← Magyarország

Bpkf.58/2021/3 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: ... Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bpkf.II.58/2021/

  1. szám A Győri Ítélőtábla a Győrött,
  2. március
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék
  4. december
  5. napján kelt 12.B.857/2016/
  6. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Indokolás A Veszprémi Törvényszék a fenti számú végzésében Terhelt1 I.r. elítélt vonatkozásában a Veszprémi Járásbíróság
  7. április
  8. napján kelt - és a Veszprémi Törvényszék 3.Bnyf.110/2016/
  9. számú végzésével -
  10. június
  11. napján jogerős 8.Bny.136/2016/
  12. számú határozatával a Kft
  13. „f.a.” (cégjegyzékszám: Cg.szám1) tulajdonában álló cím32 hrsz.-ú kivett közút megnevezésű ingatlanon fennálló, 1/1 tulajdoni részre, valamint a cím33 hrsz.-ú kivett ipartelep megnevezésű ingatlanon fennálló, 1/1 tulajdoni részre elrendelt zár alá vételt feloldotta. Megállapította, hogy a zár alá vétellel érintett vagyontárgyak értékesítéséből származó pénzösszeg kizárólag a gazdasági szervezettel szemben jogerősen kiszabott 200.000.000 forint pénzbírság megfizetésére fordítható. A végzés ellen a jogi személy képviselője jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság a döntést változtassa meg és mellőzze azt a kitételt, miszerint az ingatlanok értékesítéséből származó pénzösszeg kizárólag a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság megfizetésére fordítható. Álláspontja szerint ez a rendelkezés a Cstv. 6/A.§

(6)és
(7)bekezdésében írtak téves jogértelmezésén alapszik. E törvényhely azt írja, hogy a zár alá vett vagyonrész nem vonható be a vagyonfelosztásba, de ez csak a büntető eljárás jogerős befejezéséig tart. A Cstv. 6/A.§
(8)bekezdése értelmében a büntető eljárás befejezését és a felszámolási eljárás folytatását követően, amennyiben a bíróság az adós gazdálkodó szervezettel szemben pénzbírságot szabott ki, a felszámoló az ebből eredő követeléseket hitelezői igényként veszi nyilvántartásba a Cstv. 57.§
(1)bekezdés e/ pontja alapján, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai szerint. Hivatkozott a jogi személyt érintő – a kifogás a felszámolási eljárásban – gazdasági perben a Kúria által
  1. július
  2. napján meghozott Gfv.VII.30.147/2020/
  3. számú végzésére, amelyben hatályában fenntartotta a Veszprémi Törvényszék 6.Fpkh.1/2020/
  4. számú, illetve a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Fpkhf.IV.25.086/2020/
  5. számú jogerős végzését. A Kúria végzése jogi indokolásának [26], [28] és [7] bekezdéseiben ugyanezt az álláspontot fejtette ki. Győri Ítélőtábla II.Bpkf.58/2021/3 2 A kifejtettekből az a következtetés vonható le, hogy a Veszprémi Törvényszék a fellebbezéssel támadott végzésében a vonatkozó jogszabályokat helytelenül alkalmazta és a zár alá vétel alól feloldott vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel felhasználásának a korlátozásával törvénysértő döntést hozott. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.37/2021/1-I. számú átiratában a fellebbezést alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
  6. évi CIV.tv. 26.§
(2)bekezdése szerint a jogi személy megszüntetése esetén a nyilvántartást vezető bíróság az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényeknek a megszűntnek nyilvánítás, illetve a feloszlatás esetén irányadó szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogyha a bíróság a büntetőeljárás során a jogi személy vagyonát érintően vagyonelkobzást alkalmazott, annak végrehajtása megelőzi a jogi személy vagyonának felosztását és így a végelszámolási, illetve felszámolási eljárás megindítását, illetve folytatását. E rendelkezés alapján tartotta helyesnek az elsőfokú bíróság álláspontját az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6/A.§
(6)és
(7)bekezdéseire történő hivatkozással, hiszen az egész eljárás során büntetőeljárási intézmények alkalmazásával védi a törvény a későbbi szankció kielégítésének alapját, ebből kifolyólag az eljárás végén nem válhat kérdésessé a követelés kielégítése. Jelezte az ügyész, hogy nyilvánvaló elírás folytán pontosítandó a támadott végzés 2. oldal 7. bekezdésében hivatkozott jogszabály száma, amely helyesen: 1991. évi XLIX. tv. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a fellebbezést a Be. 614.§
(1)és
(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel, a Be. 614.§
(4)bekezdés I. fordulata szerinti tanácsülésen bírálja el, a Veszprémi Törvényszék végzését a Be. 605.§
(1)bekezdése alapján hagyja helyben. Indítványozta továbbá az indokolás fentiek szerinti korrekcióját. A fellebbezés más irányban alapos az alábbiak szerint. Az iratokból megállapítható, hogy a zár alá vétellel érintett Kft
  1. felszámolását
  2. július
  3. napján rendelte el a Veszprémi Törvényszék, majd a Kft. ügyvezetője ellen megindult büntetőeljárásra és a gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanokra elrendelt bűnügyi zárlatra tekintettel az eljárást
  4. november 15-én kelt 6.Fpk.19-14-000248/
  5. számú határozatával felfüggesztette a büntető ügy jogerős befejezéséig. A Győri Ítélőtábla
  6. október
  7. napján kelt Bf.I.27/2018/
  8. számú ítéletével jogerőre emelkedett a Veszprémi Törvényszék
  9. december
  10. napján kihirdetett 12.B.857/2016/
  11. számú ítélete, amelyben a jogi személlyel szemben 200 millió forint pénzbírságot szabott ki és - az eredetileg bűnügyi zár alá vett - ingatlanok tekintetében pedig a zár alá vételt fenntartotta. A Kft
  12. „fa.” gazdasági társaságot képviselő felszámoló
  13. február
  14. napján megkereste a Veszprémi Törvényszéket és kérte, hogy a felszámolási eljárás folytatását engedélyezze, a zár alá vételt pedig oldja fel, mivel a hitelezői igények kielégítését – jelen állás szerint - döntő többségben a zár alá vett ingatlanok biztosítják, mivel a felszámolás kezdetekor meglévő más vagyontárgyakat a felszámoló még a felfüggesztést megelőzően értékesítette. Győri Ítélőtábla II.Bpkf.58/2021/3 3 A Veszprémi Törvényszék a 6.Fpk.19-14-000248/
  15. számon indult felszámolási eljárásban
  16. március
  17. napján megkereste a büntető bíróságot annak közlése végett, hogy a büntető eljárás jogerősen befejeződött-e. A büntető bíróság a kért felvilágosítást megadta, de a felszámolási eljárás folytatását elrendelő határozat bekérése iránt nem rendelkezett, ezért az iratokban nincsen arról információ, hogy a felszámolási eljárás jelenleg folyamatban van-e. A büntető ügyben eljárt elsőfokú bíróság a felszámoló zár alá vételt célzó kérelmére való tekintettel bekérte a Veszprémi Törvényszéki Végrehajtó 20.432/
  18. számú iratait, melyből kiderült, hogy a másodfokú eljárás ideje alatt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Hatósági és Oktatási Osztály (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) a VEB/szám4/
  19. számú,
  20. április
  21. napján meghozott határozatával Település1 Város Önkormányzata kisajátítást kérő közlekedési infrastruktúra fejlesztése céljából, a „Település1 északi ipari terület megközelítésének és közműellátásnak biztosítása, valamint Település1Kardosrét településrész vegyes forgalmú gyalogos-kerékpárút megvalósítása” érdekében a – jelen ügyben bűnügyi zár alatt lévő - cím32 hrsz-ú 4377 m2 nagyságú, „kivett közút” elnevezésű ingatlan részleges kisajátítása iránti kérelmének a 18/
  22. munkaszámú kisajátítási terv szerint helyt adott. A cím32 hrszú ingatlant a terület-kimutatásból és a változási vázrajzból álló kisajátítási terv szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok, tények és jogok változatlanul hagyása mellett megosztotta az alábbiak szerint: cím32/1 hrsz-ú 3534 m2 nagyságú, „kivett helyi közút” elnevezésű ingatlan, cím32/2 hrsz-ú 862 m2 nagyságú, „kivett közforgalom elől el nem zárt magánút” elnevezésű ingatlan. Egyidejűleg a cím32/1 hrsz-ú 3534 m2 nagyságú, „kivett helyi közút” elnevezésű a Kft
  23. „f.a.” Cím21 szám alatti gazdálkodó szervezet 1/1 tulajdoni hányadában álló ingatlant kisajátította közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra Település1 Város Önkormányzata javára, amely az ingatlant kisajátítás jogcímén szerezte meg. A kisajátítás következtében Település1 Város Önkormányzata az ingatlan tehermentes tulajdonát szerezte meg, mivel a kisajátítás miatt a kisajátításról szóló
  24. évi CXXIII. törvény 8.§-a értelmében a kisajátított ingatlanrészre vonatkozóan más személyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények megszűnnek. A kisajátított cím32/1 hrsz-ú ingatlanra a szám2/2016.07.
  25. számú határozattal a Magyar Állam javára bejegyzett zár alá vételt a megyei kormányhivatal a Veszprémi Törvényszék (8200 Veszprém, Vár utca 19.) 0002.MV.432/2016/
  26. vh. ügyszám alapján megszüntette. A kialakuló, cím32/2 hrsz-ú ingatlanra pedig a szám2/2016.07.
  27. számú határozattal a Magyar Állam javára bejegyzett zár alá vételt a Veszprémi Törvényszék (8200 Veszprém, Vár utca 19.) 0002.MV.432/2016/
  28. vh. ügyszám alapján fenntartotta. A megyei kormányhivatal a kártalanítás összegét 1.809.710 forintban állapította meg, amelynek a Veszprémi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál bírói letétbe helyezése megtörtént
  29. május
  30. napján, BL00024/
  31. letéti számon. A határozatot a megyei kormányhivatal a törvényszéki végrehajtó részére kézbesítette. A határozat a közléssel véglegessé és végrehajthatóvá vált. Győri Ítélőtábla II.Bpkf.58/2021/3 4 Ellene azonban a kártalanítás mértékét vitatva a felszámoló kereseti kérelmet nyújtott be, a per a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt indult meg. A közigazgatási per eredménye nem ismert, arról szóló tájékoztatás vagy határozat a felterjesztett iratok között nem található. Az ingatlanügyi hatóság a
  32. június
  33. napján meghozott szám3.06.27 számú összefoglaló határozatával a megosztást átvezette, és a cím32/1 hrsz-ú, összesen 3534 m2 területű, „kivett helyi közút” elnevezésű ingatlanra a tulajdonjogot kisajátítás jogcímén Település1 Város Önkormányzata javára bejegyezte. A fenti határozatával ugyancsak bejegyezte a zár alá vételt a cím32/2 hrsz-ú, „kivett, közforgalom elől el nem zárt magánút” elnevezésű ingatlanra 583.532.106 forint erejéig a Magyar Állam jogosult javára. Az ingatlanügyi hatóság a határozatot többek között a Veszprémi Törvényszékkel is közölte. Az elsőfokú bíróság megkereste a Veszprém Megyei Főügyészséget annak érdekében, hogy a megyei kormányhivatal kisajátításról szóló döntése vonatkozásában intézkedjen, mivel a bűnügyi zárlat a kisajátítás következtében gyakorlatilag kiüresedett, hiszen a zár alá vétellel érintett ingatlan az ingatlannyilvántartásban már nem is szerepel. A Veszprém Megyei Főügyészség a
  34. július
  35. napján érkezett T.K. 165/2019/
  36. számú tájékoztatásában arra mutatott rá, hogy A Kstv. 8.§
(3)bekezdése alapján pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok — a
(6)bekezdésben foglalt eltéréssel —, és az ingatlanra feljegyzett tények megszűnnek. Tekintettel arra, hogy a zár alá vétel az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető, az ingatlanhoz kapcsolódó ténynek minősül, és pénzbeli kártalanításra került sor, a kisajátítási határozat rendelkezései szerint megszűnt. A büntetőeljárás során elrendelt, a dolog feletti rendelkezési jogot felfüggesztő és a bíróság által elrendelt zár alá vétel tehát nem akadályozza a kisajátítási eljárást, és az ingatlan tulajdonjogának tehermentes megszerzése érdekében pénzbeli kártalanítás esetén megszűnik. A kifejtettek alapján a megyei kormányhivatal nem sértett jogszabályt akkor, amikor kifogásolt határozatában a cím32/1 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában rendelkezett a zár alá vétel megszüntetéséről, egyidejűleg azt a kialakuló cím32/2 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában fenntartotta. Az elsőfokú bíróság a végrehajtási iratból nyert információkat és a Főügyészség tájékoztatását megküldte a felszámolónak, aki ezen adatok ismeretében a 2020. szeptember 3. napján megismételt kérelmében az adós vagyonának zár alól történő feloldását szorgalmazta. Ismételten hivatkozott a Kúria fenti számú határozatának [19] bekezdésében írtakra, miszerint a Be. 331.§
(1)bekezdés b/ pontja alapján a büntetőeljárás megszűnésével a zár alá vételt fel kell oldani és a zár alá vétel megszűnését követően a vagyontárgy bevonható a vagyonfelosztásba. Ezt követően hozta meg a Veszprémi Törvényszék
  1. december
  2. napján kelt 12.B.857/2016/
  3. számú végzését, amely a Győri Ítélőtábla megállapítása szerint a felülbírálatra nem alkalmas. Ennek okai a következők: Győri Ítélőtábla II.Bpkf.58/2021/3 5 1./ Az elsőfokú bíróság nem derítette fel, hogy a felszámolási eljárás folytatását a Veszprémi Törvényszék egyáltalán elrendelte-e. Van-e tehát a felszámolónak már intézkedési jogköre. A felszámoló pert indított a kisajátítási kártalanítás irreálisan alacsony összege miatt, mely per kimenetelének lényeges hatása van a zár alá vétel szempontjából is. A közigazgatási per állása viszont nem ismert. Az elsőfokú bíróság végzése tehát részleges megalapozatlanságban szenved, mert a párhuzamosan futó bírósági eljárások jelenlegi állására vonatkozó adatok beszerzése nem történt meg. Mivel a másodfokú bíróság a Be. 598.§
(1)bekezdés g/ pontja szerint, tanácsülésen vizsgálja felül a nem ügydöntő végzést, - mely keretek között bizonyítás felvételére nincsen módja, illetve a további okiratok beszerzésével az elsőfokú bíróság hatáskörét vonná el -, ezért a felderítetlenség egyik akadályát képezi az érdemi felülbírálatnak. 2./ A Veszprémi Törvényszék - az általa összegyűjtött, kisajátítással összefüggő információk ellenére - a fellebbezéssel támadott végzésében nem a kisajátítás után bűnügyi zár alatt visszamaradt, megváltozott helyrajzi számú ingatlan, továbbá a bírói letétként kezelt kártalanítási összeg vonatkozásában döntött a zár alá vétel feloldásáról, hanem az eredeti nyomozási bírói végzésben megjelölt ingatlanokról, melyek közöl a cím32. hrsz-ú ingatlan már nem is létezik. Ennek a döntésnek az indokai a határozatában nem találhatók meg, amellyel az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettséget is megsértette a Be. 609.§
(2)bekezdés d/ pontjában írtak szerint. 3./ A felszámoló kérelme az adós teljes bűnügyi zárlattal érintett vagyona zár alól történő feloldását célozta, melyet az elsőfokú bíróság nem merített ki, hiszen a bírói letétként kezelt kisajátítási kártalanítási összegről nem rendelkezett. Ez olyan; a Be. 609.§
(1)bekezdése által körülírt eljárási szabálysértés, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, illetve az intézkedés alkalmazására. Utóbbiakból következően az ítélőtábla - a Be. 614.§
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a/ pontja és a
(4)bekezdés I. fordulata szerint eljárva tanácsülés keretében - az elsőfokú bíróság végzését a Be. 609.§
(1)bekezdése, illetve a
(2)bekezdés d/ pontja alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak hitelt érdemlő módon kell tisztáznia, hogy a felszámolási eljárás folytatását mikor, milyen határozattal rendelte el a Veszprémi Törvényszék. Be kell kérni a közigazgatási per adatait, mely alapján tisztázható, hogy változott-e a kisajátított ingatlanrész helyébe lépő pénz összege, amelyről rendelkezni kell. Ezt követően lesz az elsőfokú bíróság olyan helyzetben, hogy az iratoknak megfelelő tartalommal, a kérelem teljes kimerítésével döntsön a zár alá vétel feloldása tárgyában. Győri Ítélőtábla II.Bpkf.58/2021/3 6 Az ügy érdemét illetően a másodfokú bíróság végzése - jellegéből adódóan - nem tartalmazhat iránymutatást, nyilvánvaló azonban, hogy azokra az eljárási- és anyagi jogi észrevételekre, amelyeket a fellebbezés kapcsán a kérelmező és az ügyész érintett, a megalapozott döntés érdekében a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak megfelelő válaszokat kell adnia. Győr, 2021. március 10. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit sk. előadó bíró Dr. Németh Balázs sk. bír

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.