4. június
  5. (jogerő:
  6. június 25.) Másodfok: – Az indítvány előterjesztője: Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a pénzmosás bűntette miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a BácsKiskun Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Járásbíróság 24.Bpk.462/2025/
  7. számú büntetővégzését megváltoztatja, a terheltet az ellene pénzmosás bűntette [Btk.
  8. §

(1)bekezdés és
(5)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti. A Kúria elrendeli a terhelt1 terhelt által pénzbüntetés, vagyonelkobzás és bűnügyi költség címén esetlegesen megfizetett befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terhelt részére történő visszatérítését. Kúria 1.Bfv.1.208/2025/7-I/1 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Kecskeméti Járásbíróság a 2025. június 5. napján meghozott 24.Bpk.462/2025/2. számú büntetővégzésében terhelt1 terhelttel szemben pénzmosás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399. §
(1)bekezdés és
(5)bekezdés] miatt 160 óra közérdekű munka büntetést és 100 napi tétel pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.500 forintban állapította meg, továbbá a terhelttel szemben 35.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a közérdekű munka el nem végzése, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére azok szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Döntött a lefoglalt számlapénzről, a kirendelt védői díjról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A büntetővégzés – tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában –
  1. június
  2. napján jogerőre emelkedett. [3] A büntetővégzésben megállapított tényállás szerint terhelt1 terhelt egy, a nyomozás során ismeretlenül maradt személy rábírására
  3. február
  4. napján a bank cím1 szám alatti fiókjában a saját nevére megnyitotta a bankszámlaszám1 számú bankszámlát abból a célból, hogy a sértettek az ismeretlen személy által elkövetett bűncselekményből származó pénzösszegeket a terhelt számlájára utalják. [4] A terhelt ezt követően az átutalt összegeket az ismeretlen személy utasításának megfelelően befizette a Paybis.com kriptovaluta-váltó oldalon, amiért alkalmanként 3.0005.000 forint közötti összegeket kapott. [5]
  5. február
  6. napja és
  7. február
  8. napja közötti időben az alábbi személyektől érkeztek utalások a terhelt bankszámlájára: -
  9. február
  10. napján sértett1 bankszámlaszám2 számú számlájáról 100.000 forint, -
  11. február
  12. napján sértett2 bankszámlaszám3 számú számlájáról 40.000 forint, -
  13. február
  14. napján sértett1 bankszámlaszám2 számú számlájáról 80.000 forint, -
  15. február
  16. napján sértett3 bankszámlaszám4 számú számlájáról 25.000 forint, -
  17. február
  18. napján sértett1 bankszámlaszám5 számú számlájáról 100.000 forint, -
  19. február
  20. napján sértett4 bankszámlaszám6 számú számlájáról 40.000 forint, és -
  21. február
  22. napján sértett5 bankszámlaszám7 számlájáról két részletben összesen 90.000 forint. [6] Ezt követően a terhelt
  23. február
  24. napján a számlájára érkezett fenti összegekből az ismeretlen személy utasítására négy alkalommal hajtott végre vásárlást a Paybis.com kriptovaluta-váltó oldalon összesen 339.000 forint értékben {Kecskeméti Járásbíróság 24.Bpk.462/2025/
  25. indokolás [4]-[7] bekezdés}. [7] II.
  26. A bíróság jogerős, vádról rendelkező határozata ellen a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára a büntetőeljárásról szóló
  27. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  28. §)
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott okból. [8] Indokolásában kifejtette, hogy a pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény, mely többek között akkor tényállásszerű, ha megelőzi egy olyan cselekmény, amely a Btk. szerinti valamely büntetendő cselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Alapbűncselekmény hiányában a pénzmosás nem valósulhat meg. Kúria 1.Bfv.1.208/2025/7-I/1 3 [9] Rámutatott arra, hogy a jogerős büntetővégzésben szereplő tényállásból a Btk. 399. §
(1)bekezdésében írt törvényi tényállási elemek közül az alapbűncselekmény hiányzik, az ugyanis csak annyit tartalmaz, hogy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekményből származó pénzösszegeket utaltak a terhelt számlájára. [10] Kiemelte, hogy a pénzmosás megállapításához az alapbűncselekménynek legalább olyan mértékben meghatározhatónak kell lennie, hogy egyértelmű legyen: történt-e bűncselekmény, az milyen jellegű volt, és az abból származó vagyon jutott a terhelthez. Mivel az alapbűncselekményre vonatkozó ténymegállapítások hiányában a törvényi tényállás egyik eleme hiányzik, a terhelt bűnössége pénzmosás bűntettében nem állapítható meg. [11] Indítványozta, hogy a Kúria a Kecskeméti Járásbíróság 24.Bpk.462/2025/
  1. számú büntetővégzését változtassa meg, és terhelt1 terheltet mentse fel az ellene pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól, továbbá mellőzze vele szemben alkalmazott vagyonelkobzást. [12]
  2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1170/2025/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta. [13] Osztotta azt az álláspontot, hogy a büntetővégzés törvénysértő, mivel a tényállás a pénzmosás bűntettének egyik tényállási elemét, az alapbűncselekményre vonatkozó ténymegállapítást nem tartalmazza. [14] A Kúria Bfv.III.648/2024/
  4. számú határozatára hivatkozással rámutatott arra, hogy az ítéleti tényállásnak az alapbűncselekmény tényállását legalább minimális konkrétsággal, vagyis olyan részletességgel kell tartalmaznia, amely alapján egyértelműen következtetni lehet arra, hogy az adott vagyon valóban bűncselekményből származik. A puszta feltételezés vagy általános megfogalmazás nem elegendő a pénzmosás bűncselekményének megállapításához. [15] Jelen ügyben azonban a jogerősen megállapított tényállásból éppen az nem állapítható meg, hogy a terhelt számlájára érkezett pénzek büntetendő cselekményből származtak, így a terhelt bűnösségének megállapítására törvénysértően került sor. [16] Indítványozta, hogy a Kúria a büntetővégzést változtassa meg akként, hogy terhelt1 terheltet mentse fel az ellene a Btk.
  5. §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdése szerint minősülő pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól. [17] III. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [18]
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, a Be.
  3. §-ában tételesen megjelölt eljárásjogi és anyagi jogi okokra hivatkozással terjeszthető elő. [19] A Be.
  4. § a) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [20] A Be.
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. E felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a jogerős ítélet tényállásában leírt cselekmény nem bűncselekmény, vagy a bíróság a tényállásban rögzített büntethetőséget kizáró, vagy büntethetőséget megszüntető ok ellenére mégis megállapította a terhelt bűnösségét. [21] A felülvizsgálat a jogerős ügydöntő határozat jogi hibájának orvoslására szolgál, ezért az eljárásban tényálláshoz kötöttség érvényesül, vagyis a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján e rendkívüli jogorvoslatban nincs helye a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének; a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Kúria 1.Bfv.1.208/2025/7-I/1 4 [22] Ennélfogva a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapján vizsgálható. [23] Az irányadó tényállásnak az alkalmazott Btk. szempontjából jelentős valamennyi tényt tartalmaznia kell. Ehhez képest ítélhető meg, hogy a megtámadott ügydöntő határozat rendelkezései a büntető anyagi jog szabályaival összhangban állnak-e. [24] A Btk. 399. §
(1)bekezdése szerint pénzmosást követ el, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi. E §
(5)bekezdése szerint a büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el. [25] A pénzmosás kifejezés minden olyan tevékenységet magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel [Kúria Bfv.III.736/2023/
  1. (BH 2024.202.)]. [26] A pénzmosás lényege, hogy a törvény korábbi büntetendő cselekményből származó dolgokra elkövetett járulékos magatartásokat rendeli önállóan büntetni. A törvény a pénzmosást mint valamely büntetendő cselekményből származó dolog valóságos eredetét leplező cselekményt kiemelte a lehetséges büntetlen utócselekmények köréből. A pénzmosás tehát járulékos bűncselekmény, azt megelőzi egy büntetendő cselekmény elkövetése, ilyen alapbűncselekmény hiányában nem valósulhat meg {Kúria Bfv.I.830/2017/
  2. (BH 2019.125.), Kúria Bfv.II.605/2021/8., Kúria Bfv.III.736/2023/
  3. [2] bekezdés}. [27] A Kecskeméti Járásbíróság 24.Bpk.462/2025/
  4. számú büntetővégzésében megállapított tényállás [4] és [6] bekezdése az alapbűncselekmény vonatkozásában azt tartalmazza, hogy a terhelt abból a célból nyitott bankszámlát, hogy a sértettek az ismeretlen személy által elkövetett bűncselekményből származó pénzösszegeket a terhelt számlájára utalják, valamint azt rögzíti, hogy a bankszámlára kik és milyen összegű átutalásokat teljesítettek. A tényállás arra vonatkozó ténymegállapítást azonban nem tesz, hogy a terhelt bankszámlájára érkezett átutalásokat egyáltalán megelőzte-e büntetendő cselekmény, és az mely, a Btk. szerint büntetendő cselekmény diszpozícióját valósította meg. [28] A büntetővégzés tényállása a Kecskeméti Járási Ügyészség B.1004/2024/
  5. számú vádiratával teljességgel egyező, az alapcselekményre vonatkozó további ténymegállapítást nem tartalmaz. [29] Ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség is utalt, a Kúria Bfv.III.648/2024/
  6. számú ítéletének [35] bekezdésében kimondta: a pénzmosás megállapításához az alapbűncselekmény tényállásának legalább minimális konkrétsággal rendelkeznie kell. Ez azt jelenti, hogy a pénzmosás alapjául szolgáló bűncselekményt a bíróság olyan részletességgel állapítja meg, amely alapján egyértelműen következtetni lehet arra, hogy az adott vagyon valóban bűncselekményből származik. [30] Ebben az esetben a tényállásból nem állapítható meg, hogy történt-e alapbűncselekmény, az milyen jellegű volt, ahogyan az sem, hogy a terhelthez valóban büntetendő cselekményekből származó pénzösszegek érkeztek-e, melyek hiányában a pénzmosás bűntette nem róható a terhelt terhére. [31] A döntés elvi tartalma A pénzmosás bűntette miatt emelt vád alóli felmentésnek van helye, ha a büntetővégzés tényállása nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy a terhelt bankszámlájára érkezett átutalásokat megelőzte-e büntetendő cselekmény, és az mely, a Btk. szerint büntetendő cselekmény diszpozícióját valósította meg. Kúria 1.Bfv.1.208/2025/7-I/1 5 [32] IV. Ezért a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be.
  7. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva a Kecskeméti Járásbíróság 24.Bpk.462/2025/2. számú büntetővégzését a Be. 662. §
(2)bekezdés a) pont első fordulata alapján megváltoztatta; a terheltet – a Be. 566. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, mert a cselekmény nem bűncselekmény – az ellene pénzmosás bűntette [Btk. 399. §
(1)bekezdés és
(5)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. [33] A Kúria a Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja alapján elrendelte a terhelt által pénzbüntetés, vagyonelkobzás és bűnügyi költség címén esetlegesen megfizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terhelt részére történő visszatérítését. [34] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Gunyecz Zoltán s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró A Kúria Bfv.I.1208/2025/
  3. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Budapest,
  4. március
  5. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.