A határozat elvi tartalma: Az azonnali jogvédelem, mint kivételes kedvezmény alkalmazásához a jogsérelem és a keresettel támadott közigazgatási cselekmény között fennálló oksági kapcsolatnak közvetlennek és ténylegesnek kell lennie. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.IV.41.107/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Az I. r. felperes: felperes1 (cím1) Az I. r. felperes képviselője: Dr. Haid Tibor kamarai jogtanácsos A II. r. felperes: felperes2 (cím1) A II. r. felperes képviselője: Dr. Polyecskó-Musa Magdolna kamarai jogtanácsos Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Káldi Zoltán kamarai jogtanácsos A per tárgya: környezet és természetvédelmi ügyben, előzetes vizsgálati eljárást lezáró VE-09/KTF/02840-66/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Veszprémi Törvényszék 103.K.700.633/2021/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: az I. r. és II. r. felperesek (5.,
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 103.K.700.633/2021/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Alperes, mint környezet és természetvédelmi hatóság előtt előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hatósági eljárás indult. Alperes VE-09/KTF/02840-66/
- ügyiratszámú határozatával döntött az előzetes vizsgálati eljárás lezárásáról, megállapítva, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. A hatósági eljárásban I. és II. rendű felperesek ügyfél jogállását alperes megállapította. A keresetlevél és a védirat [2] Az alperes határozatával szemben felperesek keresetlevelükben, az általuk jogszabálysértőnek tartott határozat megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezése kérték, és abban azonnali jogvédelem (a keresetlevél halasztó hatályának elrendelése) iránti kérelmet is előterjesztettek. Ezt azzal indokolták, hogy az alperes határozata jogszabálysértő és érdemben helytelen, ezért a bíróság érdemi döntéséig a határozat teljes halasztó hatályának elrendelése indokolt. Kifejtették, hogy a vízjogi létesítési Kúria IV.Kpkf.41.107/2021/3 2 engedélyezési eljárás a perbeli végleges döntés csatolásával annak ellenére elkezdődhet, hogy azzal szemben jelen per folyik. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy a vízjogi engedélyezési eljárásban felperesek nem tartoznak bele az értesítettek körébe. [3] Az alperes védiratában az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelem megalapozatlan, az nem felel meg a Kp.
- §
(1)és
(4)bekezdéseiben írt feltételeknek. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat alapján építési tevékenységet végezni nem lehet. Álláspontja szerint önmagában az, hogy felperes a határozatot jogszabálysértőnek tartja, nem alapozza meg az azonnali jogvédelmet. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a felperesek azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította, mert az nem felel meg a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 50. §
(1)és
(4)bekezdésének, továbbá 51. §
(3)bekezdésének. [5] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelmet érdemben csak akkor tudja megvizsgálni, ha azt a fél indokolással ellátva terjeszti elő és a kérelemben előadott okokat, adatokat, tényeket, körülményeket igazolja, vagy a kívánt mértékben valószínűsíti, azonban a felperesek a Kp. 50. §
(4)bekezdése szerinti szempontokra csupán hivatkoztak, de azokat nem valószínűsítették. Az a körülmény, hogy a felperes a közigazgatási döntést jogsértőnek tartja, önmagában és automatikusan nem vezethet a halasztó hatály elrendeléséhez. [6] A végzés szerint a felperesek nem igazolták, hogy a határozat végrehajtása mennyiben és milyen okból (okokból), miben megnyilvánulóan jelent számukra közvetlenül fenyegető veszélyt. Valószínűsíteniük kellett volna, hogy a végrehajtás olyan negatív irányú változásokat indít el, amelyek az érdekeiket figyelembe véve aránytalanok. Ki kellett volna mutatniuk, hogy a végrehajtásból származó károsodás meghaladja a halasztó hatály elrendelése esetén – a határozatban foglaltak teljesítésének elmaradásával – felmerülő hátrányokat. A fellebbezés és az észrevétel [7] A felperesek fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a halasztó hatály elrendelését, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új végzés meghozatalára utasítását kérték. [8] Álláspontjuk szerint az, hogy egy megvalósítást engedélyező eljárás indítható a perbeli határozat felhasználásával, és ennek nyomán a megvalósítás megkezdhető, elég a közvetlen veszély igazolásához. A vízjogi létesítési engedélyre, valamint a vízügyi hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok nem csak valószínűsítik, hanem bizonyítják is azokat a tényeket, amelyek az álláspontjukat alátámasztják. A felperesek szerint figyelembe kell venni azt is, hogy a közigazgatási cselekmények egy része olyan tartalmú, hogy a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalanul nehéz volna. Emellett egy új bonyolult jogi helyzetet generálna egy esetleges hatályon kívül helyezés esetén a hatályon kívül helyezett határozatra épülő hatályos döntés ügyében. [9] Az alperes észrevételében a felperesek fellebbezésének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperesek jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozása megalapozatlan, és az azonnali jogvédelem iránti kérelmük indokai sem megalapozottak. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem megalapozott. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. Kúria IV.Kpkf.41.107/2021/3 3 [12] Az elsőfokú bíróság végzésében idézte a felperes azonnali jogvédelem (halasztó hatály) elrendelése iránti kérelme elbírálása körében irányadó, releváns jogszabályokat, és azok alapján jogszerű döntést hozott a kérelem elutasításáról, döntésével a Kúria is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [13] A felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmében az ügy érdemére tartozó indoka mellett nem tett olyan előadást, amelyből azokra a tényekre lehetett volna következtetni, hogy maga a perbeli határozat milyen hatást gyakorol a helyzetére, és a halasztó hatály elrendelése ebben milyen változást eredményezne. [14] A Kp. 50. §
(1)bekezdése szerint, akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet. [15] A Kúria töretlen gyakorlata [Kpkf. VI. 39.015/2021/2.; legutóbb Kpkf. IV. 41.034/2021/2.] szerint az idézett jogszabályi rendelkezés a keresettel támadott közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása, valamint a jog, jogos érdek sérelme között ok-okozati összefüggés fennállását kívánja meg. A sérelemnek nem egy további vagy majdani, hanem közvetlenül a keresettel támadott közigazgatási tevékenységből kell következnie, és nem lehet hipotetikus, hanem annak ténylegesen fenn kell állnia a támadott közigazgatási tevékenység következtében. Az azonnali jogvédelem, mint kivételes kedvezmény alkalmazásához az oksági kapcsolatnak tehát közvetlennek és ténylegesnek kell lennie. Ilyen közvetlen és tényleges oksági kapcsolatot a felperes nem mutatott be. [16] A határozat jogsértő jellege a per érdemében vizsgálható, míg az azonnali jogvédelemről a bíróság kizárólag a Kp. 51. §
(3)bekezdésében foglalt szempontok vizsgálata alapján dönthet. [Kpkf. VI. 39.317/2020/2] A Kúria gyakorlata szerint, ha a felperes keresetlevélben az ügy érdemére vonatkozóan tesz előadást, az nem értékelhető az azonnali jogvédelem iránti kérelem önálló indokaként. [Kpkf. V. 39.732/2020/2 ] A határozat esetlegesen jogszabálysértő volta olyan kérdés tehát, amelyről az elsőfokú bíróságnak az eljárást befejező érdemi határozatában kell döntenie. [Kpkf. I. 40.351/2021/2] [17] Az azonnali jogvédelemről szóló döntés során a bíróságnak – a Kp. 51. §
(3)bekezdése szerint – az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt kell mérlegelnie, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. Ahhoz, hogy a bíróság e mérlegelést érdemben elvégezhesse, a kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell (Kp. 50. §
(4)bekezdés). A törvény a kérelmezőtől elvárja, hogy álláspontját a kérelmében teljes körűen előadja, a bizonyítékait pedig bemutassa, hogy ezzel is elősegítse a koncentrált eljárást. Éppen ezért az azonnali jogvédelem iránti kérelem kapcsán hiánypótlásra nincs lehetőség (Kp. 51. §
(1)bekezdés). [18] E jogszabályhelyekre tekintettel a perbeli esetben is az azonnali jogvédelmet kérő felperesnek kellett volna a kérelmében a kellő (szükséges és elégséges) mértékben valószínűsítenie a Kp. 51. §
(3)bekezdésében meghatározott feltétel fennállását, vagyis, hogy a saját érdekkörében felmerülő szempontok – a határozat végrehajtásához fűződő közérdeket megelőzve – az azonnali jogvédelem biztosítását indokolják. [Kpkf. VI. 39.136/2020/2] [19] A felperes kérelmében foglaltak alapján azonban nem állapítható meg, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okozna súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. Kúria IV.Kpkf.41.107/2021/3 4 [20] A Kúria azt is megjegyzi, hogy a vízjogi engedélyezési eljárásban is érvényesül az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban. Ákr.) eljárás felfüggesztésére vonatkozó
- §-a. Mivel a perbeli határozat léte vagy nem léte a vízjogi engedélyezési eljárás szempontjából magától értetődően előkérdésnek minősül, a folyamatban lévő közigazgatási per miatt azt a hatóságnak – mérlegelést nem tűrő módon, kötelezően – fel kell függesztenie, és az erről szóló végzését az eljáró bírósággal is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa. (Ákr.
- §
(1)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése) [21] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését annak indokai alapján a Kp. 114. §
(5)bekezdésében foglaltak szerint helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [22] Az azonnali jogvédelem, mint kivételes kedvezmény alkalmazásához a jogsérelem és a keresettel támadott közigazgatási cselekmény között fennálló oksági kapcsolatnak közvetlennek és ténylegesnek kell lennie. Záró rész [23] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem keletkezett, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [25] A sikertelenül fellebbező felpereseket az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a Kúria az illeték megfizetéséről nem rendelkezett, az illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. [26] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- december
- Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr.