Köf.5008/2022/3 – Kúria

(3)-

(5)bekezdései más jogszabályba ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja; Kúria I.Köf.5.008/2022/3 2 elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat tegye közzé. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A határozat alapjául szolgáló tényállás [1] Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testülete a

1. május 14-i ülésen alkotta meg a Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/
2. (V.14.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Ör). [2] Az indítványozó a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
3. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
4. §

(1)bekezdés első mondatában foglaltak, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012.(VI.26.) Kormányrendelet 2. §

(7)bekezdésében foglaltak alapján

1. december 9-én a VE/53/01073-1/
2. ügyiratszámon
3. január
4. napi teljesítési határidővel törvényességi felhívást bocsátott ki a Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó Ör.
5. §

(3)-

(5)bekezdéseivel kapcsolatban, kifejtve, hogy az Mötv.

1. §-ban rögzített, rendkívüli testületi ülés kötelező összehívását érintő szabályozás kapcsán az Ör.
2. §

(3)bekezdése szűkítő jellegű, ebből következően jogsértő szabályt fogalmaz meg, amikor a polgármesternek az ülés összehívására rövidebb határidőt határoz meg, mint az Mötv. Az Ör. 8.§

(4)-

(5)bekezdése pedig a rendkívüli ülés kötelező összehívásának feltételeként az összehívás indokát tartalmazó indítványon túl egyéb feltételt is megállapít, mely szintén az Mötv.

1. §-ba ütközik. [3] A Képviselő-testület a jogszabálysértő állapotot
2. január 8-ig nem szüntette meg, a Felhívás eredménytelennek minősült. Az indítványozó
3. március 02-án VE/53/486-1/2022 számon ismételt törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben a jogszabálysértés megszüntetésére 30 napos határidőt határozott meg. A határidő
4. április
5. napján lejárt, a felhívás eredménytelen volt. Az indítvány [4] A fenti előzmények után az indítványozó VE/53/793-1/
6. számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör.
7. §

(3)-

(5)bekezdései más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését. [5] Az indítvány szerint az Ör. 8. §

(3)bekezdése a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó, a Mötv.

1. §-ában meghatározott kógens, 15 napos határidőt meghatározó rendelkezésébe ütközik. Az indítványozó szerint, mivel a testületi ülés Kúria I.Köf.5.008/2022/3 3 összehívásának és megtartásának napja akár ugyanarra a napra is eshet, az összehívásnak az indítvány benyújtásától számított
2. napban történő meghatározása egyben a képviselőtestületi ülés 15 napon belül történő megtarthatóságának szűkítő korlátozását is jelenti. Ebből következően a Mötv.
3. §-ában meghatározott határidőtől eltérő, rövidebb időtartam az ülés polgármester által történő összehívásának határidejeként sem állapítható meg, annak szűkítésére jogszabály nem ad felhatalmazást. [6] Kifejtette továbbá, hogy a rendelkezés a jogalkotásról szóló
4. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást tiltó
5. §-ába is ütközik, mivel a Mötv.-ben meghatározott határidőtől eltérő, azt szűkítő rendeleti szabály egyúttal kettős, párhuzamos szabályozást is jelent. [7] Az indítvány az Ör.
6. §

(4)bekezdése vonatkozásában kitért arra, hogy a Mötv.

1. §-a a rendkívüli ülés kötelező összehívásának feltételeként egyetlen jogszabályi kötelezettséget ír elő a kezdeményezők számára garanciális szabályként, nevezetesen azt, hogy az indítványban meg kell jelölni az összehívás indokát. Az Ör.-ben ezért a kormányhivatal álláspontja szerint a rendkívüli testületi ülés összehívásának további feltételeként egyéb kötelezettséget nem lehet előírni. [8] Az indítványozó szerint az Ör.
2. §

(5)bekezdése azzal, hogy rögzíti, hogy a rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményező indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani, szintén többletfeltételt tartalmaz, így az Ör. 8. §

(4)bekezdése kapcsán kifejtettek szerint a Mötv.

1. §-ba ütközik. [9] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó 42. §

(1)bekezdése szerint az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. [10] Az érintett önkormányzat védiratot nem terjesztett elő. A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai [11] Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott. [12] Az Alaptörvény 32. cikk

(2)bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. [13] Az Alaptörvény 32. cikk

(3)bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. [14] Az Ör. indítvánnyal érintett hatályos rendelkezései a következők: 8. § „

(3)A Képviselő-testület rendkívüli ülését a (Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. Törvényben (a továbbiakban: Mötv) meghatározott esetekben 5 napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra.

(4)A

(3)bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia. Kúria I.Köf.5.008/2022/3 4

(5)Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.” [15] Az Alaptörvény 32. cikk

(1)bekezdés d) pontja értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét. [16] A Mötv. 53. §

(1)bekezdés c) pontja jogalkotási felhatalmazást biztosít a helyi önkormányzatok részére, kimondva, hogy a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik a képviselő-testület üléseinek összehívásáról. [17] Az Ör. érintett rendelkezései megalkotására az önkormányzat tehát felhatalmazással rendelkezett. [18] A Jat. 2. §

(4)bekezdés b) pontja szerint a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály illeszkedjen a jogrendszer egységébe, a

1. § kimondja továbbá, hogy a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. [19] A Mötv.
2. §-a szerint a képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. [20] Az Mötv.
3. §-a értelmében a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. [21] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései más jogszabályba ütközésének vizsgálata során összevetette az indítvánnyal érintett rendelkezéseket az Alaptörvény és a Mötv. szabályozási rendszerével. [22] Az Alaptörvény
4. cikk

(1)bekezdés d) pontja a helyi önkormányzatok jogai között sorolja fel, hogy a törvény keretei között meghatározhatja szervezeti-és működési szabályait. Ezáltal az önkormányzatok működés- és szervezetalakítási autonómiája az Alaptörvényen nyugszik. Ehhez kapcsolódik a Mötv. 53. §

(1)bekezdése, amely szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A Mötv. 53. §

(1)bekezdése ezt követően meghatározza a törvényi kereteket, valamint azt, hogy a szervezet-és működési szabályzatban milyen tárgykörben kell rendelkezni. [23] A belső szabályozási autonómia valamennyi függetlenséggel rendelkező alkotmányos szerv sajátossága. Ahogy az Országgyűlés Házszabályban rendezheti működésének szabályait és tárgyalási rendjét, vagy ahogy az Alkotmánybíróság ügyrendben határozhatja meg a saját magára vonatkozó egyes szabályokat, úgy a helyi önkormányzatok is – az Alaptörvény 32. cikk

(1)bekezdés d) pontja és a Mötv. 53. §

(1)bekezdés c) pontja alapján – meghatározhatják a szervezeti-és működési rendjüket. A Mötv. szerint tehát a helyi önkormányzatok törvényi keretek között működnek, a törvény felhatalmazása alapján szabadságukban áll a működési rendjük törvényben nem szabályozott kérdésekben való rendezése. Kúria I.Köf.5.008/2022/3 5 [24] Nincs ugyanakkor egységes rendezőelv arra, hogy az önálló alkotmányos szervek belső szabályozási autonómiának milyen mélységűnek kell lennie, megállapítható azonban, hogy a vonatkozó belső szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazás szükségképpen valamilyen önálló szabályozási lehetőséget feltételez. Tehát a helyi önkormányzatok szervezeti-és működési szabályzatának törvényességi vizsgálata során arra is figyelemmel kell lenni, hogy e szabályozási tárgyban a helyi önkormányzatok nemcsak törvényben, hanem az Alaptörvényben is garantált jogukkal élnek, kifejezve e téren fennálló autonómiájukat. [25] Másrészt a helyi önkormányzatok belső szabályozási autonómiája sem korlátlan, a működésükre vonatkozó belső szabályok megalkotása során is meg kell tartaniuk a törvényi kereteket, a szervezeti-és működési rendjüket tartalmazó rendeleteik más jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek. [26] Jelen ügy tárgya az Ör. rendkívüli ülésre vonatkozó szabályai, amelyek – az indítványozó szerint – a Mötv. 44. §-ában foglalt szabályokkal ellentétesek. [27] Az Ör. 8. §

(3)bekezdése szerint a Mötv. alapján a rendkívüli ülést 5 napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belül. A Mötv.

1. § vonatkozó rendelkezése pedig arról szól, hogy az ülést 15 napon belüli időpontra kell összehívni, az ott meghatározottak indítványa alapján. [28] A két normaszöveg összevetése alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör.
2. §

(3)bekezdése nem tartalmaz a Mötv.

1. §-ával ellentétes rendelkezést, nem rontja le a Mötv. azon szabályát, amely szerint az ülést 15 napon belülre kell összehívni. Az Ör. csupán – az ülés rendkívüli jellegéből adódóan – kiegészítő szabályként rendelkezik a 15 napos határidőn belül az ülés összehívásának a polgármestert terhelő 5 napos kötelezettségéről. [29] A Kúria Önkormányzati Tanácsának gyakorlata szerint „A Jat. 3.§-ának helyes értelmezése szerint e tilalom a magasabb jogszabályban foglaltak szó szerinti átvételére vonatkozik, de nem vonatkozhat olyan esetre, amikor az adott jogszabály belső koherenciájának a fenntartása végett e jogszabály magasabb szintű jogszabály tartalmát is érintően rendelkezik. Egy ilyen általános – a tartalmat általában érintő – átvételi tilalom az önkormányzati jogalkotást ellehetetlenítené, az érthető és mindenki számára értelmezhető normatartalom követelményével ellentétes helyi jogalkotást eredményezne.” (Köf.5.056/2012/5., Köf.5023/2014/3.). A Kúria megítélése szerint jelen esetben az Ör.
2. §

(3)bekezdésében szereplő 15 napos határidő nem a Jat.

1. §-a szerinti tilos ismétlés, hanem a szabályozás koherenciáját – s így a Mötv.-el való összhangot is – biztosító rendelkezés. [30] Az Ör.
2. §

(4)bekezdése azt szabályozza, hogy a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban mit kell megjelölni, továbbá azt, hogy az indítványhoz írásbeli előterjesztést is csatolni kell. A Kúria megítélése szerint ezen szabályok nem állnak ellentétben a Mötv.

1. §-ával. Az Ör. rendelkezései a javaslattevőre, a Mötv. pedig a polgármesterre vonatkozik. Azzal, hogy a javaslattevő megjelöli a rendkívüli ülés tárgyát, az ülés helyét és idejét, nem csorbítja a polgármester azon jogosultságát, hogy végső soron döntsön a rendkívüli ülés helyéről, idejéről és napirendjéről. Az Ör.
2. §

(4)bekezdése adott esetben megkönnyíti a polgármester, valamint a képviselő-testület munkáját, ismertté válik az előterjesztő elképzelése. Az Ör. 8. §

(4)bekezdése azonban nem köti a polgármestert a Mötv.

1. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, ily módon nem érinti és nem is üresíti ki a vizsgált szabály a Mötv.
2. §-át. [31] Az Ör.
3. §

(5)bekezdése értelmében az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani. A Mötv.

1. és
2. §-ai szerint az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Bár a testületi ülések előkészítése a jegyző feladata, de a Kúria megítélése szerint sem a Mötv.
3. §-ával sem más rendelkezésével nem Kúria I.Köf.5.008/2022/3 6 áll ellentétben az a szabály, hogy a rendkívüli ülésre vonatkozó előterjesztést ahhoz a polgármesterhez kell benyújtani, aki az Mötv.
4. §-a értelmében a képviselő-testület elnöke, illetve e rendelkezés szerint egyébként is összehívja és vezeti a képviselő-testületi ülést. [32] Mindezekre tekintettel a Kúria az Ör.
5. §

(3)-

(5)bekezdéseibe foglalt rendelkezések törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította. A döntés elvi tartalma [33] A helyi önkormányzatok a törvény keretei között szervezeti és működési rendjük meghatározása során belső szabályozási autonómiával rendelkeznek, ennek keretében rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának részletszabályait meghatározhatják. Az így megalkotott szabályozás azonban nem lehet ellentétes a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakkal. Záró rész [34] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [35] Jelen eljárásban a Kp. 141. §

(4)bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. [36] A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. §

(3)bekezdésén alapul. [37] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. június
2. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Patyi András s.k. bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Kúria I.Köf.5.008/2022/3 7 az aláírásban akadályozott Dr. Varga Zs. András bíró helyett A kiadmány hiteléül: tisztviselő