A határozat elvi tartalma: Ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta, így az eljárás megszüntetésének következményeként az alperes köteles a felperes eljárás megszüntetéséig indokoltan felmerült és igazolt perköltségének megfizetésére. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.39.313/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2 Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala cím3 Az alperes képviselője: Dr. Czigány Eszter kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést előterjesztő fél: a felperes, 6 sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Budapest Környéki Törvényszék
- január 5-én kelt 10.K.702.405/2021/
- számú végzése Rendelkező rész Kúria III.Kpkf.39.313/2022/4 2 A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 10.K.702.405/2021/
- számú végzésének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, a fellebbezett részét akként változtatja meg, hogy az alperes által fizetendő perköltség összegét 137.500.- (egyszázharminchétezer-ötszáz) forintban állapítja meg. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 18.750.(tizennyolcezer-hétszázötven) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illeték az állam terhén marad. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes PE-06/NEO/34084-7/
- számú határozatában a felperes által forgalmazott „Széles Spektrumú szájápoló kenderolaj cseppek – 250 mg CBD/ 30 ml Narancs ízesítésű” termék forgalomba hozatalát megtiltotta, ezzel egyidejűleg a már kereskedelmi forgalomban lévő termékek visszahívásáról rendelkezett. [2] A felperes jogi képviselővel eljárva keresettel támadta a határozatot, amelyben kérte az alperes perköltségben történő marasztalását is. Az ügyvédi munkadíj összegét a megbízási szerződés kivonata, a munkadíjat magában foglaló számla és a költségjegyzék csatolása mellett a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IMr.)
- §
(2)bekezdés a) pontjára alapítottan számította fel. A megbízási szerződésben a jogi képviselővel akként állapodtak meg, hogy a megbízási díj összesen 500.000.- forint, ami magában foglalja 4 db keresetlevél megszerkesztését (100.000.-Ft/keresetlevél), valamint azok illetékes bíróság előtti előterjesztését (25.000.Ft/kereset). A további cselekményekért járó megbízási díj összegét 25.000.- forintban határozták meg óránként. A felperes a költségjegyzéken a munkadíj összegét összesen 125.000.- forintban jelölte meg. [3] Az alperes a keresettel támadott határozatot a PE-06/NEO/34084-18/2021. számú határozatával visszavonta. [4] Az elsőfokú bíróság felhívására a felperes nyilatkozott arról, hogy az alperesnek a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekménye a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, ekként kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 83. §
(6)bekezdése második fordulata alapulvételével az eljárás megszüntetését és az alperes perköltség megfizetésére kötelezését. Kúria III.Kpkf.39.313/2022/4 3 Az elsőfokú bíróság végzése [5] A törvényszék fellebbezett végzésében az eljárást a Kp. 81. §
(1)bekezdés g) pontja alkalmazásával megszüntette. Egyidejűleg kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 24.000.- forint perköltséget. [6] A perköltség körében azzal érvelt, hogy a felperes az általa igényelt összeget a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem igazolta. A csatolt számla négyszer fél óra időtartamban négy nyilatkozat szerkesztéséért 50.000.forintról szólt. Ellenben a felperes a keresetlevél szerkesztésével összefüggésben felmerült és igényelt költségét nem igazolta. Az elsőfokú bíróság ezért az IMr. 2. §
(2)bekezdése alapulvételével mérsékelte a perköltség összegét, részben annak nem igazolt volta miatt, részben pedig azért, mert a 137.500.- forintot a perben kifejtett jogi munka mennyiségével nem tartotta arányban állónak figyelemmel arra, hogy a felperes egy keresetlevelet és egy fél oldalas nyilatkozatot nyújtott be, tárgyalás tartására a perben nem került sor. A bíróság arra is figyelemmel volt, hogy a felperes négy másik ügyben azonos tartalmú keresetlevelet terjesztett elő és valamennyi ügyben érvényesített költségigényt. Mindezek okán az IMr. 3. §
(3)bekezdése alapján mindösszesen két munkaóra alapulvételével találta megalapozottnak a felperes részére járó perköltséget. A fellebbezés [7] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének perköltségre vonatkozó rendelkezése megváltoztatását és az alperes 137.500.- forint elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Kifejtette, az eljárt bíróság IMr. 2. §
(2)bekezdésére alapított, perköltség mérséklését eredményező döntése megalapozatlan, az sérti a Kp. 2. §
(4)bekezdését, valamint az IMr. 2. §
(2)bekezdésében foglaltakat és az a Pp. 82. §
(3)bekezdésének sem felel meg. [8] Ez utóbbi jogszabályhely kapcsán kiemelte, a bíróság a perköltség meghatározásánál köteles figyelembe venni az annak alátámasztására csatolt okiratokat. Keresetlevele mellékleteként F/
- szám alatt csatolta a költségjegyzéket, a kiállított számlát, valamint az ügyvédi megbízási szerződés ügyvédi munkadíjra vonatkozó kivonatát. Következésképpen a jogszabályi kötelezettségeinek maximálisan eleget tett, minden olyan iratot csatolt, amely a keresetlevél megszerkesztésével kapcsolatos díjigényét alátámasztja. [9] Hangsúlyozta, a számlán egy tétel szerepel 500.000.- forint összegről, amelynek az az oka, hogy a felek megállapodása szerint az összesen 4 termék forgalmazását megtiltó közigazgatási határozat elleni keresetlevelek megszerkesztésére és előterjesztésére un. „csomag” áron került sor. Ugyanakkor mind a költségjegyzékből, mind a megbízási szerződésből megállapítható, hogy a jogi képviselő az egyes keresetlevelek megszerkesztését és azok benyújtását perenként 100.000.- forint, míg az ezzel kapcsolatos adminisztrációt 25.000.- forint ellenében vállalta el. Megítélése szerint tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a perköltség meghatározásánál perenként összesen 2 munkaórát talált arányban állónak. Nem értékelte kellő súllyal a jogi képviselő munkáját sem a ráfordított idő, sem annak minősége szempontjából. A teljes ügy kapcsán a megállapodás szerint meghatározott Kúria III.Kpkf.39.313/2022/4 4 25.000.- forint óradíjjal a keresetlevelek benyújtására és a perbeli nyilatkozatok megtételére mindösszesen 22 munkaóra díját kívánt felszámítani. [10] Kifejtette azt is, hogy a perköltség mérlegelésénél értékelendő mind a befektetett idő, mind annak piaci viszonyok szerinti beárazása, ugyanis piaci alapú szolgáltatás esetén a díjazás megállapodás kérdése, az nem szakadhat el a realitásoktól sem pozitív, sem negatív irányban. A kereset Kp. rendelkezései szerint elvárt előterjesztése nyilvánvalóan jelentős időráfordítást igényel. A per megindítása, illetve a perbeli képviselet nem kizárólag a keresetlevél, valamint a beadványok megírásából áll. Az magában foglalja a megbízóval való szóbeli egyeztetést, a tényállás tisztázását, a felperes által küldött dokumentumok tanulmányozását, az ügyvédi megbízási szerződés szerkesztését, jogszabályok kutatását, idegennyelvű mellékletek fordítását, a keresetlevél megszerkesztését, annak megbízóval történő egyeztetését, a keresetlevelek elektronikus előterjesztését az IKR rendszeren keresztül. Megjegyezte, a perköltség mérséklése azért aggályos, mert az alperes erre irányuló kérelmet nem terjesztett elő, így az elsőfokú döntés a Kp.
- §
(4)bekezdésébe is ütközik. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes fellebbezése – az alábbiak szerint – alapos. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [13] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás megszüntetése során a felperes részére járó perköltség összege vonatkozásában helytelen következtetésre jutott. [14] A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, azonos tényállás mellett a jelen felülvizsgálattal érintett kérdésben már állást foglalt Kpkf.I.39.315/2022/5. számú döntésében. A Kúria jelen ítélkező tanácsa a felhívott végzésben foglaltaktól nem kíván eltérni, a fellebbezés kapcsán az alábbiakat emeli ki. [15] A Kp. 83. §
(6)bekezdése többek között kimondja, hogy ha a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az eljárást megszünteti, és az alperest a felperes, valamint a felperest támogató érdekelt perköltségének megfizetésére kötelezi. [16] A Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A
(2)bekezdés arról is rendelkezik, hogy a felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg - szükség szerint - okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. [17] A Kúria megállapította, hogy a felperes a perköltség felszámítására vonatkozó – a Pp.-ben megkövetelt követelményeknek eleget tett – amikor a perköltségét felszámította és számszerűen pontosan megjelölte, részletezve annak tartalmát is. A felszámításra vonatkozó dokumentumok alapján az is nyilvánvaló, hogy a felszámított munkadíj a keresetlevél és egy nyilatkozat előkészítésével, elkészítésével és benyújtásával, vagyis a felperes jogának perbeli érvényesítésével összefüggésben és indokoltan merült fel. Perköltségigényét a keresetlevélben részletesen előadta, ahhoz csatolta a költségjegyzékét, továbbá az abban foglalt, ügyvédi munkadíjként megnevezett összeget (125.000.- forint) a Kúria III.Kpkf.39.313/2022/4 5 megbízási szerződés kivonatával és a jogi szolgáltatási díjról kiállított számla becsatolásával igazolta, ezáltal a Pp. 81. §
(2)bekezdésében előírt követelményeket teljesítette. Ezeket azonban az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. [18] A keresetlevélhez benyújtott számla nem kizárólag jelen per, hanem a felperes által forgalmazott további három termék tárgyában hozott határozatok elleni közigazgatási per megindítására benyújtott keresetlevelek megszerkesztésével kapcsolatos ügyvédi munkadíjat is magában foglalja, így a számla szerinti 500.000.- forint több ügyre vonatkozik. A számla szerinti összeg összevont számlázása azonban nem eredményezi a felszámított perköltség igazolásának hiányát. A Pp. 82. §
(3)bekezdésének megsértésére és az iratellenességre alapított felperesi hivatkozás is helytálló. [19] A felszámított perköltség mérséklésének további indoka szerinti, a négy perben azonos tartalmú keresetlevél előterjesztése kapcsán a Kúria utal a Kpkf.VI.39.885/2021/
- számú végzés indokaira, nevezetesen arra, hogy még sorozatper esetén is helye van a perköltség megállapításának, azonban indokolt a perköltség mérséklése a perek sorozatjellegére tekintettel. A perbeli ügyben a megbízási díj – a felperes által nevesítetten – „csomag-ár”-ként történt meghatározása a jelen perben benyújtott keresetlevél elkészítésének és megszerkesztésének a díját is magában foglalja, az jelen perre összegszerűen is egyértelműen megállapítható volt, azt kellő alappal és igazoltan számította fel a felperes. [20] Az IMr.
- §
(2)bekezdése szerint a felszámított perköltség indokolt esetben mérsékelhető, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A perköltség megállapítására irányadó kúriai határozatok iránymutatást adnak a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi képviseleti díj mértékének megítélésére (Kpkf.V.39.621/2020/3.). A mérséklés egy lehetőség a bíróság számára, ugyanakkor, ha él ezzel a lehetőséggel, akkor annak alapos indokát kell adni. A felperes a fellebbezésében részletesen bemutatta a keresetlevél elkészítésének, megszerkesztésének és benyújtásának munkarészeit, azok munkaóra szerinti ráfordítását, amely felperesi előadás - különös figyelemmel a keresetlevélben kifejtett jogi érvelés nemzetközi vetületére, valamint a külföldi elem folytán szükségessé vált egyes idegennyelvű mellékletek magyar nyelvű fordítására cáfolta az elsőfokú bíróság által a perköltség megállapításához alapul vett két munkaóra elégséges voltát, és kellően megalapozta a felperes által a költségjegyzéken felszámított perköltségnek a kifejtett munkával való arányosságát. Az elsőfokú bíróság mind a perköltség igazoltságának hiánya, mind a kifejtetett jogi képviselői tevékenységhez alapul vett két munkaóra vonatkozásában téves következtetésre jutott, így a felperes által felszámított perköltség mérséklésének nem adta kellő indokát, ezáltal a felszámított perköltség mérséklése nem megalapozott. [21] A Kp. 2. §
(4)bekezdésére alapított felperesi érveléssel összefüggésben a Kúria megjegyzi, az a Pp. 82. §
(3)bekezdésével összefüggésben értelmezhető, amelynek értelmében a felszámítani elmulasztott vagy a felszámítottnál magasabb összegű költséget a fél javára nem lehet figyelembe venni. Az elsőfokú végzés jogszabálysértő volta nem azért volt megállapítható, mert az alperes nem kérte a felszámított perköltség mérséklését, hanem azért, mert a mérséklés körében nevesített indokok nem teszik megalapozottá a felszámított összeg mérséklését. [22] A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését - a perköltségre vonatkozó rendelkezés tekintetében - Kp. 114. §
(2)bekezdése a) pontja alapján megváltoztatta és felperes részére járó elsőfokú perköltséget a felszámítással egyezően állapította meg. Kúria III.Kpkf.39.313/2022/4 6 A döntés elvi tartalma [23] Ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta, így az eljárás megszüntetésének következményeként az alperes köteles a felperes eljárás megszüntetéséig indokoltan felmerült és igazolt perköltségének megfizetésére. Záró rész [24] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [25] A fellebbezési illeték az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint megillető teljes személyes illetékmentesség folytán - a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [26] A felperes másodfokú perköltségének összegét a Kúria a felszámítással egyezően állapította meg és annak megfizetésére a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése értelmében az alperest kötelezte. [27] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése, míg felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapulvételével nincs helye. Budapest,
- április
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró; Dr. Suba Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő